Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-14 / 238. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 14. 18 Sport Gáspár László a harmadik paraolimpiáján, Athénban megszerezte a várva várt ötkarikás aranyérmet „Olyan jó lenne már dolgozni is...” .Gáspár László, az újdonsült paraolimpai bajnok (Képarchívum) Az ipolysági Gáspár László szenzációs teljesítményt nyújtott harmadik paraolimpiáján, ugyanis az asztaliteniszezők TT10-es kategóriájában az első helyen végzett. Az atlantai bronz, valamint a sydney-i ezüst után a görög fővárosban sikerült kiharcolnia az aranyérmet. ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Meglepően magabiztos volt az athéni paraolimpiai játékok előtt, már jóval a rajt előtt azt nyilatkozta: győzni megy a görög fővárosba. Nem tartott az esetleges kudarctól? A balsikerrel mindig számolni kell, természetesen benne van a pakliban. De ha valaki becsületesen tréningezik, akkor nincs mitől tartania. Én pedig minden téren remekül felkészültem, az edzéseken elég sokszor túlóráztam. Természetesen az én fejemben is sokszor megfordult: mi lesz, ha nem jön ki a lépésem, ha rossz napot fogok ki, s ha elpártol tőlem a szerencse? Ezzel minden sportoló így van! Később aztán elárulta, a sorsolás napján igencsak ideges volt. Vajon miért? Attól féltem, nehogy összekerüljek mumusommal, a spanyol Ruizzal, akitől a közelmúltban négyszer szenvedtem vereséget. Szerencsére elkerültük egymást. A csoportküzdelmek után nem kis meglepetésre kikapott, s ekkor már tudtam, nagy baj nem lehet. A csoportküzdelmek során nemigen szorították meg, a három meccsen mindössze egy játszmát vesztett. Sokat jelentett a jó rajt, amolyan önbizalom-erősítő győzelmeket arattam. A két 3:0-ás sikert követően azzal a svéd Andersson- nal kerültem szembe, akitől májusban és júniusban is kikaptam. Most is nagyon magabiztos volt, talán le is becsült. Remekül bejöttek az adogatásaim, megnyugodtam, és 3:l-re nyertem. Ez azt jelentette, hogy csoportgyőztesként jutottam a negyeddöntőbe, ahol simán vertem a védekező felfogásban pingpongozó cseh Vrbkát, majd az elődöntőben következett a higanymozgású kínai Jang ge. A torna legnehezebb mérkőzésén a legkritikusabb pillanatokban is higgadt maradtam, s végül 3:0-ra nyertem. Sokszor lejátszódik előttem ez a sorsdöntő meccs... A fináléban aztán régi ismerősével találkozott, a svéd An- derssonnal, aki legyőzte a félelmetes Ruizt. Nem tartott attól, hogy visszavág a skandináv fiú? Amikor megtudtam, hogy az aranyéremért vele kerülök szembe, megnyugodtam, ez nem jelenti azt, hogy lebecsültem volna, s előre ittam volna a medve bőrére. Lépéselőnyben voltam, hiszen pár nappal korábban legyőztem őt; s az úgynevezett visszavágót is én nyertem - szintén 3:1-re. Mit érzett az utolsó labdamenet után? Az egész pályafutásom felvillant előttem, ordítottam egy jó nagyot. Mégpedig azt, hogy: Végre sikerült! Magasba lendült a két kezem, s végtelenül boldog voltam. Ezt az érzést nem lehet leírni, elmondani, csak az tudja felfogni, aki már nyert olimpiát. És ha nem sikerült volna, akkor befejezi? Engem egy vereség nem küld padlóra, túléltem Atlantát és Syd- ney-t is, elvégre onnan is éremmel tértem haza. Már jóval Athén előtt elhatároztam: mindent megteszek, hogy Pekingben is ott lehessek. A kínai fővárosban most már címvédőként áll asztalhoz. Négy év múlva talán még nehezebb ellenfelekkel kell megküzdenie... Mivel Kína asztalitenisz-nagyhatalom, szinte biztos, hogy Pekingben minden idők legszínvonalasabb versenyére van kilátás. Megígérem, jól felkészülök a 2008-as ötkarikás viadalra! Szűkebb hazájában, Ipolyságon mit szóltak, hogy ilyen párját ritkító sikert ért el? Örültek az emberek, lépten- nyomon gratuláltak. Amikor megérkeztem Pozsonyba, a polgár- mester autót küldött értem. Volt egy kisebb összejövetel, s úgy hírlik, hogy rövidesen a város díszpolgára leszek. Nagyon-nagyon jól esett, hogy gondoltak rám. De azért van egy nagy bánata is... Igen, igen... Sajnos, már hosz- szabb ideje munkanélküli vagyok. Az év elején ugyan elmehettem volna segédmunkásnak, de nem mertem elvállalni, mert féltem, hogy megsérülök, és lemaradok az olimpiáról. Most már olyan jó lenne dolgozni is... ígéretekből a múltban is volt bőven, s most sincs ez máshogy. Remélem, csakhamar változik a helyzet, s munkába állhatok. Még szerencse, hogy a paraolimpiai szövetség megtérítette az ötkarikás felkészülés költségeit. Igaz-e, hogy Gáspár Lászlónak nincs edzője? Teljes mértékben! Korábban az édesapámmal tréningeztem,- most már szólóban készülök. Sokat jelent, hogy a komáromi- ipolysági extraligás vegyescsapatban játszhatok bajnoki meccseket. Itt említem meg, hogy az olimpia előtt a Duna-parti városban többször is együtt edzettem Odor Évával. Mégis meddig folytatja? Addig amíg lesz esélyem a sikerre. Turistaként nem szeretnék versenyekre utazni... NÉVJEGYKÁRTYA NÉV: Gáspár László SZÜLETETT: 1970. július 4. LAKHELY: Ipolyság VERSENYSZÁM: asztalitenisz (TT10) LEGNAGYOBB SIKEREK: Athénban (2004) olimpiai bajnok egyesben; Sydneyben (2000) olimpiai ezüstérmes csapatban; Atlantában (1996) olimpiai bronzérmes egyéniben és csapatban; Tajvanon (2002) világbajnoki aranyérmes csapatban, egyéniben pedig harmadik; Frankfurtban (2001) két Európa-bajnoki bronzérem egyéniben. Gergely István magas állami kitüntetést kapott Álomba illő 15 hónap ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Gergely István éveken át a szlovák vízilabda-válogatott legjobbja volt, védéseivel őrületbe kergette az ellenfél játékosait. Nem sokkal azután, hogy a Honvéd pólósa lett, úgy döntött, felveszi a magyar állampolgárságot, hogy a világ legjobb együttesében védhessen. Az ügyintézés viszonylag zökkenőmentesen zajlott, így ott lehetett a tavaly nyári világbajnokságon, amelyen aranyérmet szerzett a magyar pólóválogatott. ■ Ezt követően is mindent megnyert Kemény Dénes mesteredző legénysége; természetesen Gergely István is a sikercsapat tagja volt. A vb után két Világliga- győzelem, a Honvéddal bajnoki cím és Euroliga-elsőség, majd pedig az augusztusi, athéni olimpiai aranyérem következett. Ez még nem minden, hiszen Gergely István vízilabdázó a minap magas állami elismerésben részesült, mégpedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapta a 28. nyári olimpiai játékokon elért kiemelkedő eredményéért. Nem sokkal ezután a kispestiekkel németországi edzőtáborba utazott, s Berlinből nyilatkozott lapunknak: „Nem, nem hittem volna, hogy én is a kitüntetettek között leszek. Meglepetés volt a javából! Álomba illő tizenöt hónap van mögöttem. Mindent megnyertem, amit csak lehetett, válogatott és klubszinten egyaránt. Tudom, sokan felkapták a fejüket, amikor meghallották, hogy szombaton a Honvéd vereséget szenvedett az Egertől a Magyar-kupa elődöntőjében. Az ellenfél hónapokon át erre a viadalra készült, mi pedig az olimpia után pihentünk. Ez a sorozat még a múlt évi küzdelmekhez tartozott. ígérem, hogy a bajnokságban alaposan elhúzzuk az egriek nótáját...” Elutasították Szerdahelyi Szabolcs feljelentését Elégedetlen a döntéssel MTI-HÍR Budapest. A Szombathelyi Rendőrkapitányság vizsgálati osztálya elutasította Szerdahelyi Szabolcsnak a sportegyesületek egykori vezetőorvosának feljelentését, amelyet bűnszövetségben elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettének kísérlete miatt tett a kalapácsvető Annus Adrián, valamint az elkövetéshez segítséget nyújtó, ismeretlen bűnsegédek ellen. A Deport-56 elnöke kijelentette, hogy panasszal él a határozat ellen és kéri a nyomozás elrendelését. Szerinte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jegyzőkönyvében az szerepel, hogy Annusnak az athéni játékokon leadott két vizeletmintája nem egy embertől származik. Szerdahelyi Szabolcs, aki korábban több közleményben bírálta a MOB vezetését az athéni doppingesetek kapcsán, úgy véli, ez felveti azt a megalapozott gyanút, hogy Annus jogtalan haszonszerzés végett megtévesztette a doppingellenőröket, amihez felkészült segítőkre volt szüksége. A feljelentést elutasító határozat szerint viszont Annus célja az olimpián való minél jobb sporteredmény elérése és nem az aranyéremért kitűzött díj jogtalan megszerzése volt, ezért büntetőjogi értelemben nem lehet csalásról beszélni, még akkor sem, ha a feljelentésben foglaltak esetleg megfelelnek a valóságnak. Annus Adriánt az utólagos mintaadás megtagadása miatt zárták ki az athéni ötkarikás játékokról és fosztották meg aranyérmétől. SPORT A KÉPERNYŐN GALAXIE SPORT - 15.00: Labdarúgó vb-selejtező: Portu- gália-Ororszország (felvételről) EUROSPORT - 13.00: Moszkvai női tenisztorna, 4. játéknap (élő) 17.00: Bécsi férfi tenisztorna, 4. játéknap (élő) Lékó-Kramnyik: döntő lehet a mai játszma Karnyújtásnyira a siker MTI-HÍR Budapest. Kállai Gábor nemzetközi nagymester, a Magyar Sakk Szövetség szakmai igazgatója szerint döntő lehet a mai, 12. játszma a Lékó Péter és az orosz Vlagyimir Kramnyik között a klasszikus világbajnoki címért zajló párharcban. Lékó három partival a vége előtt 6:5-re vezet, és legközelebb a sötét bábukat vezeti a svájci Brissagóban. „A holnapi játszma lesz érzésem szerint a kritikus pont” - mondta a férfi válogatott kapitánya. - „Szombaton Péter játszik a világossal, így akkor elvileg nem történhet baj, az utolsó mérkőzés pedig már valószínűleg feszültségektől terhes lesz, amit remélhetőleg Péter jól fog bírni.” Kállai hozzátette: ragyogó esély mutatkozik arra, hogy Lékó megszerezze a világbajnoki címet. „Ez számszakilag és az eddig mutatott teljesítmény alapján is igaz, ugyanis Péter rukkolt elő úgymond világbajnokibb játékkal. Igaz, Kramnyik az utóbbi két partiban már egyre jobb és pontosabb volt, Péter azonban, amikor ellenfele világossal kezdett, eddig mindig kitalált valami újítást. Kérdés, van-e még kettő ilyen a tarsolyában.” A szeptember 25. óta zajló összecsapás hatalmas fizikai megterhelésnek teszi ki mindkét nagymestert. „A program kötött, így ha valaki megbetegszik, nincs lehetőség a halasztásra. A hírek szerint Kramnyik megfázással bajlódott, de úgy tűnik, ebből kilábalt, és kezdi visszanyerni alkotó erejét. Péter jó lelki állapotban van, ezt mutatja, hogy nem csak védekezni akar, bár ahogy fogynak a játszmák, azért egyre inkább az eredmény megtartása kerül előtérbe” - nyilatkozott Kállai Gábor. Kovács László erőemelésben készül csúcsjavításra Bajnok akar lenni SZABÓ ZOLTÁN Kovács László négy évvel ezelőtt kezdett erőemeléssel foglalkozni. A 23 éves peredi versenyző 2000-ben megnyerte a kerületi viadalt, így indulhatott a pozsonyi országos junior bajnokságon, ahol óriási meglepetésre második lett. Később több rangos nemzetközi erőversenyre is meghívást kapott, s rendre az élmezőnyben végzett. Vitrinjét értékes trófeák és érmek sora díszíti. Legutóbb nagy sikert ért el Gú- tán: rendkívül erős mezőnyben a harmadik helyen végzett Szlovákia legerősebb embereinek országos bajnokságán. Felkészülését ugyan deréksérülés hátráltatta, de fantasztikus formában versenyzett, négy szám után még vezetett. „A mi sportágunk egyáltalán nem tartozik az olcsók közé, hiszen megfelelően kell étkeznünk. Sokba kerülnek a táplálékkiegészítők és drága a felszerelés is - avat be sportolói hétköznapjaiba a 125 kilós dalia. - Szerencsémre, a sokba kerülő sportmezeket a peredi önkormányzat vásárolta meg számomra. Emellett néhány helyi magánvállalkozó is segít. Ha sikerülne további támogatókat találnom, még jóval sikeresebb lehetnék, mert a szükséges anyagi háttér nélkül lehetetlen lépést tartani az ellenfelekkel. Az október 23-i, trencséni országos erőemelő bajnokságon fekvőnyomásban szeretném megjavítani a 212 kilós szlovák csúcsot. Az edzéseken már többször sikerült ennél többet teljesítenem. Szlovák bajnok akarok lenni, mert akkor valóra válhat dédelgetett álmom: hogy világbajnokságon indulhassak.” Ambroncsemelés felső fokon (Képarchívum)
