Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-30 / 252. szám, szombat
új szó 2004. OKTÓBER 30.___________________________________________________________________________FÓKUSZBAN I MINDENSZENTEK ÉS HALOTTAK NAPJA A mindenszentek egyetemes ünneppé IV. Gergely pápasága alatt 844-ben vált - az ünnepet még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tették át Azok ünnepe, akiket nem avattak szentté A mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) azoknak az üdvözül- teknek a közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illetve akik nem kaptak külön napot a naptárban. A mindenszentek napja a halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje. MÚLT-KOR A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték, szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra. Marcus Agrippa i.e. 27-ben építtette Pantheonnak nevezett hatalmas templomát, ahol a papok az ösz- szes isten tiszteletére áldoztak. A Pantheont aztán Rómában 610 (egyes források szerint 609) május 13-án keresztény templommá alakították, s IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte. Innen ered a mindenszentek napja. A római hagyomány azonban nem az első volt a sorban, ugyanis a május 13-i dátum már korábban is ezen szentek ünneplésére szolgált. A kezdetek a IV. századra nyúlnak vissza: Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János írásaikban beszámolnak a mindenszentek ünnepéről, melyet ekkor azonban még május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja. Nyugaton 609-ben tűnt föl először ez az ünnep, mikor május 13- án a Szűz Mária, Vértanúk Boldog- asszonya és minden vértanúk tiszteletére a már említett módon felavatták a Pantheont. Nem csak vértanúkat, hanem valóban minden szentet november 1-jén először Angliában és Írországban kezdtek el ünnepelni a 700-as években. November első napja a megemlékezés napjaként a VIII. században, 741- ben, III. Gergely pápa (731-745) idején jelent meg először, aki a kategóriát tovább bővítve a Szent Péter Bazilika egyik mellékkápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem „minden tökéletes igaznak” a tiszteletére is szentelte. Mindenszentek egyetemes ünneppé IV. Gergely pápasága alatt 844-ben vált. Az ünnepet még a VIII. században május 13-ról november 1- jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett. A katolikus egyház az ünnepet tehát november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja. A mindenszentek napja után következő napot, halottak napját 998 óta tartják november 2-án. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal .jóban lenni”, az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy a „szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat.” A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Az ezredvégi világvégevárás elmúltával azonban az ünnep megmaradt, egyre inkább elterjedt, és a 14. századtól Róma is átvette. Halottak napjának hetét a halottak hetének is nevezik. Ezen a napon szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és a gyertyagyújtás. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak: a gyertyák fényénél a „véletlenül kiszabadult lelkecskék” újra visszatalálhatnak a sírba, nem kísértenek, és nem nyugtalanítják az élőket. Ezen a napon szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és a gyertyagyújtás (TASR-felvétel) Néha nem virágcsokorral, hanem fényképezőgéppel járjuk a temetőket - kegyelet ez is, hiszen a felkeresett sírokban nyugvók valamikor életünk részei voltak A hírességek története halálukkal még nem ér véget MTI-PRESS Mindenszentek ünnepe ma már nemcsak a katolikusoké - mindenki gyertyát gyújt az eltávozottakért abban a temetőben, ahol szerettei nyugszanak. Más temetőkbe nem a halottak napján járunk, hanem vakációban, szabadságunk idején, kirándulások, utazások során. Talán picit azért is, hogy megkönnyebbülten tapasztaljuk: a hírességek története halálukkal még nem ér véget. A temető nemcsak emlékkert és kegyhely, hanem egyfajta helyi látnivaló is, elsősorban művelődés- és művészettörténeti emlékeivel, ismert személyiségek, híres nagyságok, rajongott sztárok végső nyughelyével. Házsongárdi, Kerepesi úti Némely temető megtekintése utazási irodák programjaiban, turisztikai kínálatokban is szerepel, mint például Kolozsvárott a házsongárdi, ahová a XVI. századtól Erdély hírességeit, politikusait, művészeit, íróit temették. De ilyen Szentpétervárott a szótlanságba burkolódzó Piszkarevszkoje - több mint félmillió ember nyughelye -, vagy Kós Károly kalotaszegi temetője, ahol a fejfákra ezt vésik: „Itt várja Jézusát!”. Messze földön híres fából faragott sírjeleiről a telkibányai kopjafás temető: a kopjafák faragványai az elhunyt nemét, korát, családi állapotát egyaránt elárulják. A magyar Himnusz költője, Kölcsey Ferenc végső nyughelyének szatmár- csekei temetője Európa-hírű: hatszáz, orrával égnek álló csónakot formázó fejfa várja, hogy eredetét és jelentését egyértelműen megfejtse a tudomány. Réges-régi és újabb temetők egyaránt lehetnek érdekesek. A Felső-Tisza-vidéki Karos község határában az egyik leggazdagabb sírmellékletű temetőt tárták fel a honfoglalás korából: a sok pénzérme, a díszes szablyák, övveretek és tarsolylemezek arra vallanak, hogy a magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építette ki első hatalmi központját. Ezer évvel későbbi a Kerepesi úti köztemető: 1847-ben nyitották meg, de nagy területe és akkor még nehéz megközelíthetősége miatt csak 1849-ben temettek ide először. Itt nyugszik Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, s még számos kiemelkedő alakja a magyarságnak - tudósok, művészek, államférfiak -, s a művészi kivitelű síremlékek száma is szinte beláthatatlan. A ma már Nemzeti sírkertnek nevezett, 55 hektáros temetőben alussza örök álmát többek között Ady Endre, József Attila, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Blaha Lujza, Stróbl Alajos, Lech- ner Ödön, Hauszmann Alajos. Külön parcellában temették el az 1949- ben koncepciós perekben halálra ítélt magyar kommunistákat, így például Rajk Lászlót. Az 1950- es években a temetőt zárttá nyilvánították és főleg baloldali politikusokat hántolták el, állami pompával. Ide temették Kádár Jánost és 1993-ban Antall Józsefet, a kommunista korszak utáni első demokratikusan választott kormány miniszterelnökét is. Parcellák, panteonok, síremlékek, jeltelen sírok, szimbolikus sírok, újratemetések hantjai, zarándokhelyek: kinek Rákoskeresztúr, kinek Farkasrét, kinek Óbuda temetője tartozik a pesti polgárok által ilyen tájt kötelezően meglá- togatandók közé. Máskor pedig nem is mindig virágcsokorral, akár turistabakancsban, fényképezőgéppel. Kegyelet persze ez is, hiszen a felkeresett sírokban nyugvók valamikor életünk részei voltak: kedvenc olvasmányélményünk vagy zenénk szerzőjeként, tanárunkként, egy-egy festmény megalkotójaként őrizzük a nevüket, avagy láttuk Thália szentélyében, netalán egy másik színpadon, a politika porondján. Tanításuk, műveik megmaradtak, távozásukkal mégis szegényebbek lettünk. Akinek világjárásra van módja Nem sokan tudják, hogy Paraguay fővárosában, Asunciónban, pontosabban a mellette levő kis településen is létezik egy magyar temető. Bécsben járva nem hagyhatjuk ki a Simmeringer Hauptstrasse központi temetőjét, a Zentral- friedhofot, ahol a zene óriása, Beethoven nyugszik, Schubert és a keringőkirály, ifjabb Johann Strauss mellett. Holt zeneköltők társasága? - juthat eszünkbe New Yorkban, a bronxi Wood- lawn temetőben is, ahol Miles Davis (1926-1991) nyugszik a dzsessz másik kiemelkedő művészével, Duke Ellingtonnal együtt. Buenos Airesben a La Recoleta negyed fő nevezetessége ugyancsak a temető. Ott áll a 33 évesen elhunyt Evita (Eva Peron, a rendkívül népszerű elnökné) síremléke. Állandóan virág borítja, rengeteg a látogató, hosszú sorban várakoznak arra, hogy lefotóztat- hassák magukat a síremlék előtt. Ennél több embert csak a rock legendáinak végső nyughelyeinél látni: Jim Morrison - újabban ráccsal védett és rendőrkordonnal őrzött - síremléke körül a világ talán leghíresebb temetőjében, a párizsi Pere Lachaise-ben, Elvis Presley sírjánál az Egyesült Államokbeli Tenessee szövetségi államban és a harmadik leglátogatottabb rocker-síremlék körül, a washingtoni Rentonhoz közeli Greenwood temetőben, ahol még emlékkönyvben is megörökíthetik ott jártuk tényét Jimi Hendrix rajongói és tisztelői. Rajongók és tisztelők? A két kategória nem ugyanaz. Elvist eredetileg édesanyja, Gladys mellé helyezték örök nyugalomra a Memphis Forest Hills-i temetőben, a Presley család kriptájába. A rock and roll királyát később azonban kénytelen voltak Gracelandbe vitetni, miután a legendás énekes több „rajongóját” tetten érték, amint éppen a kriptát fosztogatták. Akik erre vetemedtek, nem sokat tarthattak a tiszteletről, a kegyeletről vagy éppen az örök nyugalomról. (JNJ) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉGBOLT, NÉHOL ESŐ; 14-17 FOK A Nap kel 07.36-kor - nyugszik 17.34-kor A Hold kel 18.31-kor - nyugszik 10.10-kor A Duna vízállása - Pozsony: 300, árad; Medve: 160, árad; Komárom: 150, árad; Párkány: 75 árad. 0RV0SMETE0R0LÓGIA Kissé kedvezőtlenebb időjárásra számíthatunk. Idegesebbek, fáradékonyabbak lehetünk, lassulnak a reakcióink, ezért a munkavégzéskor és a közlekedésben ajánlott a fokozottabb figyelem. Rosszabb az összpontosító készségünk. Főként a reumatikus és mozgásszervi betegségekben szenvedők fájdalmai erősödhetnek fel. Gyakrabban érezhetünk fájdalmat az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal számoljunk. TUNISZ 25\-_ ELŐREJELZÉS Egyre inkább erősen megnövekszik a felhőzet, sok helyütt beborul az ég, és elszórtan zápor, zivatar alakulhat ki. A nappali hőmérséklet csúcsértéke 14-17 fok között várható. Élénk, erős lesz az délkeleti, déli szél. Éjszaka 12 és 8 fokig süllyed a hőmérő higanyszála. Holnap is erősen felhős, borult lesz az ég; 13 és 17 fokos hőmérsékletre számíthatunk. A hűvös idő mellett elszórtan kialakulhatnak záporok, zivatarok. Hétfőn némileg csökken a felhőzet.
