Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-06 / 206. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 6. RÖVIDEN Nem találják a szörfös holttestét Gútor. Egyelőre nem sikerült megtalálni azt a férfit, aki szombaton szörfözés közben a Duna egyik holtágának vizébe esett, s többé már nem bukkant fel. A 25 éves pozsonyi fiatalembert szenei, somotjai és fővárosi tűzoltók is keresték, de tegnap már nem folytatták a kutatást - tájékoztatott Silvia Miháliková pozsonyi kerületi rendőrségi szóvivő. Feltételezhető, hogy a férfi holttestét elsodorta a víz. (SITA) Vádemelés három volt ügynök ellen? Pozsony. Várhatóan a titkosszolgálat három volt munkatársa ellen emel vádat a héten a katonai ügyészség a Sme napilap szerkesztői és Pavol Rusko ANO-elnök közti telefonbeszélgetések lehallgatása ügyében. Ezt Svetlana Husárová, a legfőbb ügyész szóvivője erősítette meg. A lehallgatási botrány 2003 januárjában pattant ki, és emiatt az ANO még a kormánykoalícióból való kilépést is kilátásba helyezte. (SITA) Öt közül négyen a tandíj ellen Pozsony. A megkérdezettek több mint 82 százaléka nem ért egyet a felsőoktatási tandíjak bevezetésével - derült ki a Median SK közvélemény-kutató ügynökség nyári reprezentatív felmérésének eredményeiből. A nyilatkozóknak csak alig 14 százaléka ért egyet a „fizetős” felsőoktatással. Százból csak négyen-öten nem tudtak egyértelműen állást foglalni a kérdésben. A válaszadók fele szerint a tandíj nem emeli, sőt— minden harmadik polgár véli így - inkább csökkenti majd az oktatás színvonalát. (TASR) Még nincs tárgyalás a Schuster-ügyben Pozsony. Egyelőre nem tudni, mikorra tűznek ki újabb tárgyalást a Rudolf Schuster volt államfő és a tavalyelőtt nyáron őt ápoló két pozsonyi kórház perében. A korábbi elnök 450 ezer korona anyagi kártérítést követel az egészségügyi intézményektől, amiért azok szerinte kezelése során hibákat követtek el. A Pozsonyi I. Járásbíróság nem adta át új bírának az ügyet, miután az előző idén áprilisban nyugdíjba vonult. Az eljárás tavaly szeptembertől folyik; Schuster az eddigi három tárgyalás egyikén sem vett részt. (SITA) Menekültek kérelmeinek elbírálása Pozsony. Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának (UNHCR) szlovákiai képviseletét aggodalommal tölti el, hogy az Európai Unió tagállamai közül nálunk a legkisebb a pozitívan elbírált menekültjogi kérelmek aránya - csupán 0,2 százalék, míg például a szomszédos Ausztriában 96 százalék. A Menekültügyi Hivatal szerint az idei első félévben 6400 kérelem érkezett, több, mint a menekültek célországának tekinthető Hollandiában, Dániában vagy Spanyolországban. Az előző év hasonló időszakához képest több mint kilencvenszázalékos a növekedés. A Menekültügyi Hivatal úgy érvel, eljárásával szeretné elkerülni, hogy egy személy egyszerre több kérelmet nyújtson be. Előfordult ugyanis, hogy egy személy kilenc kérvénnyel fordult az illetékesekhez. (SITA) Elektronikus iktató nélkül a bírák Pozsony. A Legfelsőbb Bíróságon várhatóan csak a jövő év elejétől kezd működni az elektronikus iktató, amely a tárgyalandó ügyeket véledenszerűen „osztja ki” a bíráknak. Milan Karabín, a bíróság elnöke elmondta, a tavaly decembertől folyó próbaüzem során kiderült, hogy az iktatót működtető szoftvernek számos hiányossága van, ezért hivatalosan nem adható ki engedély a működtetésére. (SITA) Munkába léptek a speciális ügyészek Pozsony. Megkezdte működését a Speciális Ügyészi Hivatal. Dusán Kovácik speciális főügyésszel együtt öt munkatárs kezdte meg a munkát. Körülbelül egy hetet vesz igénybe az újonnan alakult hivatalban az ügyek szétosztása. Eddig 300 perről van szó - ötven eset jut minden ügyészre. A speciális ügyészségen egyelőre három részleg alakult: a korrupcióval és közjogi méltóságok bűncselekményeivel, a szervezett bűnözéssel és terrorizmussal, valamint a gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó osztály. Dobroslav Tmka legfőbb ügyész az új intézmény működésének átértékelését, valamint a speciális ügyészek számának növelését kérte a kormánytól. A javaslat tárcaközi egyeztetése szeptember hatodikéig tart - ezután kerül a kormány elé. (dp) Alkotmánytörvény a privatizálási bevételekről Több cél a tervezetben ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A munka-, szociális és családügyi minisztérium elkészítette a privatizációs bevételek fel- használását szabályozó alkotmánytörvény tervezetét. A jogszabályt a parlament tavaly decemberi határozata alapján készítette elő a tárca; a törvényhozás arra kötelezte a kormányt, hogy olyan alkotmánytörvényt tetjesszen a parlament elé, mely szerint a magá- nosítási bevételeket a nyugdíjreform költségeinek fedezésére kell felhasználni. A most elkészült törvénytervezet három célt jelöl meg: a privatizációból befolyó összeget a nyugdíj- és az oktatási reform céljaira, valamint az államadósság csökkentésére fordíthatná a kormány. Az említett parlamenti határozatot nagy többséggel, az ellenzék és a kormányképviselők támogatásával, ellenszavazat nélkül fogadta el a törvényhozás, ezért elképzelhető, hogy az alkotmánytörvény elfogadása nem ütközik nehézségekbe. A jogszabály kihirdetése napján lépne életbe, vagyis akkortól volna kötelező érvényű a kabinet számára, (-lpj-) Az MKP valószínűleg előterjeszti indítványát, hogy magyarul is fel lehessen szólalni a törvényhozásban Zajac-reform és névtelen szülés Pozsony. Holnaptól ismét ülésezik a parlament: nem ez lesz a nyári szünet utáni első tanácskozás, a honatyák már augusztusban találkoztak egyszer, de akkor lényegében csak személyi kérdésekkel foglalkoztak. ÖSSZEFOGLALÓNK Az érdemi munka most kezdődik, s a szeptemberi ülésszak programja több mint száz pontot tartalmaz. A tervek szerint napirendre kerülnek végre. Rudolf Zajac egészségügyi miniszter reformtörvényei, bár nem lehet kizárni, hogy tárcavezető kéri majd a vita elhalasztását. Jogszabályaival -kapcsolatban ugyanis csaknem 300 módosító indítványt nyújtottak be, s némelyik alapvetően megváltoztatná az eredeti elképzelést. Mário Miklósi, Zajac szóvivője korábban lapunknak leszögezte: ha a reform a felismer- hetetlenségig deformálódna vagy a módosítások következtében értelmét veszítené, a tárcavezető vagy visszavonja tervezetét, vagy kérni fogja a végső szavazás elnapolását. Pavol Hrusovsky házelnök bízik benne, erre nem kerül sor, hanem a parlament elfogadja a reformot. Napirendre kerül a házszabály módosítása is; ezzel kapcsolatban a Magyar Koalíció Pártja valószínűleg előterjeszti indítványát, hogy a parlamentben magyarul is fel lehessen szólalni. A koalíciós partnerek és az ellenzékiek nemtetszésüknek adtak hangot, a magát liberális politikusnak valló Eubomír Lintner (ANO) pedig lapunknak azt mondta: a szlovákmagyar kapcsolatok érzékenyek, és Szlovákia még nem érett arra, hogy parlamentjében magyarul szónokoljanak. Az ANO alelnöke bízik benne, az MKP mégsem áll elő ezzel a javaslattal. A HZDS is kiegészítené a házszabályt azzal a megkötéssel, hogy a sehová sem tartozó képviselők ne tölthessenek be tisztségeket a bizottságokban, sőt függetlenként frakciót se hozhassanak létre. Ugyancsak a HZDS műhelyéből származik az európai parlamenti képviselőkkel kapcsolatos törvénymódosítás: Dusán Jarjabek javasolja, hogy az EP-képviselők - a hazai honatyákhoz hasonlóan - vehessék igénybe a pozsonyi parlament szolgáltatásait, az épületbe korlátozás nélkül juthassanak be, vehessenek részt a plenáris és bizottsági üléseken, de szavazati joguk nem lenne. Az EP- képviselőknek legalább az ötödé kérhetné az európai ügyekkel foglalkozó testület összehívását is. Számos gazdasági témán - például a pénzügyi decentralizáción - kívül a képviselők első olvasatban foglalkoznak az igazságügyi minisztérium által kidolgozott új családjogi normával is, mely eredetileg szigorította volna a válásokat, ám végül ez kimaradt a törvényből. Tartalmazza viszont a névtelen szülések intézményét, amely Szlovákiában újdonságnak számít. A kereszténydemokraták bebiztosították magukat arra az esetre, ha a törvénytervezet valamilyen okból nem járna sikerrel; a KDH képviselői indítványt is előterjesztett a névtelen szülésekkel kapcsolatban, melyet visszavonnak, ha a törvényhozás mégis rábólint a kabinet elképzelésére, (sza) Tárgyalna az egyházi restitúcióról is Pozsony. A programpontok között szerepel az egyházi vagyon restitúciójáról szóló képviselői indítvány, melynek elfogadását a kormány nem javasolja. A miniszterek szerint ugyanis jogi hibákat tartalmaz, ezért megbízták Simon Zsolt földművelésügyi minisztert, hogy - mivel ő terjesztette elő azt a restitúciós törvényt is, mely természetes személyek számára egy évig lehetővé teszi az 1948 és 1989 között elkobzott vagyon visszaigénylését - dolgozzon ki egy hasonló tervezetet jogi személyek számára is. A kormányjavaslat elkészült, de a kabinet még nem vitatta meg. A parlament alkotmányjogi bizottságában a közelmúltban vita alakult ki a restitúcióról: Gál Gábor akkor azt mondta, ő úgy tudja, a kormánytervezet előnyt élvez, egyesek szerint azonban Simon javaslata csak a töredékét tartalmazza annak, ami a képviselői indítványban megfogalmazódik. A honatyák változata viszont jogilag nem tiszta, úgyhogy a parlamentben mindenképpen éles vita várható - azért is, mert az ANO, a Smer és a kommunisták már jelezték, nem örülnek az egyházi restitúciónak. (sz-a) A sokáig lehetetlennek tűnő dolgot a szlovákiai frekvenciatanács magyar elnökének sikerült nyélbe ütnie Békéscsabán is nézhetik majd a pozsonyi tévét ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Hamarosan Békéscsaba környékén is fogható lesz a Szlovák Televízió műsora, a magyarországiak már intenzíven tárgyalnak szlovákiai partnereikkel. A dolog érdekessége: ezt, a sokáig lehetetlennek tűnő dolgot a szlovákiai frekvenciatanács magyar nemzetiségű elnökének sikerült nyélbe ütnie. Korábban a Matica slovenská, a Szlovák Nemzeti Párt és több más nacionalista szervezet többször nehezményezte, hogy míg a szlovákiai magyar kisebbség nézheti a Magyar Televízió adását, a magyarországi szlovákok nem élvezhetik a pozsonyi műsorokat. „Évtizedek óta ez szinte minden nyilatkozatban megfogalmazódott, de csak szónoklatokat hallottam, valódi lépéseket senki nem tett. Illetve lehet, hogy valaki megpróbált intézkedni, csak én nem tudok róla. Mindenesetre amikor Kovács Károly, a magyar ORTT elnöke a nyáron felkeresett azzal a kéréssel, oldjuk végre meg, hogy a magyarországi szlovák kisebbség - főleg a békéscsabaiak - is nézhessék a szlovák tévéműsorokat, elkezdtem intézkedni. Kiderült, kérése megvalósítható” - árulta el az Új Szónak Agócs Valéria, a frekvenciatanács elnöke, aki évtizedekig újságíróként tevékenykedett. Agócs megszólította mind a négy szlovák tévé igazgatóját, pozitívan reagáltak, s mind azt szerette volna, ha az ő műsoraikat továbbítanák Magyarországra. Műszaki paramétereiket és műsorszerkezetüket továbbították Kovács Károlynak, aki a műit héten levélben tájékoztatta a pozsonyi frekvenciatanács elnökét arról, hogy Szlovákia békéscsabai főkonzulja, a békéscsabai szlovákok szervezetének vezetői és a Csaba Televízió egyeztettek, s úgy döntöttek, a Szlovák Televíziótól javasolnak átvenni műsorokat. „Döntésüket nem indokolták, a választást tiszteletben kell tartam”- szögezte le érdeklődésünkre Agócs Valéria. A főkonzul aktívan részt vesz az előkészítésben, s úgy tervezik, szeptember 15-én tárgyalóasztalhoz ülnek Richard Rybnícekkel, a közszolgálati tévé vezérigazgatójával. A tanácselnök nem tudta megmondani, leghamarabb mikor lehet majd nézni a Szlovák Televízió műsorait Békéscsabán; a technikai kivitelezéssel nem lesz gond, nem nehéz megfelelő céget találni, minden attól függ, az érintett felek mennyire gondolják komolyan a dolgot. „Most már nem rajtam múlik, megtettem kötelességemet, szívesen közvetítettem” - tette hozzá Agócs. (sz. a.) Alulnézetben. Még a bal part fölött szemlélhették meg a hét végén az épülő Kassai hidat, amelyet - jóllehet, késve - néhány nap múlva kezdenek a Duna fölé fordítani. (TASR-felvétel) Jozef Stahl kész az alkotmánybírósághoz fordulni Inog a számvevő széke? SITA-HIR Bugár és Fico a parlamenti alelnök megválasztásáról Viták, vélekedések, vádak Pozsony. A számvevőszék elnöke nem idén decemberben, hanem csak két esztendő múlva hajlandó megválni tisztségétől. A parlament alkotmányjogi bizottsága szerint Jozef Stahl megbízatása már az év végén lejár. Ő azonban azzal érvel, hogy már rá is vonatkozik a törvénymódosítás, mely szerint a számvevőszék vezetőjét a korábbi öt helyett hét esztendőre választják. „A módosításban világosan szerepel, hogy a megbízatási időszak hét év, nem pedig az, hogy ennyi lesz” - nyilatkozta a számvevőszék elnöke. Ha a parlament me- neszti, kész az alkotmánybírósághoz fordulni jogorvoslatért. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem valószínű, hogy a parlament új alelnököt választ a szeptemberi ülésen, mondta Bugár Béla, az MKP elnöke a Joj televízióban. Az ellenzék várhatóan nem vesz részt a szavazáson, habár erről nem született kötelező érvényű megállapodás az ellenzéki pártok közelmúltban lezajlott találkozóján, jelentette ki Robert Fico, a Smer elnöke. „A koalíció független képviselők szavazatait készül megvásárolni” - véli Fico. A parlamentnek a korábbi négy helyett jelenleg csak két alelnöke van, a miniszteri posztra távozott Pavol Rusko és az SDKÚ-ból kilépett Zuzana Martíná- ková helyett már hosszú ideje nem sikerült új személyeket választani. Bugár kíváncsian vátja, milyen szerződést köt majd Mikulás Dzu- rinda kormányfő egyes független képviselőkkel kormánya támogatása érdekében. „A koalíció végének kezdetét jelentené, ha a miniszter- elnök anyagi előnyöket ígérne a szavazatokért” - mondta az MKP elnöke. Bugár elfogadhatatlannak tartja azt is, ha például egy adott régió vagy település fejlesztésére tett ígéretet Dzurinda.a támogatás fejében. Elképzelhetőnek tartja viszont azt, hogy a független képviselők egyes törvénymódosítási javaslataik megszavazásáért támogassák a koalíciót. Az egészségügyi reform- törvényeket az ellenzék nem fogja támogatni, mondta Fico. Bugár szerint jó úton haladnak az MKP és Rudolf Zajac tárgyalásai. „Ha garanciát kapunk arra, hogy a lakosság nem fog ráfizetni, támogatni tudjuk az egészségügyi reformot”' - jelentette ki a magyar politikus. A két pártelnök kölcsönösen vádolta meg egymást nacionalizmussal: Fico szerint az MKP túl szoros kapcsolatot tart fenn az általa szélsőjobboldalinak minősített Fidesz- szel, Bugár viszont a „magyar kártya” gyakori használatát vetette Fico szemére. A Smer elnöke elképzelhetetlennek tartja, hogy a szlovák parlamentben a szlovákon kívül más nyelven is fel lehessen szólalni. Az MKP a házszabály szeptemberi módosítása során indítványozza majd, hogy a nemzetiségek nyelvén is fel lehessen szólalni a törvényhozásban, de a változtatások elfogadását nem köti javaslata megszavazásához, (lpj)
