Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-05 / 230. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 5. Európai unió 19 Az amerikai munkaerő alulképzettebb, mint az európai, mégis magasabb termelékenységet eredményez Legyen Európa „amerikaibb”? Egy OECD tanulmány azt vizsgálta, mitől eredménye­sebb az USA gazdasága, mint az eurózóna, és mi a teendő a felzárkózás érde­kében. A választ több té­nyező tételes vizsgálatában keresték az elemzők. Nyil­vánvalóan első helyen áll a következetes, hatékony makroszintű gazdaságpoli­tika. A továbbiakban azon­ban inkább mikroökonómi- ai, felfogásbeli különbsége­ket emeltek ki a szakértők. euro.hu Két munkaerőpiaci vélemény: az amerikaiak nagyobb óraszám­ban dolgoznak, és nagyobb ösz­tönzést is éreznek a munkavégzés­re, munkanélküliként ugyanis leg­többjük a szociális ellátásoktól is elesne. Jobban kellene tehát ösztö­nözni Európában a termelőmun­kát és a nők munkavállalását. A jö­vedelemadózást pedig úgy kellene módosítani, hogy kifizetődőbb le­gyen továbbdolgozni, mint korán nyugdíjba vonulni. A legérdekesebbnek látszó meg­állapítás az, hogy az amerikai mun­kaerő alulképzettebb, mint az eu­rópai, mégis magasabb termelé­kenységet produkál. Az OECD a vállalkozói klímában, a cégalapítás feltételeiben véli megtalálni az el­lentmondás kulcsát: az amerikai társadalomban mély gyökerei van­nak a vállalkozás szabadságának, míg néhány európai országban rengeteg akadályt kell leküzdeni az induláshoz. Hasonló következtetésre jutott a Világbank tanulmánya is, amely a vállalkozói klíma élhetőbbé tételé­vel, a bürokratikus szabályozók je­lentős részének kiiktatásával, és a nők és pályakezdők foglalkoztatá­sának növelésével akár 2,2 száza­Az amerikaiak nagyobb óraszámban dolgoznak, és nagyobb ösztönzést is éreznek a munkavégzés­re (Képarchívum) lékos éves gazdaságinövekedés- többletet is elérhetőnek tart. Ezeket a tényezőket már az Eu­rópai Bizottság is felmérte, és meg­határozta az EU által javasolt irány­elveket a mikro-, kis- és középvál­lalkozások helyzetének meg­könnyítésére, a túlbonyolított gaz­dasági- és adminisztratív előírások számának csökkentésére. Az Euró­pai Bizottság fontosnak tartja, hogy a racionálisabb szabályozásra tett uniós javaslatok beépüljenek a tag­államok jogrendszerébe. A vállalkozói hajlandóság élén­kítése érdekében a Bizottság regio­nális és nemzeti kampányokat kez­deményez; ezekhez forrás,, és „Európa” védjegyet biztosít. A kam­pány egyik központi gondolata, hogy a kis- és középvállalkozások állami megrendelésekhez is hozzá­jussanak. A program indítását 2006-ra tervezik. A kutatás-fejlesztés területén nem valószínű, hogy Európa belát­ható időn belül kihívást jelenthet az USA-vál szemben. Botorság ra­gaszkodni saját ödetek kitalálásá­hoz: át kell venni a meglévő új, kor­szerű technológiák alkalmazását, származzanak azok bárhonnan is - javasolják a szakemberek. Az európai pénzintézetek kevés hajlandóságot mutatnak vállalko­zás-ösztönzésre, magáncégekbe történő befektetésre. Mára már mozdulni látszik ugyan az ameri­kai tőke is Európa irányába, ám egyelőre kevés finanszírozásra ér­demes projektet talál. Nem mellékes az a hatás sem, amit az alacsony jövedelmezőségű termelés Kínába, Indiába „örténő „kiszervezésével” érnek el az ame­rikai gazdaság szereplői. Az OECD tanulmánya rámutat, hogy Euró­pának ezt a példát is gyorsabban kellene követnie. Az elemzők elismerik: kiábrán­dító lehet Európa számára, hogy a versenyképesség érdekében az amerikai társadalom példáját kell követni, ám nincs minden veszve. Azzal, hogy az Unió vezetői az utóbbi hetekben-hónapokban be­látták: a 2010-re kitűzött lisszaboni célok megbuktak, már tettek egy jelentős lépést előre. Hans Eichel német és Gordon Brown brit pénz­ügyminiszter beismerése megnyit­hatja az utat a dinamikusabb kiút­keresés előtt. Felismerték a határon túli kapcsolatok fontosságát Újabb eurorégió jött létre MTI Horvát-magyar eurorégiót ho­zott létre horvát részről Muraköz megye, magyar részről Somogy és Zala megye önkormányzata; a Mu- ra-Dráva Eurorégió alapító szer­ződését szombaton írták alá a hor­vátországi Csáktornyán. Muraköz megye felismerte a határon túli kapcsolatok fontosságát és elhatá­rozta, hogy minél jobban megszer­vezi az együttműködést, s felkészíti azokat a szakembereket, akik képe­sek lesznek az EU-pénzforrások fogadásához szükséges munka el­végzésére - indokolta az együtt­működés fontosságát Branko Leva- cic, Muraköz megye főispánja. Kiss Bódog Zoltán, a Zala Megyei Köz­gyűlés elnöke beszédében utalt ar­ra, hogy a huszadik század legigaz­ságtalanabb, a térség népeit súlyo­san megalázó döntése, a trianoni diktátum által szétszabdalt orszá­gok gazdasági és politikai integrá­cióját valósíthatja meg az európai együttműködés. Mint mondta, 2004 májusától Magyarország az Unió tagjaként tevékenykedhet a bebocsátásra várakozó országok csatlakozásáért. Ha ezt bizonyos érdekek miatt egyesek ideig-óráig meg is próbálják hátráltatni, Hor­vátország nemzetközi mércével is lenyűgöző értékeit, gazdasági és szellemi potenciálját nem nélkülöz­heti Európa. Az Eurorégiót alapító szerződés megfogalmazza, hogy a szervezet nyílt, ahhoz bármely, önkormány­zattal rendelkező egység csatlakoz­hat. A szervezet fő szerve az elnök­ség, amelybe minden alapító egy- egy tagot delegál. Az elnökség a munkáját szakmai munkacsopor­tok révén végzi, ezekből nyolcat hoztak létre: gazdasági és infrast­rukturális bizottságot, turisztikai albizottságot, esélyegyenlőségi és kisebbségi bizottságot, környezet- védelmi és ökológiai bizottságot, közigazgatási és informatikai bi­zottságot, egészségügyi és szociális bizottságot, turisztikai és innováci­ós bizottságot. Az eurorégió szék­helye magyar részről Zalaegerszeg, horvát részről pedig Csáktornya. A tárlat egyetlen tagállammal sem kíméletes Vita az imázskiállításról INDEX Vita támadt két magyar eurokép- viselő között az Európa képei című, az unió tagországait, köztük Ma­gyarországot ironikusan bemutató kiállítás okán. A Magyarországot Anettka, Ciccolina, Kulcsár Attila, illetve a szomszédságpolitikát meg­rontó Orbán és a titkos ügynök Medgyessy képeivel bemutató tab­lót Schmitt Pál fideszes képviselő kifogásolta. Schmitt szerint a tabló nem tük­rözi sem Magyarországnak „az el­múlt években nyújtott teljesítmé­nyét, sem kulturális hagyománya­it”. A Magyar Hírlapnak nyilatkoz­va elmondta, nem érti, miért van szükség egy ilyen burleszknek ne­vezhető kiállításra. Különösen sé­relmesnek tartotta, hogy a két utol­só magyar miniszterelnököt nega­tív színben tünteti fel a tabló. Schmittel szemben Hegyi Gyula szocialista képviselő szerint jobb, hogy az derül ki a kiállításon, hogy Lugosi, Ciccolina, Soros György és Rubik Ernő magyarok, mint ha a csikós, árvalányhajas nemzetkép jelenne meg. A tabló az összes tag­országot hasonlóan ironikusan mu­tatja be, így a szocialista politikus nem is érti Schmitt felháborodását. Hegyi szerint az ország presztízsé­nek inkább az árt, ha a magyar po­litikusok cenzorként akarnak fel­lépni. Az Európa képei installáció - Rem Koolhaas holland képző-mű­vész alkotása - egyébként egyetlen tagállammal sem kíméletes. CSALÁDTAGOK Spanyolország Spanyolország a művészetek, a kultúra, a zene, az építészet, a bi­kaviadalok és az óriási fiesták ha­zája. Portugáliával együtt 1986- ban vált az Európai Unió tagálla­mává. Az ország területe Francia- ország után a második legna­gyobb az EU-ban, népessége majdnem 40 millió. Spanyolor­szág az Ibériai-félszigeten fek­szik, ahol találunk sivatagot, mo­csarakat, óriási hegyeket, nagy folyókat, termékeny síkságokat. Az Európa és Afrika közötti ké­részükön fekvő Ibéria-félsziget mindig célpontja volt a hódító törzseknek és civilizációknak. Krisztus előtt a 3. században ér­keztek ide a rómaiak, de kétszáz évig tartott a félsziget leigázása. Fokozatosan elfogadták a római törvényeket, nyelvet és szokáso­kat. 409-ben a római Hispániát elfoglalták a germán törzsek csa­patai, és 419-re létrehozták a vizi- gót királyságot. 714-re a muzul­mán seregek elfoglalták a teljes félszigetet, kivéve Észak-Spanyo- lország hegyi térségeit. Dél-Spa- nyolország muzulmán uralma - amelyet a spanyolok Al-Andalus- nak neveznek - majdnem 800 éven át tartott. Ez időszak alatt vi­rágzottak a művészetek és a tudo­mányok, új terményeket honosí­tottak meg és mezőgazdasági technológiákat vezettek be. A13. század végére Castilla és Aragon tartományok a keresztény Spa­nyolország két fő hatalmassága­ként emelkedtek ki, és 1469-ben ezt a két királyságot egyesítette Izabelnek, Castilla hercegnőjé­nek Fernandóval, az aragon tró­nörökössel kötött házassága. Ka­tolikus főnemesekként egyesítet­ték az egész Spanyolországo, és lefektették az aranykor alapjait. 1478-ban létrehozták a hírhedt kegyetlen spanyol inkvizíciót, melynek több ezer zsidó és más nem-keresztény esett áldozatául. Kolumbusz 1492-es nagy fölfede­zését követően Spanyolország ha­talmas birodalommá fejlődött. Arany és ezüst áramlott a spanyol államkincstárba Mexikóból és Pe­ruból, mivel a gyarmatosítók te­rületeket foglaltak el Kubától kezdve Bolíviáig. Az 1898-as spa­nyol-amerikai háború előre jelez­te a spanyol birodalom végét. A 1939-ig tartó polgárháborúban, amelyben több mint 35 000 spa­nyol halt meg, a Franco által ve­zetett nacionalisták vették át a hatalmat. Franco 35 éven át tartó diktatúrája a gazdasági blokádok következtében elszigetelte Spa­nyolországot, kizárta a NATO-ból és az ENSZ-ből, illetve hanyatlott az ország gazdasági is. Csak az 1950-es évek elején a turizmus növekedése és az USA-val kötött szerződés eredményeként követ­kezett be kedvező változás. Az 1970-es évekre Spanyolország Európa leggyorsabban fejlődő gazdaságává vált. Franco 1975- ben halt meg, ám előtte kinevezte utódjának Juan Carlost, XIII. Al­fonso unokáját. Juan Carlos trón­ra kerülésével Spanyolország át­lépett a diktatúrából a demokrá­ciába. Jelenleg az országban a baszk függetlenségért küzdő ETA szeparatista militáns csoport szervezte terrortámadások okoz­zák a legtöbb gondot. Az ETA ter­rortámadásainak 30 év alatt 800 ember esett áldozatául, 1998 szeptemberében pedig tűzszüne­tet hirdetett meg. A leghíresebb spanyol ételek a paella, a gazpa- cho és a chorizo, de az sem csa- ló?ik, aki valamilyen sültet, le­vest, halat vagy babételt kóstol meg. Az étkezések időpontja je­lentősen eltér az itthonitól, 14-16 óra között ebédelnek és 22-23 óra között vacsoráznak, (nu.hu) Különösen a legkisebbek igénylik a közös családi étkezést és sportolást Szülők a gyorséttermek ellen EURO.HU Angliai közvélemény-kutatás szerint a szülők háromnegyede véli úgy, hogy a gyorséttermi rek­lámok miatt nem tudják egészsé­ges táplálkozásra bírni gyermeke­iket. A felmérés során 800 olyan szülőt kérdeztek meg, aki 15 éves­nél fiatalabb gyermeket nevel. A megkérdezettek 45 százaléka elis­merte, nem igazán tudja, mit tar­talmazzon a helyes étrend gyer­meke számára. A gyerekek inkább a szüleiket okolják, mint a reklámokat: ezer megkérdezett 7 és 16 év közötti fi­atal 70 százaléka mondta azt, hogy szívesebben fogyasztana egészségesebb ételeket és edzene többet, ha ebben szülei példát mutatnának. Különösen a legki­sebbek, a 7-8 évesek igénylik a kö­zös családi étkezést és sportolást. Kiderült a felmérésből az is, hogy a brit szülők 87 százaléka az iskolától várja, hogy egészséges életmódra nevelje gyermekét. A kutatás egy most zajló nép­egészségügyi kampány részeként készült; ez az egészséges életmód öt feltételének teljesítésére buz­dítja a családokat, többek között gyümölcs- és zöldségfogyasztás­ra, testmozgásra, bőséges folya­dékbevitelre és rendszeres, egész­séges reggeli étkezésre. Az Egyesült Királyságban a 20 év alatti korosztályban háromszo­rosára emelkedett a súlyfölösleg­gel élő gyermekek száma. Ormo­sok, egészségügyi szakemberek és a kormány egyaránt aggodalom­mal szemlélik az egészségrom­lást; felvilágosító kampányokkal, széles körű tájékoztatással igye­keznek megállítani a folyamatot. A médiát és az élelmiszergyártó­kat is arra ösztönzik, hogy vállal­janak szerepet a fiatalkori elhízás veszélyének csökkentésében. (Illusztrációs felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom