Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-27 / 249. szám, szerda
30 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 27. A kívül-belül teljesen felújított, több mint százéves épület 10-15 idős ember napközi otthona lett (Vas Gyula felvétele) Izsán a Nárcisz nonprofit szervezet nyugdíjas napközi otthont és kifőzdét nyitott VISSZHANG Ad: Néptáncos Égtájak fesztivál, Szülőföldünk, 2004. október 13. Tisztelt Szerkesztőség! A lévai „Égtájak” fesztiválról közölt cikkük kapcsán tájékoztatjuk Önöket, hogy ez a rendezvény nem része a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Égtájak Irodája által határon túli településeken ottani kulturális és civil szervezetekkel közösen szervezett Égtájak fesztiválsorozatnak. Négy évvel ezelőtt a szlovákiai Farnadon kezdődött a Kárpát-medence különböző pontjain megvalósuló Égtájak fesztiválsorozat, majd folytatódott Mezőbándon, Balánbányán (Románia), Dályhe- gyen (Horvátország), Nagydob- ronyban (Ukrajna), szerte a Kárpát-medence magyarlakta vidékein, hogy egy-egy közösségi ünnep keretein belül a helybéliek megismerhessék az egységes magyar kultúra sokféleségét. A határon túli településeken megrendezett Égtájak fesztiválok közös jellemzője, hogy lehetőséget biztosítanak az 1996 óta évente egyszer megrendezett Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar fiatalok találkozója résztvevőinek, hogy más-más régiókban ismét találkozhassanak Budapesten megismert barátaikkal, továbbá hogy újabb kapcsolatokat alakíthassanak ki a fesztivál többi résztvevőjével. A fesztiválok során a részt vevő fiatalok számára arra is alkalom kínálkozik, hogy megismerkedjenek az őket vendégül látó tájegység ünnepeivel, történelmével, földrajzával, nevezetességeivel, kulturális értékeivel, hogy intézményes, civil és baráti kapcsolatok épüljenek ki különböző települések és régiók között. Lehetőség teremtődik arra, hogy együtt gondolkodhassanak gyökereikről, jelenükről, uniós jövőjükről, azonosságaikról, különbözőségeikről, hogy nyitottak legyenek más nemzetek kultúrájának befogadására, és higgyenek abban, hogy a sokszínű magyar kultúra termékenyítőleg hat az európai kultúrára. Ebben az esztendőben e célokat szem előtt tartva került sor az Égtájak fesztivál - IV. Vendégségben Farnadon rendezvényre, az Égtájak fesztivál - Vendégségben Mezőbándon rendezvényre, az Égtájak Fesztivál - VIII. Botorka Fesztiválra és ehhez kapcsolódóan a Vendégségben Szárhegyen rendezvényre, továbbá a Vendégségben Szamosújvárt - VI. Gyermek Néptáncfesztiválra, illetve a sorozat folytatódik e hét végén a kárpátaljai Eszenyben és decemberben a szerbiai Zentán. Arról, hogy Égtájak néven már létezik egy programsorozat, Ka- menszky Mária is tud, továbbá ugyanezt közölte a farnadi Nádas Együttes és a zselízi Kincső Együttes vezetője is. Kamenszky Mária egyébként tavaly részt vett a Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar fiatalok találkozóján és a farnadi Égtájak fesztiválon, a lévai fesztivál Égtájak név alatt való megszervezésének ödete valószínűleg innen ered. Ha valaki Égtájak fesztivált szeretne rendezni, és ehhez a segítségünket kéri, természetesen a lehetőségeinkhez képest minden támogatást megadunk, de szakmailag csak azokért az Égtájak Fesztiválokért vállalunk felelősséget, melyeknek szervezői folyamatosan együttműködnek az Égtájak Irodával. Goldschmied József programigazgató Égtájak Iroda Gondolnak az idősekre Nemrégiben Lyonban vendégszerepeit a koloni Zobor Hangja Vegyes Kar Izsa. A társadalom elöregedésével falvainkban, városainkban egyre több az idős, egyedül élő ember. Gyermekeik, unokáik sokszor több száz kilométeres távolságban élnek. V. KRASZNICA MELITTA Ám még ha a közelben maradtak is, mindennapi teendőik mellett a legjobb jóakarat mellett sem tudnak időt szakítani arra, hogy napi rendszerességgel gondoskodjanak idős szüléikről, nagyszüleikről. Izsán - magánkezdeményezésből - olyan napközi otthon nyílt a napokban, amely legalább egy kis közösség számára enyhíteni próbál ezeken a gondokon. A Nárcisz nonprofit szervezet az idősek napközi felügyeletét, valamint étkeztetését vállalta. „Amikor több mint egy évvel ezelőtt a községek hatáskörébe került a gondozói szolgálat, rá kellett döbbennünk, hogy e szolgáltatás iránt sokkal nagyobb az igény, mint amennyit ki tudunk elégíteni - mondta Izsák Erzsébet tulajdonos, aki a községházán éppen e területtel foglalkozik. - Akkor fogalmazódott meg az ötlet, hogy családi vállalkozásként nyitnánk egy napközi otthont, ahol reggeltől estig szakfelügyelet alatt lennének az idős emberek.” Izsákék a nagyszülői örökségből származó, több mint százéves családi házat újították fel és rendezték be. A napközi otthon 10-15 személy befogadására alkalmas, és naponta - a hétvégéket is beleértve - reggel 7-től délután 5-ig üzemel. Az idősek egészségügyi szakfelügyelet mellett töltik majd napjaikat. Sőt, Erdei Éva ügyvezető gyógymasszőri képesítéssel is rendelkezik, tehát gyógymasszázst is végez majd. „Televízió, társasjátékok, foglalkozások vátják a lakókat, és ha egészségi állapotuk engedi, kirándulásokat szervezünk majd részükre” - árulta el Izsák Erzsébet. A napközi otthonhoz konyha is tartozik, ahol az otthon lakóin kívül a község más nyugdíjasai számára is főznek ebédet. Eddig már harmincán jelezték, hogy szeretnék igénybe venni ezt a szolgáltatást. Az ebédet 35 koronáért kapják majd a nyugdíjasok. Ezt az árat úgy tudják biztosítani, hogy Nárcisz nonprofit szervezetként a nyitrai önkormányzattól kap némi támogatást. Tóth-Kurucz Mária, a község polgármestere üdvözölte Izsákék kezdeményezését. „A falu 1650 lakosának egynegyede, vagyis több mint 400 személy nyugdíjas - mutatott rá. - Ez igen magas arány. A most nyíló otthon mindenképpen a javára válik a közösségnek. Az a tény, hogy nonprofit szervezetként jegyezték be a vállalkozást, számomra azt jelzi, hogy a tulajdonosok nem a gyors meggazdagodást látják ebben a vállalkozásban, hiszen az esetleges nyereséget készek visszaforgatni az otthon fejlesztésébe.” Izsák Erzsébet végezetül beavatott távlati terveikbe is: a jövőben bentlakásos nyugdíjasotthont is szeretnének nyitni a mostani napközi mellé. „Néhány évvel ezelőtt családunkban is felmerült a probléma egy idős hozzátartozónk ellátását, felügyeletét illetően - mondta. - Akkor a komáromi kórház orvosa idősek otthonában történő elhelyezést javasolt, ami számunkra elfogadhatatlan volt. Viszont ha közvetlenül a községünkben lett volna olyan lehetőség, hogy akár csak napközben, akár egész napra elhelyezzük hozzátartozónkat, akkor biztosan kihasználtuk volna azt. Hiszen nem kellett volna idegen városba, idegen környezetbe küldeni őt, napi kapcsolatot tarthattunk volna vele. Ezt a lehetőséget szeretnénk majd felkínálni az Izsán és a környező falvakban élő idősek és családjaik számára.” A nyitrai szülők beadványt írtak a tárcának, végül a város megoldotta az ügyet Találtak pénzt a tehetséges gyerekekre VRABEC MÁRIA Nyitra. Mégsem kell a kiemelkedően tehetséges gyermekek szüleinek tandíjat fizetniük azért, hogy gyermekeikkel speciális tanterv szerint foglalkoznak a pedagógusok. Augusztus végén még kétezer koronát kért a nyitrai ön- kormányzat az érintett szülőktől, mert kiderült: annak az iskolának a költségvetéséből, ahová a tehetséggondozó osztályt átköltöztették, két és fél millió korona hiányzik. Bár a szülők azzal érveltek, hogy az alkotmány értelmében az alapiskolai oktatás mindenki számára ingyenes, a nyitrai polgármester kitartott véleménye mellett, miszerint a tehetséggondozás átlagon felüli szolgáltatás, és a várostól már az is előzékenység, ha a költségek felét hajlandó állni. A szülők már ügyvédet is fogadtak, és beadványt írtak a minisztériumba. Végül az ügy magától megoldódott, mert kiderült, csak 1,3 millió korona hiányzik, ezt pedig az önkormányzat állni tudja. Legalábbis e tanévben, mert jövőre újra előfordulhat hasonló probléma, és a képviselő-testület szülői részfinanszírozásra vonatkozó határozatát a biztonság kedvéért érvényben hagyták. Ferdinand Vitek szerint azonban a város oktatásügyi reformjának köszönhetően a megmaradt tanintézmények helyzete már nem válságos. A tehetség- gondozó programban Nyitrán jelenleg 168 gyermek vesz részt, és annak ellenére, hogy egy 1993- ban kiadott kormányrendelet kifejezetten hangsúlyozza a tehetséges gyermekekkel való kiemelt foglalkozást, a minisztérium ennek pluszköltségeihez egyáltalán nem járul hozzá. A szülői részfinanszírozásról szóló határozat azért érvényben maradt. Imádság az oroszlán szájában TÓTH ATTILA Lyon/Kolon. A koloni Zobor Hangja Vegyes Kar az oroszlánról elnevezett francia város, Lyon Sainte-Foy-Lés negyedében vendégszerepeit a napokban. Két évvel ezelőtt alakult ki baráti kapcsolat Kolon és Lyon városnegyede között, amikor francia barátainkat vendégül láttuk Zoboralján. A koloni hagyomány- őrző együttesek és a nagycétényi citerások egy alkalommal már viszonozták a látogatást, idén őszszel azonban az egész koloni énekkar ellátogathatott Francia- országba. Vendégszereplésük megszervezését Sándor József testvér vállalta magára, aki az ottani magyarok lelkészét, Fülöp atyát és a Magyar Ház közösségét, valamint a lyoni folklóregyesület és énekkar tagjait mozgósította. A koloni vegyes kar tagjai a francia énekkar családjainál voltak elszállásolva, ők biztosították számukra a francia konyha finomságait is. Gérard Charrié, Sainte- Foy-Lés városnegyed önkormányzatának képviselője korábban is foglalkozott a szlovákiai kisebbségek helyzetével, tanulmányozta a magyar kultúrát, filozófiát, népzenét, és megszerette a magyar népet. Minden előadás előtt bemutatta a zoboralji kis közösséget, ahová szabadidejében maga is szívesen ellátogat. Az első előadást a városnegyed kultúrházá- ban tartottuk, a konferálást küldöttségünk egyik tagja, Evelin nővér vállalta. A fél évszázadon át francia szerzetben élő nővér második otthona lett Kolon, miután saját kérésre érkezett az első kelet-európai rendházba Nyitrára. Karnagyunk, a gesztéi származású Brath Gabriella jóvoltából az előadás felszabadult és izgalmas volt. Latin, francia és magyar dalok hangzottak fel, amelyeket a közönség nagy tapssal jutalmazott. Második előadásunkat a Marcy- f Etoüe kistemplom csodás akusztikája tette varázslatossá. A fourvierre-i Mária-kegyhelyen, a poroszok elleni győzelem emlékére állított Szűzanya-templomban latinul daloltunk. Ezt követően a római korból származó szabadtéri színpadhoz mentünk, egyenesen az „oroszlán torkába”, ahol a keresztényeket vetették a vadállatok elé. Utolsó előadásunk a francia énekkarral a Sainte-Foytemplomban volt - orgonakísérettel. A szentmisét az éppen akkor boldoggá avatott utolsó magyar király IV. Károly emlékére ajánlották fel. Gérard úr bátorítására, valamit a lelkészek buzdítására a közönség magyar nyelven köszönte meg a hangversenyeket, mi meg franciául a bátorítást és a sok tapsot. Emlékezetes pillanatok a koloni éneklőcsoport franciaországi turnéjáról (A szerző felvétele)
