Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-08 / 233. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 8. Fókuszban: a méz 3 Nálunk átlagosan egy méhészre 10,3-14,9 család jut Szlovákiai helyzetkép A szlovák szakhatóságok a minap - tiltott gyógyszermaradványokra hivatkozva - azonnali hatállyal kivonattak a forgalomból néhány hazai mézet. Egyes termelők a hírt öngólként értékelték, mások politikumot láttak a tiltásban és boszorkányüldözéshez hasonlítva azt az importőrökre mutogattak: ők állnak az akció mögött, s céljuk nem más, mint a hazai termelők ellehetetlenítése, hogy könnyebben behozhassák az olcsóbb ukrán, kínai vagy argentin mézet. GÁGYOR ALIZ A szlovák állat-egészségügyi felügyelet jelentése szerint az alsókubini szaklaboratórium (ezt a munkahelyet ismerték el az Európai Unió illetékes szervei szlovákiai referencialaboratóriumként) a forgalmazott hazai mázminták mintegy harmadában tiltott gyógyszermaradványokat, éspedig antibiotikum-származékokat mutatott ki. Márpedig az uniós szabványok értelmében a mézben szemernyi antibiotikum sem lehet. Azért ez a szigor - érveltek az ellenőrök mert a táplálékban elfogyasztott gyógyszerek gyengítik a humán gyógyászatban betegségek esetén alkalmazott antibiotikumos kezelések hatását. A mostani vizsgálatok pedig bizonyították: a nálunk a közelmúltban forgalomból kivont mézben nemcsak tilozint találtak, tehát azt a hatóanyagot, amelyet Szlovákiában 2002-ig állatorvosi vényre az amerikai költésrothadás méhbe- tegség esetén az egészséges állománynál alkalmazhattak, s amelyet csak 2003-ban vontak ki a forgalomból, hanem szulfonamido- kat, streptomicint és tetraciklin maradványokat is. Szigorú uniós szabványok Nem ez az első eset, hogy a szakhatóságok antibiotikum-maradványokat találtak a szlovákiai mézben. (Korábban jobbára a külföldiek, főként a csehek reklamáltak, mielőtt kereskedelmi korlátozásokat vezettek be a szlovákiai méhészekkel, forgalmazókkal szemben. Ám ezeknek az intézkedéseknek akkor - legalábbis a károsultak szerint - erősen piacszabályozási szaguk volt, azaz azért alkalmazták, mert túltermelés miatt a hazai méz sem fogyott.) Viszont amíg korábban a szlovákiai szabványok megengedtek bizonyos hatóanyaghányadot a hazai mézben, addig 2004 májusától már csak „teljesen tiszta” mézet lehet forgalomba hozni - az uniós és a hazai boltokban egyaránt. Rossz fényben „A szlovákiai méhésztársadalom még nem készült fel az EU- csaüakozásra, a szigorú uniós szabványokra” - jelentette ki a legújabb mézbotrány kapcsán a zselízi Jókai Tibor, aki régóta és nagyban méhészkedik. „Öngólt rúgtunk magunknak, hiszen a mézfelvásárlási árak az olcsó kínai kínálat miatt amúgy is a padlón voltak. A botrány kapcsán viszont tovább romlott piaci esélyünk, a Németországba vagy Olaszországba irányuló virág- és akácméz-felvásárlás mára teljesen megtorpant” - ecsetelte Jókai. Hasonlóan vélekedett Július Selcan, a Szlovák Méhészszövetség elnöke is. Szerinte „az affér nyomán tovább ritkul majd az amúgy is főként idősebb korosztályból álló hazai méhészek sora, és tovább folytatódik a méh- állomány fogyatkozása is, aminek a mezőgazdászok, de főként a zöldség- és gyümölcstermesztők látják majd - akár egy-két éven belül is - a legnagyobb kárát.” De nemcsak a szlovákiai méhészek kerültek rossz fénybe az eset kapcsán, hanem a mézfelvásárlók, -feldolgozók és a mézexportőrök is. „A vevők bizalmatlanabbak” - értékelte a külpiacon uralkodó hangulatot a kizárólag szlovákiai mézet vásároló, termékeit jobbára Németországban forgalmazó ki- rályhelmeci Apis társaság ügyvezetője, Óváry Katalin. Pedig az Apis kezdettől fogva - nem kis költségek árán - az összes mézet a piaci forgalmazás előtt bevizsgáltatja (egy minta elemzése ma 5-6 ezer koronába kerül). A több éve alkalmazott drákói szigornak azonban mára meglett az eredménye: a társaságnak sikerült leszűkítenie beszállítói körét olyan méhészekre, akik sem most, sem korábban nem kezelték állományukat gyógyszerekkel. Német Árpád, az ipolyszalálasi Natur Products Kft. vezetője viszont vitatja, hogy a felvásárlónak kellene elvégeztetnie a méz méregdrága vegyi elemzését. Az egyik legveszélyesebb betegség Még mielőtt pálcát törnénk az összes hazai méhész felett, le kell szögezni: az amerikai költségrothadás az egyik legveszedelmesebb méhbetegség tájainkon. Védekezni ellene vagy gyógyítani nem lehet. Ha valamelyik családban felüti a fejét, akkor azt kaptárostul mindenestül el kell égetni, a betegséget pedig haladéktalanul jelenteni kell a szakhatóságoknak, amelyek a gócponttól számított néhány kilométeren belül mézgyűjtési tilalmat rendelnek el. Ám amíg más országokban a méhészeket az állam kárpótolja az elégetés miatt keletkezett kárért, addig nálunk az anyagi teher és a bevételkiesés teljes egészében a méhészt terheli. Ezért is voltak, lehettek tájainkon olyan méhészek, akik - társaik megélhetését is veszélyeztetve - nem tettek eleget jelentési kötelezettségüknek, és inkább egész állományukat válogatás nélkül megelőző kezelésnek vetették alá. Ráadásul még azután is, hogy a tilozin alkalmazása 2002 szeptemberében megszűnt, 2003-ban pedig törölték a felírható gyógyszerek listájáról. Az eset kapcsán felvetődik az állatorvosok felelőssége is, hiszen ez a gyógyszer nem volt szabadon forgalmazható termék, kizárólag állatorvosi vényre adták ki a speciális gyógyszertárakban. Tudatos szűrés A privigyei Stefan Toporhoz hasonlóan több hazai méhész volt abban a tévhitben, hogy a gyógyszer hatóanyaga a mézben évek múltán felbomlik, azaz később, esetleg évek múltán forgalomba hozható. Az ellenkezője igaz, ezért is irányul(hatot)t a szakhatóságok figyelme a 2002-es és 2003-as előállítású mézekre, amelyekben kisebb-nagyobb mennyiségben ott lehet az antibiotikum. „Tévedtem, de nem csaltam. Határozottan cáfolom, hogy meggazdagodási vággyal vagy más szándékkal vezérelve árusítottam volna termékeimet, amelyekben egyébkén olyan minimális gyógyszermaradványt mutattak ki, mintha valaki megnyalta volna a pilulát” - nyilatkozta lapunknak Topor, aki az ellenőrök fellépése kapcsán sokkal inkább arra a meggyőződésre jutott, hogy valaki le akarta járatni őt, mint a Szlovák Méhészszövetség menedzserét. Július Selcan is úgy véli, hogy „valakik” a mézbotrány kapcsán azt a célt követték, hogy letörjék a hazai méz felvásárlási árát. Merthogy „55 korona a virágméz, 65-79 korona az akácméz kilójáért az önköltségeket sem fedezi.” Nevet vagy cégnevet senki sem volt hajlandó mondani. Többen mutogattak viszont azokra az importőrökre, akik olcsó ukrán, kínai vagy argentin mézet akarnak behozni. Egyes hazai méhészek azt sejteni vélték, hogy az importált mézet a hazaival vegyítik, s a keveréket majd hazaiként hozzák forgalomba. Ez valóban a szlovákiai méhészet végét jelentené. tíj SZÓ-INFORMÁCIÓ Hivatalos kimutatások szerint Szlovákiában 1989-óta folyamatosan csökken a méhészek és a méhcsaládok száma. A visszaesés 2002-ben meghaladta az 50 százalékot. Nálunk átlagosan egy méhészre 10,3-14,9 család jut, miközben a nagyobb, 50 család feletti állományú méhészek jobbára Dél-Szlovákiában találhatók. A hivatásos méhészek aránya nálunk (2002-es adat) mindössze 0,28 százalékra tehető, ők gondozzák a méhcsaládok 4,18 százalékát. A fejlett EU-országokban mindkét szám lényegesen magasabb. A hazai mézkitermelést a statisztikusok 3 ezer tonnára becsülik éves viszonylatban. A méz felét exportáljuk, főként német, magyar, cseh, kisebb mértékben lengyel, olasz és osztrák piacra. Azt, hogy nem elenyésző bevételről van szó, tükrözik a következő számok is: ÖSSZEFOGLALÓ Kereskedők szerint a szlovákiai mézet el lehetne helyezni az uniós piacon, ha az maradéktalanul megfelelne a szigorú uniós normáknak. Az EU-15 országai ugyanis mindig nagy mézfogyasztónak számítottak. A tizenötök éves hazai összfogyasztásuk mintegy 50-52 százalékát azonban - hazai alapanyag híján - importból szerzik be, főként Argentínából, Kínából, Mexikóból, Magyarországról, Romániából, Kubából és Chiléből. 2003- as adatok szerint a legnagyobb hazai mézkitermelő az EU-15-ben Spanyolország (32 ezer tonna), Németország és Franciaország (18- 18 ezer tonna) volt, miközben az unió mézexportja csak 6,6 ezer tonnára rúgott, a célország Svájc és Szaúd-Arábia volt. A méz 85 százalékát az EU-ban természetes formá2001-ben például a méz 96,102 millió koronával javította az ország külkereskedelmi mérlegét. A legnagyobb hazai felvásárlóknak és feldolgozónak eddig az ipolyszakállasi Golden Nectar Slovakia és a Natur Products Németh társaságok számítottak. A két cég (a magyarországi reexporttal együtt) ezer-ezer tonna mézzel üzletelt éves viszonylatban. További hét cég vásárolt és dolgozott fel 100 tonna feletti mézmennyiséget. A kilencek a hazai mézpiac 90 százalékát uralták. A fenti kimutatásokban még nem szerepel, szerepelhet az az új, becslések szerint csaknem 100 millió koronás beruházással létrehozott közép-szlovákiai mézfeldolgozó vállalat, amelynek feldolgozási kapacitását éves szinten 2,5-3 ezer tonnára becsülik. A hazai méhészek azonban zokon veszik, hogy a cég olcsó import mézre kíván építeni, (ga) ban fogyasztják el, s csak 15 százalékát dolgozzák fel süteményekben, édességekben. A uniós méhészek a méz több mint felét közvetlenül adják él a fogyasztóknak 3-5 eurós kilónkénti áron, de Németországban vagy Ausztriában az ár akár 8 euró is lehet. A mézfelvásárlási összegek országról országra változnak. Például Spanyolországban vagy Görögországban, ahol sok a méhész, mindössze 1,58-1,95 eurót kap a termelő egy kiló minőségi alapanyagért, míg Németországban már 5 eurót is kaphat ugyanazért az alapanyagért. Az importált méz lényegesen olcsóbb. Kína például 60- 80 eurócentért kínálja mézét a világpiacon. Az EU-ban alkalmazott pótdíj felszámolása után is a kínai méz átlagosan 1,05 euróval olcsóbb az uniós méznél, (ga) (Illusztrációs felvételek) Gyógyszermaradványokat mutattak ki a szlovákiai mézben - öngól vagy boszorkányüldözés? Mérgeket találtak a mézben Mindig nagy mézfogyasztónak számítottak Az EU jó felvevőpiac VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS, NÉHOL ESŐ; 14-18 FOK ELŐREJELZÉS 0 RV0SM ETE0R0 L0GIA A Nap kel 07.03-kor - nyugszik 18.15-kor A Hold kel — nyugszik 16.28-kor A Duna vízállása-Pozsony: 290, apad; Medve: 200, változatlan; Komárom: 180, apad; Párkány: 105, apad. Túlnyomóan borús égboltra, helyenként gyenge esőzésekre számíthatunk. Gyenge lesz a déli szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14^18 fok között alakul. Éjszaka 10 és 6 fokos hőmérsékletre van kilátás. Holnap sok helyen megnövekszik a felhőzet, záporok, zivatarok fordulhatnak elő. 12 és 16 fok körüli hőmérsékletre kell számítanunk. Vasárnap északról fokozatosan csökken a felhőzet, de az ország déli területein csapadékos, szeles idő várható. Ma a fokozottabb szellemi és fizikai megterhelést nem jól viseljük, lassabb lesz a reakcióidőnk, összpontosításunkkal is gondok lehetnek. Általában nyugtalanabbak, ingerültebbek leszünk. Az alacsonyabb vérnyo- másúak esetében gyakrabban jelentkezhet migrénes eredetű fejfájás. A reumatikus és mozgásszervi panaszokkal küszködőket viszonylag megkíméli az időjárás. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk. TUNISZ 3t—
