Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-29 / 225. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 29. RÖVIDEN Ujjlenyomat mindenkitől Washington. Az amerikai­ak holnaptól fogva azoktól a külföldi beutazóktól is digi­tális ujjlenyomatot vesznek, valamint fényképet készíte­nek róluk, akik egyébként ví­zum nélkül léphetnek be az országba. Az USA vízum- mentességi programja jelen­leg 27 országra terjed ki, ezek állampolgárai vízum nélkül utazhatnak Ameriká­ba, ha tartózkodásuk ideje nem haladja meg a 90 napot. A vízumköteles országokból beutazók szigorított ellenőr­zését már januárban meg­kezdték. (MTI) Összehangoltan Minszk ellen Brüsszel/Washington. Korlátozzák Fehéroroszor­szág vezetőinek beutazását az Európai Unió területére, mivel azzal vádolják őket, hogy tudatosan akadályoz­zák több ellenzéki vezető meggyilkolásának kivizsgálá­sát. Az EU-döntés után az amerikai külügyminisztéri­um üdvözölte a lépést és ha­sonló korlátozást jelentett be. Fehéroroszágban 1999 máju­sa és 2000 júliusa között meggyilkolták Jurij Zaharen- ko volt belügyminisztert, Vik­tor Goncsar fiatal ellenzéki vezetőt, Anatolij Kraszovszkij üzletembert, valamint az orosz ŐRT televíziónak dol­gozó Dmitrij Zavadszkij ope­ratőrt. (MTI) Putyin jogvédő központja Moszkva. Nemzetközi jog­védő központ létrehozását ' hagyta jóvá az orosz elnök, míg az ellenzéki Jabloko a leg­felsőbb bírósághoz fordult a decemberi alsóházi választás eredményeinek érvénytelení­téséért. Vlagyimir Putyin a Kreml égisze alatt működő emberjogi bizottság javaslatá­ra írta alá a rendeletet. A köz­pont a határon túli orosz ki­sebbségek jogait segít majd vé­delmezni. Maguk az ember­jogvédők különféleképpen ér­tékelték a központ létrehozá­sát. A Polgárjogi Alapítvány el­nöke például porhintésnek ne­vezte a döntést. „Ha valóban véget akarna vetni a jogsérté­seknek, akkor a saját admi­nisztrációja, a katonai és a rendfenntartó erők által elkö­vetett jogsértésekkel kezdte volna, beleértve a csecsenföl- dieket” - mondta Alekszandr Podrabinek. A Szaharov Mú­zeum vezetője az emberjogi mozgalom ellenőrzésére irá­nyuló kísérletet lát a központ létrehozásában. (MTI) Putyin eddig egyetlen szek­tort nem tudott az ellenőr­zése alá vonni. Most meg­tette. (Képarchívum) Elítélik saját katonai akcióikat - a CNN elrabolt munkatársát tegnap Gázában szabadon engedték EP-misszió novemberben Fellázadt négy izraeli katonatiszt Vajdasági tényfeltárás Jeruzsálem/Gáza. Elítélte a palesztinok elleni izraeli katonai akciókat az izraeli légierő egyik elit egységé­nek négy tisztje. A palesztin felkelés kitörésének negye­dik évfordulóján tiltakozó levelet küldtek az izraeli lé­gierők főparancsnokának. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A „Saldag” egység négy tisztje a levélben, amelyből részletek jelen­tek meg az izraeli lapokban, elítél­ték a palesztin lakosság rendszeres zaklatását a ciszjordániai és gázai övezetbeli tisztogató akciók s a pa­lesztinok házainak lerombolása kapcsán. Négyük tiltakozása nem az első ilyen eset az izraeli hadsere­gen belül. Tavaly decemberben a Szajeret Mátkái elit egység néhány tartalékos tisztje jelentette be, nem hajlandó Ciszjordániában és a Gá­zai övezetben szolgálni. Ugyancsak ekkortájt közölte néhány pilóta, hogy nem hajt végre palesztin har­cosok elleni légicsapásokat a vár­ható civil áldozatok miatt. Ezekből a tiltakozásokból azonban nem ala­kult ki szélesebb mozgalom. Az összecsapások tegnap is foly­tatódtak: palesztin fegyveresek há­rom, házi készítésű rakétát lőttek ki Izrael déli területeire. A paleszti­nok által használt Kasszám rakéták általában pontatlanok, de előfor­dult már, hogy az egyik rakéta Szderot városban két személyt megölt. Izraeli katonák tegnap több mint negyven palesztint tar­tóztattak le Ciszjordániában, közü­lük egyedül húszat a térség északi részén lévő Dzsenínben. Náblusz- ban, Rámalláhban, Kalkílijában, Túl-Karmban és Hebronban továb­bi 22 arabot vettek őrizetbe. Az iz­raeliek a reggeli órákban Dzsenín menekülttáborában végrehajtott razzia közben agyonlőttek egy, utó­lag fegyvertelennek bizonyult pa­lesztint, aki egy kerítésen átmászva közelített a katonák felé, s a felszó­lítások ellenére nem állt meg. Az agyonlőtt palesztin férfit a helyiek elmebetegként ismerték. A palesztin vezetés tegnap moz­gósította a gázai biztonsági szerve­ket és a rendőrséget Riad Ali, a CNN amerikai hírtelevízió előző es­te elrabolt munkatársának felkuta­tására. Ahmed Koréi kormányfő szerint „a palesztin rendőrség és a biztonsági szolgálatok egész szer­vezete az ügyön dolgozik, Ali el­hurcolása népünk ügyének árt, és ezért nem fogadhatjuk el”. Ismeret­len fegyveresek hétfő este Gáza egyik központi útján feltartóztat­ták az arab származású újságíró autóját, majd magukkal vitték őt. Riad Ah szabadon engedéséről az édesapja számolt be újságírók­nak, s hírt a CNN is megerősítette. Egyelőre folynak a találgatások, le­het, hogy Alit személyes okokból rabolták el. Brüsszel. November közepén utazhat a Vajdaságba az Európai Parlament delegációja. A Vajda­ságban élő nemzeti kisebbségek­kel szembeni zaklatások és fizikai erőszak ügyében szeptember 16- án az EP határozatot hozott. Ez felszólítja a parlament délkelet­európai ügyekkel foglalkozó dele­gációját, hogy küldjön ki a tarto­mányba tényfeltáró bizottságot, az tegyen jelentést a külügyi bi­zottságnak, illetve ez utóbbi em­berijogi albizottságának a további intézkedések érdekében. Két ma­gyar EP-képviselő is elmondta: voltak próbálkozások, hogy a tényfeltáró misszió kiküldését ja­nuárra tolják ki, ami ellen többen felszólaltak. (MTI) Félmillió dollárt már kifizettek értük - Jasszer Arafat is beszállt a túszmentésbe Éleződő feszültség a Fehér Ház és a CIA között Három hét után kiszabadult a két olasz segélymunkásnő ÖSSZEFOGLALÓ London/Róma/Bagdad. Sza­badon engedték az Irakban szep­tember elején elrabolt két olasz se- gélymunkásnőt, és Bagdadban át­adták őket egy olasz diplomatának. Erről az al-Dzsazíra arab hírteleví­zió számolt be tegnap este. Kuvaiti források délután még azt közölték, hogy csütörtökig kiszaba­dulhat a két olasz nő, miután vált­ságdíjként már félmillió dollárt ki­fizettek értük. Simona Parit és Simona Torrettát, a Híd Bagdadért elnevezésű civil szervezet aktivistá­it szeptember 7-én hurcolták el is­meretlen fegyveresek, s több ulti­mátumban is az olasz egységek ki­vonását követelték. A múlt hét kö­zepén egy iszlámista csoport jelen­tette be a két Simona kivégzését internetes közleményében, de ezt Rómában fenntartásokkal fogad­ták. n. Abdalláh jordániai király is úgy nyilatkozott, hogy a két Simo­na életben van. A király tegnap este tárgyalt Rómában Silvio Berlusconi kormányfővel a túszok szabadulá­sáról. A Corriere della Sera arról is beszámolt, hogy amerikai felderítő műholdak napokkal ezelőtt rögzí­tettek egy beszélgetést, amelyben minden valószínűség szerint az egyik elrabolt olasz nő hangja hall­ható. A lap feltételezi, hogy ez a be­szélgetés már a túszok szabadulá­sáról kötendő alku végső, részletes feltételei egyeztetésének része volt. A két Simonéval együtt tegnap kiszabadult a két másik, velük együtt elrabolt személy is. Az örvendetes hírt a Torretta csa­lád is megerősítette a La Repubb- lica római napilap internetes kiadá­sának. Ók a római rendór-főka- pintányságtól értesültek a túszok elengedéséről. A két olasz nő (Reuters-felvétel) Simona Pari és Simona Torretta szabadon bocsátását este Berlus­coni kormányfő is megerősítette, aki rendkívüli sajtóértekezletén kö­szönetét mondott a közreműkö­dőknek. Emlékeztetőül: augusztusban Enzo Baldoni elrabolt olasz újság­írót kivégezték a túszejtő fegyvere­sek. Előzőleg, húsvétkor négy biz­tonsági őrt raboltak el; egyiküket ki is végezték, három társát viszont elengedték. Az olasz sajtó szerint akkor is busás váltságdíjat fizettek az emberrablóknak. Jasszer Arafat, a Palesztin Ható­ság elnöke közbenjárt Ken Bigley, az Irakban szeptember 16-án elra­bolt brit túsz ügyében - közölte Bigley fivére. A Hollandiában élő Paul Bigley szerint a palesztin veze­tő lépése a legnagyobb fejlemény a fivére megmentésére indult harc­ban. A 62 éves brit mérnököt Abu Muszab az-Zarkávi at-Tauhíd val- Dzsihád nevű szervezete tartja fog­va. A vele együtt elrabolt két ameri­kait azóta már kivégezték. Paul Bigley elmondta, a Palesztin Ható­ság írországi képviselője vette fel vele a kapcsolatot, aki tájékoztatta: Arafat levelet küldött egy palesztin miniszternek, aki hosszabb ideig élt Irakban, és kérte őt, tegyen meg mindent ez ügyben. A napokban elrabolt hat egyipto­mi túsz közül tegnap kettőt elrabló­ik elengedtek. Ugyancsak tegnap ismeretlen fegyveresek megölték az iraki titkosszolgálat 5 tagját, amikor azok egy emberrablók fog­ságából kiszabadított túszt, egy ira­ki civilt vittek haza a családjához. A terrortámadás reggel, Bászra mel­lett történt. Bászrában tegnap két brit katona meghalt. A londoni katonai közle­mény szerint egy brit konvojt ért ra­kétagránátokkal végrehajtott tá­madás a dél-iraki térség legna­gyobb városában. A katonák egy megrongálódott jármű utasait pró­bálták kimenteni, amikor kézifegy­verekből is rálőttek a járőrre. A brit ellenőrzésű délen jóval ritkábbak az ilyen jellegű incidensek, mint az amerikai hadsereg által megszállt többi országrészben. A brit hadse­reg embervesztesége 62-re nőtt a háború tavaly márciusi kitörése óta. (MTI, TASR) Figyelmeztette Busht az amerikai hírszerzés MTI-HÍR Washington. Az amerikai hír­szerzés két hónappal az iraki há­ború előtt figyelmeztette a Bush- kormányt az intervenció lehetsé­ges súlyos következményeire. Ezt a The New York Times állította tegnap. A Nemzeti Hírszerzési Tanács, amely idén nyáron a növekvő ira­ki bizonytalanság, legrosszabb esetben pedig a polgárháború ve­szélyét vázolta fel, 2003 január­jában két bizalmas jelentésben fi­gyelmeztette George Bush elnö­köt: az iraki invázió növelheti az iszlám fundamentalizmus támo­gatottságát és mélyen megoszt­hatja a konfliktushelyzetekben erőszakra hajlamos iraki társa­dalmat. Az egyik jelentés arra is figyelmeztetett, hogy ellenállás bontakozhat ki, a Szaddám- rezsim hívei terrorcsoportokkal összeállva vagy önállóan gerilla­harcot indíthatnak az új iraki kormány vagy az amerikai erők ellen. Ajelentések arra is utaltak, hogy a háború - legalábbis átme­netileg - erősítené a rokonszen- vet az iszlám világban a terroris­ták iránt. A két értékelést azután szivá­rogtatták ki, hogy a Fehér Ház megpróbálta elbagatellizálni a testület nyáron készített értéke­lését, amely szerint Irak a leg­rosszabb esetben elsüllyedhet a polgárháború zűrzavarában. Bush elnök a múlt héten ez utób­bi jelentést „puszta találgatás­nak” minősítette. A lap forrásai azután nyilatkoztak nevük el­hallgatásával, hogy Robert No­vak konzervatív publicista a The Washington Postban a Fehér Ház és a CIA közötti feszültség kiéle­ződéséről írt. Paul R. Pillar, a kö­zel-keleti és dél-ázsiai ügyekben illetékes CIA-tisztségviselő fel­rótta a kormánynak, hogy nem vett tudomást a hírszerzés figyel­meztetéseiről. Javier Solana pristinai látogatása előtt Erőszak Koszovóban MTI-HIR Belgrád. Ismét brutális bűntény történt Koszovóban, alig néhány órával Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pristinai látogatása előtt. Ismeret­len tettesek négy kézigránátot dobtak egy szerb család otthoná­ra, s tüzet nyitottak rá. A támadás hétfőn éjszaka történt Kosovska Mitrovica peremén. Senkinek se esett baja, de jelentős kár keletke­zett az épületben. Szembetűnő, hogy Solana pristinai látogatásait szinte törvényszerűen kegyetlen bűncselekmények előzik meg, ezért előre tartani lehetett attól, hogy most is folytatódik a véres hagyomány. Például Solana leg­utóbbi, június 7-i pristinai látoga­tása előtt feltehetően két szélsősé­ges albán tarkón lőtt egy 17 éves szerb fiatalt. Solana mostani brüsszeli nyilatkozatában utalt rá: az október 23-i parlamenti válasz­táson való részvételre kívánja fel­szólítani a koszovói szerbeket, akik a jogfosztottságra és üldözte­tésre hivatkozva nem kívánnak voksolni. Sejteni lehet, hogy az újabb bűntény elkövetői éppen el­lenkezőleg, eltántorítani akarták a szerbeket a szavazástól. Kongresszusi képviselők levele a beregszászi magyar főiskola érdekében Amerikai tiltakozás Kucsmánál MTI-HÍR Washington. Az amerikai kong­resszus emberjogi csoportja és a magyar ügyek képviseletére alakult frakció levelet intéz Leonyid Kucs­ma ukrán elnökhöz a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Tanárképző Főiskolától elvett ingatlan tulajdon­jogának visszaállítása érdekében. Az amerikai magyarok lobbiszer­vezetének (CHACR) kezdeménye­zésére írt levelükben a honatyák rá­mutatnak: a beregszászi városi ta­nács és a bíróság döntése „ellenté­tes a demokrácia alapvető elveivel, eljárásjogi szabályokba ütközik, és az épület elkobzásával ér fel”. A főiskola 2002 januárjában kapta meg a hajdani törvényszéki palotát a beregszászi városi tanács­tól. Mádl Ferenc köztársasági elnök és Anatolij Kinah akkori ukrán mi­niszterelnök is jelen volt az átadási ünnepségen. Az épület felújítására több mint hatvanmülió forintot költöttek, főleg magyar források­ból. 2004 júniusában az ügyészség a városi tanács jóváhagyásával pert indított a tanács korábbi határoza­ta ellen. A bírósági eljárás mindösz- sze két hét alatt lezárult, anélkül hogy a főiskola képviseltethette volna magát a tárgyaláson. A dön­tés következtében a főiskola elvesz­tette tulajdonjogát. KOKES JÁNOS Prága. Csehország elnémetesí- tése és a cseh kormány politikája ellen tüntetettek tegnap több szá­zan a nyugat-csehországi Cheb­ben. „1989 után az ország, politi­kai vezetőinek hibájából, fokozato­san elveszíti nemzeti jellegét és önállóságát is” - állította Karel Janda, a Cseh Határvidék Klubja elnevezésű szervezet elnöke, s éle­sen bírálta a kormány „erélytelen és a németek előtt meghátráló” po­litikáját. Ez a szervezet olyan, többnyire nacionalista és baloldali szervezeteket fog össze, amelyek tagjai attól tartanak, a cseh határ­vidéken ismét megerősödik a né­met befolyás és a csehek „másod­rendű állampolgárok lesznek saját hazájukban”. A tegnapi nagygyű­lés résztvevői elítélték a Benes- dekrétumokat ért bírálatokat, s a jogszabályok megszüntetésére irá­nyuló törekvéseket. Nacionalista-baloldali nagygyűlés Chebben „Elnémetesedő” csehek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom