Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-01 / 227. szám, péntek

ÜJ SZÓ 2004. OKTÓBER 1. _________________________ _________________________________________Fókuszban: a fegyveres-ügy 3 Ifjab b Michal Kovác elrablásának koronatanúja megváltoztatta külsejét és identitását, jelenleg a rendőrségnél dolgozik, de mai arcát nem fedi fel Kilenc év után visszatért Fegyveres Oszkár Ivan Lexa az emberrablás óta többeket megihletett (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Kilenc évi bujká­lás után visszatért Szlová­kiába Fegyveres Oszkár, if­jabb Michal Kovác elrablá­sának koronatanúja. Kül­seje és identitása megvál­tozott, jelenleg a rendőr­ségnél dolgozik. Mindezt a Markíza televízió kamerái előtt személyesen erősítet­te meg, de csak hátulról mutatták, nehogy megis­merjék új arcát. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Fegyveres korábban nem mert hazajönni, hiszen barátját, Ró­bert Remiást is meggyilkolták, s tartott tőle. Koronatanúként ve­szélyben forog az élete. Saját be­vallása szerint már nem fél, Szlo­vákiában megváltoztak a viszo­nyok, és a családja is hiányzott neki. Az viszont elszomorította, hogy az igazság a volt államfő fi­ának elrablásával kapcsolatban már nem derül ki, valamint az igazi bűnösöket nem vonják fele­lősségre. Fegyveres az Ivan Lexa- féle titkosszolgálat munkatársa­ként maga is részt vett az ember­rablásban, de csak később tuda­tosította: parancsra bűncselek­ményt hajtott végre. Állítja: ki­tart korábbi vallomása mellett, és ma is bátran harcba szállna Lexával, de attól tart: az ügyet már nem lehet elővenni, hiszen az emberrablással kapcsolatban az ideiglenesen elnöki jogkörö­ket gyakorló Vladimír Meciar amnesztiát hirdetett. Fegyveres Oszkár felkutatásá­ban fontos szerepe volt Tuba Les- nának, a Formát című lap volt oknyomozó riporterének, akinek a koronatanú a közelmúltban megerősítette: a szlovák titkos- szolgálat biztosan segített ifj. Michal Kovácot elrabolni és kül­földre hurcolni. Fegyveres a meggyilkolt Róbert Remiás legjobb barátja volt; Re­miás is a SIS-nél akart dolgozni, de nem vették fel. Fegyveres a Formát című lapnak elmondta, hogy a titkosszolgálat hogyan fi­gyelte meg a volt államfő fiát, ho­gyan biztosítottak „szabad moz­gásteret” Brano Chilo Piáknak, aki ellen nemzetközi elfogatópa­rancs volt érvényben, ennek elle­nére a SIS segítségével szabadon mozoghatott. Pták feladata volt kompromittálni ifj. Michal Ková­cot, és miután ez nem sikerült, merült fel a külföldre hurcolás öt­lete. Jaroslav Svéchota később el­ismerte, az egész az akkori kor­mányfő, Vladimír Meciar fejében született meg. „Az autóban vártuk az utasítá­sokat. Nem sokkal tíz után adóve­vőn értesítettek, hogy Kovác el­hagyja a házát, és Pozsony felé halad. Utasítottak, hogy köves­sük. Szentgyörgytől (Sváty Jur) nem messze azt a parancsot kap­tuk, hogy autónkkal álljuk el az útját úgy, hogy semmilyen civil jármű ne férkőzhessen a mi ko­csink és az ő autója közé” - emlé­kezett vissza az elrablás napjára Fegyveres, aki a kocsiból figyelte, Kovácot hogyan rángatják ki álar­cos személyek az autójából, ho­gyan tuszkolják egy másikba. Fegyveres a másnapi hírek alap­ján tudatosította, hogy bűncselek­ménynél segédkezett. Később val­lomást tett, ezután Remiás segít­ségével azonnal külföldre távo­zott. Barátja révén tartotta a kap­csolatot családjával, és szerinte Remiást azért gyilkolták meg, mert neki segített. „Azért kellett meghalnia, mert tudta, hol rejtőz­ködtem, de nem árulta el. Az is el­képzelhető, hogy mást akartak a helyére ültetni, aki a bizalmamba férkőzhetett volna, és rávett vol­na, hogy megváltoztassam a val­lomásomat” - mondta Fegyveres, aki Remiás halála után Lengyelor­szágban találkozott két ügynök­kel, akik győzködték: változtassa meg vallomását úgy, hogy Kovác önmaga elrablását rendezte meg, a SIS csak ebben segédkezett. Cserébe egy megadott bankszám­lára megfelelő összeget utaltak volna át. Fegyveres ezt elutasítot­ta. Tavaly év végén Euba Lesná rá­beszélésére döntött úgy, hogy ba­rátja meggyilkolásának a tisztázá­sa érdekében tanúskodik. Nem bí­zott sem a rendőrségben, sem a SIS-ben; az év elején Lesná segít­ségével utazott Szlovákiába. Az újságírónő a Remiás-gyilkosság- gal foglalkozó rendőrök kérésére vette fel a kapcsolatot Fegyveres­sel, akivel már korábban is talál­kozott külföldön. Lesnát is követ­ték a titkos ügynökök, egyszer Svájcban együtt futottak a SIS- esek elől, csak nagy nehezen sike­rült lerázniuk őket. Fegyveres megváltoztatta a nevét és imá- zsát, ennek ellenére fél. Ezért ra­gaszkodott hozzá, hogy a kihall­gatás ne Pozsonyban legyen, és Ivan Lexa volt SIS-főnök ügyvédei se legyenek jelen. Nem is voltak, ők csak szatelliten keresztül néz­ték végig a vallomástételt, és még akkor is a biztonság kedvéért maszk volt Fegyveres fején, (sza) IFJ. MICHAL KOVÁC KÜLFÖDRE HURCOLÁSA ♦ 1994 novembere - a német ügyészség nemzetközi elfogató­parancsot ad ki ifj. Michal Kovác ellen, akit a Technopol szlovák vállalat pénzeszközeinek (mint­egy kétmillió dollár) hűtlen keze­lésével gyanúsít. ♦ 1995. augusztus 31. - a köztár­sasági elnök fiát erőszakos módon Ausztriába hurcolják, ahol „oda­dobják” a rendőrségnek. Az Interpol letartóztatja, Pozsonyban pedig elkezdik vizsgálni a külföld­re hurcolás körülményeit. Egy hét után elveszik az ügyet Jaroslav Simunictól, aki nem zárta ki az összefüggést a szlovák titkosszol­gálattal. A nyomozók kérik Ivan Lexa igazgatót, mentsen fel né­hány SIS-tagot a titoktartás alól. ♦ 1995. szeptember 20. - Michal Kovác államfő nem hajlandó le­mondani, bár a Meciar-kormány felszólította a távozásra. Októ­berben az elnök fiát óvadék fejé­ben szabadlábra helyezik. Meciar tagadja, hogy köze lenne az emberrabláshoz. ♦ 1995. október 16. - Fegyveres Oszkár volt SIS-alkalmazott kije­lenti: az elnök fia elleni akciót „személyesen Ivan Lexa titkosszol­gálati főnök irányította.” Ugyan­ezen a napon Hudek belügymi­niszter és Lexa telefonon beszél­gettek, az erről készült felvételt a Twist rádió is közzétette. A beszél­getésből kiderül: úgy intézik, hogy az elhurcolás ügyét vegyék - el Peter Vacok nyomozótól. Ifj. Michal Kovác ellen Szlovákiában eljárás indul a Technopol-ügyben. ♦ 1996. február 15. - a köztársa­sági elnök megvádolja a SIS-t fia elrablásával, a titkosszolgálat mindent tagad. Néhány nappal később ifj. Michal Kovác körülbe­lül hat hónapi távoliét után haza­tér Szlovákiába. A fiú feljelentést tesz hamis tanúzás miatt egy tit­kos tanú ellen, aki állítja: az egész elrablás csak kitaláció. ♦ 1996. április 29. - nem sokkal éjfél előtt autójában felrobbant Róbert Rémiás, Fegyveres Oszkár volt titkosszolgálati ügynök, az elrablás koronatanújának bizal­mas barátja, aki bevallotta, hogy részt vett ifj. Michal Kovác elrab­lásában. Jozef Cíz nyomozó au­gusztusban az emberrablás, októ­berben a Remiás-gyilkosság ügyét helyezte ad acta. ♦ 1997. május 23. - a NATO-tag- ságról, az atomfegyverek elhe­lyezéséről és a közvetlen elnök- választásról szóló népszavazáson a polgárok olyan íveket tölthet­tek ki, melyről az elnökválasztás­sal kapcsolatos kérdés „lema­radt”; az alacsony részvétel miatt a referendum érvénytelen. ♦ 1997. december 12. - az elnök kegyelmet ad a Technopol-ügy szereplőinek, köztük saját fiának is. ♦ 1998. március 3. - lejár Michal Kovác megbízatása, az elnöki jogköröket gyakorló Vladimír Meciar kegyelmet hirdetett a meghiúsított népszavazással és ifj. Michal Kovác elrablásával kapcsolatban. ♦ 1998. július 7. - Vladimír Meciar megismétli az amnesztiát. ♦ 1998. október 29. - Vladimír Meciar leteszi a képviselői esküt, majd lemond képviselői mandá­tumáról. A parlamentben Ivan Lexa foglalja el a helyét - a volt SIS-igazgatóra mentelmi jog vo­natkozik, ami nehezíti esetleges felelősségre vonását. ♦ 1998. december 8. - Mikulás Dzurinda a meciari amnesztiákról határozatot ír alá, mely szerint a meghiúsított referendum és a kül­földre hurcolás ügyében megkez­dődhetett az eljárás. Dzurinda így próbálta semmissé nyilvánítani az elnöki kegyelmeket. ♦ 1999. február 1. - a rendőrség letartóztatja Jaroslav Svéchotát, a titkosszolgálat volt igazgatóhe­lyettesét, és vádemelési javaslatot tesznek ellene ifj. Michal Kovác elrablásában való bűnrészesség miatt. ♦ 1999. április 14. - Jaroslav Svéchota a nyomozóknak el­mondja ifj. Michal Kovác elrablá­sának körülményeit, a Plus 7 dní napilapnak pedig azt nyilatkoz­za: az emberrablás „szellemi ve­zére Vladimír Meciar volt.” ♦ 2000. január 20. - A parla­ment beleegyezett Ivan Lexa és Gustáv Krajci mentelmi jogának felfüggesztésébe és a büntető el­járás lefolytatásába. (A törvény- hozás többször foglalkozott Lexa immunitásával, minden egyes ügyben külön engedélyezni kell az eljárást lefolytatását.) ♦ 2000. február 26. - a bajor bí­róság a bizonyítékok meglapo- zatlansága miatt beszünteti az el­járást ifj. Kovác ellen a Techno­pol-ügyben. ♦ 2000. március 16. - a parlament elveti a Kereszténydemokrata Mozgalom alkotmánytörvény- ter­vezetét, mely hatályon kívül he­lyezné a HZDS elnöke által adott amnesztiákat, melyek a KDH sze­rint ellentétben állnak a jogbizton­ság elvével. ♦ 2000. március 28. - Milan Hanzel főügyész nyilvánosságra hozza, hogy Meciar közölte vele: az emberrablás nem úgy történt, ahogyan a büntetőjogi szervek a nyilvánosság előtt tálalják. Ápri­lisban a kommandósok betörnek Meciar villájába, akit csak így tudnak előállítani a kihallgatás­ra. A HZDS elnöke amnesztiáira hivatkozva nem hajlandó vallo­mást tenni. ♦ 2000. július 4. - körözést, szeptemberben pedig nemzetkö­zi elfogató parancsot adnak ki Ivan Lexa ellen. ♦ 2000. július 19. - az illetékes nyomozó úgy döntött, Ivan Lexa ellen mint szökésben lévő gyanú­sított ellen folytatják a büntető el­járást. A szökevényt távollétében akár el is lehet ítélni. (Máig egyetlen ítélet sem született. Lexa azóta hazajött, jelenleg szabadlá­bon védekezhet, s úgy tűnik, a ne­véhez fűződő egyetlen ügyben sem sikerül felelősségre vonni.) ♦ 2001. június 29. - a pozsonyi já­rásbíróság az emberrablás ügyé­ben beszünteti az eljárást Lexa el­len, ami jogerőre lép. (sza) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÉKONY IDŐ; 16-20 FOK A Nap kel 06.53-kor - nyugszik 18.29-kor A Hold kel 19.40-kor - nyugszik 10.03-kor A Duna vízállása - Pozsony: 340, árad; Medve: 270, változatlan; Komárom: 240, apad; Párkány: 165. apad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA Változóan fel­hős lesz az ég, a ködfoltok felosz­lása után derűs nap várható. Szá­mottevő csapadékra nem kell szá­mítani. Gyenge, változékony irá­nyú szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 16-20 fok között, vár­ható. Éjszaka 11 és 7 fokig csökken a hőmérő higanyszála. Holnap job­bára sűrű felhősödésre számítha­tunk, 13 és 17 fok körüli hőmérsék­letet mérhetünk. Vasárnap nyuga­ton már csökken a felhőzet, kelle­mes októberi idő lesz. Az időjárás fő­leg a reumatikus és mozgásszervi betegségekben szenvedőket viseli meg. Érzékenyebben reagálunk a fájdalomra, gyakoribbá válhat a hátgerincbántalmak miatti fejfájás, gyötrő fájdalmat érezhetünk az ízü­letek tájékán és a régebbi sebek he­lyén. Ingerlékenyebbek, fáradéko­nyabbak lehetünk, lassulnak a re­akcióink. Egyes légúti betegségek tünetei ugyancsak jelentkezhetnek. Holnap a kedvezőbb hatások növe­kedésével számolhatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom