Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-23 / 246. szám, szombat

Naponta két-három alma 27. oldal E< 3ES2 BÉGÜNKRE I Kockázati tényező atúlsűlyis 30. oldal---------1----------------­2004. október 23., szombat 2. évfolyam, 38. szám A normális vérnyomással rendelkező egyének esetében kisebb a koszorúér-betegség megjelenésének kockázata Egészséges koszorúér, hosszú élet Alig akad ember, akinek bizonyos kor után rendben van a vérnyomása, amely az ischémiás szívbetegség (koszorúér-betegség) leg­ismertebb kockázati ténye­zője. PÁCIENS A vérnyomás felső és alsó ér­téke önmagában is befolyásolja az ischémiás szívbetegségek, az agyi katasztrófák, valamint a szívelég­telenség kialakulását, melyek elő­fordulása férfiaknál és nőknél egyaránt magasabb hipertónia esetén, mint normális vérnyomás mellett. De nemcsak a köztudat által is veszélyesnek ítélt diaszto- lés, hanem a szisztolés vérnyomás is igen nagy jelentőséggel bír. Ha a szisztolés vérnyomás 140-149 Hgmm-re, illetve 150-159 Hgmm- re emelkedik, akkor a halálozás 2,4-3,1-szerese lesz a 120 Hgmm- es vérnyomáshoz tartozó halálo­zásnak. Az izolált szisztolés ma­gas vérnyomás önmagában is je­lentős kockázati tényező. A szisz­tolés vérnyomás hirtelen meg­emelkedése különösen reggel és késő délután gyakran vezet in­MI MICSODA Ischémia: görög szó, oxi­génhiányos állapotot jelent va­lamely élő szövetben. Szisztolés: a szív bal kamrá­jának összehúzódása, amely során nagy erővel kilöki magá­ból a nagy erek felé az oxigén­nel feldúsított vért. Diasztolés: a szív bal kam­rájának elernyedése, amely so­rán. a bal kamrába befolyik a tüdő felől az oxigénnel frissen feldúsult vér. Izolált: különálló, önálló. Ebben az esetben azt jelend, hogy a vérnyomásnak csak az egyik értéke emelkedik. farktushoz vagy hirtelen halál­hoz, azaz az ischémiás szívbeteg­ség két félelmetes megjelenési formájához. Azt tapasztalták, hogy a magas vérnyomás arányá­val együtt nő az ischémiás szívbe­tegség egyéb kockázati tényezői­nek (megváltozott vérzsírértékek, elhízás, cukorbetegség, stb.) elő­fordulása. A koszorúér betegség valószínűsége 10 év távlatában annál nagyobb, minél több kocká­zati tényező fordul elő együtte­sen. A tartós vérnyomás-emelkedés néhány hét alatt a szívizom­sejtek fehérjeszintézisének növe­kedése révén az izomsejtek meg­nagyobbodásához vezet. A sejtek növekedésének mértékét az anyagcsereviszonyok határozzák meg. Egy bizonyos sejtnagyságot meghaladva csökken a rostok ösz- szehúzódási képessége. Nagyfokú megnagyobbodás a kötőszövet felszaporodását is maga után von­ja, ami szintén rontja a szívizom­rostok összehúzódási képességét, vagyis a szívműködést. A bal kam­ra izomtömegének növekedése a koszorúér-betegségeken felül, an­nak mértékét meghaladó önálló és kifejezett kockázati tényező. A bal kamra megnagyobbodása ese­tén a ritmuszavarok előfordulása is legalább kétszeres. Az izomtö­meg megnövekedése önmagában koszorúér-betegség nélkül is okozhat oxigénhiányt, egyrészt mert a megnövekedett izomtö­meg oxigénigénye magasabb, másrészt a bal kamra falfeszülésé­nek növekedése csökkenti a ko­szorú ér áramlását. A megna­gyobbodott bal kamra működését nagymértékben befolyásolja a ko­szorúerek állapota. A magas vér­nyomásban szenvedő betegek ko­szorúerei tágabbak és a diasztolés vérnyomás emelkedése növeli a koszorúerek áramlását, súlyegy­ségre számítva azonban nem nő a nagyobb tömegű szívizom vérel­látása. Az egyes szívizomrostok megvastagodása következtében nő az erek és a sejtek közötti tá­volság, tehát romlik a szöveti anyagcsere. Ennek következtében csökken a rostok feszültségnöve­kedésének és összehúzódásának sebessége. A magas vérnyomásban szenve­dő betegek keringési elégtelenség tekintetében is fokozott kockázat­nak vannak kitéve. A bal kamra megnagyobbodása előbb-utóbb a kamra kitágulásához vezet. Ez nö­veli a kamrafal feszülését, ami to­vább fokozza a szívizom oxigén­igényét. A fokozatosan egyre me­szesebbé váló koszorúerek a megnövekedett igénynek mind kevésbé tudnak eleget tenni, és a bal kamra működöse elégtelenné válik. A magas vérnyomás elleni ke­zelés a koszorúér-betegség ese­ményeinek megjelenését, vala­mint az ebből eredő halálozását átlagosan 16 százalékkal képes csökkenteni. A normális vérnyo­mással rendelkező egyénekben lényegesen kisebb a koszorúér­betegség megjelenésének kocká­zata és tényleges előfordulása, mint az ún. határérték magas vér­nyomásban, illetve magas vérnyo­másban szenvedő betegekben. 65 év felett a befolyás hatványozottan ér­vényesül. Az ada­tok még inkább meggyőzőek, ha azt is fi­gyelembe vesszük, hogy a fenti adatok, alapjául szolgáló ta­nulmány írá­sakor még a 160/90 Hgmm-es határértékről beszél­tek, míg ma a- 140/90 Sporttal csökkenthetjük a szívbetegség kialakulásának veszélyét (Képarchívum) Hgmm feletti értékeket is kórosnak tartják. Az ismertetett ijesztő ada: tokát még veszélyesebbnek érez­zük, ha számításba vesszük a kezelt és ellenőrzött betegek számát. Az USA-ban a kilencvenes évek elején végzett felmérések alapján a 60 millió magas vérnyomásban szen­vedő betegnek csak 15-10 %-a ré­szesül megfelelő kezelésben, de Európában sem jobb a helyzet. Az ischémiás szívbetegség kialakulása szempontjából számolnunk kell az­zal, hogy a „modern“ kor embere más kockázati tényezőkkel rendel­kezik, és ezek tovább növelik a ko­szorúér-betegség megjelenésének valószínűségét. MEGKÉRDEZTÜK Fájhat-e a szív? Dr. Nagy Géza természet- gyógyász: A szív soha nem fáj, mert a szívben nincse­nek fájdalomér­zékelő idegek. Csak a túlérzé- keny emberek érzik úgy stresszhelyzetben, mintha fájna a szívük. Az történik, hogy a szív­feszültség átterjed a bordák közti idegrostokra, s ezek érzékelik a fájdalmat. Tehát nem betegség­ről, hanem túlérzékenységről van szó, amelyet nagyon jól lehet gyógyítani idegerősítő gyógynö­vényekből készített teával. Mie­lőtt azonban ilyen teát készíte­nénk, jó lenne elkerülni a stresszt, hogy megelőzzük a szív­panaszokat. Ha ez nem sikerül, akkor főzzünk teát. A szintetikus gyógyszerek csoportjában nin­csenek idegerősítő szerek, csak nyugtatok, amelyek viszont hó­dítanak, aluszékonnyá tesznek. A következő gyógynövények erő­sítik az idegrendszert: citromfű, levendula, szurokfű, orbáncfű, borsmenta, orvosi zsálya, majo­ránna, cickafarkfű virág, édeskö­mény, komló, rozmaring, ka­kukkfű, borsikafű, rózsaszirom. Van, akinek elég csak a citromfű is. Egy teáskanálnyi (50 g) meny- nyiséget forrázzunk le 3 dl vízzel, 15 percig hagyjuk ázni, szűrjük le és három részre osztva egy nap alatt fogyasszuk el! A citromfű teáról tudni kell, hogy minél hí- gabb, annál hatékonyabb. AJÁNLÓ ♦ Néhány hónapja bárki bármikor kérheti kezelőorvosától azt az egyszerű kivizsgálást, amely a vastagbélrák kiszűrését szolgálja. Hányán éltek a lehetőséggel? Hogyan előzhetjük meg ezt a ret­tegett betegséget? Erre is választ kapnak jövő héten. ♦ Közeledik - vagy már benne is járunk - a náthalázjárvány. Ha máskor nem, ilyenkor mindenkinek eszébe jut, hogy több vita­mint kellene fogyasztani. A fokozott vitaminbevitel fontosságá­ról lesz szó következő számunkban, versennyel egybekötve. GY0GYTURMIX Fájdalommentesen Egy új vizsgálati módszerrel már a tizenkettedik héten kilencven­százalékos biztonsággal meghatározható a magzat esetleges fejlődési rendellenessége, a Down-kór és a nyitott gerinc kockázata. Kevéssé is­mert tény, hogy a Down-kóros babák mintegy nyolcvan százalékát a harmincöt évesnél fiatalabb anyák hozzák a világra, mivel nálunk nem végeznek rutinszerűen magzati kromoszómavizsgálatot. A kom­binált ultrahangos és biokémiai módszerrel nyert eredmény együttes értékelésével nagy biztonsággal megállapítható, hogy a magzat egészséges vagy nem. (CS. L.) A rák szokatlan jelzése A fanszőrzet egy szála már je­lezheti a mellrákot. Ausztrál kuta­tók rájöttek, hogy a szőrszál már nemcsak azoknál a nőknél változ­tatja meg a struktúráját, akik már megbetegedtek, hanem azoknál is, akiket még csak fenyeget a ve­szély. A kutatók remélik, hogy mi­nél előbb sikerül nekik kifejleszte­ni a diagnosztikai tesztet, amely ezen a felfedezésen alapul. (-Ra-) Sörfürdő Nem hangzik valami vonzóan, ismerjük el, de az egészségturisztika teljesen új irányáról van szó. Egyre több gyógyfürdőben ismerik fel a komló gyógyhatását. Mint ismeretes, már az antik világban természetes gyógyszerként használták. Bajorország és Ausztria egyes gyógyfürdőiben már kínálnak olajos komló­fürdőt vagy komlópakolást a vendégeknek. Ez lenne a külső alkalmazás. A vendégeknek azonban komlóteát is kínálnak, amely erősíti az idegeket, és enyhíti a változókori kellemetlen­ségeket. A fürdő segít az izom és ízületi fájdalmak enyhítésében is. (-ie-) Mogyoróallergia Ilyenkor a csalánkiütés, duzzanat, asztma, orrnyálkahártya-gyulladás, szemgyulladás keseríti meg az ember éle­tét. Ha jelentkezik, nem marad más hátra, mint kerülni a mogyorót, amely számos cukorka, sütemény, hamburger és egyéb ínyencség al­kotóeleme. Az orvosok az érzékenység csökkentésében látják a meg­oldást. Sürgetik a gyártókat, hogy a termékeken gondosan tüntessék fel a pontos összetételt. (Zd) ORVOSMETEOROLÓGIA Kellemes időszak vár ránk ZLATA CABAJOVÁ A hétvégén háttérbe szorulnak az egészségi panaszok, amelyek az időjárás hatására jelentkeznek. A frontérzékenyek jó időszakra szá­míthatnak. Az időjárás kedvezően hat a testi és szellemi terhelésre, nagyobb lesz a teljesítmény és jobb a reakciókészség. A reumatikus fájdalmak háttérbe szorulhatnak. A szív- és érrendszeri betegek ennek ellenére kíméljék magukat, kerüljék a testi és szellemi ter­helést és a stresszhelyzetet. A labilis idegrendszerű, alacsony vér­nyomású emberek fejfájásra, migrénes eredetű fejfájásra és enyhe rosszullétre számíthatnak. Magasabb lesz a pulzusszám. Főleg reggel helyenként légzési nehézségek léphetnek fel. A hét közepén átmenetileg felerősödnek az időjárás negatív hatá­sai, főleg Szlovákia északi részein. Felerősödnek a reumatikus fájdal­mak, nagyobb lesz a szív- és érrendszer, valamint a légzőrendszer terhelése, csökkenhet a teljesítő és az összpontosító képesség. Ké­sőbb, egészen a hétvégig, általában jó hatással lesz az időjárás szer­vezetünkre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom