Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-05 / 230. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 5. RÖVIDEN Orvosi Nobel-díjak Stockholm. Richard Axel és Linda B. Buck amerikai orvo­sok kapták közösen az idei or­vosi Nobel-díjat az emberi szaglószervekkel és a szagló- rendszer szervezetével kap­csolatos kutatásaikért - jelen­tette be Stockholmban a No- bel-bizottság. A Karolinska In­tézet keretén belül működő bi­zottság által odaítélt díj 10 mil­lió koronás (1,1 millió eurós) pénzjutalommal is jár. Richard Axel és Linda B. Buck mintegy ezer gént vizsgált meg kutatá­sai során, és „felfedeztek egy olyan széles szagreceptor-gén- családot, amely segít megérte­ni, miként lehet tudatosan megkülönböztetni a különbö­ző illatokat, illetve segít ab­ban, hogy máskor is felidéz­hessük ezt a szagmemóriát” - áll az indoklásban. (MTI) Bíróság elé a vörös khmerek Phnompen. A kambodzsai nemzetgyűlés tegnap elfo­gadta az egykori vörös khmer vezetők perbe fogásáról az ENSZ-szel kötött megállapo­dás ratifikációs törvényét. így jelentős akadály hárult el egy nemzetközi bíróság felállítá­sának útjából. A döntést Norodom Ranariddh herceg, a nemzetgyűlés elnöke jelen­tette be. A ratifikálásra több mint egy évvel az ENSZ-szel kötött megállapodás után ke­rült sor: ennyi időbe telt, amíg a 2003 júliusában tar­tott választások után a kam­bodzsai pártok meg tudtak állapodni egy koalíciós kor­mány létrehozásáról. Talán már jövőre megkezdődhet az 1975 és 1979 közötti Pol Pot- féle rémuralom életben lévő vezetőinek pere, akiket népir­tásért és emberiesség elleni bűntettekért vonnak felelős­ségre. A per várhatóan leg­alább 3 évig tart, az első becs­lések szerint 55 millió dollár­ba kerülne, de ezt az adomá­nyozók sokallják. (MTI) Yudhoyono magasan nyert Jakarta. Elsöprő győzelmet aratott a szeptember 20-án tartott indonéziai elnökválasz­tásokon Susilo Bambang Yud­hoyono tábornok. A választási bizottság tegnap ismertette a végleges eredményeket. Yud­hoyono az érvényes szavaza­tok 60,6 százalékát, míg a le­köszönő elnök, Megawati Su­karnoputri asszony 39,4 szá­zalékot ért el. Ez volt az első közvetlen elnökválasztás a délkelet-ázsiai országban. A több mint 153 millió szavazás­ra jogosult mintegy 76 százalé­ka élt választójogával. (MTI) Az USA-ban kiképzett, 55 éves, négycsillagos tábor­nokot október 20-án iktat­ják be (Reuters) Holnap az Európai Bizottság minden bizonnyal szabad utat ad az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének Törökországgal Még várhat vagy tizenöt évet a tagságra Erdogan (baloldalt) Európa legbefolyásosabb vezetőjétől, Ger­hard Schrödertől kért vasárnap támogatást. Állítólag kapott is, a német kancellár szerint Törökországnak az EU-ban a helye. (TASR/EPA-felvétel) Brüsszel. Az Európai Bi­zottság holnap hozza nyil­vánosságra óriási ér­deklődéssel várt jelentését Törökország EU-felké- szültségéről. Ennek alap­ján a testület valószínűleg javasolni fogja a csatlako­zási tárgyalások megkez­dését. A végső döntést az EU-tagok állam- és kor­mányfői hozzák meg de­cemberben. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A koppenhágai EU-csúcson, 2002 decemberében a tagállamok elismerték, hogy Törökországnak joga van belépni az unióba, s meg­ígérték: haladéktalanul megkezdik a felvételi tárgyalásokat, ha 2004 decemberében az akkori csúcsérte­kezlet úgy látja, hogy az ország va­lóban teljesíti a csatlakozáshoz szükséges politikai kritériumokat. Most tehát eljött az ideje e folyamat első lépésének, a bizottsági javaslat megtételének. Ez utóbbi tartalmát sejteti: Günter Verheugen bővítési biztos nemrégiben úgy nyüatko- zott, már nincs akadálya a tárgya­lások megkezdésének. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrad. A korábbi hírekkel el­lentétben mégis a Szerb Radikális Párt (SRS), nem pedig a Demokra­ta Párt (DS) győzött a vajdasági tartományi parlamenti választá­son. Ugyanakkor a szélsőségesen nacionalista SRS nem tud kor­mányt alakítani sem önállóan, sem koalícióban másokkal. A Beta hírügynökség által közölt áttekintésből kiderül, a választás vasárnapi, 2. fordulójában a DS győzött, de az eredményeket össze­sítve mégis a szélsőségesen nacio­nalista SRS kerekedett felül, mivel nagyobb arányú győzelmet aratott az 1. fordulóban. Két hete pártlis­tákra szavazva választották meg a Holnap a bizottság három do­kumentumot fogad majd el: egy tanulmányt a török EU-csatlako- zás előnyös vagy hátrányos hatá­sairól, magát a javaslatot a tár­gyalások megkezdéséről vagy to­120 fős parlament felét, most egyé­ni körzetekben választották meg a fennmaradó képviselőket. Egy kép­viselői hely híján ismert már a par­lamenti összetétele is. A feltételezett háborús bűnös, Vojiszlav Seselj pártja 37, a DS 34 képviselői mandátummal rendel­kezik. A harmadik a Vajdasági Ma­gyar Szövetség (VMSZ) tíz képvise­lővel. Kasza József pártját követi hét-hét mandátummal négy további politikai erő. A Szabadka, a mi városunk nevű koalíció és a Vaj­dasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) egy-egy képviselői helyet szerzett. Egyetlen mandátum sorsa nem dőlt el: meg kell ismételni a választást egy szabadkai választó- körzetben, ahol VMSZ-es politikus vábbi halasztásáról, s egy jelen­tést Törökország EU-felkészültsé- géről. Az elsőnél ez utóbbi doku­mentum állítólag sokkal árnyal­tabb lesz. Készítői elismerik, hogy a kínzások már nem szisztemati­verseng a PSS jelöltjével; könnyen meglehet, hogy még egy képviselő­vel bővül majd a VMSZ frakciója. Az eddigi nyilatkozatokból ítélve az SRS sem önállóan, sem más párttal koalícióban nem tud parla­menti többségre támaszkodó kor­mányt alakítani. Nagyon valószínű, hogy a DS vezette demokrata tömb pártjai alakítanak ismét kormány- koalíciót, a VMSZ részvételével. A hivatalos végeredmény szerint Szabadkán a VMSZ politikusa, Kucsera Géza megtartotta polgár- mesteri székét a szerbiai helyható­sági választás második fordulójá­ban, ugyanakkor a VMSZ Ada után Magyarkanizsán és Csókán is elve­szítette a polgármesteri tisztséget. Kasza József pártelnök azt mondta, kusak Törökországban, s a kor­mány komolyan küzd e gyakorlat ellen, ugyanakkor szerintük még ma is számos ilyen esetről érkez­nek hírek. Miközben a sajtósza­badság erősödött, továbbra is ag­gasztóak az újságírók elleni eljá­rások. Noha a vallásszabadság biztosított, a nem muzulmán kö­zösségeknek számos akadállyal kell megküzdeniük, a kereszté­nyek pedig időnként egyenesen rendőri ellenőrzés alatt állnak. A jelentéstervezet szerint súlyos problémát jelent a nőkkel szem­beni erőszak, a sztrájkjog korláto­zása és a török társadalomban to­vább élő korrupció is. Nem lesz egyszerű elfogadni a törököknek mindazt, amit a brüsszeli illetékesek leírtak. Ver­heugen szerint egyébként Török­ország EU-csatlakozására legko­rábban 2015-ben kerülhet sor. Re- cep Tayyip Erdogan török minisz­terelnök is azt mondta vasárnap Berlinben, hogy a folyamat akár 2019-ig is elhúzódhat. Ami az EB holnapi döntését ille­ti, megfigyelők szerint komoly vita várható, ugyanis hat vagy hét EU- biztos ellenzi a török csatlakozást, de legalábbis fenntartásai vannak a tárgyalások megkezdéséről. Franz Fischler osztrák mezőgazda- sági biztos nemrégiben nyilváno­Szabadkán „kisebbfajta népszava­zás volt a magyar és a szláv válasz­tók körében”, ezért is fontos a győ­zelem. Kasza szerint nem lehet messzemenő következtetéseket le­vonni abból, hogy eddig 7, s most csak 4 helyen lesz polgármestere a pártnak, illetve abból, hogy megfo­gyatkozott önkormányzati képvise­lőinek a száma. Négy évvel ezelőtt merőben más szabályok és körül­mények között zajlottak a választá­sok. „Nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy hétből maradt négy polgármester, ezért vesztett a VMSZ. A párt a lehető legtöbbet hozta a jelenlegi választási törvé­nyek szerint. A VMSZ szerintem szolid és elfogadható eredményt ért el” - mondta Kasza. san kétségbe vonta, hogy vajon hosszabb távon is demokratikus és laikus állam marad-e Törökország, Frits Bolkestein, a belső piacért fe­lelős holland biztos pedig arról ér­tekezett, hogy Törökország felvé­tele esetén az EU felbomolhat. A Financial Times, a brüsszeli politikai körök legolvasottabb lapja tegnap azt írta, hamarosan lassulni kezd az unió bővítésének tempója. Románia és Bulgária 2007-re várt belépése után legalább öt évig nem lesz újabb csatlakozás. Az EU mos­tantól mélyebb, igazi reformokat követel majd a csatlakozni vágyók­tól, és nem éri be csupán ígéretek­kel. Tíz évvel ezelőtt az EU-nak még csak 12 tagországa volt: Belgi­um, Dánia, Franciaország, Görög­ország, Hollandia, Írország, Lu­xemburg, Nagy-Britannia, Német­ország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. 1995-ben lépett be Ausztria, Finnország és Svédor­szág, idén pedig tíz újabb állam csatlakozott. A várakozók között van Bulgária, Románia, Törökor­szág, illetve több jugoszláv utódál­lam, élükön Horvátországgal. A lap úgy értesült, Verheugenék holnap azt javasolják, hogy az EU kezdje meg a tárgyalásokat Törökország­gal, de egyúttal még nagyon je­lentős reformokat is kémek Anka­rától a belépés előtt. Gyurcsány-kormány Ünnepélyes eskütétel Budapest. Gyurcsány Ferenc kormányának tizenhét minisztere a köztársasági elnök jelenlétében, tegnap az Országgyűlésben ün­nepélyes külsőségek között letette a hivatali esküt. A kormányfő a múlt csütörtökön hirdette ki kormányának listáját, amely sze­rint öt tárca - a gazdasági, az igazságügyi, a munkaügyi és az ifjúsági, valamint november 1-jétől a külügyminisztérium - élén tör­tént változás. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény egye­lőre nem változott, így a leendő ifjúsági, családügyi és esélye­gyenlőségi miniszter, Göncz Kinga tegnap gyermek, ifjúsági és sport- miniszterként tett esküt. (MTI) Seselj csetnik vajda szerb radikálisai győztek a Vajdaságban, de kormányt nem tudnak alakítani A vártnál gyengébben szerepeltek a magyarok Tizenkét év után átadja a kormányrudat a balközép koalíció - Jansa nem ígér nagy változásokat Gázai hadművelet Magabiztos jobboldali győzelem Szlovéniában ÖSSZEFOGLALÓ Ljubljana. A jobboldal biztos győzelmet aratott a jelenlegi, libe­rális demokrata vezetésű kor­mánykoalíció fölött a vasárnapi szlovéniai parlamenti választá­son. A szavazatok 99 százaléká­nak összeszámlálása után a jobb­oldali pártoknak 44,8 százalék, a koalíciónak 37 százaléknyi voksa volt, ami azt jelenti, hogy az előb­biek 45, az utóbbiak 37 helyet tudhattak magukénak a 90 tagú parlamentben. A győztesek fölé­nyét erősíti, hogy a 6 helyet szer­zett jobboldali nacionalisták je­lezték: készek részt venni egy középjobb kormánykoalícióban. A választás legfőbb nyertese a Janez Jansa egykori védelmi mi­niszter által vezetett Szlovén De­mokrata Párt (SDS), amely a négy évvel ezelőtti 15,8 százalékról 29,1-re növelte szavazatai ará­nyát. A nagy vesztes pedig a 12 éve kormányzó koalíció fő ereje, a balközéphez tartozó Szlovénia Li­berális Demokráciája (IDS), amely a voksok 22,8 százalékát tudta csak elnyerni, szemben a 2000-ben kapott 36,2 százalékkal. A voksolásban a választásra jogo­sultak 60,3 százaléka vett részt. Pártja és szövetségesei győzel­mének bizonyossá válása után Janez Jansa (szélsőséges nézetei miatt a múltban „szlovén Haider- nek” is nevezték) sietett leszögez­ni: „a szavazók bizalmát nem arra használjuk, hogy mindent megvál­toztassunk”. Az EU- és a NATO-tag- ság elnyerésével az ország sikere­sen túljutott egyfajta érettségi vizs­gán, s az új helyzetben újfajta poli­tizálásra van szükség - fűzte hozzá, egyben folyamatosságot ígérve mindabban, ami eddig jó volt az or­szág irányításában. Anton Rop miniszterelnök, az LDS vezetője arra hívta fel a figyel­met, hogy a több mint tízévi folya­matos kormányzás eredménye­ként a választók egy része megcsö­AntonRop, aki megy és Janez Jansa, akijön (Reuters-felvételek) mörlött pártjától, s úgy érezte, vál­tozásra van szükség. Rop már va­sárnap este elismerte vereségét, s közölte, ha pártja megfelelőbb sze­mélyt tud találni helyette, akkor az LDS éléről is távozik. Megfigyelők első értékelései szerint az SDS győzelméhez nagy­mértékben hozzájárult a szlovén választók euroszkepticizmusa, fé­lelme attól, hogy a kétmilliós or­szág hangja elvész a 450 milliós EU-ban, illetve az,, hogy Janez Jansa (aki az ország tíznapos füg­getlenségi háborúja idején volt védelmi miniszter) erős vezető­nek mutatta magát, aki határo­zottan védi országa érdekeit, nem enged idegen hatalmak diktátu­mának. Az elemzők csupán a bel­politikában számítanak kisebb változásokra. (MTI, TASR) Hetekig elhúzódhat Jeruzsálem. Legkevesebb nyolc palesztin - köztük egy négyéves gyermek - vesztette életét tegnap a Gázai övezetben, ahol az izraeli hadsereg folytatta a tisztogatást. Ezzel 69-re nőtt az övezetben a múlt héten indított izraeli offenzí- va palesztin halottainak száma. A hadművelet hivatalosan az izraeli területek elleni palesztin rakétatá­madások leállítását célozza. En­nek ellenére palesztin szélsősége­sek tegnap ismét Kasszám rakétá­kat lőttek ki Szderótra, egy sze­mély megsebesült. Móse Jaalon iz­raeli vezérkari főnök a katonai rá­dióban közölte: az izraeli haderő kész akár hetekig is folytatni a hadműveletet. „A terrorizmus elle­ni harcban a problémát nem old­juk meg egyetlen hadművelettel, hanem egymást követő hadműve­letek sorozatával, és addig folytat­juk, amíg szükség lesz rá.” Ahmed Koréi palesztin kormányfő elítélte az izraeli betörést (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom