Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-16 / 240. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 16. Riport 17 2005. május elsejétől mintegy tízezer új munkahely várja a szlovákiai munkavállalókat az európai uniós balkáni köztársaságban Munkaerőpiac-nyitás Szlovéniában Ljubljana vonzóvá válhat a szlovákiai dolgozók számára (Képarchívum) Szlovénia már a jugoszláv államszövetségben is a fejlettebb tagállamok sorába tartozott. Nem rendítette meg különösebben a balkáni konfliktus és a menekülthullám sem. A csodára várás helyett nagy léptékű építésbe kezdtek, aminek eredménye az egyre bővülő autópálya-hálózat és a nagyvárosok arculatának változása. LŐRINCZ ADRIÁN Ha csak gazdasági szempontból vizsgáljuk meg az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országokban végbemenő folyamatokat, Orbán Viktor volt magyar miniszterelnöknek kell igazat adnunk, aki szerint a, jövő elkezdődött”. A jövő tényleg elkezdődött Tizenöt év telt el a rendszerváltás óta, és az időközben „unióssá” vált, egykor a szocialista blokkot erősítő 8 ország ez alatt 110 milliárd dollárnyi külföldi tőkét vonzott magához. A hazai vállalkozók több mint ötmillió kisebb-nagyobb céget alapítottak, melyek jelentős része az egyre izmosodó járműipart szolgálja ki, a többi pedig mindent gyárt - a guminyúltól a sugárhajtású repülőgépig terjedően. A szóban forgó országokban tavaly a bruttó hazai össztermék átlagosan 3,5 %- kai emelkedett bár az EU tagállamainak gazdaságai nagyjából stagnáltak, idén a GDP növekedése azonban elérheti a 4-4,5 %-ot. Adó- csökkentéssel, a bürokratikus akadályok eltávolításával, a befektetést ösztönző megoldásokkal és más „üzletbarát” körülmények megteremtésével tesszük a szépet a Nyugatnak, ám az igazi vonzerő mégiscsak az olcsó, jól képzett munkaerő. Mert míg termelékenységben elérjük az EU-s átlag harmadát, órabér tekintetében valahol az egyötödénél tartunk. Bár ‘89ben úgy nézett ki, hogy valamennyi volt szocialista ország egyazon rajthelyzetből indul, ma előtűnik: némelyek jó „orrhosszal” előttünk vannak. Például Csehország, Észtország, Lettország és Szlovénia, melyek üzleti elemzések szerint versenyképesség terén már ma maguk mögé utasítják Portugáliát és Görögországot. Csehország munkaerőpiaca rég megnyílt előttünk, és tapasztalatból tudjuk, hogy az ott megkeresett korona vásárlóértéke nagyobb, mint a hazaié. Újabban szlovéniai vállalkozók vették fejükbe, hogy szlovákiai munkásokat alkalmaznak. Nem is keveset, több mint tízezer új munkahelyről van szó. Csak meg kell ragadni a dolog végét... Munkalehetőség 35 szakmában A történet gyökerei a 90-es évek végére nyúlnak vissza. Ekkortájt esett meg, hogy a szlovének - megtekintve a „branyiszkói csodát” - úgy döntöttek, szlovákiai cégekkel fúratják ki alagútjai- kat. így került a Balkánra a Bányaépítő Vállalat (Banské stavby), és négy év alatt 4 alagutat fúrt, ami tiszteletet parancsoló teljesítmény. Mivel újabb igények támadtak, a bányamű-építők maradtak, majd mások is követték példájukat. Csapatostul és „szólóban”, ahogy sikerült... Ám a szlovén felvevőpiacot ez nem elégítette ki, ezért próbálták és próbálják ma is szervezett formában Szlovéniába „menekíteni” a szlovákiai munkaerőt. 1995-ben központot is alapítottak Slovasky prodajno- poslovni center néven, mely a munkaközvetítésen túl a két ország vállalkozói közötti, nem túl élénk kapcsolatok ápolását és bővítését is célul tűzte ki. Igazgatója, Pavel Sijanta szerint a 2005- ös év újabb lehetőségeket teremt. „Elöljáróban el kell árulnom honfitársaimról, hogy nem ragaszkodnak foggal-körömmel a kétkezi munkához - világosított fel, - inkább a közigazgatásban, adminisztrációban dolgoznak. Ezért állt elő az a helyzet, hogy külföldön kell munkaerőt toboroznunk. A kormány évente több mint 17 ezer munkahelyet teremt a külföldi munkavállalók számára. Az építő- és gépipar igényeit eddig a volt jugoszláv tagállamokból, illetve Bulgáriából és Romániából toborzott munkások elégítették ki, ám az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk miatt csak 2005. április 30- áig hosszabbíttathatták meg munkavállalási engedélyeiket, ezután el kell hagyniuk az országot. Nekünk, munkáltatóknak pedig olyan munkaerő után kell néznünk, mely szabadon mozoghat az unió határain belül. Elsősorban Szlovákia jöhet számításba, hiszen az általunk kínált órabér jóval felülmúlja a szlovákiait, miközben jó a vásárlóérték. Ha idejében észbe kapnak, több mint tízezer munkahelyet foglalhatnak el jövő év május 1-jétől, de ez nem jelenti azt, hogy telített a munkaerőpiac. Harmincöt szakterületen van szükségünk is szakemberekre.” Kérdésemre, hogy mennyi az a miénket, jóval felülmúló” órabér megtudtam, hogy az építőiparban 5-7, a gépiparban 7, hegesztők esetében 7-9 euró (azaz 200-360 Sk óránként) körül mozog, ám a felsőfokú végzettséggel rendelkezők ennél is többet keresnek. Mert orvosokra és gépészmérnökökre is szüksége van Szlovéniának. Nyolcszáz szerencsevadász? Sijanta úr óvatos becslése szerint ma mintegy 800 szlovákiai munkás küzd Szlovénia „felvirágoztatásáért”. Sajnos az ország déli része gyéren képviselteti magát, amit nem annak kell tulajdonítanunk, hogy annyira jól élünk, esetleg nem szeretünk dolgozni, hanem egyszerűen csak nem jutnak el hozzánk az információk. Tudomásom szerint jelenleg két 20 ős, az Ipoly-mentén verbuvált csoport, illetve egy 25 fős Komárom környéki brigád dolgozik Szlovéniában. Jámbor László, Apátújfalu polgármestere az elsők között vette fel a kapcsolatot a szlovén munkáltatókkal. „Kisebb buktatókkal, de működik a dolog - nyugtázta találkozásunkkor. - Amúgy meg nagyon kapóra jött Sijanta úr kínálata, mivel térségünkben magas a munkanélküliség. Miután a szlovén vállalkozók eljuttatták hozzánk a konkrét igényüket, össze is állítottuk a kőművesekből, ácsokból és hegesztőkből álló csoportot. A mieinkhez képest magas órabéreket, napi kétszeri meleg ételt, szállást ígértek nekik, és szavukat be is tartották. Most arra várunk, mikor jeleznek ismét, hogy küldjünk még több munkást. A szlovéniai munkavállalás példaértékű is lehet, mivel az ország középső részén folyó hatalmas építkezések azt bizonyítják: jobban tudják kihasználni az uniós előcsatlakozási és strukturális alapokat, mint mi.” Milyen buktatókról beszélt? Például arról, hogy a mi törvényeinktől eltérően Szlovéniában a számlák térítési ideje nem 15 nap, hanem 45 és 60 között mozog, ami félreértésekre adhat okot. Sijanta úr nem rejtette véka alá azon véleményét, hogy a szlovákiai munka- közvetítő cégek csupán tehetetlenségben verhetetienek, hiszen nincs közvetlen kapcsolatuk a munkavállalókkal, „fölözni“ viszont nagyon szeretnek. Akadt közöttük olyan, amelyik a kiközvetített munkás béréből az alkalmazás teljes ideje alatt, tehát minden hónapban részesedést kért, az egyszeri közvetítési díj helyett. A szlovéniai munkáltatók képviselője végül a gazdasági minisztériumhoz fordult, hogy lépjen az ügyben. Valljuk be: tényleg áldásos volna, ha valaki végre kezébe venné az ügyet - addig, míg el nem megy az orrunk előtt a Bal- kán-expressz. Jámbor László szerint kapóra jött a kínálat, mivel a térségben magas a munkanélküliség (Somogyi Tibor felvétele) Sokan állítólag szívesen vállalják a pluszmunkát, mert több pénzt keresnek, másoknak nem tetszik, hogy ünnepnapokon is dolgozniuk kell Kötelező önkéntesség Biztonsági okokra hivatkozva az ügyvezetők nem adtak engedélyt az üzemlátogatásra (Somogyi Tibor felvétele) PÉTERFI SZONYA Egyértelműen, világosan fogalmazták meg panaszukat a levélírók: a gútai Kromberg Schubert üzem vaskerítése mögött a cégvezetés sajátosan értelmezi a törvényeket, állami ünnepnapokon is túlórázásra kötelezik a dolgozókat. Aki nem enged a kényszernek, annak tudtára adják, fel is út, le is út. A szünnapokon kívül - ha a cég érdeke megkívánja - gyakori a szombati műszak is - tájékoztatnak az egyik levélben, s tudatják: sokan irigylik azokat a volt kollégáikat, akikre rámosolygott a szerencse, és a Nokia magyarországi cégében helyezkedtek el. És ők, akik csak nyugtátokkal képesek dolgozni, reménykedve várják az értesítést, hogy számukra is van hely a Nokiánál. A helyszínen, a gyártószalagok mellett állókat szerettük volna megszólaltatni, érdeklődni akartunk, milyen is a hangulat az üzemben. Végül annak is örülhettünk, hogy fogadott a vezetés. Stanistav Srna mérnök, a cég műszaki vezetője és a személyzeti osztály két dolgozója tudatta, hogy biztonsági okokból, technológiájuk védelmében az ügyvezetők nem adtak engedélyt az üzemlátogatásra. Stanislav Srna a maga részéről is megerősíti: nem ért egyet azzal, hogy belső ügyeiket megszellőztesse a sajtó. Főleg azért nem, mert csak néhány elégedetlenkedőről van szó.- A gútai üzemben 1997 óta termelünk, s a kezdettől fogva arra törekszünk, hogy ne csak okuljunk a hibáinkból, hanem azokat helyben orvosoljuk is. Tény persze, csak úgy tudunk megmaradni a piacon, ha eleget teszünk a megrendelők kívánságainak. És mert a megrendelések nem mindig érkeznek folyamatosan, előfordul, hogy hajrázni kell, szombaton is, vagy akár ünnepnapokon. Ez persze feszültséget okozhat, noha én azt tapasztalatom: sokan szívesen vállalják a túlórázást, ugyanis ezzel növelik jövedelmüket. Hogy ez mekkora anyagi többletet jelent nem tudtuk meg, a fizetésekről sem beszéltek. Azért - magyarázza -, mert minden gyártószalagon más mutatók teljesítése alapján bérezik a dolgozókat. Srna mérnök szerint a Komáromi járásban elért átlag felett fizetik dolgozóikat. Úgy hírlik, a Kromberg Schubert gyárban erőteljes a munkaerő-vándorlás. - Nem magasabb, mint az ország hasonló üzemeiben - állítják a személyzeti osztály dolgozói. - A három havi próbaidő első hónapjában a jelentkezők 10-15 százaléka, a harmadikban 30 százaléka távozik. Aki marad, tisztában van azzal, hogy a gyártószalag mellett olykor új munkafolyamatokat kell elsajátítani. Általában 2-3 hetet kapnak az átállásra, bérük nem csökken. De mert a rendelések nem késhetnek, a lemaradást szombaton kell behozni. A törvény értelmében a cég évi 150 túlórára kötelezheti az alkalmazottat, a további 250 óra egyezség kérdése - magyarázzák. Ján Michalec a munkástanács elnöke, akit egyébként az alkalmazottak választottak, nem is tud a túlórák miatti rossz közhangulatról. - A dolgozók panasza a buszközlekedéssel függött össze, s ezt azonnal megoldottuk. Jelenleg 30^-0 kilométeres körzetből 13 autóbusz szállítja a dolgozókat, ingyen. Szerintem a túlórázásnak örülnek, többen kifogásolják a szombati és ünnepnapi műszak hiányát, hiszen a pótlékok nélkül kevesebbet keresnek. Az elhangzottakkal nem értett egyet a nemrég alakult üzemi szakszervezet elnöke. - A munkások feletteseik magatartását, a pszichikai nyomást kifogásolják. Az elégedetlenség váltptta ki a szakszervezet megalakulásának szükségét, az emberek úgy vélték, a munkástanácsba választott tisztségviselők, mellesleg vezető dolgozók, nem képviselik érdekeiket - fogalmazott nyíltan Kobida Mária szakszervezeti elnök. Szerinte a problémák némi akarattal megoldhatók, a cégvezetés hajlandó tárgyalni velük. Olyan kompromisszumot kell találni, amely mindkét fél számára hasznot hoz.- A törvény ugyan havi 32 túlórát engedélyez, a munkások viszont havi 18 órával lennének elégedettek, és emberi hangnemet várnak feletteseiktől. Ha javulna a közhangulat, egész biztosan emelkedne a teljesítőképesség, csökkenne az aránylag magas, 7 százalékos betegállomány, és a fluktuáció. A közös célok csak közösen érhetők el - hangsúlyozza a szakszervezeti elnök.
