Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-28 / 250. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 28. ARUKERESO Nem kell többé bolyongani a szupermarketek polcai között egy termék után kutatva: megszületett a műholdvezérlésű, árutaláló bevásárlókocsi. A feltaláló a brit Murray Laidlaw 30 ezer fontnyi állami támogatásból alkotta meg az intelligens bevásárlókocsit, amelynek beépített hely- meghatározója segít gyorsan megtalálni a keresett áruházi termékeket. A helymeghatározó készüléket eredetileg amerikai katonai célokra fejlesztették ki. A bevásárlókocsiba szerelt képernyős változata nyilak segítségével igazítja el a vevőt a keresett termékhez. A beépített mini számítógép a legrövidebb út meghatározásán kívül receptekkel is szolgál, a vásárolt alapanyagokból készíthető ételekre és akciós termékekre is felhívja a figyelmet, (t) A nagy bevásárlóközpontok egyben szórakozó- és szabadidőközpontok is (Pavol Majerfelvétele) 30 Téma: a bevásárlóközpontok A hipermarketek minimális profittal árulnak benzint Üzemanyag az üzletektől ISMERTETÉS Vesztésre állnak a nagy olajtársaságok a hipermarketek ellen folytatott versenyben, Európa-szerte sorra zárják be benzinkútjaikat. Az európai hipermarketek szinte minimális profitrátával árulnak üzemanyagot - a hír nem új keletű, de csak az utóbbi időkben lett számottevő e kereskedelmi egységek benzinforgalma. Szlovákiában nemrég a Metro nyitotta meg az első kutakat, és a jövőben ezek bővítését ígéri. Az Egyesült Államokban azonban már a 60-as évek vége óta forgalmaznak benzint egyes nagyobb éjjel-nappali boltokban, ám ezek benzinpiaci részesedése csak mostanra nőtt 7 százalék fölé. Európában a kép igen heterogén: míg Olaszországban szinte még elhanyagolható a hipermarketek részesedése az üzemanyag-kereskedésben, Nagy-Britanniában mintegy 28 százalékos, Franciaországban pedig több mint 56 százalékos. A piac nyitása 1985-ben következett be, amikor az Európai Bíróság engedélyezte, hogy olcsó gázolajat importálhassanak a boltok is. Az olcsó üzemanyaghoz a hipermarketek hozzáadták kiskereskedelmi tapasztalataikat és a jól bevált „nagy mennyiséget kis profitrátával” stratégiájukat. A hatás nem maradt el. A francia törvények ugyan tiltják a nagykereskedelmi ár alatti kereskedést, de nem írnak elő minimális haszonkulcsot, így a cégek gyakran a hagyományos eladásaikból - mint például az élelmiszerek vagy a ruházati cikkek - keresztfinanszíroznak, ami megmagyarázza sikereiket. Idén közel ötszáz kutat zárnak be Franciaország-szerte, és néhány éven belül a lélektaninak számító tízezres szám alá eshet az ösz- szes állomás száma. Állami segítségre sem igazán számíthatnak: bár a kormány létrehozott egy 12 millió eurós segélyalapot benzinkutak felújításához és bezárásához, a versenybe nem kíván beleszólni. Az Európa-első Total sem számít kivételnek a forgalom-visszaesésben, így változtat üzletpolitikáján: szegmentálja a piacot, és az Elf-kutak közül csak az olcsó, a hipermarketekkel verseny- képeseket és a lakott területektől távol eső állomásokat tartja meg. A sors iróniája, hogy közben együttműködik a riválisokkal, számos To- tal-kút mellé építtet bevásárlóközpontot. (m) A különbség néhány esetben drasztikus méreteket ölt Árháború Ausztriában ÖSSZEFOGLALÓ Ausztriában is árháború folyik a diszkontláncok között. Miközben 2004 februárja óta az ausztriai szupermarketekben, illetve drogériákban átlagban 0,5 százalékkal emelkedtek az árak, addig a diszkont-áruházláncok 0,3-1,8 százalékos árcsökkentést hajtottak végre. Az árkülönbség egyes esetekben drasztikus méreteket ölt: egyazon kávémárka a legdrágább üzletben két és félszer kerül többe, mint a legolcsóbban. Egyes ecetes uborka fajtáknál a különbség 100 százalék feletti, de a macskaeledelek esetében is ezen érték körül mozog. Idén júniusban hasonló hírek érkeztek a német piacról is: a kezdő lépést az Aldi élelmiszer kereskedelmi lánc tette meg, mikor bejelentette, hogy számos terméke árát 30 százalékkal csökkenti. A Külön tudományág foglalkozik azzal, hogy az emberek a lehető legtöbb időt töltsék az üzletben Vásárlócsalogató trükkök közlemény nyomán a konkurencia, így a Lidi, a Penny és a Plus is úgy döntött, hogy követi a példát és lejjebb viszi termékeinek árait. Hasonló lépésre szánta el magát németországi üzleteiben a Spar is. Utóbbi szupermarketlánc 350 termékének árát hozta egy szintbe a más diszkonüáncok által kínált árakkal. Szakértők szerint a versenytársak azonnali reakciójának oka: egyik sem engedheti meg magának, hogy drágább legyen a másiknál. Emiatt akár az élelmiszerárak jelentős csökkenése sem el- képzelheteden. A diszkont élelmiszer-áruházláncok piaca Németországban gyakorlatilag telített és semelyik lánc esetében sem várható nagy növekedés, vélik a szakemberek. Aki mégis lényeges mértékben emelni kívánja piaci részesedését, annak tovább kell csökkenteni árait, (m) Szlovákiában gombamód szaporodnak az üzletláncok. Egyre többen, egyre több pénzt költenek a hipermarketekben. Mi a titkuk az üzletláncoknak? Milyen üzleti fogásokat alkalmaznak, hogy a lehető legtöbb pénzt húzzák ki a pénztárcánkból? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A nagy bevásárlóközpontok egyben szórakozóközpontok is, amelyekben a legnagyobb vonzerőt a különféle rendezvények jelentik. Zenekarokkal, gyermek- és sport- rendezvényekkel próbálják meg becsalogatni az embereket, akik aztán már csak nagyon nehezen állják meg, hogy ne váljanak egyben vásárlókká is. Hatékony csalinak számítanak a széles körben terjesztett röplapok és az üzletek kedvezményes termékeit feltüntető reklámújságok is. Ezekben ugyan nem egyszer olyan ajánlatokat is találunk, amelyek nem felelnek meg a valóságnak, ám ha már egyszer az üzletben vagyunk, bizonyára mást is vásárolunk. Nem árt vigyáznunk azonban közvetlenül az üzletben az áru mellet elhelyezett árcímkékre is. Ezek ugyanis nem egyszer a régi akciós árat tartalmazzák, miközben a kasszánál már drágábban számlázzák a terméket. Ezt az esetek többségében azzal magyarázzák, hogy nem volt idejük változtatni az árakon, vannak azonban olyan üzletek is, ahol ezt tudatosan teszik. Hogy a lehető legtöbb időt töltsük az üzletben, arra szinte egy külön tudományág jött létre. Ez olyan apró részletekre is ügyel, mint például a zene, amelynek nem szabad túl gyorsnak lennie, hiszen ez gyorsabb vásárlást válthat ki bennünk. A lassabb haladást szolgálják a bevásárlókocsik is. Minél nagyobb a kocsi, annál nagyobb az esélye, hogy az üzletben „dugók” alakulnak ki, és ha lassan haladunk, több időnk marad arra, hogy szinte mindent megnézzünk. Az üzletek érdekét szolgálja azonban az is, ha nyikorog a bevásárlókocsi kereke, hiszen ez is lassabb haladásra ösztönöz. A legrégibb trükk persze az, hogy a leginkább keresett termékeket helyezik az üzlet legtávolabbi pontjára, hogy a vásárlásnál lehetőleg az egész üzletet meg kelljen néznünk. Mindezt az üzletek természetesen azzal magyarázzák, hogy csakis a vásárló érdekében cselekszenek így. Ha ugyanis valamiről esetleg megfeledkezLubos Pile illusztrációs felvétele tünk volna, akkor az egész üzlet végigjárásával, biztosan eszünkbe jut, mit kellene még vennünk. Nem kerülték el az üzleti pszichológusok figyelmét azonban a gyerekek sem. Mivel a kasszánál nem egyszer hosszú sorok alakulnak ki, az üzletek ezek előtt helyezik el az édességeket tartalmazó polcokat. Szinte nincs olyan gyerek, aki egynegyedórás várakozás után legalább egy csokoládét vagy cukorkát ne könyörögne bele a bevásárlókocsiba. (mi, t) Egyre jobban terjednek a hitelkártyák és a kártyás fizetési mód, ami szintén nagyobb vásárlásra ösztönöz Fizetésünkből idén többet vásárolhatunk UJ SZO-ÖSSZEFOGLALÓ Idén többet engedhetünk meg magunknak az üzletekben, mint tavaly - állítják a gazdasági elemzők. A reálbérek több mint két százalékkal nőttek, ugyanakkor enyhén csökkent a munkanélküliség és az infláció is. Ez utóbbi tavaly több mint 9 százalékos volt, idén már 7 százalék alatt van, jövőre pedig csak 4 százalékos pénzromlás várható. Lényeges mértékben befolyásolja az üzletek bevételeit azonban az is, hogy Szlovákiában is egyre kevésbé félünk a hitelfelvételtől. Tavaly a felvett hitelek összege 40 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A pénzszórást támogatják azonban a bankok is, hiszen a rendkívül alacsony betéti kamatok miatt mára szinte egyáltalán nem éri meg ilyen formában takarékoskodni. Egyre jobban terjednek ezzel szemben a hitelkártyák és a kártyás fizetési mód, ami szintén nagyobb vásárlásra ösztönöz. A helyzet persze nem minden szlovákiai régióban rózsás. Pozsonyban például csaknem kétszer magasabb az átlagbér, mint Kelet-Szlovákiában, ahol viszont a munkanélküliség magasabb. Pozsonyban, épp a magasabb béreknek és az alacsonyabb munkanélküliségnek köszönhetően könnyebben jutnak az emberek hitelhez is. Pozsonyban és a gazdagabb nyugat-szlovákiai régiókban ezért a fogyasztói szokások lassan kezdik megközelíteni a nyugat-európaiakat. Ennek az egyik jele - amit a legutóbbi felmérések is bizonyítanak hogy olyan dolgokat is megveszünk, amire nincs szükségünk, és csökken az olyan bevásárlások száma, amelyek közvetlenül csak a háztartás legszükségesebb dolgaira összpontosítanak, (t) Van szökőkút, mozi, kávéház, étterem, divatbemutató, gyerekeknek játszóház. A plázaláz teljesen megváltoztatta a vásárlási szokásokat. (Pavol Máj er felvétele)