Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-08 / 233. szám, péntek

A legfontosabb növényvédelmi teendők októberben. Már ne permetezzük a szőlőt peronoszpóra ellen Hagymát hagyma után ne vessünk Lassan befejeződik a sza­badföldi zöldség és gyü­mölcs betakarítása. Azon­ban a szüret után a kerti munkák még nem érnek véget. CSERES ZOLTÁN Egyes szőlőterületeken a levele­ken, hajtásokon tombol a kései pe­ronoszpóra és a lisztharmat. A vegyszeres védekezést a mostani gyümölcsérési állapotban már semmiképp nem javaslom. A szüret megkezdése és a permetezés kö­zött ugyanis legalább 30-35 nap­nak kell eltelnie, mivel a peronosz­póra és lisztharmat elleni növény­védő szerek többsége károsan hat a must erjedésére, rontja a szőlőlé ízét. Kertekben a mechanikai véde­kezést (a fertőzött, lehullott levelek összegyűjtését, komposztálását, ta­lajba forgatását) javaslom. Gyümölcsösökben a szüret után a gazdák már nem végeznek nö­vényvédő szeres kezelést, így több kórokozó (gnomónia, lisztharmat, levéllikasztó gomba stb.) szaporo­dásnak indul, és a következő évben erős megbetegedés forrása lehet. Ezért ajánlott a hideg idő beállta előtt a fák bő permedével történő áztatásszerű lemosása. A kezelés optimális ideje akkor van, amikor a levelek 50-70 százaléka már lehul­lott a fákról. A permetezést réztar­talmú készítménnyel végezzük. A fán maradt moníliás terméseket, múmiákat is gyűjtsük össze és sem­misítsük meg. E munka elvégzésé­vel a következő évi termést alapoz­zuk meg, hiszen a gyümölcsfákon egészségesebb termővesszők ma­radnak. Lehetőleg száraz, napos időben szedjük fel a sárgarépát, petre­zselymet és a zellert. E munkára azért jobb a száraz idő, mert a sá­ros, nedves gyökérfélék, gumók hajlamosabbak a raktározás alatti fertőzésre. A betakarítás során ügyeljünk arra, hogy a gyökerek ne sérüljenek meg. A termést le­hetőleg már szedés közben, vagy közvetlen -utána válogassuk át. Fertőző, rothadó, sérült, rágott gyökeret vagy gumót ne hagyjunk az egészségesek között. Ezeket különítsük el éppen úgy, mint az apró termést, amelyet minél előbb használjuk fel. A gondos vá­logatásra, majd a megfelelő he­lyen és körülmények közötti táro­lásra azért van szükség, mert a hosszú raktározási idő alatt több rothadást is előidéző kórokozó fertőzheti, megbetegítheti az egészséges termést. A baktériumos lágyrothadás (Er- winia carotovora) a sárgarépa, a petrezselyem és a zeller legfőbb raktározási betegsége. Ritkábban a szántóföldön is fertőz. Fertőzése következtében a gyökerek rothad­nak, a növény föld feletti részei sár­gulnak, elszáradnak. Az elrothadt gyökérrész pépszerű. A baktérium a talajban telel a fertőzött növény­maradványokon. A megbetegedés létrejöttéhez nedvesség és sérülés szükséges. A baktérium fertőzött gyökerekkel, gumókkal kerül a rak­tárba, s ha itt fülledt, meleg van, gyorsan elszaporodik és jelentős kárt okoz. A baktérium elleni véde­kezés szempontjából legfontosabb a felszedett gyökerek gondos átvá­logatása és az egészségesek szak­szerű tárolása. A sztemfiliumos feketerothadás (Stemphylium radicunum) főleg a sárgarépát károsítja, a csírakori fertőzés hatására feketére szí- neződik a növény szára majd el­pusztul. A leveleken bámuló kis ke­rek foltok jelzik a kórokozó jelenlé­tét. A gyökéren belső szívrothadás vagy a répatest oldalán megjelenő változó nagyságú, néha besüp­pedő, fekete foltosodás jelzi a fertőzés jelenlétét. A kórokozó a fertőzött növénymaradványokon telel át. Tároláskor, leggyakrabban a felszedéskor keletkező sebzése­ken keresztül fertőz. A nem csává­zott vetőmaggal is terjed. A védeke­zés szempontjából a mag csávázá- sán kívül a fertőzött növénymarad­ványok megsemmisítése és a beta­karított termés gondos átválogatá­sa a legfontosabb tennivalónk. Aki áttelelő hagymát termeszt, ügyeljen az őszi duggatáskor, illet­ve magvetéskor arra, hogy az új hagymaágyas lehetőleg ne kerül­jön a régi közelébe. Hagymát hagy­ma után semmiképpen ne ültes­sünk, mert ilyen körülmények kö­zött a következő évben fokozott mértékben támad a hagymapero- noszpóra. A felszedett zöldségfélék ágya­sait folyamatosan hozzuk rendbe. Legfontosabb teendőnk a fertőzött növénymaradványok el­távolítása, a terület fellazítása vagy műtrágyázása. A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚK- SUP-OOR) komáromi részlegé­nek a munkatársa Talajtakarás minden évszakban. A mules nyáron a túlzott felmelegedéstől, télen viszont a hőingadozástól véd Télen lassan bomló anyaggal takarjuk a földet PAP EDINA A szerves anyaggal történő ta­lajtakarásnak, a mulcsozásnak té­len és nyáron egyaránt fontos a szerepe. A nyári mules megvédi a talajt a túlzott felmelegedéstől, a kiszáradástól, kordában tartja a gyomokat és tápanyagot szolgál­tat a talajnak. Télen nem a fagyvé­delem, hanem a túlzott hőmér­sékletingadozás mérséklése a cél. A két időszakban felhasznált ta­lajtakaró anyagok eltérnek egy­mástól. Nyáron gyorsan lebomló lombföldet, komposztot, .szénát és a fűnyesedéket használjunk, té­len lassabban bomló, durvább szervezetű szerves takarást, pél­dául tőzeget, szalmát, lombot, fa- aprítékot és fenyőkérget. A téli mulcsozás akkor sikeres, ha nem sietjük el. A nyári takaróa­nyagot a tenyészidőszak végén, október-novemberben forgassuk a talajba. Javítja a talajszerkeze­tet, tápanyagot szolgáltat a követ­kező tenyészidőszakra, és ked­vező a hatása a talajlakó mikro­bák számára. A téli mulcsozó anyag kijuttatásával várjuk meg az első komolyabb, mínusz 10-15 C-os éjszakai fagyokat. így a nö­vények biztosan nyugalmi álla­potba kerülnek, és a melegen tar­tó takaróanyag alatt nem indul­nak fejlődésnek. Mulcsozás előtt fagymentes időben alaposan ön­tözzük be a növényeket. Ez külö­nösen a télen is párologtató örök­zöldek esetében fontos, de a lombhullató fák kérge is lélegzik. Beöntözés után egy-két nappal hordjuk a növények köré a takaró­anyagot 5-8 centméteres réteg­ben. A fa, cserje törzse körül 15 centiméteres körbe tne, vagy csak nagyon vékony, 1-2 centiméteres rétegben rakjunk takaróanyagot, mert az elzárja a levegőt a ké­regtől, és menedékül szolgál a ká­rosító gombáknak, baktériumok­nak, rágcsálóknak, amelyek szíve­sen táplálkoznak a fa kérgével. A virágágyásokban telelő évelők és tavaszi hagymás virágok számára talajtakaró az aprított lomb, a fenyőgally, a szalma és a félig le­bomlott komposzt. Színesebbé te- hetjüje az ágyást, ha egyenletes ré­tegben elterítve, finom aprítású, festett faaprítékot használunk. Ne alkalmazzunk levegőtlenséget okozó, tömörödő anyagot, példá­ul egészben hagyott leveleket, mert az elzárja a levegőt a gyöke­rektől, hagymáktól, és kedvező környezetet nyújt a gombakár­tevőknek, hogy a gyökérnyaki ré­szen támadják meg a növényeket. A téli muksót az utolsó fagyok után, április elején bontsuk el. Tápanyag-utánpódás a gyümölcsösökben Gyümölcsfák ültetése KÖTELES GÁBOR A biokert gyümölcsös részé­ben a téli alma és a körte szedé­sén kívül is van sok tennivaló. Aki az előző hónap végén nem tudta elvégezni a tápanyag­utánpótlást, az mielőbb, de leg­később a hónap végéig pótolja azt. A befüvesített gyümölcsösök­ben ajánlatos összegereblyézni a falevelet és komposztálni azt. Ugyanis a gyep sűrű gyökérzeté­nek elhaló részei elegendő táplá­lékot nyújtanak a talaj­ban élő gilisztáknak, így a lehulló faleveleket csak elvétve fogyasztják. En­nek következtében a le­velek az odavándorló egerek, pockok és más rágcsálók búvóhelyéül szolgál­nak. Viszont azokban a gyümöl­csösökben, ahol a sorközök nin­csenek füvesítve, hanem szamó­ca, fokhagyma, zöldbab, sárga­répa, petrezselyem vagy más ha­szonnövény termesztésére szol­gálnak, ott a falevek össze­gyűjtését feleslegesnek tartom, mert azokat a giliszták a korata­vaszig elfogyasztják. Ha van még időnk és az időjárás is engedi, szedjünk bodzagallyakat és ezt összeaprítva szórjuk szét a fák gyökérzónája fölött, ahol kissé vastagabban terítettük a szerves anyagot. Ez az anyag riasztó ha­tással van a rágcsálókra. A hónap vége felé nagyon ked­vezőek a gyümölcsfák ültetésének feltételei. Ezeket legjobb, ha a bi­okertész az augusztusban vagy szeptemberben kiásott gödrökbe ülteti. A kiemelt földet legalább 15-20 nappal az ültetés előtt ke­verjük össze rostálatlan biokom- poszttal. Szedjünk bodzagallya­kat, aprítsuk össze, és szórjuk szét a fák alatt. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 40,048 Lenqyel zloty 9,248 Anqolfont 57,983 Maqvar forint (100) 16,293 Cseh korona 1,276 Svéd korona 4,433 Dán korona 5,382 Szlovén tollár (100) 16,688 Japán ien(100) 29,294 Sváiri frank 25,787 Kanadai dollár 25,901 USA-dollár 32,606 VÉTEL ­ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,04-41,04 31,81-33,47 1,24-1,30 15,65-16,95 OTP Bank 39,00-41,04 31,74-33,50 1,24-1,30 15,69-16,89 Postabank 38,97-41,05 31,73-33,43 1,24-1,30 15,63-16,91 Szí. Takarékpénztár 39,01-41,01 31,72-33,38 1,24-1,31 15,56-17,02 Tatra banka 38,97-41,05 31,73-33,43 1,24-1,30 15,63-16,91 UniBanka 39,02-41,06 31,75-33,41 1,24-1,31 15,63-15,63 Általános Hitelbank 38,99-41,07 31,69-33,39 1,24-1,31 15,39-17,18 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zseliz Losonc Szepsi Kassa október 6-án október 6-án október 6-ánn október 6-án október 7-én október 6-án október 6-án sárgarépa 20 Sk/kg, 8-10 Sk/csomó 10-12 Sk/kg 18 Sk/kg 10 Sk/kg 12-25 Sk/kg 14 Sk/kg 8-12 Sk/kg petrezselyem 25 Sk/kg, 12 Sk/csomó 28-30 Sk/kg 25 Sk/kg 20 Sk/kg 20-29 Sk/kg 27 Sk/kg 12-23 Sk/kg burgonya 6-8 Sk/kg 6-12 Sk/kg 7-8 Sk/kg 6-8 Sk/kg 6-8 Sk/kg 8 Sk/kg 5-8 Sk/kg tojás 3,20-3,60 Sk/db 2,90 Sk/db 2,50 Sk/db 3 Sk/db 2,00-3,00 Sk/db X zeller 5-8 Sk/db 10-12 Sk/db 15 Sk/kg 6 Sk/db 10-12 Sk/db, 24-35 Sk/kg X 12-15 Sk/db karfiol 5-25 Sk/fej 14-22 Sk/fej 20-30 Sk/db 16-25 Sk/fej 10-25 Sk/fej 15-22 Sk/db 5-30 Sk/db zöldpaprika 18-40 Sk/kg 20-26 Sk/kg 10-25 Sk/kg X 12-30 Sk/kg 15-25 Sk/kg 12-25 Sk/kg paradicsom 15-29 Sk/kg 16-24 Sk/kg 15-25 Sk/kg , 11-26 Sk/kg 20-29 Sk/kg 25-30 Sk/kg vöröshagyma 7-8 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 6-8 Sk/kg 8-9 Sk/kg 9-15 Sk/kg 8-18-20 Sk/kg fokhagyma 60 Sk/kg 63 Sk/kg 65 Sk/kg 40 Sk/kg 50-60 Sk/kg 63 Sk/kg káposzta 6-8 Sk/kg 5-6 Sk/kg 5 Sk/kg 5 Sk/kg 4,60-5 Sk/kg 9 Sk/kg 6-8 Sk/kg tök X X 5-20 Sk/db szőlő 30-35 Sk/kg 25-28 Sk/kg X 18-20 Sk/kg 39-50 Sk/kg 35-39 Sk/kg 15-30 Sk/kg szilva 20-25 Sk/kg 24 Sk/kg 18-20 Sk/kg 20 Sk/kg 17-25 Sk/kg alma 11-18 Sk/kg 14-22 Sk/kg 15-25 Sk/kg 15-18 Sk/kg 20-24 Sk/kg 14-24 Sk/kg 10-30 Sk/kg 1 Áxrfinlvam C7ám 2004. október 8., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom