Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-09 / 234. szám, szombat
32 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 9. Fontos a megfelelő tisztítás és sterilizálás A cumizás hátrányai TANÁCS A kisgyermek először erőteljesen a testbeszédre támaszkodik, hogy kifejezze érzéseit és közlendőit Könnyek jelzik a bajt A testbeszéd vészhelyzetekben is segít Vannak babák, akiket semmi más nem nyugtat meg annyira, mint a szoptatás. Az ilyen csecsemőknél akár az ujjszopás, akár a cumiztatás nehezen kerülhető el. A baba ugyanis mindenáron szopni akarja az ujját, és nyilvánvalóan a saját ujja a legjobb választás, mert egyrészt mindig hozzáférhető, másrészt eleinte minden egyéb tárgynál higiénikusabb. A cumizásnak számos előnye és hátránya is van, de ma már úgy gondoljuk, hogy nem szabad a babától sem elvenni, sem addig leszoktatni róla, ameddig erre szüksége van. Hátránya viszont, hogy azután esetleg évekig nem lehet leszoktatni az ujjcumi- zásról. Túlságosan is hozzászokhat, ami miatt más tárgyakat már nem is kíván szájába vagy szájához venni, még akkor sem, ha a tapintásnak ez a formája már szükséges lenne. Ha már cumit használunk, mindenképpen érdemes megfelelően tisztítani és sterilizálni őket, és mivel rendszerint a földre esnek, több példányt is tartalékolni kell belőlük. Ma már kapható olyan úgynevezett fogszabályzós cumi is, amely jó irányba befolyásolja a fogak növekedését, (mama) A togyogó kisgyerek még nem beszél sokat, de sokféleképpen képes tudatni, mit érez. Ha a szülő gondosan odafigyelve gyermekére rájön, mit jelent a kicsi testbeszéde, megindulhat a párbeszéd. TANÁCSOK Akijátszott már valaha „Amerikából jöttem” játékot, az tudja, milyen nehéz valamit másokkal közölni, ha nem használhat szavakat. A kisgyermek, bár beszédkészsége jelentősen fejlődik a második és a harmadik életévben, továbbá fokozatosan kedvenc kommunikációs eszközévé válik a beszéd, először erőteljesen a testbeszédre támaszkodik, hogy kifejezze érzéseit és közlendőit. Mindkét kommunikációs forma párhuzamosan fejlődik. Például a gyermek kifejezheti érzéseit arckifejezésével, légzésének erősségével, testtartásával, kéz- és lábmozgásával. A szülő minél inkább megérti a kicsi testbeszédét ebben a szakaszban, annál erősebbé válik érzelmi kapcsolata gyermekével. Amikor összhangba kerül kisgyermeke nem verbális kommunikációjával, módját ejtheti, hogy sokféleképpen ösztönözze rá: használja a testbeszédet hatékonyabban. Melyek a testbeszéd legfőbb jellemvonásai a 15 hónapos és a 3 éves kor között? A sírás Ez marad még ekkor is a gyermek legtermészetesebb eszköze arra, hogy kifejezze elégedetlenségét. Nem kell egy szót sem kiejtenie, az elkeseredett könnyek jelzik, hogy rosszul érzi magát, sértődött vagy mérges. Az arckifejezés A gyermek az érzelmek széles skáláját felvonultathatja egyszerűen az arckifejezése megváltoztatásával. Ha szülője csak egy pillantást vet a kicsire, azonnal láthatja rajta, hogy boldog, elégedett, szomorú, mikor fél, fáj valamije vagy dühös. Kézfej- és karmozgás Amikor a kisgyerek kipihent és elégedett, a kezét valószínűleg a teste mellett tartja leengedve, az ujjait széttárja. Ugyanakkor az ökölbe szorított kis kéz jelzi például, hogy a gyerek feszült vagy bosszantja valami. Lábfej- és lábmozgás Ha a gyerek egy széken ülve kalimpál a lábával, jelentheti azt, hogy jól érzi magát, de azt is, hogy unatkozik, és mást akar csinálni. Testtartás Amikor a kisgyermek roskadt váltókkal, lógó fejjel ül, valószínűleg valami baja van, még akkor is, ha egy szót sem szólt arról, hogy mi nyugtalanítja. Az egyenesen tartott váll, a felszegett fej elégedettségről, önbizalomról tanúskodik. Fizikai kapcsolat Ha a gyermek szorosan szülőjéhez bújik egy ölelésre, azt jelzi, hogy elégedett, jól érzi magát a felnőtt társaságában. Viszont az ellenkezőjét fejezi ki, ha mérgesen ki akar törni az ölelésből. Légzés A kicsi lélegzésének változásai további kulcsát jelentik annak, hogy mi megy végbe a fejecskéjében. A gyors légzés például azt jelentheti, hogy aggódik valami miatt, mialatt a lassú, erőteljes légzéssel kifejezheti, hogy pillanatnyilag elégedett. A szülő reakciója Fontos, hogy válaszoljon kisgyermeke testbeszédére. A nem szavakkal történő kommunikáció általában úgy megy végbe, hogy nincs mögötte mélyebb gondolati tartalom, ezért alapvetőbb érzéseket fejezhet ki, mint a verbális közlés. Amikor a szülő úgy érzi, hogy jól értelmezte gyermeke testbeszédét, és megfelelően reagált rá, növeli elégedettségét azzal a képességével, hogy ki tudja elégíteni az igényeit, tud válaszolni a kéréseire. Egyúttal a gyermek bizalmát is fokozza, mint óvó, féltő, szerető szülőben. Amint a gyermek nagyobb lesz... Számos okból a kicsi testbeszéde változatosabbá válik a második és a harmadik életévben. Először is, mert a kéz-szem koordinációja és mozgatási képessége pontosabb lesz, ami képessé teszi arra, hogy kidolgozott mozgások és gesztusok egész sorát hajtsa végre. Másodszor, mert érzelmei erőssége nő és változatosabbá válik, a gyermek ösztönösen érzi, hogyan fejezze ki ezt különböző módokon. Harmadszor új gesztusokat és a testbeszéd más formáit tanulja meg, azáltal, hogy nézi a környezetében élő felnőtteket, valamint hogy hasonló korú gyerekekkel érintkezik. 4 tipp a kisgyermek megértéséhez 1. Figyelje meg, mit utánoz önben a gyerek! Nagy az esély rá, hogy a kisgyermeke átveszi az ön néhány gesztusát. Érdekes megfigyelni, melyiket. 2. Ön is használja az ő mozdulatait! Lélegezzen ön is úgy, ahogy a kicsi, vakarja meg a fejét, ahogy ő szokta. Hogy hat ez önre? 3. Értelmezze a mozdulatokat! Amikor biztos benne, hogy tudja, mit akar kisgyermeke közölni a testbeszéddel, mondja el neki, mit gondol erről pontosan. Ha félreértette, ne aggódjon; ha eltalálta, a gyermeke elégedett lesz önnel. 4. Legyen kitartó! Kisgyermeke testbeszédének megértéséhez önnek időre van szüksége. Minél több tapasztalatot szerez, annál jobban fog hatódni e téren. (Forrás: Galenus) Ha baba érkezik a házhoz, megváltozik a konyha képe, megjelennek benne a pici poharak, tálkák, fertőtlenítendő cumisüvegek Az a cél, hogy a gyermek jó étvággyal étkezzen AJÁNLÓ Babakonyha? Valójában a felnőttek konyhája, de mégis félreismer- heteüenül megváltozott formában. Azt reméljük, hogy az egészségesen fejlődő baba egyre kevésbé igényel külön főzőcskézést, de addig is, van mire odafigyelni. Fel kell forralni a tea vizét, ki kell főzni a cumit, pépesíteni kell a kiegészítő élelmiszereket, néha talán érdemes kipróbálni egy-egy tápszerújdonságot. Ízesíthetjük a főzeléket növényi fűszerekkel (pl. hagyma, fokhagyma, kapor, petrezselyem). Ezeket apróra vágjuk, gézlapocskába csomagoljuk. A csomagot cérnával összekötjük, és a főzőedénybe tesz- szük. Ha kész az étel, a kis csomagot kiemeljük belőle, így csak az íze fő bele. Ahol baba érkezik a házhoz, ott megváltozik a konyhai élet is. A szoptatás ideje alatt ideális esetben egyáltalán nem kell főzni a babának, a hozzátáplálás sem szükséges, csupán az anyának kell figyelnie a táplálkozására. Mégis megváltozik a konyha képe, megjelennek benne a pici poharak, tálkák, cumik, fertőtlenítendő cumisüvegek, a lefejt anyatej tárolására szolgáló edények. Körülbelül a baba 6 hónapos korától egyre több szerep jut az anyatejen kívüli táplálékoknak, amelyekkel már több-kevesebb gond van, mert nem mindig készíthetők el úgy, ahogy a felnőtteknek is készítenénk. Jobban oda kell figyelni a helyes tárolásra, hogy minden tiszta és friss legyen. Tápszeres dobozok és szétszedett, száradó turmixgépek alkatrészei tarkítják a konyhai csendéletet. A csecsemőkor után, az 1-3 éves korban egyre inkább belenő a gyermek a családba, idővel egyre kevesebbet kell neki külön „pepecselni”. Ugyanakkor, főleg kétéves kor után és kislányoknál, új „segítség” kezd téblábolni a konyhában, akit nem lehet és nem is okos dolog mindig kirekeszteni. A közös fő- zőcskézéshez türelem és találékonyság szükségeltetik, mert van olyan, aminek nem lehet a közelébe engedni a kis kuktát, viszont lehet úgy szervezni a munkát, hogy a gyermek is segíthessen, és hasznosnak érezze magát a játékos műveletek közben. Hosszú távon ez a ve- sződség nagyon megéri. Se szeri, se száma a korszerű táplálkozásról szóló írásoknak, a korholó cikkeknek, hogy bizony mennyire helytelenül táplálkozunk. Míg azonban a felnőtt szervezet sokszor már olyan, amilyen, a gyermeknél még semmi nincs elrontva, felelősség és lehetőség is, hogy az egészségét, testi-lelki fejlődését leginkább szolgáló táplálékokhoz jusson. A gyermek születése a felnőtt családtagoknak is alkalom lehet arra, hogy helyes irányba változzanak ételkészítési és fogyasztási szokásaik. A picinek készülő ételeknél a legfontosabb szempontok, hogy mindig friss, egészséges és tiszta alapanyagokkal dolgozzunk, fokozatosan vezessük be a bővülő, fejlődéséhez szükséges ételválasztékot, kerüljük a tartósítószert, színezékeket tartalmazó előrecsomagolt élelmiszereket. A helyes táplálkozásnak'az allergiamegelőzésben is fontos szerepe van. Egyebek között ezért érdemes feljegyezni, mikor mit evett a gyermek, nem kapott-e valamitől csalánkiütést, mitől fájt a hasa vagy lett rosszul, milyen ételek elfogyasztása után hányt, mi okozott nála puffadást, hasmenést vagy épp székrekedést. Célszerű a pici gyermek étrendjét bizonyos időre - egy hétre - előre összeállítani, így jobban tervezhető a felnőttekével együtt és követhető a gyermek helyes táplálkozása, könnyebben felfedezhetők a rendellenességek, összefüggések a gyermek közérzete, egészségi állapota és táplálkozása között. Végül nem lényegtelen szempont az sem, mennyi időt kell fordítani a külön főzőcskézésre. A végső cél az, hogy a gyermek természetesen, jó étvággyal étkezzen, zökkenőmentesen vegye föl a családi ritmust, lehetőleg ne okozzon fölösleges többletmunkát, hogy az édesanya minél több időt tudjon gyermekével lenni, legyen elég ideje önmagára, barátaira, a család többi tagjára is. egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469 A palásti Búzás Enikő 2004. április 25-én látta meg a napvilágot Szabó Réka 2003. november 16-án született Tisztelt Olvasóink, mivel nagyon sok kép érkezett szerkesztőségünkbe, már csak az október 15-ig beérkezetteket közöljük.
