Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-27 / 249. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 27. AZ EU TÖRTÉNETE RÖVIDEN 1950. május 9. - Robert Schuman francia külügyminiszter nyilatkozatot olvas fel, amelyben - Jean Monnet elképzeléseire támaszkodva - kezdeményezi a francia és a német szén- és acéltermelés egyesítését, és e célból közös intézményrendszer létrehozását. Ma e történelmi jelentőségű deklarációra emlékezve május 9- én Európa-szerte az európai integrációt ünnepeljük. Robert Schuman és Jean Monnet 1957. március 25. - Az alapító hat tagállam, Franciaország, Németország, Olaszország és a Benelux államok képviselői Rómában aláírják az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergiai Közösség létrehozásáról szóló szerződést. 1960. január - Nagy-Britannia kezdeményezésére megalakul az Európai Szabadkereskedelmi Társaság (EFTA). 1973. január - Dánia, Írország és Nagy-Britannia belépése az Európai Gazdasági Közösségbe. A népszavazáson Norvégia lakossága elutasítja a csatlakozást. 1979. március - Az Európai Monetáris Rendszer és az ECU bevezetése. 1981. január - Görögország csatlakozik az Európai Közösséghez. 1986. január - Portugália és Spanyolország csatlakozik az Európai Közösséghez. 1989. november - A berlini fal leomlása. 1990. június - A schengeni egyezmény aláírása. 1992. február - A maastrichti szerződés aláírása. 1993. novembe - Hatályba lép a maastrichti szerződés: létrejön az Európai Unió. 1994. április - Magyarország - a volt kommunista országok közül elsőként - beadja csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. 1995. január - Ausztria, Finnország és Svédország belép az Európai Unióba. Norvégia lakossága immár másodszor utasítja el a csatlakozást. 1998. március - A csatlakozási tárgyalások megkezdése öt közép- és kelet-európai országgal, illetve Ciprussal. 1999. január - Tizenegy tagország megkezdi az euróra való átállást. Frankfurti székhellyel létrejön az Európai Központi Bank, és az euró felváltja az ECU-t mint számlapénz. 1999. szeptember - Romano Prodi lesz az Európai Bizottság új elnöke. 2000. február - Újabb hat országgal kezdődnek meg a csatlakozási tárgyalások. 2000. december - A nizzai szerződés aláírása. 2001. március - Valamennyi tag- és tagjelölt országban megkezdődik a nyilvános vita Európa jövőjéről. 2002. január - Tizenkét tagország készpénzként bevezeti az eurót, és a következő hónapokban kivonja a forgalomból nemzeti valutáját. 2002. március - Megkezdi alkotmányozó munkáját az Európai Konvent. 2002. december - Lezárulnak a csatlakozási tárgyalások a tíz tagjelölt országgal. 2003. április - A tíz tagjelölt ország képviselői aláírják Athénban a csatlakozási szerződéseket.. 2003. június - A konvent bemutatja az „alkotmánytervezetét” a thessaloniki Európai Tanácsnak. 2003. október - Megkezdi munkáját a római kormányközi konferencia, amelynek feladata, hogy elfogadja az új európai alkotmányos szerződést. 2004. május 1. - Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. Az EU alkotmánya továbbfejleszti az alapszerződéseket, és az együttműködést magasabb szintre emeli _______________________________________________Európai unió ll Ismét fontos színhely a Capitolium A tagállamok és a csatlakozási tárgyalásokat folytató országok vezetői Rómában a Campidoglio palotában írják alá az európai alkotmányt, ahol 1957. március 25-én megszületett a mai unió alapjait jelentő római szerződés (Képarchívum) Pénteken Rómában írják alá a júniusban csúcsszinten már jóváhagyott Európai Alkotmányt az EU-ta- gországok állam- és kormányfői. A dokumentum akkor lép életbe, amikor az alkotmányos szerződést minden tagállam törvény- hozása és az Európai Parlament is megerősítette. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió most aláírandó alkotmányos szerződésének legnagyobb érdeme, hogy az uniós alapszerződéseket összefoglalta, nagymértékben továbbfejlesztette, és az uniós együttműködést több vonatkozásban magasabb szintre emelte - jelentette ki Balázs Péter, aki az alkotmányt kidolgozó konventben a magyar kormány küldötte volt. A mai körülmények között közel jár az EU az integráció maximális szintjéhez - vélte Balázs Péter. Az unió már az egységes pénz megteremtésével teljesítményének csúcsa közelébe került, miközben bizonyos kérdésekben, például a közös kül- és biztonság- politikában még nem érett meg az idő a teljes egységre. Az alkotmány legfontosabb erényei közé tartozik az eddigi szerződéseknek, illetve az unió működésének a jelentős leegyszerűsítése, az EU markánsabb nemzetközi fellépését lehetővé tévő közös külpolitika és egy erőteljesebb védelmi politika feltételeinek a megteremtése, a bélés igazságügyi együttműködés magasabb szintre emelése, valamint a döntéshozatal demokratikus jellegének erősítése. Balázs Péter úgy ítélte meg, az elfogadott szerződés szükséges, de nem elégséges lépés azon az úton, amelyen haladva az uniót tovább kell fejleszteni. A végleges változat szerinte a föderalista és a kormányközi áramlatok felezőpontja körül helyezkedik el. A szerződés jóváhagyásának esélyeivel kapcsolatban Balázs Péter úgy vélte, egy ennyire bonyolult szerződésnél, mint az alkotmány, eleve kockázatos a népszavazás, amelyet inkább olyan kérdésekben írnak ki, amelyekre egyetlen nem vagy igen lehet a válasz. „A 350 oldalas alkotmány szinte minden bekezdésére külön népszavazást lehetne kiírni”, és az sem csoda, hogy a sok lehetőség között megoszlanak a vélemények - fejtette ki. Az alkotmányt elvben mind a huszonöt EU-tagállamnak ratifikálnia kell. Az alkotmány szövegéhez csatolt egyik nyilatkozat eleve úgy rendelkezik, hogy ha az aláírástól számított két év elteltével a tagállamok négyötöde megerősítette a szerződést, egy vagy több tagállam azonban „a megerősítési folyamat során nehézségekkel küzd”, az ügyet az Európai Tanács (EU-csúcs) elé kell utalni. A magyar és uniós szakértő azt is elmondta: az alkotmány elfogadásától függetlenül valószínűnek látszik, hogy a tagországok bizonyos területeken kisebb csoportokban szorosabb együttműködést valósítanak majd meg. Emlékeztetett arra, hogy a szorosabb együtt haladásra volt már példa eddig is, a példák közül a határok szabad átjárhatóságát biztosító schengeni egyezményt és az euroövezet működtetését emelte ki. Az alkotmányos szerződés Európa jelenlegi hatalmi realitásait tükrözi, három dimenzióban is: a hatásköröknek a tagállamok és az unió közötti megosztásában, az egyes uniós intézmények közötti hatalommegosztásban, valamint tagállami szinten, főleg a kisebb és a nagyobb tagállamok közötti erőviszonyokban. Az alkotmányról létrejött megállapodásban ezeket kellett kiegyensúlyozni és egymáshoz igazítani - állapította meg Balázs Péter. Az EU mindazonáltal már ma is „példa nélküli, kiváló szerveződés, amely megalakulása után 50 évvel is képes önálló tartalommal működni és folyamatosan megújulni. Az unió az államok közötti érdekharmonizálás mindeddig egyedülálló példája is” - hangoztatta. Kifejtette: az unió három alapértékből épül fel, ezek a jog, az intézmények és a nemzetek. Megjeleníti ugyanis az európai nemzeteket, terjedelmes jogszabályrendszert dolgozott ki, és egymást jól kiegészítő intézményekre épül. Helyenként hatékonyabb rendszerről van szó, mint az Egyesült Államoké, ahol például a jogrendszer kevésbé szerteágazó - emelt ki. Vigyázni kellene mindazonáltal, hogy a három közül egyik építőelem szerepét se túlozzák el - jelenleg Balázs szerint már mutatkoznak a túlhangsúlyozás jelei: esetenként túl sok a jogszabály, soknak tűnik az intézmények száma, és túlzott az uniós érdekek hangsúlyozása. Balázs Péter külön méltatta az alkotmány és az azt előkészítő konvent szerepét az új EU-tagál- lamok integrációjában. Rámutatott arra a kettősségre, hogy a konvetről némileg elvonta a figyelmet, hogy munkája egy időben zajlott a bővítéssel. „Az új tagállamok számára ugyanakkor ez roppant jelentős fórum volt, mert ez volt az első, amelyen teljes joggal vehettek részt a korábbi tagállamok mellett” - hangoztatta az ép leköszönő magyar EU-biztos. Huszonkilenc ország vezetői Rómában Pénteken Rómában a szerződést és a záródokumentumot az Európai Unió 25 tagállama írja alá. A három tagjelölt ország - Törökország, Bulgária és Románia - képviselői a záródokumentumot látják el kézjegyükkel, míg Horvátország egyelőre csak meghívott vendégként jelenik meg az eseményen. Az alkotmányos szerződés aláírását követően megkezdődik a két évig tartó ratifikálási folyamat, amelyben az Európai Parlament az első kíván lenni, a tervek szerint még az idén megerősítve a szerződést. Az Európai Parlamentben is vannak ellenzői Az olaszok elsőként akarják ratifikálni a szerződést A franciák kételkednek Róma példával jár elöl EUvonal Az Európai Parlamenten belül megkülönböztetett jogállás nélküli csoportot, úgynevezett in- tergroupot hoznak létre az Európai Unió pénteken aláírandó alkotmányát ellenző képviselők. Az European Voice című hetilap értesülése szerint olyan csoportról van szó, amely minden pártcsoportból és lehetőség szerint minden EU-tagországból tömörítene képviselőket. Az alapítók várakozásai szerint a 731 fős parlamentből legalább 100 képviselő csatlakozik majd a csoporthoz, ám megfigyelők ezt kétlik. Jóllehet az euroszkeptikusok EP-cso- portjának várhatóan nem lesz támogatottsága ahhoz, hogy döntő változást hozzon az uniós közvéleményben, tevékenysége bonyolíthatja az alkotmány elfogadásáért folytatandó kampányt a tagországokban. A szóban forgó képviselőknél azonban jóval nagyobb tekintélyű politikusok - például az Európai Bizottság jelenlegi és jövendő tagjai és az uniós tagországok vezető kormánytagjai - azon fognak munkálkodni, hogy az alkotmány helyességéről és elfogadásának szükségességéről meggyőzzék a tagországok lakosságát. Franciaországban várhatóan jövőre tartanak népszavazást az új alapszerződésről: egyes hírek szerint a referendumot 2005 májusában rendezik. Közvélemény kutatások szerint a franciák nagy része támogatja az alkotmányt, de a témában heves társadalmi párbeszéd alakult ki, különösen az ellenzéki szocialista pártban. MTI-JELENTÉS Az EU-alkotmány római aláírása napján, október 29-én az olasz kormány már be is nyújtja a ratifikációs tervezetet, és a ratifikációs eljárást még idén befejezi a törvényhozás. Frattini külügyminiszter szerint az a tény, hogy az új alkotmányos alapszerződést Rómában írják alá, mindenképpen büszkeségre ad okot Olaszország számára, amely nem is titkolja, hogy a mielőbbi ratifikálással példát akar mutatni az európai országoknak. Ezt erősítette meg - olasz „üzenetnek“ nevezve a gyorsított ütemű ratifikációt - Gianni Letta, az olasz kabinet helyettes államtitkára. Letta bejelentette azt is, hogy péntek estétől az aláíró országok tv-csatornáin olasz film nép- szerűsíti-magyarázza egyszerű, de jelkép értékű eszközökkel az alapszerződés jelentőségét: egy kislány nagyapjával kézen fogva sétál végig a Capitolium palotájának ünnepi termén, ahol az EU meghatározó eseményei történ- tek-történnek. A huszonöt tagország közül kilencben - Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Írországban, Dániában, Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban, Csehországban és Franciaországban — szinte bizonyosan népszavazást rendeznek az alkotmányos szerződésről, a tagállamok kb. egy harmadában, köztük Szlovákiában és Magyarországon is Csak parlamenti megerősítésre kerül sor, és vannak tagállamok, ahol erről még nem döntöttek.
