Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-27 / 223. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 27. Régió 3 Szombaton Komáromban zajlott a Felvidéki Kitelepítettek és Deportáltak III. Országos Találkozója Kárpótolni kellene a deportáltakat Schmitt Pál, Duray Miklós és Nemes Andrásné, n Kecskés László Társaság elnöke (jobbról balra) is elismeréssel adózott Nagy Já­nos munkája előtt (Vas Gyula felvétele) JOGI TANACS Dolgozhat a rokkantnyugdíjas? Ha valaki teljes rokkantságit kap, dolgozhat-e mellette bi­zonyos óraszámot egész év­ben? Hány munkaórában van ez megszabva? Ugyanis az ille­tékes szociális osztályon ezzel kapcsolatban különböző infor­mációkat kaptunk. Jelige: ZTP igazolvány A rokkantnyugdíjasok munka- vállalása 2003 végéig az akkori előírások szerint korlátozva volt abban az értelemben, hogy amennyiben a munkaviszonyból vagy vállalkozásból származó jö­vedelem meghaladott egy meg­határozott összeget, akkor az érintettnek a biztosító nem fizet­te ki a rokkantnyugdíjat. Az el­múlt időszakban ezt a kérdést a szociális biztosításról szóló 461/2003 T. t. számú törvény 70-73, ill. 80-81 paragrafusai szabályozzák, pontosabban sza­bályozták. A 2004. január 1-étől hatályos törvényben viszont már nem szerepel a korlátozás, tehát az öregségi nyugdíjra jogosult személyekhez hasonlatosan a rokkantnyugdíjasok is minden­féle korlátozás nélkül dolgozhat­nak, vállalkozhatnak. Bármek­kora lesz az ebből származó be­vételük, a rokkantnyugdíjukat teljes mértékben megkapják. Gulyás Éva ügyvéd, a CLA- Kalligram Alapítvány joge­lemző csoportjának munka­társa Kezdődik az erzsébetkápolnai túszszedő főtárgyalása Életfogytiglan várhat rá? SITA-HIR Komárom/Dél-Komárom. Nagy János szobrászmű­vésznek a Monostori Erőd falán elhelyezett alkotásá­nak leleplezése jelentette a szombati, Felvidéki Kitele­pítettek és Deportáltak III. Országos Találkozójának egyik csúcspontját. V. KRASZNICA MELITTA A rendezvénysorozat tulajdon­képpen már pénteken kezdetét vet­te, a Magyar Kultúra és Duna Men­te Múzeumában megtekinthető, Magyar Kálvária 1945-1948 című történeti kiállítás ünnepélyes meg­nyitójával. Az idei találkozó dísz­vendége Udvard község volt; kul­túrműsorukat a Klapka téren és a Monostori Erődben adták elő. Érdekes és tanulságos volt a ha­zai és magyarországi történészek, jogászok, politikusok kötetlen ke- rekasztal-beszélgetése a Tiszti Pa­vilonban. A beszélgetést vezető Szarka László, az MTA Etnikai­nemzeti Kisebbségkutató Intézeté­nek igazgatója rámutatott: a hábo­rú utáni csehszlovák hatalom sem a kitelepítésekkel, sem az erősza­kos reszlovakizációval nem érte el célját. Nem sikerült nemzetállamot kialakítania, hiszen annak a mint­egy 400 ezer magyarnak a túlnyo­mó többsége, aki kényszerből szlo­váknak vallotta magát, amint lehe­tett, visszatért nemzetiségéhez, anyanyelvéhez. Angyal Béla hely- történész szerint a kárpótlás kérdé­sét elsőként a Csehországba depor­táltak esetében kellene rendezni. Hiszen az akkori hatalom még a sa­ját maga alkotta jogszabályokat, rendeleteket sem tartotta be, ami­kor kisgyerekeket, terhes nőket és öregeket is bevagonírozott. Ezektől a sokat szenvedett emberektől a mai napig még csak bocsánatot sem kért senki. Duray Miklós parla­menti képviselő felelevenítette az első kárpótlási törvény születését a Szövetségi Gyűlésben, 1991-ben, amikor is először ütközött komoly ellenállásba a magyar képviselők egy csoportjának kezdeményezése, akik azt szorgalmazták, hogy a kár­pótlással 1945. május 8-áig, tehát a háború befejeztéig kell visszanyúl­ni. „Akkor az egyik képviselőtár­sam azt mondta: ha visszamen­nénk eddig a dátumig, akkor össze­omolna az egész csehszlovák jog­rendszer - emlékezett vissza Du­ray. - Sajnos ez a szemlélet és jogal­kotási mód érvényes a mai napig a szlovák politikára.” Délután a Monostori Erődben folytatódott a megemlékezés. Az emlékműavatás szónoka Schmitt Pál, az Európai Parlament képvi­selője, a Fidesz alelnöke volt, aki Orbán Viktor exminiszterelnök üd­vözletével érkezett. Beszédében az emlékezés fontosságát hangsúlyoz­ta, de utalt arra is, hogy a benesi dekrétumok szégyenfoltja a mai napig Európán ragadt. Sokak sze­mébe csalt könnyeket Fülöp István megható beszámolója, akit nyolcé­vesen, hét testvérével együtt 1947 januárjában deportáltak Csehor­szágba. A találkozó főszervezője a Kecskés László Társaság volt, véd­nökei pedig Bastrnák Tibor Komá­rom, valamint Zatykó János, Dél- Komárom polgármestere. Nagyszombat. A Nagyszombati Kerületi Bíróságon ma kezdődik az erzsébetkápolnai (Szenei járás) túszdráma negatív hősének, a há­romszoros gyilkos és kábítószer-él­vező Henrich Masárnak a főtárgya­lása. Masár ez év nyarán Nagy­szombatban, Galgócon és Vágán (Galántai járás) ölt. A vágai gyil­kossága során eltulajdonított gép­kocsival száguldott Erzsébetká- polnára, ahol 5 óráig tartó túsz­dráma során lőtték meg és fogták el a bűnözőt. A magyarországi Tatárszentgyörgyről érkezett vendégek tették teljessé az érsekújvári szüreti ünnepséget, amelyen emléktáblát állítottak a régió egykori jeles papjának Egykori híres borászatára emlékezett a város SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A szombati szüreti ünnepség az emlékezés és a hagyo­mányőrzés jegyében telt, amihez hozzájárult a Tatárszentgyörgyről érkezett katolikus hívek látogatása és kedves ajándéka is. A megnyitó ünnepségen elhangzott, hogy Érse­kújvárnak 1926-ban még híres bo­rászata volt, és 70 évvel ezelőtt el­sőként a helyi tűzoltók ünnepelték a szüretet, a szőlősgazdák pedig ilyentájt kínálták az újbort a pia­con. A szombat délelőtti lovas és fi­ákeres felvonulás után a főtéren bőrdíszművesek, agyagozók, taká­csok, fafaragók és virágkötők kínál­ták portékáikat, de akadt mézeska­lács Jtészí tő és ólomkatona-öntő is. A színpadon bemutatkoztak a he­lyi, régióbeli és csehországi hagyo­mányőrző tánc- és éneklőcsopor­tok, valamint citerazenekarok. Gej- za Pischinger polgármester külön köszöntötte a városba látogató ta- társzentgyörgyieket, élükön a pol­gármesterrel, Berente Imrénével. A főtér közvetlen szomszédságában található Ferenc-rendi templom és kolostor épületében emlékmisét tartottak a száz évvel ezelőtt, 1904. szeptember 24-én Jókán született Bartalos Lajos Engelbert atya, Fe­renc-rendi szerzetes tiszteletére. Áldozópappá szentelését követően 1929-ben Érsekújvárba került, majd Magyarországra ment, ahol esperes plébános volt, utolsó működési helye Tatárszentgyörgy volt, ott is temették el 1979-ben. Engelbert atya utolsó óhajaként nem kért mást, csak egy marék ér­sekújvári földet. Kívánságát tavaly Kovalcsík Cirill ferences atya az új­vári hívekkel megvalósította. A ta- társzentgyörgyi hívek emléktáblát adományoztak a Ferenc-rendi ko­lostornak, melyen ez áll: „E falak között kutatta a Jó Pásztor titkát, szegénységben, engedelmesség­ben és tisztaságban Szent Ferenc példája szerint, P. Bartalos Lajos Engelbert OFM szerzetes, aki a számkivetés újtára lépve, lett jó Pásztora hosszú évekig Tatárszent­györgy híveinek.” A szüreti ünnep­ség délutáni részében bemutatkoz­tak a X. Érsekújvári Gyermek Folk­lórfesztivál szereplői is. Az érsekújvári szüreti ünnepség lovas felvonulással kezdődött (Csuport István felvétele) EZ in A KÉRDÉS Mit szól ahhoz, hogy a parlament az elmúlt héten elfogadta Rudolf Zajac hat törvényből álló egészségügyi reformcsomagját? Lakatos Éva, 67 éves, nyugdí­jas, Lég: Az elfogadott reformok nem jók. Sok mindent tartalmaznak, ami földhöz vágja a nyugdíjaso­kat, bár az MKP javaslatai vala­mit enyhítettek a megszorító in­tézkedéseken. Véleményem sze­rint nagy lesz a korrupció, az or­vosok önkényesen fogják meg­szabni az árakat. Már most elté­rések vannak a rendelők között, hogy ki mennyit kér, amit példá­ul az is befolyásol, milyen mo­dern a rendelőintézet, vagy mennyire új eszközökkel és módszerekkel dolgozik az adott orvos. Azok a nyugdíjasok, akik minimális összeget kapnak, vagy enni fognak és meghalni, vagy gyógyszereket venni és éhezni. Gyetven Miklós, a Vadas für­dő igazgatója, Párkány: Hogy az egészségügyi törvény miként válik be a gyakorlatban, az a jövő kérdése. Mindenesetre örü­lök a reformnak, s annak is, hogy sikerült végre olyan finanszírozási módot találni, melynek eredmé­nyeképpen az egészségügy is ké­pes eltartani önmagát, akár úgy is, hogy ehhez a pácienseknek is hoz­zá kell járulniuk. A törvény elfoga­dását az adóreformhoz tudnám hasonlítani. Ismeretes, hogy en­nek elfogadásakor is nagy volt az ellenkezés, viszont mára már az előnyeit is tapasztalhatjuk. Elis­merem a kormány teljesítményét, mert úgy tűnik, kulcsfontosságú kérdésekben igyekszik következe­tesen végig vinni a reformot, most az egészségügyben. Czintelová Angela, 52 éves, néprajzkutató, Rozsnyó: Nagy különbséget nem vettem észre a régi és a most elfogadott reform között. Az újban azt írják, hogy a páciens önállósága min­denütt előtérbe kerül, de hogy mi­re gondolnak pontosan, azt nem írják. A nem túl súlyos betegsé­gekről, amelyekért nem fizet a biz­tosító, nem tudni, miről és meny­nyiről van szó. A szolgáltatásokkal kapcsolatban pedig hiába építik ki ezt a rendszert, ha a beteg inkább az otthonról hozott ételt fogyaszt­ja el, mivel a kórházi ellátás szá­mára nagyon megdrágul. Az újsá­gokból egyébként sokat nem tud­tam meg az új reformról. A beteg szemszögéből főleg nem, mivel fi­zetni továbbra is fogunk, sőt töb­bet, mint idáig, (jóm, buch, kov) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: TÖBBNYIRE FELHŐS IDŐ, 15-19 FOK ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA Tovább folyta­tódik a borult idő, bár a délnyugati és a déli ország­részben a felhőta­karó felszakadozhat. Ellenben a keleti országrészben szórványos esőzéssel is számolni kell. Reggel ködfoltok is keletkezhetnek, a nappali csúcshőmérséklet 15 és 19 fok között alakul, Észak-Szlovákiá- ban 13 fok várható. Holnap nyuga­ti irányból valamivel melegebb légtömegek érkeznek, ám az éjsza­ka mégis hideg lesz; a csúcshőmér­séklet a déli régiókban csak szer­dán emelkedik 20 fok fölé. Az uralkodó időjárás hatására a mozgásszervi problémákkal küszködök a ko­rábbinál nagyobb nehézségekbe ütköznek, különö­sen igaz ez a reumatikus eredetű betegségekben szenvedőkre. Gya­koribbá válnak a forgóval, a régeb­bi sebekkel, sérülésekkel kapcsola­tos fájdalmak. Nemcsak testi, ha­nem lélektani problémákkal is szá­molni kell, ugyanis jelenleg na­gyobb a depresszió valószínűsége. Ellenben az éjszakai álom mély és pihentető. KIJEV 21 Türnsz • Ózonhír: Szlovákia felett tegnap 280 Dobson-egységet mértek, ami 4 százalékkal kevesebb a sokéves átlagnál. Az ultraibolya sugár­zás intenzitása mérsékelt, az évszaknak megfelelő. A Nap kel 06.47-kor - nyugszik 18.37-kor A Hold kel 18.33-kor - nyugszik 05.01-kor

Next

/
Oldalképek
Tartalom