Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-28 / 250. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 28. RÖVIDEN Kinevezték Biró Ágnest Pozsony. Biró Ágnest tegnap kinevezte a kormány kulturális ál­lamtitkárrá. Kvarda József helyét foglalta el, aki az európai uniós vá­lasztások után vált pótképviselővé a hazai törvényhozásban. Az MKP-nak csak második neldfutásra, az Országos Tanács október 9-i ipolynyéki ülésén sikerült új államtitkáijelöltet választania. A 47 éves Biró Ágnes eddig a Vágsellyei Körzeti Hivatal elöljárója volt. E posz­ton Rusznák Gábor váltja fel, őt november 1-jén nevezik ki. (sza, s) Áramszünet a parlamentben Pozsony. Tegnap délelőtt műszaki hiba miatt áramkimaradás volt a parlamentben. Éppen Rudolf Zajac egészségügyi miniszter szónokolt, amikor több műszer felmondta a szolgálatot, ezért fél­órás szünetet rendeltek el. Nem volt komoly probléma, csak né­hány érzékeny berendezés nehezen indult újra. (sza) Kisebb támogatás a kassai vasműnek Pozsony. A kassai U.S. Steelnek adókedvezmények formájában nyújtott állami támogatás 500 millió dollárról 430 millió dollárra csökken - hozta meg döntését tegnap a kormány, figyelembe véve az Európai Bizottság ajánlását. A vasműnek ezenfelül két részlet­ben 32 millió dolláros adót is be kell fizetnie idén és jövőre. A cég­nek be kell tartania a kormány és az Európai Bizottság által meg­szabott termelési és eladási kvótákat is. (TASR) Meciar sokallja az elnök költségvetését Pozsony. Eltúlzottnak tartja Vladimír Meciar volt elnökjelölt a köztársasági elnöki iroda 2005-re tervezett költségvetési fejezetét. Javaslata szerint a 130,5 millió koronás tételből jócskán le kellene faragni, hiszen az előző államfő, Rudolf Schuster működése alatt is csak 107 milliót tett ki a keret. A megtakarított összeget a ki­sebbségek és a határon túli szlovákok támogatására lehetne fordí­tani - ajánlotta a HZDS elnöke tegnap a parlament emberjogi bi­zottságában. (TASR) Kukán a kettős állampolgárságról Pozsony. Eduard Kukán külügyminiszter szkeptikusan nyilat­kozott a Magyarországon készülődő, kettős állampolgárságról szóló referendummal kapcsolatban. A mai Európában kissé el­avultnak tartja ezt az intézményt. Különösen az ellen van kifogá­sa, hogy a Magyarok Világszövetsége azokat a külföldön élő sze­mélyeket ismeri el magyar nemzetiségűeknek, akik magyarigazol­vánnyal tudják igazolni ezt. A külügyminiszter kétli, hogy a hatá­ron túli és a szlovákiai magyar nemzetiségűek számára segítséget jelentene a kettős állampolgárság megszerzése. (TASR) Szóbeli értékelés alapján járna a támogatás Ösztöndíj osztályzat nélkül SITA-HÍR Pozsony. Az oktatási tárca javas­lata alapján jövőre az alapiskolák első és második évfolyamának anyagüag hátrányos helyzetű tanu­lói is kaphatnának tanulmányi elő­menetelüktől függően szociális ösztöndíjat. Az elsősök bizonyít­vány híján kívül esnek a jogosultak körén, a másodikosok is csak félévi bizonyítványuk birtokában kaphat­nak szociális támogatást. Az okta­tási minisztérium elképzelése értel­mében az érintett diákok teljesít­ményük szóbeli értékelésekor ta­nulmányi előmenetelükről szóló igazolást kapnának. A nagyon jó eredményeket elérő tanuló tanul­mányi átlaga 1,5-nek felelne meg, a csupán jó teljesítményt nyújtó diá­ké pedig legfeljebb 2,5-nek. A szak­tárca javaslatát azonban még a munka-, szociális és családügyi mi­nisztériumnak is jóvá kell hagynia. „Egyetértünk az oktatási tárca el­képzelésével, éppen ezért szeret­nénk mielőbb átültetni a gyakorlat­ba” - közölte Martin Danko, a mun­kaügyi tárca szóvivője. A tiszta haszon évi hétmilliárd koronát tesz ki Szerencsejátékok: viszály a nyereség elosztása miatt ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Megvétózta a szeren­csejátékokról szóló törvényterve­zet elfogadását a kormányban a Kereszténydemokrata Mozgalom, ezért az előterjesztés hamarosan a Koalíciós Tanács elé kerül. A KDH azt szeretné, ha a szerencsejáték­ból befolyt összeg egy részét a ha­zai sport támogatására fordítanák. Ivan Miklós pénzügyminiszter ez­zel nem ért egyet, akárcsak az Ekopolis és a Socia polgári szerve­zetek javaslatával sem, mely sze­rint a nyereség legalább 40%-át jó­tékony célokra - például hátrá­nyos helyzetben élő gyermekek megsegítésére vagy környezetvé­delemre - tölthetnék. A szaktárca válaszul azt üzente a civil aktivis­táknak: a nonprofit szervezetek idén már csaknem 900 millió ko­ronát kaptak. „A szerencsejáté­kokból származó haszon jelenleg kizárólag karitatív célokra szolgál. A különböző szociális és kulturális programok támogatására az álla­mi költségvetésből osztunk szét előre meghatározott összeget” - nyilatkozta érdeklődésünkre Peter Papánek, a pénzügyminisztérium szóvivője. Szlovákiában a szerencsejáté­kokkal összefüggő ágazatokban csaknem 19 ezer ember dolgozik. A játékokból származó haszon évente eléri a 25 milliárd koronát, ebből nyereményekre több mint 18 milliárdot fizetnek ki. A tiszta haszon tehát csaknem hétmilliárd korona, (dem) Jogi személyek is alapíthatnak patikát, ha a szakmai felügyeletet gyógyszerész biztosítja Olcsóbb gyógyszert kérhet a beteg Pozsony. Az orvosnak tájé­koztatnia kell betegét a fel­írt gyógyszer pontos áráról és azt is közölnie kell vele, létezik-e azonos hatású, de olcsóbb, úgynevezett gene­rikus gyógyszer is, írja elő a gyógyszertörvény tegnap elfogadott módosítása. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az olcsóbb gyógyszerről a pati­kusnak is tájékoztatnia kell a bete­get. Az orvos köteles a generikumot felírni akkor is, ha ez a kezelés szempontjából nem a leg­előnyösebb, ám a beteg ragaszko­dik az olcsóbb készítményhez. Eb­ben az esetben az orvos feltüntet­heti a recepten, hogy más gyógy­szert javasolt, és ezt a betegnek is alá kell írnia. Bastrnák Tibor (MKP) szerint ez a rendelkezés a betegeknek kedvez, akiknek így ke­vesebbet kell majd fizetnie az or­vosságért. Az olcsóbb készítmé­nyekről az orvosoknak már ma is tájékoztatnia kellene a betegeket. A december 1-jén életbe lépő törvény lehetővé teszi az úgyneve­zett gyógyszerkönyvek használatát, melyekben az orvosok vezetnék a beteg által használt gyógyszere­ket. „Egyes biztosítók ta­pasztalatai szerint a gyógy­szerkönyv csökkentheti a felesleges gyógyszerfogyasztást olyan betegek esetében, akik 8-10 készítményt használnak egyszerre- állítja Pásztor László, a Magánor­vosok Társulásának (ASL) elnöke.- Ha azonban az orvos rendesen vezeti a beteg kórlapját, akkor ez a könyvecske gyakorlatilag felesle­ges.” Gyógyszerkönyveket feltehe­tően csak a krónikus betegségben szenvedő és a sok gyógyszert hasz­náló páciensek esetében alkalmaz­nak majd. A Szlovák Gyógyszerészkamara (SleK) legnagyobb ellenkezését az a rendelkezés váltotta ki, mely sze­rint jogi személyek is alapíthatnak patikát, ha a szakmai felügyeletet gyógyszerész biztosítja. A jelenlegi szabályozás szerint gyógyszertár tulajdonosa csak gyógyszerész le­het. Szerintük az új törvénnyel ki­szolgáltatottá válnak a gyógyszer­tárláncokat létrehozó cégekkel szemben. „Már ma is működnek gyógyszertárláncok, melyek a tör­vény megkerülésével, egyes gyógy­szerészek együttműködésével jöt­tek létre, a módosítás elfogadásá­val pedig számuk tovább nő majd” - állítja Tóth Ernesztína, a kamara szóvivője. A gyógyszerészek attól tartanak, a jelenleg működő pati­kák képtelenek lesznek verse­nyezni a gyógyszertárláncokkal. A minisztérium azzal indokolja a módosítást, hogy így új gyógy­szertárak létesülhetnek, ez csök­kentheti a gyógyszerárakat és a betegek könnyebben juthatnak majd hozzá a készítményekhez. A képviselők elvetették a tárcá­nak azt a javaslatát, hogy egyes gyógyszereket hipermarketek is árusíthassanak, (lpj, s) A minisztérium szerint ha több gyógyszertár van, olcsóbb a gyógyszer. Gasparovic nem Csákyról, hanem „egy Budapesten árulkodó kormányalelnökről” beszélt Szóvivője szerint az államfő dicsérte az MKP-t- Hát nem tudom, mit szólnak majd ehhez Pesten... Gasparovic szerint Csáky így morfondíroz magában a kormányüléseken. (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Dicsérte és követendő példaként emlegette a Magyar Koalíció Pártját Ivan Gasparovic államfő, amikor kedden a szlová­kiai magyarok szervezettségéről, hatékony érdekképviseletéről be­szélt - állította tegnap lapunknak Marek Trubac elnöki szóvivő. Gasparovic a Matica slovenská képviselőivel tárgyalt, akik arra panaszkodtak, mennyire szétfor­gácsoltak a szlovák szervezetek. Az államfő - szóvivője szerint - ösztönzésképpen annyit mondott: vegyenek példát a magyarokról. A három párt egyesült, s az MKP egyre több jogot próbál kiharcolni az itteni kisebbség számára, sőt a magyar politikusok keze az ame­rikai kongresszusig is elér, ahol hatékonyan lobbiznak a vajdasá­giakért. Ezzel szemben a szlová­kok még a Matica slovenská hely­zetén sem képesek javítani. „Eb­ben az összefüggésben említette azt, amit az egyik miniszterelnök­helyettesről mondott” - magya­rázta Trubac. Vagyis hogy Csáky Pál állítólag rendszeresen árulko­dik Budapesten. A szóvivő állítja: főnöke konkrét nevet nem emlí­tett, a kormány egyik alelnökéről beszélt. Gasparovic pontosan azt mondta: „Nem tetszik nekem, hogy amikor ülésezik a kabinet, az egyik miniszterelnök-helyettes három órával később már Buda­pesten számol be az elhangzot­takról. Magunk tehetünk róla, hi­szen mi választottuk meg őket.” Trubac nem árulta el, az állam­főnek honnan van ilyen informáci­ója, ha még egy kormányülésen sem vett részt, így csak közvetett módon értesülhetett az ott történ­tekről. A szóvivő elgondolkodtató­nak tartja, hogy elsőként Csáky re­agált, úgy véli, magára ismert, ami­ről viszont az államfő nem tehet. „A kormányfőnek négy helyet­tese van. Én nem tudom, hogy a többiek beszélnek-e magyarul, ki­re illik még a megállapítás” - mondta Trubac. „Egy-egy kormányülés után leg­feljebb a feleségemet hívom fel, és nem politikáról beszélgetünk” - reagált Csáky Pál miniszterelnök­helyettes Ivan Gasparovic vádjá­ra. A magyar politikus visszauta­sította, hogy Budapesten árulko­dik. „A megjegyzés az 1994-98-as meéiari időszakot idézi. Nevetsé­ges, buta vádaskodás. Azt hit­tem, európai fejjel gondolkodó elnökünk van, aki a társadalom jövőjéről képes víziókat megfo­galmazni. Keddi megnyilvánulá­sa valószínűleg nem az utolsó tá­madás személyem és az MKP el­len. A dolog azért is felfoghatat­lan, mert minden kormányülésről még aznap este az elektronikus, másnap pedig az írott sajtó is rész­letesen beszámol. Mi értelme len­ne külön jelentéseket tenni?” - re­agált tegnap Csáky, aki azt üzente Gasparovicnak, nem ártana tuda­tosítania, hogy már nem a 19., ha­nem a 21. században élünk, (sza) Harmincezer koronát kapnak az idei árvízkárosultak Új árvízvédelmi törvény A parlament dönt az európai alkotmányról Nem lesz népszavazás ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Az ártéri területeken található telkek tulajdonosai köte­lesek árvízvédelmi intézkedése­ket foganatosítani, hagyta jóvá tegnap a parlament. Miklós Lász­ló környezetvédelmi miniszter ár- vízvédelmi törvénye újraszabá­lyozza a községek, a magánsze­mélyek és az állam feladatait, kö­telességeit. Ismét kötelező árvíz- védelmi terveket készíteni, és a törvény hatályba lépése után tilos lesz a veszélyeztetett területekre könnyen elsodródó tárgyakat he­lyezni, nem szabad például kerí­tést építeni, lerakatokat, üzeme­ket létesíteni. Évente legalább egyszer ellenőrizni kell a gátakat és jelentést készíteni. Aki önerő­ből nem képes megfelelő védel­met biztosítani, az segítségre jo­gosult. Miklós László korábban la­punknak elmondta: a veszélyezte­tett helyeken egyáltalán nem le­het lakóházakat építeni, az ott le­vőket pedig a legjobb lenne eltá­volítani. Aki elhanyagolja a tör­vényben megfogalmazott kötele­zettségeit, akár egymilliós bírság­gal is sújtható. A normát minden jelenlévő - összesen 139 képvise­lő - támogatta, s december 1-jén lép hatályba. Az árvíz tegnap a kormányban is téma volt: a miniszterek jóvá­hagyták, hogy 30 ezer korona tá­mogatást kapjanak azok, akiknek házában, lakásában az idei kelet­szlovákiai árvíz legkevesebb száz­ezer korona kárt okozott. Nyáron a kabinet elfogadta azt a projektet is, mely alapján a ko­héziós alapból 31 millió eurót le­het fordítani a főváros és a nagy­marosi vízlépcső környéki falvak árvízvédelmére. A munkákat Miklós szerint legkésőbb 2007- ben befejezik. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter elégedetlen, mert a kor­mány nem kárpótolja az árvízkáro­sult kelet-szlovákiai agrártermelő­ket. A mezőgazdasági termelőket tavasszal 130 millió koronát meg­haladó kár érte, ám a kormány csak az árvízvédelemmel kapcso­latos 115 millió koronás költségek térítésére hajlandó, (sza, t) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem lesz referendum az uniós alkotmányról, elég azt a parlamentben, alkotmányos több­séggel jóváhagyni - döntött teg­nap a kormány. A KDH miniszte­rei tartózkodtak a szavazás so­rán. „Egy meccset ugyan elveszí­tettem, de tisztességes harc volt. Nem értek egyet a döntéssel, de tiszteletben tartom” - nyilatkozta Dániel Lipsic igazságügyi minisz­ter, aki továbbra is úgy gondolja: MTI-HÍR Mosonmagyaróvár. Három- százezer forinttal támogatjuk a testvérvárosunkban, Somoiján bru­tálisan megrongált barokk szobor- csoport helyreállítását - mondta Szentkuti Károly, Mosonmagyaró­vár alpolgármester. Somoija köz­adakozásból kívánja helyreállítani az alkotmányos szerződés az Eu­rópai Uniót államnak tekinti, ezért a dokumentum jogren­dünkbe iktatásához alkotmány­törvényre és referendumra van szükség. A KDH szerint ha a par­lament ratifikálja, többé nem lesz értelme panaszokkal fordulni az alkotmánybírósághoz. Az uniós alkotmányt Mikulás Dzurinda mi­niszterelnök és Eduard Kukán kül­ügyminiszter pénteken írja alá Ró­mában, ebbe Ivan Gasparovic is beleegyezett, (dem) a főtéren álló, Mária mennybeme­netelét ábrázoló szoborcsoportot. „A lerombolt műemlék restaurálá­sa 800 ezer koronába kerül, ehhez járulunk hozzá” - mondta. A hatá­rozatáról Stipkovics Pál, Mosonma­gyaróvár polgármestere az alpol­gármester társaságában tájékoztat­ta Domsitz Károly somotjai polgár- mestert a csallóközi településen. Mosonmagyaróvár segít a szobor felújításában Adomány Somorjának

Next

/
Oldalképek
Tartalom