Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-29 / 225. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 29. Gazdaság és fogyasztók 9 A világ olajkereslete idén 24 éve nem tapasztalt mértékben bővült, ezt a lendületet a kínálat alig képes követni Túl az 50 dolláros lélektani szinten A finomítók és az olajkitermelők alig tudják tartani a lépést a piac igényeivel (Képarchívum) New York/Caracas/Peking. Az olaj jegyzése a New York-i árupiacon tegnap elérte az 50,47 dolláros szintet, és átlépte az eddig még soha nem mért 50 dolláros határt. Az északi-tengeri Brent könnyűolaj referenciafajta hordónként 45,93 dollár volt a londoni Nemzetközi Olajtőzsde elektronikus forgalmában. Az újabb árrekordot a nigériai bizonytalan politikai helyzet is okozta. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A nyersolaj az utóbbi két hétben- főleg az amerikai termelő- és finomító kapacitást sújtó hurrikánsorozat, az iraki szabotázsakciók, a venezuelai zavargások, gondok az orosz Jukosz társaság háza táján, amely a világ kőolajkészleteinek 2 százaléka felett rendelkezik, valamint a nigériai mezők környékén fokozódó politikai feszültség miatt- egyenes úton haladt a hordónkénti (159 liter) 50 dolláros árszint felé. A Barclays Capital befektetési ház elemzése szerint az erőteljes keresletnövekedéssel, de szűkös kapacitástöbblettel jellemzett piaci helyzet az évtized végéig már nem fog változni. A cég elemzői szerint az idei egész évre várt, 81,9 millió hordós napi globális átlagkereslettel szemben az olajexportáló OPEC és a kartellen kívüli termelők napi összkínálata 78,4 millió hordó, a jövőre jósolt 84,0 millió hordós éves átlagos napi igény helyett pedig a kínálat 80,2 millió hordó lesz. A Nemzetközi Energiaügyi Hivatal (IEA) a világ idei kőolajszükségletét napi 80,6 millió hordóra becsüli, ami 2 millió hordóval több a 2003-as, s közel 4 millióval több a 2002-es kőolaj-fogyasztásnál. Az IEA felmérése szerint az idei fogyasztás-növekedés fő oka a kínai gazdaság virágzása. A távol-keleti országnak rengeteg olajra van szüksége rohamosan növekvő autópiacának táplálására. Kína mára a világ második legnagyobb olajfogyasztója lett az Egyesült Államok után, és idén 20%-kal több olajat importál, mint tavaly. A három nagy (USA, Japán és az EU) gazdasága pedig most indult először egyszerre növekedésnek ebben az üzleti ciklusban, és ez nagymértékben megdobja olajfogyasztásukat. A növekvő kereslet önmagában nem is lenne gond, de a kőolajkészletek is megcsappantak az utóbbi időben. A rekordmagasságba szökő olajárak recessziót idézhetnek elő - vélekedett a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) soros elnöke, Purnomo Yusgiantoro indonéz energiaügyi miniszter, aki szerint ez ellen az OPEC „semmit sem tehet”, annak dacára, hogy 1,5 millió hordóval növelték a napi kitermelést. Az OPEC december 10- én tartja szokásos értekezletét, és nem tervezi, hogy előrehozza az értekezlet dátumát amiatt, mert az árak a hordónkénti 50 dollár fölé emelkedtek. A szakértők további áremelkedésre számítanak, egyesek szerint az olaj áránál „a határ a csillagos ég”. Ennek az fent felsoroltakon kívül az az oka, hogy az Egyesült Államokban termeléskiesést okozott az Ivan nevű hurrikán, és a stratégiai olajtartalékokból a két amerikai olajfinomító rendelkezésére bocsátott többlet-nyersolaj kevésnek bizonyult. Másrészt hat a piacra a nigériai bizonytalanság is. A nigériai lázadók ugyanis „általános támadást” hirdettek meg a Niger olajban gazdag deltavidékére, egyúttal felszólították az olajtársaságokat, hogy hagyjanak fel addigra a kitermeléssel. A Niger deltavidékből származik az ország teljes (napi 2,3 millió hordót kitevő) olajtermelése. A Shell mellett az ExxonMobil, a Total, a ChevronTexaco és az Agip adja Nigéria teljes termelését. A Nigériában működő legnagyobb olajtermelő társaság, a Royal Dutch Shell nem állítja le olajtermelését a fenyegetések ellenére sem. Az Eni olasz olajtársaság is azt közölte, hogy a harcok ellenére nem tervezi sem a személyzet repatriálását, sem pedig a termelés visszafogását. A nigériai olajipar egyik vezetője szerint az ország kitermelése máris napi 250-300 ezer hordóval, vagyis 10 százalékkal visszaesett. A Morgan Stanley amerikai bank arra számít, hogy a jelenlegi 50 dollár körüli olajár tovább emelkedik és elérheti a hordónkénti 61 dollárt is, ahonnan azonban csökkenni fog. Idén eddig több mint 50%-kal nőtt az energiahordozó ára. A világ olajkereslete idén 24 éve nem tapasztalt mértékben bővült, és ezt a növekedést a kínálat alig képes követni; a világ olaj- termelése felső határához közelít, csak a napi 9,75 millió hordó olajat kitermelő Szaúd-Arábia rendelkezik jelentősebb kihasználatlan termelési kapacitással (további 1,5 millió barrelnyivel). A napjaink egyik fő árfelhajtójának számító Kína megkezdte stratégiai kőolajtárolói építését. Ugyanúgy, mint az Egyesült Államokban, a nyersanyag nagy mennyiségű tárolásával szeretnék az; átmeneti szállítási zavarokból származó problémákat és a kőolajár változásának negatív hatásait ellensúlyozni. Bár a tárolók építéséről már jó egy éve megszületett a döntés, a munkálatokat sürgőssé teszi az is, hogy az orosz Jukosz leállította vonaton történő kőolajszállítását a vüág második legnagyobb fogyasztójának számító Kínába. A folyamatosan növekvő energiaigényű ázsiai országban tavaly mintegy 250 millió tonna kőolajat használtak fel, amelyből 90 millió tonna külföldről származott. (MR, O-O, m, NG) A benzinnel egy árszintre került a gázolaj Pozsony. A Slovnaft tegnaptól újabb 50 fillérrel emelte a gázolaj árát, literje így a hazai kutaknál már 35,90 koronába kerül, vagyis csaknem annyiba, mint a legolcsóbb, 95-ös oktánszámú benzin. A dízelüzemű gépkocsik tulajdonosai így 50 liter tankolásánál 25 koronával fizetnek többet, mint az elmúlt héten. A Slovnaft a drágulást az olaj világpiaci árának növekedésével magyarázza. A rotterdami tőzsdén a gázolaj ára például már most meghaladja a benzinét, és a hazai szakemberek szerint hasonló fejleményekre számíthatunk Szlovákiában is. (ú) A visszaigényelt 50 milliárdos vagyonból 15 milliárd koronányi továbbra is a szövetkezetek tulajdonában van Csehországi vita a szövetkezeti kárpótlásról KOKES JÁNOS Prága. Csehországban másfél évtizeddel a rendszerváltás után sem sikerült megnyugtatóan rendezni a mezőgazdasági szövetkezetek vagyonának visszaszolgáltatását az egykori tulajdonosoknak. Az illetékes törvény még a kilencvenes évek elején megszületett, de a visszaigényelt, mintegy 50 milliárd koronás vagyonból 15 milliárdnyi továbbra is a szövetkezetek tulajdonában van. Az alapvető probléma az, hogy a ma is működő szövetkezeteknek egyszerűen nincs elegendő tőkéjük, pénzük a kárpótlásra, mert ha mindenkit kifizetnének, akkor gyakorlatilag önmagukat számolnák fel. A szociáldemokraták, a kommunisták támogatásával, ezért a napokban a képviselőházban keresztülvitték azt a törvény- módosítást, amely lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek a jövőben nemcsak pénzzel, hanem természetbeni juttatásokkal, ingatlanokkal is kárpótolhassák az érintetteket a szocialista években államosított mezőgazdasági vagyonukért. A törvénymódosítást a kárpótlásra várók azonnal határozottan elutasították, s élesen bírálja nemcsak a jobboldali ellenzék, hanem több vezető kereszténydemokrata koalíciós politikus is. Azt állítják, hogy alkotmányellenes, s ha a módosítást a szenátus is elfogadja, s az államfő aláírja, akkor az ügyet az alkotmánybíróság elé viszik. Az eddigi szabályozás szerint ugyanis azok, akik semmiképpen sem tudtak megegyezni a szövetkezetekkel egykori államosított vagyonukról, bíróság elé vitték az ügyet, amely az esetek többségében a szövetkezetek számára kötelező jellegű kárpótlási döntést hozott. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a szövetkezet csődhelyzetbe, majd felszámolásra került, s az így előteremtett pénzből kifizették ki a kárpótlást. Ez a helyzet természetesen nagyon kellemetlen volt a szövetkezeteknek, állandóan Damoklész kardjaként lebegett az ott dolgozók feje felett. A módosítás azt jelentené, hogy a szövetkezetek nem kerülnének kalapács alá, hanem a bíróság a vagyonukból ítélne oda egy részt a korábban károsultaknak. „Számunkra ez elfogadhatatlan. Megtörténhet például, hogy pénz helyett majd egy roskadozó, használhatatlan raktárépületet kap valaki vissza kárpótlásként, s így kétszer lenne tulajdonképpen megkárosítva” - nyilatkozta újságíróknak Miroslava Pesková, a kárpótlást igénylőket tömörítő Polgári Önvédelmi Szövetség elnöke. Megjegyezte, hogy több százezer emberről van szó. A szövetkezetek számára a megoldás elfogadható. „Nem fizethetünk ki mindent pénzben. Ez tönkretenné a szövetkezeteket” - hangsúlyozta Miroslav Jirkovsky, a szövetkezeteket képviselő Mezőgazdasági Szövetség elnöke. Ugyanakkor a törvénymódosítás élesen megosztotta a kormánykoalíciót is, mert a szociáldemokraták azt nem a partnereikkel, hanem az ellenzéki kommunistákkal együttműködve fogadtatták el. A néppártiak és az unionisták azt állítják: ez a koalíciós szerződés megsértése. A megállapodás szerint ugyanis a kormányoldal csak olyan törvény- javaslatot terjeszthet a parlament elé, amelyet korábban jóváhagyott a kormány, vagy a koalíció. Ez esetben nem ez történt, s a szociáldemokraták az ellenzéki kommunistákkal működtek együtt, ami a partnerek számára elfogadhatatlan. A szocdemek azzal érvelnek, hogy nem új törvényről, hanem csak egy módosításról van szó. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK EuroTel helyett T-Mobile? Pozsony. A Slovak Telecom (ST) vezetékes telefonszolgáltató az amerikai Atlantic West B. V. konzorciumtól tegnap megvásárolta az EuroTel mobiltelefonszolgáltató 49%-os részvénycsomagját, ezzel a társaság 100%- os tulajdonosává válik. Vagyis az 1,7 millió ügyféllel rendelkező EuroTel a T-Mobile csoport tagjává válik, ugyanis a Slovak Telecom 51%-ban a német Deutsche Telekom tulajdonában van. „Az EuroTel, amely napjainkban a szlovák mobiltelefon-piac 44%- át uralja, jó úton halad a piaci elsőség felé, amelyet csak segít, hogy vüághírű márkanévhez fog tartozni” - mondta Radoslav Bi- elik, az ST szóvivője, aki hozzátette: az esetleges névcseréről még nem döntöttek, (t, ú) Törvénnyel az üzletláncok ellen Pozsony. A jövőben már a kisebb hazai üzletláncok sem élhetnek vissza gazdasági erejükkel a beszállítókkal szemben - tegnap ugyanis a köztársasági elnök, Ivan Gasparovic is aláírta az ágazat működését szabályozó, üzletláncokról szóló törvényt. A módosítást az európai uniós csatlakozásunk kényszerítette ki. Korábban ugyanis a „gazdasági erő” alatt az 5%-nál nagyobb piaci részesedést értették. A módosítás már nem határoz meg pontos határt, vagyis a kisebb üzletláncoknak sem szabadna visszaélniük a velük szemben kiszolgáltatott helyzetben lévő beszállítókkal. (TASR) ígéretesen fejlődő jelzáloghitelezés Pozsony. A hazai bankok a jelzáloghitelezés 1999-es szlovákiai megjelenését követően a mai napig összesen 42,515 milliárd koronányi jelzáloghiteit folyósítottak, miközben ügyfeleikkel 52 770 hitelszerződést kötöttek. A jelzálogpiac 26,8 százalékát jelenleg az Általános Hitelbank uralja, amit a Tatra banka (23,3%), a Szlovák Takarék- pénztár (20,2%) és az OTP (8,82%) követ. Rajtuk kívül azonban jelzáloghiteihez juthatunk az Istrobankánál, az Uni- Bankánál, a HVB Banknál, a CSOB-nél, a Eudová bankánál és Dexia bankánál. (STTA) Az IMF 4,3%-os növekedést vár London. Legújabb előrejelzésében az IMF arra számít, hogy 2005-ben a globális gazdaságbővülés 4,3% lesz az áprilisban várt 4,4%- helyett. Az IMF- jelentést hivatalosan ma ismertetik és ez egyebek között azt tartalmazza, hogy jövőre az amerikai GDP 3,5%-kal, a kínai 7,5%- kal nő. Áprilisi várakozásához képest az IMF a vezető gazdaságok közül csak Japán esetében javította fel a jövő évi gazdaságnövekedési kilátást. (MTI) Egy évet késhet a privatizáció Pozsony. A Szlovák Villamos Műveket (SE) leghamarabb egy év múlva magánosíthatják, ugyanis több olyan problémával is szembe kell néznie az államnak, amit máig nem sikerült megoldani - állítja Karol Dvo- rák, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) felügyelő tanácsi tagja. A gondok között az erőművek hátrányos szerződéseit és az erőművek körüli problémákat említette. Dvorák szerint a piac liberalizálása nem jelenti az árak automatikus csökkenését sem, sőt a piacnyitás szerinte újabb áremelésekhez vezethet. A globális árcsökkenés csak átmeneti volt, amivel a nagy cégek tönkretették a kisebbeket - állítja Dvorák, aki szerint a nagyobb cégek újra felviszik az áraikat. (SITA) Alacsony adókkal terheljük a cégeket Bécs. A közép-európai országok közül Szlovákiában a legalacsonyabbak a cégekre háruló adóterhek - derül ki a KPMG tanácsadó cég felméréséből. A tényleges adóteher azonban a puszta számok alapján nem vethető össze egymással, mivel minden egyes országban eltér egymástól a „számítási alap”. Az így számított tényleges adóteher a KPMG szerint Szlovákiában 23 és 27% közé esik, azaz összevethető az Ausztriában januártól érvényes 25%-kal. Csehországban és Magyarországon pedig a tényleges teher 30% körül van. (CTK) MAI VALUTAARF0LYAM0K Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Árfoly am EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen(100) Kanadai dollár 40,049 Lengyel zloty 1,268 25,559 Svéd korona 29,180 Svájci frank USA-dollár 9,143 58,989 Magyar forint (100) 16,246 4,424 5,383 Szlovén tollár (100) 16,690 25,803 32,543 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,06-41,06 31,63-33,29 1,24-1,30 15,58-16,88 OTP Bank 39,01-41,10 31,59-33,27 1,24-1,30Postabank 39,02-41,10 31,61-33,29 1,24-1,30 15,58-16,86 Szí. Takarékpénztár 39,01-41,01 31,55-33,21 1,23-1,30 15,49-16,95 Tatra banka 39,02-41,10 31,61-33,29 1,24-1,30 15,58-16,86 Um'Banka 39,01-41,05 31,63-33,29 1,23-1,30 15,57-15,58 Általános Hitelbank 39,02-41,10 31,66-33,35 1,23-1,31 15,34-17,12 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
