Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-26 / 248. szám, kedd
A folyamatos energiagondokkal küszködő Kína az elkövetkező tizenöt évben huszonhét atomerőművet kíván építeni 18 Kitekintő - hirdetés ________________________________________________ ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 26. A Tienanmen tértől hosszú az út Lingaóig Dick Cheney áprilisban járt Pekingben, akkor tájékoztatták az atomerőmű-építési programról (Reuters-felvétel) Közvetett információk szerint az Egyesült Államok és Kína közel áll ahhoz, hogy megegyezést írjanak alá a nukleáris technológia átadásának lehetőségeiről. Jelenleg ennek számos akadálya van, amelyek azonban legalább olyan hátrányt jelentenek a nukleáris piacon érintett amerikai vállalatok, mint Kína számára. KRAJCZÁR GYULA 1989-ben, a Tienanmen téri diákmegmozdulások leverése után Washington fegyverembargót és egyéb technológiai szankciókat léptetett életbe, melyek ma is működnek. Jó egy évtizede Kínát vádak érték, hogy atomtechnológiát ad át Pakisztánnak és Iránnak, s ez további amerikai exportszigorításokat vont maga után. Kína az utóbbi években lázasan bizonygatja, hogy nem ad át nukleáris importtermékeket harmadik félnek. Csatlakozott az úgynevezett nukleáris szolgáltatók csoportjához, melynek célja a tömeg- pusztító fegyverek terjedésének megakadályozása. Peking együttműködik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, annak vizsgálóit beengedi létesítményeibe. Folyamatosan alakítják át a nukleáris anyagok és technológiák exportjának ellenőrzését. Úgy tűnik, Kínának nagyon fontos, hogy hozzájusson az amerikai eszközökhöz (tulajdonképpen komplett atomerőművekről van szó), miközben Washington biztonsági és üzleti szempontjait és érdekeit igyekszik összehangolni. Az egyik oldalon nem látják okát annak, hogy a Tienanmen tér miatt életbe léptetett embargón oldjanak, annak kongresszusi támogatottsága ma is elsöprő. Ráadásul kifejezetten kellemetlen politikai szituáció a számukra, hogy az Európai Unió számos országa a maga részéről már feloldaná a fegyverembargót, a diplomáciai szóbeszéd szerint ezt ma már csak - washingtoni nyomásra - a britek akadályozzák. Egy esetleges egyezség a nukleáris technológia átadásáról könnyen kelthetné azt a látszatot, hogy Amerikában is enyhül a szigor Kínával szemben. Másrészt azonban ott vannak a kíméletlen üzleti érdekek is. Az Asian Wall Street Journal szerint olyan nagyvállalatok, mint például a Westinghouse, erőteljes prés alá helyezték az amerikai kormányzatot. Ott van továbbá a sokat emlegetett, igen veszélyesnek mondott kínai kereskedelmi többlet is, melyen ezen az úton is lehetne jelentősebbet enyhíteni. Kína tulajdonképpen a későn jövők közé tartozik a nukleáris energia területén. Első atomerőműve 1991-ben kezdett működni Qinshanban, Zhejiang tartományban. Tavaly az ország 9 nukleáris erőműve 7010 megawatt áramot adott, s jövőre, amikor megindul a legújabb létesítmény Tianwanban (Lianyun- gang), Jiangsu tartományban, az összkapacitás eléri a 9130 megawattot. A folyamat azonban messze nem volt töretlen. Éppen a 90-es évekre esett, hogy Peking- nek alapvetően át kellett gondolnia energia- és környezetvédelmi politikáját is. Az igények a mértani haladvány szerint nőttek, miközben nem volt beruházás, amelyet valaki ne kritizált volna nagy erőkkel. Az ország nettó olajimportőrré vált, ráadásul erőteljes függőséggel a Közel-Kelettől. Szénalapú erőműveik borzalmas környezeti károkat okoztak és részben okoznak. Vízerőműveiket és a Daya-öbölnél (Guangdong) épített atomerőművüket főleg külföldről bírálták. Hosszabb gondolkodás után aztán a kormány eldöntötte, hogy fejleszteni kívánja a nukleáris ágazatot, ám igen szigorú biztonsági feltételek mellett. Tény, hogy Kína biztonsági téren eddig igen jól teljesített. Második fokúnál súlyosabb baleset az országban még nem volt (a skála hétfokú). S hiába nagyok a számok, hiába nagyok a tervek, a városok és a tartományok nem jutnak nagyon könnyen engedélyhez, hogy atomerőművet építsenek. Jelenleg két új beruházásnak vannak meg az engedélyei. Sanmenben, Zhejiang tartományban építenek új erőművet, egyet pedig kibővítenék Lingaóban, Guangdong tartományban. Ugyancsak a tervezőasztalon van két másik vállalkozás: új erőmű Yanjiang városában (Guangdong tartomány), s bővítés a már említett Qinshanban. Utóbbiakra azonban a kormányzat még nem bólintott. A piaci kilátások viszont imp- resszívek. A folyamatos energiagondokkal küszködő Kína az elkövetkező 15 évben 27 atomerőművet kíván építeni, s a szektor kapacitása 2020-ra ezzel 36 millió kilowattra nőne. Ez ugyan még mindig csak a 4 százaléka lesz az ország energiafelhasználásának, az arány azonban dinamikusan növekvő, s az üzleti világot amúgy is inkább az abszolút számok érdeklik. Azokban az országokban, ahol egyáltalán nukleáris erőművek építésén gondolkodnak, általában egy-két erőműről beszélnek, itt azonban huszonhétről. Kína egyértelműen a leglátványosabb lehetőségeket ígéri az egész ágazatnak. A tény pedig, hogy ma is zajlanak beruházások, s több erőmű a tervezés és előkészítés fázisában van, igazán beszédes például az amerikaiak számára is, hiszen vannak szerződések, s pontosan látható, kik viszik, illetve vinnék el az üzleteket, vagyis a reaktoronkénti másfél milliárd dolláros megrendeléseket. Ma Kínában működik francia, kanadai, orosz és japán atomerőmű, s természetesen vannak tisztán kínai fejlesztésűek is. Az új beruházásokban máris tudható a francia Areva és a kanadai Atomic Energy Canada érdeklődése, nem véletlen, hogy a Westinghouse semmiről sem szeretne lemaradni. Sanment és Lingaót is emlegetik már nyilatkozataikban. A készülő amerikai-kínai egyezményről Washingtonban csak annyit mondott egy külügyi szóvivő, hogy „ez történik“. Az azonban többé-kevésbé nyűt titok, hogy amikor áprilisban Pekingben járt Dick Cheney amerikai alelnök, kínai kollégája, Zeng Qinghong igen részletesen beavatta a kínai tervekbe. Legkésőbb április óta tudhatják tehát, hogy az év végén vagy a jövő év elején már tendere- zik a következő két beruházást. Innen fakadnak a Westinghouse reményei. S talán innen fakadnak Peking reményei is. Peking, 2004 október Egyesült Államok 104 19,8 Kanada 17 12,5 Franciaország 59 77,6 Ukrajna 17 n. a. Japán 54 25,0 India 14 3,3 Oroszország 30 16,5 Svédország 11 49,6 Nagy-Britannia 27 23,7 Spanyolország 9 23,6 Dél-Korea 20 n. a. Svájc 5 39,7 Németország 18 28,1 Atomerőművek a világban és részesedésük az adott ország energiatermelésében (%) Forrás: Népszabadság Szeretné tájékoztatni az ügyfeleit? Éljen a nyomdánk nyújtotta lehetőségekkel! Csúcsminőségű újságnyomás a szlovák nyomdapiac legmodernebb coldset gépével. Nyomdánk a Petit Press részvénytársaság tagja, mely a SME és az Új Szó című napilapokon kívül további harminc országos és regionális sajtóterméket ad ki a Szlovák Köztársaságban. Ezek minősége nyomdánk magas színvonaláról tanúskodik. Vállaljuk olyan különféle újságok és propagációs anyagok nyomtatását, mint pl. a hirdetési termékkatalógusok és egyebek. Kérdezzen rá az árakra! i> Petít Press Petit Press Rt. Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava nyomdaüzem Kopcianska 22, Bratislava - Petrzalka Tel.: +421 2 63 81 56 63-4 Fax: +421 2 63 81 56 64, 63 83 00 28 Mobil: +421 915 750 944 E-mail: office.tlaciaren@petitpress.sk www.tlaciaren.petitpress.sk Munkát keres Karriere első lépcsőfoka
