Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-05 / 230. szám, kedd
ÚJ szó 2004. OKTÓBER 5.______________ ____________________________________________________________KITEKINTŐ - HIRDETÉS 15 A német egység napján az államfő siránkozás helyett megújulást sürgetett; a munkahelyteremtést nevezte a megoldásra váró legfontosabb feladatnak Banánevésben egyenlők Az elmúlt hetek heves keletnyugat egymásra mutogatása után vasárnap Erfurtban igyekezett a német kormány megünnepelni a német egység 14. évfordulóját. A hagyomány szerint a központi ünnepségnek mindig egy tartomány ad otthont, az idén ez a dicsőség Türingiának jutott. INOTAI EDIT A tavalyi nagyszabású rendezvény után - ahol a Nobel-díjas Kertész Imre is mondott beszédet - idén szerényebb keret között ünnepeltek a németek, talán annak tudatában, hogy a nyugatiak 24, a keletiek 12 százaléka ha tehetné, azonnal visszaépítené a falat. Horst Köhler szövetségi elnök a siránkozás helyett az ország radikális megújítását sürgette ünnepi beszédében. - Hegynyi feladat áll előttünk - mondta, ezek közül a legfontosabb a munkahelyteremtés, legyen az keleten vagy nyugaton, északon vagy délen. Rögtön utána következik az oktatási rendszer reformja, a bürokrácia leépítése és a szövetség, illetve a tartományok feladatköreinek újraelosztása. - De meg vagyok róla győzve, hogy együtt legyűrjük ezt a hegyet - igyekezett optimizmust önteti a panaszkodásba egyre jobban belejövő németekbe. Köhler ugyan elismerte, hogy az egyesítés során becsúsztak hibák, de ezek korántsem kizárólag a keletieken múltak. A „wessiek“ azt hitték, hogy az NDK megszűnése automatikusan igazolja a saját rendszerük minden elemét, és nem vették észre, hogy a nyugati szabályozást túlságosan áthatja az önelégültség, a követelődzés és a túlzott bürokrácia - kritizált Köhler. Ha ezzel országos szinten nem tudunk leszámolni, legalább a keletieknek engedjük meg, hogy megtegyék - utalt azokra a felvetésekre, amelyek különleges gazdasági övezetet, alacsonyabb béreket vagy rugalmasabb munkaidőt sürgetnek keleten. A Tagesspiegel című berlini lap összeállításából kiderül, hogy a keletieknek bizonyos összehasonlításban nincs is olyan rossz dolguk: jóval kevesebb például a százezer lakosra számított betörések száma, több háztartásban van kábeltévé, olcsóbb a lakbér, kevesebb a depressziós, több az orvos és magasabb a nők nyugdíja. Ezzel szemben nyugaton kevesebb az autólopás, több a mosogatógép, magasabb a havi jövedelem, kevesebbet kell dolgozni (a gyerekes anyáknak például csupán 20 százaléka vállal állást)... és jóval több az első osztályú labdarúgóklub. A keletiek legszívesebben családi körben ünnepelnek, a nyugatiak viszont inkább a helyi étteremben vagy kiskocsmában, a barátaikkal együtt. Akár szimbolikus értékű is lehet, hogy egy területen már megvalósult a teljes egyenlőség: az egykori nyugati csemegének számító banánfogyasztásban. Fokozódik az elöregedés, kevés gyerek születik Vészesen fogy a magyarság Erdélyben PAPP ANNAMÁRIA Rohamosan csökken a romániai magyarok lélekszáma. Az okot nem lehet egyetlen tényezőben megtalálni. Amilyen bonyolult a helyzet, legalább olyan sokrétű és összetett a megoldás. Annyi bizonyos, ha a trend nem változik, a magyarság száma drasztikusan lecsökken Erdélyben. A romániai magyarság lélekszá- mának csökkenése az országos fogyás üteménél jóval nagyobb, 11,8 százalékos. Erről tanúskodik a legutóbbi, 2002-es népszámlálás, amely szerint körülbelül 1 millió 432 ezer magyar él az országban. A románok száma is csökken, de a fogyás üteme lassúbb. Veres Valér, a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológiai tanszékének adjunktusa elmondta: Magyarországhoz hasonlóan már az 1980-as évek elejétől több magyar halt meg, mint született Romániában is. Míg 1992- ben 14 837 magyarként regisztrált gyermek született, addig 2002-re a magyar élve születések száma már alig haladta meg a 10 ezret. A magyarok halálozásainak aránya 1992-ben a legmagasabb, mintegy 24 ezer, de ez a vizsgált periódusban mindvégig túllépte a 20 000 főt. Az adatok azt mutatják, hogy a romániai magyar nők szülési kedve visszaesett, a 2002-es évben a 15- 49 éves korú magyar nőkre jutó átlagos gyermekszám 1,1 alatt volt, ami a szociológus szerint világviszonylatban is szokatlanul alacsony érték az országos átlagok esetében. Városban mindenhol kevesebb a gyermek, mint falun, de a Bákó megyei csángók kivételével az erdélyi falvakban sem születik a természétes reprodukcióhoz szükséges megfelelő számú gyermek, azaz kb. 2,1 egy 15-49 éves nő esetében. A szórványban (Dél- és Észak-Erdély) a legalacsonyabbak a termékenységi adatok, itt a népesség el is öregedett. Az alacsony születésszám mellett a csökkenés másik fő oka a kivándorlás. Ennek arányairól a- zonban nincsenek pontos adatok, csupán becslések. A szakember erről úgy vélekedik, hogy a kivándorlók a létszámcsökkenésében kisebb szerepet játszanak, bár ez csalóka, mivel éppen a termékeny korúak mentek el, s ezért a népességfogyásra halmozottan hatást gyakorolnak hosszú távon is. Mindenesetre több tízezerre tehető az erdélyi magyarok aránya az Európai Unióban és az Egyesült Államokban. Magyarországon 1992-2002 között az állam- polgárságot szerzettek száma meghaladja az 50 ezret, és az ideiglenesen kinn élők aránya is magas, de ezeket nehéz megbecsülni, mert egy részük megjelenik az állampolgárságot szerzettek között, mások hazatérnek, így nagyságrendjüket megadni 1992- 2002 között nem egyszerű. Nem kis gondot jelent az asszi- müáció is. Ennek oka, hogy a magyarság szétszórtan él, továbbá egyre gyakoribbak a vegyes házasságok. A vegyes házasságokban átlagosan 27,5 százalékban lesz magyar a gyermek. Hogy az adott helyzetben mit kellene tenni, a szociológus úgy vélekedik: a romániai magyarság létszámfenntartásának megvalósítása összetett népességpolitikai stratégiával érhető el. Ennek legfontosabb elemei: 1. A hatékony országos családpolitika, 2. A magyar nyelvű iskolaválasztás többoldalú serkentése az asszimiláció megfékezése érdekében, 3. Az életszínvonal olyan növekedése, amely legalább a Magyarországra irányuló kivándorlást a jelenleginél mérsékeltebb üteművé teheti, ideális esetben pedig minimalizálja. - Reményeink joggal lehetnek. Románia gazdasági növekedése 2004-ben meghaladja a 7 százalékot. A kormányzat sok mindent változtathat, például a gyermek- nevelési pótlék aránya igen alacsony az átlagbérhez képest európai viszonylatban. Persze ezen intézkedések hatása nem közvetlen, nem lehet rendelésre gyermekeket „gyártatni“. A termékenység alakulása összetett társadalmi jelenség, több tényező határozza meg, nem utolsósorban a kulturális, amely a magyarországihoz hasonlóan az alacsony gyermekszámot kedveli - mondta Veres Valér. A vegyes házasságok 27,5 százalékában lesz magyar a gyermek. RENAULT FIN Takarékos finanszírozás, amely annyira takarékos, hogy Renault Thaliát már 259 900 Sk—tói* Renault Cliot már 289 900 Sk—tói* kaphat A Renault október elsejétől új, márkás pénzügyi szolgáltatást vezet be Renault Fin néven. Éljen most a rendkívüli árkedvezménnyel új gépkocsija FinPaek Extra lízingre való megvásárlásánál Már csak választania kell - Clio vagy Thalia? Kattintson a www.renault.sk-ra és válasszon. Részletes tájékoztatás Renault márkakereskedőjénél kaphat. Az ajánlat a készletek kimerüléséig érvényes. UP 1968 Égő barikád Lipcsében szélsőjobbos és szélsőbalos fiatalok összecsapásakor (Reuters-felvétel)
