Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-27 / 249. szám, szerda

2004. október 27., szerda 1. évfolyam 32. szám A kígyóknak mindegy, kit falnak fel, mert senki sem bizonyította, hogy jó színész, akit nem szabadna lenyelni Anakonda 2 - A véres orchidea Egy felkészületlen amerikai kutatócsoport indul el Borneó szigetére, hogy megszerezzék a fiatalító véres orchideát (Képarchívum) Amikor a hirdetőoszlopon kiragasztott plakáton meg­láttam a kígyóbőrös gyű­rűkből segítség után „kiál­tó” kezet, nem akartam hinni a szememnek. Az Anakonda felirat még job­ban elbizonytalanított, mert úgy éreztem, mintha egyszer már láttam volna. Mintha ez lett volna már. KOSSÁR LAJOS Csak részben volt igazam: az Anakonda-film egyszer már volt ugyan, de ez ezúttal egy másik hül­lő, egy második Anakonda. Nehéz dolog második résznek lenni. Mert mindenki az első részhez hasonlítja a másodikat. Az a mérték. Az Anakonda 2 viszont külön ka­tegóriába esik. A véres orchidea al­címet viselő új amerikai film nem­hogy rossz, még csak nem is első osztályú alkotás, sőt a B, illetve má­sodik kategóriás mozifilmeknél is rosszabb, úgyhogy leszorul a máso­dik kategóriás videofilmek szintjé­re. Pedig az első rész még teljesen nézhető volt, még ma, hét év eltelte után is az. falán azért is, mert olyan erényei voltak, amilyenekkel a második rész nem büszkélkedhet. Az 1997-ben forgatott Anakon- da-filmet olyan neves színészek fémjelezték, mint Jennifer Lopez, Jon Voight. A történet is egészen logikus volt, a szereplők egyénisé­gek voltak, ami azt eredményezte, hogy a néző együtt érzett velük, és sajnálta azokat, akik éppen ve­szélybe, illetve a gyilkos anakonda szorításába, majd bendőjébe kerül­tek. Az anakonda is elviselhetően hűnek hatott, előnyére legyen írva, hogy ritkán volt látható, így sokáig csak a nézők fantáziájában élt. Ami plusz a rendezést illetően. A gigan­tikus hüllő elpusztításával azt hit­tem, hogy az Anakondának vége, nem lesz folytatás. Ami csak addig volt igaz, míg el nem telt hét rövid év. Mikor is a Mentsétek meg Willyt! szintén má­sodik részének rendezője rá nem szánta magát, hogy újraélessze a dzsungel őshüllőit, és megrendez­ze a második részt. Dwight H. Little úgy gondolta, hogy jobb lesz min­dent újrakezdeni, semmit sem ven­ni át az előző filmből. így nemcsak a történet lett új, hanem a szerep­lők is, sőt a hüllők is. A szereplők annyira újak, hogy senki sem isme­ri őket. Nem is baj, mert anakon- dáinknak mindegy, kit is falnak fel. Viszont az anakondák is újak: nem­csak, hogy többen vannak (egy nagy nőstény és pár felhergelt hím), sokkal okosabbak, gyorsab­bak és vérengzőbbek, mint ősük. Új a történet is, melyben egy felkészü­letlen amerikai kutatócsoport in­dul el Borneó szigetére, hogy meg­szerezzék a fiatalító véres orchide­át. E ritka virágot, mely csak egy bi­zonyos ideig nyílik több év után, in­telligens és falánk óriáshüllők őr­zik. A kutatók és a dzsungel közt az összeköttetést a lerongyolódott Bili hajóskapitány jelenti, aki kedves majomkájával megpróbálja segíte­ni a kutatókat. A kígyókon kívül más dzsungelmeglepetések is vár­ják a hívadan látogatókat - éhes pi­ócák, mérges pókok stb. Szóval, mindent bele, amit csak lehet - mondták a producerek, és több millió dollárt áldoztak a filmbe, pontosabban a Fidzsi-szi- geteki felvételekbe és a digitális, számítógépes anakondákba. Ta­lán ezért sem jutott már elég pénz tisztes gázsira egy nevesebb film­csillagnak, aki legalább emelhette volna a film színvonalát. Viszont az is igaz, hogy a kígyóknak mindegy, kit is falnak fel, mert a filmben senki sem bizonyította, hogy jó színész, akit nem szabad­na lenyelni. Sőt, annyira átlátszó a forgatókönyv is, hogy szinte pontos sorrendben tudjuk, kit és mikor falnak fel a kígyók. A rendező azonban életben ma­radt, így számíthatunk arra, hogy készít egy második részt valami­lyen más sikerfilmből. „Ajánlom ezt a filmet a fiataloknak” - olvashatók a rendező, Mészáros Márta szavai a bevezető kockákon A temetetlen halott - Nagy Imre naplója MTI-TUDÓSÍTÁS Az 1956-os forradalom és sza­badságharc évfordulójához kap­csolódóan tartották Mészáros Márta Kossuth-díjas filmrendező Nagy Imre néhai miniszterelnök életéről szóló filmjének az orszá­gos premierjét. Az archív felvételekkel kiegé­szülő, Nagy Imre önéletrajzán, felszólalásain, cikkein, levelein, bírósági vallomásán alapuló ma- gyar-szlovák-lengyel koproduk­cióban készült nagyjátékfilm a tervek szerint 20-25 kópiában ke­rül a mozikba. A temetetlen halott című alkotás­ban Nagy Imrét a lengyel Jan Nowicki személyesíti meg, aki Újlaki Dénes hangján szólal meg. ,Ajánlom ezt a filmet a fiatalok­nak” - olvashatók Mészáros Márta szavai a film bevezető kockáin, majd a következő felirat tudatja: Nagy Imre és családja kivételével a szereplők valamennyien kitalált személyek. A film kezdő és záró képsorain két fiatalt látni a temetőben: napja­inkban keresik a 301-es parcellát, majd virágokat helyeznek el Nagy Imre (1896-1948) sírjánál. Szintén keretet alkot az a két kép­sor, amelyben az egykor halálra ítélt miniszterelnök lányát, Nagy Erzsébetet megszemélyesítő Hor­váth Lili választ gépel 1987-ben azoknak, akik apja rehabilitálásá­nak kezdeményezésére kérték. „Csak attól félek, azok fognak re­fel apja szavait. A film első fele a hajdani eseményeket mutatja be a történések ábrázolása és vissza­emlékezések alapján, míg a máso­dik a börtönben töltött hónapok­ról szóló lélektani dráma. A képek a népi demokratikus ál­lamrend ellen irányuló szervezke­dés és hazaárulás vádja alapján tar­tott bírósági tárgyaláson túl azt is ábrázolják, hogy a fogság tizennégy hónapjában meggyőződése és a családjáért érzett aggodalom mel­lett mi tartotta a lelket Nagy Imré­ben: a fény, a hangos visszaemléke­zés, egy piros szirmú cserepes vi­rág, az írás. A filmben többször is megjele­nik egy kis textilzacskó, amelyben Nagy Imre az édesanyjától kapott somogyi földét őrizte, és amely aztán kivégzésekor, az akasztófa alatt szemüvegével együtt kiesett a kezéből. Archív felvétel látható egyebek mellett az 1956. október 23-i forra­dalmi eseményekről, továbbá Nagy Imre holttestének 1989-es kihanto- lásáról. Kádár János, az MSZMP KB későbbi első titkára csak archív ké­peken jelenik meg. A tavaly nyáron kezdődött forga­tás során a jelenetek többségét a vá­ci börtönben, a Fővárosi Katonai Ügyészség és Bíróság épületében, a Parlamentben, a Balaton-felvidé- ken, míg a Romániában játszódókat Szlovákiában rögzítették. A film főbb szerepeit Moór Mari­ann, Csuja Imre, Csaitkó Zoltán, Kováts Adél, Cserhalmi György, Mácsai Pál, a szlovák Petra Lángová, Csányi Sándor, Kulka Já­nos, Andorai Péter alakítja. A forgatókönyvet Mészáros Már­ta és Pataki Éva írta, a dramaturg Jancsó Miklós és Gizela Mihalíková, az operatőr Jancsó Nyika, a zene­szerző Zygmunt Koniezny. A szak­értő-konzultáns Nagy Erzsébet és időközben elhunyt férje, Vészi Já­nos, valamint Rainer M. János tör­ténész volt. A korábbi közlések szerint a film költségvetése hozzávetőleg 320 millió forint. (Képarchívum) habilitálni, akik elárultak” - idézi Cseh és szlovák filmek nagyszabású varsói fesztiválja A hatvanas évek varázsa ÚJ SZÓ-HÍR A cseh és a szlovák fümek eddigi egyik legnagyobb szemléjét tartják Varsóban. A hatvanas évek cseh és szlovák mozgóképeiből hetvenöt al­kotást mutatnak be: negyvennyolc nagyjátékfilmet és huszonhét kisfil- met. A szlovák alkotások közül húsz nagyjátékfilmet és nyolc kisfilmet láthat a varsói közönség. Bemutatják egyebek közt Dusán Hanák 322 című 68-as alkotását, valamint az egy évvel később forga­tott Egy régi világ képeit. Juraj Jakubiskótól a Madárkák, árvák és bolondok (1969), Elő Havettától az Ünnep a botanikus kertben (1969), valamint a Mezei liliomok (1972) című filmeket válogatták be a var­sói szemle programjába. A szemle műsorába besorolt szlovák doku­mentumfilmek olyan alkotók mű­helyéből kerültek ki, mint Dusán Hanák, Elő Havetta, Dusán Trancík, Martin Slivka. Bemutatják továbbá az 1968-as eseményekről készült Fekete napok című dokumentum­filmet. Edward Tobiszewski, az 1965- ben alakult Kwant filmklub elnöke elmondta, húsz éve merült fel elő­ször annak az ötiete, hogy a cseh és a szlovák filmek szemléjét megren­dezzék Varsóban, ám különböző gondok, elsősorban politikai okok miatt mind ez ideig nem lehetett a mustrát megvalósítani. Most vi­szont lengyel részről Aleksander Kwasniewski államfő, cseh részről Vaclav Havel volt államfő, szlovák részről pedig Magda Vásáryová, Szlovákia lengyelországi nagyköve­te védnökségével rendezték meg a fesztivált. A lengyel államelnök a szemlével kapcsolatban úgy nyilat­kozott, hogy a múltban a földrajzi közelség sem tudta elősegíteni azt, hogy a lengyel közönség megismer­je a cseh és szlovák filmkultúrát: „a negyven évvel ezelőtti filmtermés az ifjabb nemzedékekhez ez ideig egyszerűen nem jutott el” - mond­ta. Václav Havel a következő sza­vakkal üdvözölte a fesztivált: „Örü­lök az érdeklődésnek, amely a hat­vanas évek cseh filmművészetét, el­sősorban a cseh új hullámot a mai napig kíséri. Alkotói nemzedéki tár­saim, az enyémhez hasonló életta­pasztalattal. Már csak ezért is közel álltak hozzám mindig is. De nem csak ezért. Csodálattal figyeltem a munkásságukat. Falakat döntöget­tek, megkerülték az ideológiát, és nem frázisokat pufogtattak. Koráb­ban vagy később ugyanez megfi­gyelhető a magyar és a lengyel film­művészetben is. A hatvanas évek cseh filmjeire úgy emlékszem visz- sza, mint a szellem szabadságának felvirágzására.” A fesztivál ideje alatt a közönség alkotókkal is talál­kozhatott. (tébé) Dusán Hanák megdöbbentő erejű filmje, az Egy régi világ képei - amelyet a Szlovák Filmintézet elsőként jelentetett meg DVD-n - a varsói fesztivál programjában is szerepel (Képarchívum) Szlovák filmek DVD-n a Szlovák Filmintézettől Egyre színesebb kínálat ÚJ SZÓ-HÍR A Szlovák Filmintézet 2002-ben adta ki első DVD-jét Dusán Hanák Egy régi világ képei című filmjével. Óriási sikere volt, pillanatok alatt el­fogyott. Azóta a filmintézet kiadói programjában elsődleges helyet foglal el a szlovák filmek megjelen­tetése DVD-n. Eddig négy szlovák film jelent meg DVD-n, és kilenc előkészülőben van. A már említett Egy régi világ képein kívül - mely­nek most készítik elő második ki­adását - napvilágot látott egy be­tyártrilógia három Jánosík-filmmel, egy animációs filmmel, valamint Martin f apák munkájával, a Pacho, a hybbei betyár című vígjátékkal. Az idei tervben három szlovák nép­mese megfilmesített változatának kiadása szerepel. A filmintézet arra törekszik, hogy minél színesebb legyen a kínálata, ezért négy csoportba osztva jelente­ti meg a filmeket. Az első két cso­portba - A szlovák kinematográfia aranyalapja, valamint A világ emlé­kezete élnevezésűekbe - a legna­gyobb művészi igénnyel készült opusokat válogatják be, s igyekez­nek hozzájuk minél több, az alkotá­sokkal kapcsolatos hasznos pluszin­formációt (az alkotók filmográfiája, fotógaléria stb.) nyújtani. A világ emlékezete kategóriában olyan szlovák filmek megjelenteté­sét programozzák elő, amelyek ré­szei az UNESCO által jegyzett világ- örökségnek. A szlovák filmklasszikusok, vala­mint a Szlovák népmesék csopor­tokban pedig azokat az alkotásokat tervezik megjelentetni, amelyek­nek korábban már nagy közönség- sikerük volt, s DVD-formában is na­gyobb nézőtábor érdeklődésére tarthatnak számot, (tb)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom