Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-30 / 252. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 30. Egészségünkre 27 A vízben oldódó vitaminok szerepe és jelentősége táplálkozásunkban. A felesleg a vizelettel távozik. Létfontosságú vitaminok A vízben oldódó vitaminok felszívódás után fejtik ki hatásukat, és a felesleges mennyiség a vizelettel tá­vozik a szervezetből, így nem tud felhalmozódni. ÁGOSTON HELGA Bi-vitamin (tiamin) A napi szükséglet 0,5-1,5 mg. A magasabb Bi-vitaminbevitel idős korban és alkoholizmus esetén szükséges. Fő forrása a hús, bel­sőség, teljes kiőrlésű gabona, ola­hús, máj, hüvelyesek, élesztő. Je­lentős szerepe van az anyagcsere­folyamatokban, valamint a nyál­kahártyák épségének fenntartá­sában. Felhasználása után a vize­lettel kiürül a szervezetből, illetve a székletből is kimutatható. En­nek oka, hogy egyes bélbaktériu­mok termelnek riboflavint. Hosz- szan tartó antibiotikus kezelés után is előfordulhat ribofla- vinhiány, a bélbaktériumok pusz­tulása miatt. Niacin (PP-faktor) A napi szükséglet felnőttek ese­tében 1000 kcal-ra kb. 6,6 mg ( napi 15-20 mg), arra azonban ügyelni kell, hogy csökkent ener­giaigény esetén se legyen 13 mg alatti a bevitel. Fő forrása az élesztő, hús, máj, teljes kiőrlésű lisztet tartalmazó termékek. A vi­taminszükséglet egy részét a szer­vezet a táplálékból fedezi, míg másik részét egy aminosavból, a triptofánból is képes előállítani (60 mg triptofánból kb. 1 mg niacin képződik). A növények kö­zül a kukorica fehérjéje nem tar­talmaz triptofánt. A niacin a sej­tekben végbemenő kémiai folya­matokban játszik szerepet. Bó-vitamin (piridoxin) A felnőttek napi szükséglete 1,3-2 mg. A szervezet B<,- vitaminszükséglete ará­nyos a fehérjebevitellel. Fő forrása a búzacsíra, élesztő, hús, máj, hü­velyesek, mák, mo­gyoró, dió. A B6- vitaminnak jelen­tős szerepe van az enzimek műkö­désében, az aminosavak átalakításá­ban, vala­mint az e s z - szenciális zsírsavak át­alakításában. Ezenkívül szüksé­ges a vérképzéshez és az idegrend­szer működésé­hez. A bélből könnyen felszívó­dik, majd átalaku- 1 á s o k o n megy ke­resztül, és bekerül a sejtekbe. A szervezet­ben piri-doxinhiányt ké­pes okozni a terhesség és a fo­gamzásgátló tabletták szedése is. Pantoténsav A napi szükséglet 6 mg. A pantoténsav a közti anyagcseré­ben szerepet játszó koenzim-A- nak nélkülözhetetlen alkotója, így szerepet játszik a szénhidrátok le­bontásában, illetve glikogénné való átalakításában, a zsírok ége­tésében, valamint a sztero- idhormonok, a koleszterin, és a vérfestékek szintézisében. Forrá­sa a hús, belsőség, élesztő, teljes kiőrlésű gabona, lencse, sárga­borsó. Mivel sokféle élelmiszer­ben megtalálható, valamint egy részét a bélbaktériumok is előál­lítják, hiánya csak nagyon ritkán, főként mesterséges táplálás, hosz- szan tartó antibiotikus kezelés, al­koholizmus és alultáplált gyerme­kek esetén fordul elő komplex B- vitaminhiány részeként. Biotin Napi szükséglet 30-100 mg. Kéntartal­mú vitamin, /■ enzimalkotó és szerepet játszik a szénhidrát-, valamint a zsír- anyagcserében. Fő forrása a máj, vese, tojássárgája. A nyers to­jásfehérje megakadályozza a biotin felszívódását. A búzában lévő biotin felszívódása nem olyan jó, mint a fentieké. Bi2-vitamin A napi szükséglet 2-3 mg. Csak állati eredetű táplálékban találha­tó meg. Fő forrása a máj, szív, ve­se, tüdő, húsok, halak. A vastag­bélben lévő bélbaktériumok is ter­melnek Bú-vitamint, azonban ezek nem tudnak felszívódni. A vérképzésben játszik fontos szere­pet. Felszívódásához, ún. intrinsic faktorra (a gyomorban termelődő szervezeti tényező), a sejtekbe va­ló bejutásához, illetve aktiválódá­sához pedig folsavra van szükség. Bi2-vitaminhiány előfordulhat elégtelen bevitel, pl. vegetá- riánizmus esetén. Folsav A napi szükséglet 0,2-0,4 mg. Forrás: belsőségek, élesztő, leve­les zöldségek és a gyümölcsök. A Bi2-vitaminnal együtt nagy szere­pet játszik a vérképzés biztosítá­sában. Szerepet tulajdonítanak a folsavnak a fejlődési rendellenes­ségek kivédésében is. Az epével kiválasztott folát egy része el­hagyja a szervezetet. Folsavhiány felszívódási zavar, alkoholizmus, valamint folsavantagonista gyógyszerek szedése esetén for­dul elő. Elégtelen folsavbevitel vérszegénységhez vezethet, a jó folsavellátottság viszont elfedheti a B i2-vitaminhiány tüneteit. A túl­zott folátbevitel megzavarhatja a cinkfelszívódást. C-vitamin A napi szükséges mennyiség 60 mg. Fő forrása a zöldpetrezse­lyem, zöldpaprika, brokkoli, ká­poszta, karalábé, kelbimbó, karfi­ol, narancs, mandarin, grépfrút, citrom, kivi, csipkebogyó, fekete ribizli, málna, eper. Hő (főzés) hatására könnyen lebomlik. Szerepet játszik a szer­vezet oxido-redukciós folyamatai­ban, az immunrendszer erősítésé­ben, a kollagén (kötőszöveti alap­anyag) szintézisében. Régen elsősorban a tengeré­szek között alakult ki C- vitaminhiány miatt a skorbut ne­vű betegség, ami ínyvérzésben, ínygyulladásban, foghullásban, bőr alatti bevérzésben, vérsze­génységben, elhúzódó sebgyó­gyulásban nyilvánult meg. A C-vi- tamin-szükségletet megnövelheti a nagy hőség, az erős fizikai mun­ka, a legyengült állapot, a do­hányzás. A szerző dietetikus jós magvak, élesztő, hüvelyesek. Hőérzékeny vegyület, így főzés hatására csökken a mennyisége. Fontos szerepet játszik a szénhid­rát-anyagcserében. A tiaminhiányt először Kelet-Ázsiá- ban észlelték, amikor elkezdték a hántolt rizst nagy mennyiségben fogyasztani, így az emberek nem jutottak Bi-vitaminhoz, mivel a hántolással együtt a Bi-vitamint is eltávolították. A betegséget be- riberinek hívták. Ez a beriberi-tí- pusú tünetegyüttes a tiaminhiány száraz formája, míg a szívelégte- lenség-vizenyő típusú az ún. ned­ves forma. A fejlődő országokban csecsemőkön mindkét forma elő­fordulhat az anya alultápláltsága miatt. B2-vitamin (riboflavin) A felnőttek napi szükséglete 1,2-1,6 mg. Fő forrása a gabona­félék, tej, tojás, sajt, ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Heveny Akut. 1. Gyors kialakulásé és le­folyású betegség esetén használják ezt a kifejezést, amely a krónikus vagy idült jelző ellentéte. 2. A fájda­lom erőssége is kifejezhető ezzel a szóval. Heveny reumás gyulladás Streptococcus A okozta mandu­lagyulladás után fellépő heveny, lázzal kísért sokízületi gyulladás, amely leggyakrabban a gyermeke­ket és a serdülőkorúakat támadja meg. Túl az agyhártyagyulladás ve­szélyén, amely a mandulagyulladás rendszeres antibiotikus kezelése folytán szerencsére ma már nagyon ritka, szövődményként szívbillen­tyűhibát okozó elváltozások is elő­fordulhatnak. Heveny tüdővizenyő Ebben a betegségben savós fo­lyadék (a kapillárisokból származó vérsavó) foglalja el a levegő helyét a tüdő léghólyagocskáiban (alveolus) és nagyon súlyos légzési elégtelenséget idéz elő. Számos, különböző eredetű betegség szö­vődménye lehet, különös tekintet­tel a szív- és érrendszeri elváltozá­sokra. Előfordul azonban vese- és idegrendszeri betegségek, fertőzés valamint mérgezés esetén is. Min­denképpen sürgős orvosi beavat­kozást igényel. Hibás fénytörés Ez a jelenség akkor következik be, amikor a fénysugarak nem pon­tosan az ideghártyán találkoznak. Ekkor rövidlátás, távollátás, vala­mint asztigmia (a fénysugarak se­hol nem fúrnak össze a retinán) alakul ki. Hidatidózis Az Echinococcus nevű élősködő okozta betegség, amely az élőskö­dővel fertőződött kutyáról, ivóvíz­ből vagy élelmiszerekből jut az em­ber szervezetébe. Elsősorban a má­jat támadja meg, amelyben ciszták alakulnak ki, olykor azonban a tü­dő és egyéb szervek is károsodhat­nak. Lásd: Galandférgesség. Hidegártalom Szervezetünk viszonylag nagy hőmérséklet-ingadozásokat is ké­pes elviselni, a 24 °C fokra lehű­tött szervezet működését is vissza lehet állítani a normális értékre, a 37 °C fokra. Az átmeneti lehűlés nem károsítja véglegesen a szöve­teket, de a tartós hideghatás sú­lyos következményekkel járhat. Az erek összehúzódása miatt a véráramlás sebessége csökken, ami elsősorban a kiálló részeken (ujjak, fül, orr), érzékelhető. A le­hűlő vörösvértestek oxigénfelvé­tele csökken, így a szövetek oxi­génellátása is. A 35 °C testhőmér­sékletű ember fáradt, mozgássze­génység és érdeklődéshiány jel­lemzi. További lehűlés esetén pul­zusa legyengül és szabálytalanná válik, légzése lelassul, izmai meg­merevednek. A tartós hideghatás helyi fagyásokat eredményezhet, a test kihűléséhez, majd halálhoz vezethet. Higanymérgezés A higanyt az orvostudomány széles körben alkalmazza (hőmé­rők, amalgám, hashajtók, fertőt­lenítőszerek stb.). Maró hatású vegyületei közül leggyakrabban a szublimát és a higanycianid okoz mérgezéseket. A mérgezés tüne­tek: fémes szájíz, égető, görcsös nyelőcső-, gyomor-, bélfájdalom, eleinte fehér, majd véres hánya­dék, fekete., véres széklet, veríté­kezés. Sürgős orvosi kezelés szük­séges. A lábaik is összegabalyodtak... Részeges méhecskék GALENUS Az egyesült államokbeli Ohio State University kutatói úgy talál­ták, hogy a méhek az emberekhez hasonlóan reagálnak az alkohol­ra. Kísérleteik során azt tapasztal­ták, hogy az állatok mozgáskoor­dinációját és magatartását is nemkívánatos irányba befolyásol­ta a „cukrozott etanol”. Úgy vélik, hogy ez az emberéhez nagyon ha­sonló reakció, valamint a hasonló agyi struktúra kulcs lehet az alko­hol hatásának megértéséhez. Az egyesült államokbéli Ohio State University kutatói úgy találták, hogy a méhek az emberekhez ha­sonlóan reagálnak az alkoholra. A kísérletek során a méheknek eta- nolt - ami az alkohol részegséget kiváltó hatásáért felelős összetevő - adtak, és azt tapasztalták, hogy annak hatására megváltozott a ro­varok mozgása: a repülésük csak­úgy, mint a tisztálkodásuk vagy a ,járkálásuk”. Részegségükben a rovarok képtelenek voltak normá­lis módon felrepülni, ugyanis sa­ját lábaikba gabalyodtak. Dr. Julie Mustard rovartani ku­tató, a tanulmány társszerzője szerint az alkohol szervezetre gyakorolt hatása megegyezik az embereknél és a méheknél - mindkét fajnál károsan befolyá­solja a motoros funkciókat, rontja a tanulási és emlékezési funkció­kat is. Molekuláris szinten pedig a mézgyűjtő méhek és az emberek agymunkája ugyanúgy működik - mondta a tudós. „Ha sikerül meg­ismernünk, milyen hatással van a rendszeres alkoholbevitel a mé­hek agyi fehérjéire és génjeire, ez hozzásegíthet ahhoz, hogy jobban megértsük, hogy az alkoholizmus hogyan befolyásolja az emberi magatartást, illetve az emlékezést - tette hozzá a kutató. AMIT ESZEL, ABBÓL TE LESZEL Egyre kövérebbek a gyerekek A legújabb, fogyást elősegítő gyógyszerek megakadályozzák, hogy a szervezet az elfogyasztott zsírok 30 százalékát felszívja. Hosszú ide­ig nem ajánlatos szedni őket, hiszen itt is érvényes, a betegséget jobb megelőzni, mint kezelni. 1986 óta megduplázódott a kövér gyerekek száma. Jelenleg a fiatalok 13 százalékát képezi. Hangsúlyozni kell, a genetikai hajlam nem magyarázza meg teljes mértékben a kövérség okát. Szerepet játszanak a társadalmi-gazdasági tényezők, illetve az egészségtelen életmód. A táplálkozástudományi szakemberek figyel­meztetnek, hogy a helyes étkezés művészetét már kisgyermek kortól kell tanítani. Kalcium a rák ellen Ismeretes, hogy a kalcium semlegesíti a zsír- és epesavakat, ame­lyek ingerelhetik a vékonybél falát. Kellő mennyiségű fogyasztása csökkentheti a bélrák kialakulásának veszélyét. Ezt egy amerikai ta­nulmány igazolta. 70, rákra hajlamos beteg felének naponta 1500 mg kalciumot adtak sovány tejtermékek formájában - 5 pohár tej vagy 9 adag joghurt, vagy 250 g kemény sajt. A betegek másik fele nem változtatott étkezésén. A tejes csoportban a rák kialakulásának veszélye jelentősen csökkent. OLVASÓINK KERESERE Csak a szombati szám is előfizethető Több olvasónk jelezte, szívesen megrendelné az Új Szó szomba­ti számát. Erre most lehetőség nyílik. Csupán annyit kell tenni, hogy kitölti az alábbi szelvényt és elküldi szerkesztőségünk címé­re. Egy feltétel van: legalább negyedévre kell előfizetni a lapot. Aki most fizeti elő az Új Szó szombati számát, automatikusan az egész­ségklub tagjává válik. Megrendelőlap Név: Lakhely: Utca: Telefonszám: Aláírásommal igazolom, hogy megrendelem az Új Szó szombati számát aláírás

Next

/
Oldalképek
Tartalom