Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-24 / 221. szám, péntek

10 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 24. TARTÁLYGÁZ T fűtés ▼ vízmelegítés ▼ főzés ▼ műszaki felhasználás A propán tartályban történő forgal­mazásának piacán elsőséget élvező PROBUGAS ebben az idényben is a legelőnyösebb kinálattal érkezik. Ön választhatja meg, min, mennyit akar takarékoskodni. Vigyázat, az akció csupán a 2004.11. 15-ig megkötött szerződésekre vonatkozik. Hívjon most, és egyez­tesse üzletkötőinkkel a konzultáció időpontját, mely során részletesen tájékozódhat kínálatunkról. ffl PROBUGAS Energia mindig és mindenhol Hivja térítésmentesen a 0800 17 00 17-et Háztáji kertekben, nagyobb gazdaságokban egyaránt készíthető jó minőségű szerves biokomposzt Értékes talajjavító tápanyagforrás A biokertészkedés sikere nagymértékben függ az elegendő és jó minőségű komposzttól. Ezért a bio­kertésznek a kertből, az ál­lattartásból és a háztartás­ból származó szerves hul­ladékot komposztálnia kell. A szakirodalom a bio­komposzt készítésének több módját ismeri. Sze­rintem a biokomposzt ké­szítésének módját minden biokertészkedőnek saját magának kell kialakítania saját lehetőségei, céljai és anyagi feltételei alapján. KÖTELES GÁBOR A gyakorlatban találkoztam Me­zei Ottóné okleveles agrármérnök, a Magyar Biokertművelők Orszá­gos Klubja biodinamikus műhely vezetőjének módszerével. Ennek lényege, hogy nagy mennyiségű szerves anyagot hordát élő talajra. Ott az anyagot markológéppel 5-10 méter széles prizmába rakja. Az anyagot mennyiségétől függő­en 3-6 hónaposig érleli, külön­böző növényi kivonatokkal prepa­rálva, majd újabb 3-6 hónapi érés után a biokomposzt felhasználha­tóvá válik. A Kassa-vidéki járásban, Szinán, Schmidt Ferenc megközelítőleg 3 x 10 méteres területen kb. 0,5 m mély gödröt ás. A helyi bioklub el­nöke a gödör közepére egymástól 0,6-0,8 méteres távolságban vas­csöveket állít, vagy fakarókat ver a földbe, majd az egész területet kb. 0,5 m magas fémlemezből készült kerítéssel veszi körül. A gödör aljá­ra kb. 0,2 m vastagon istállótrágyát terít, melyet jól átnedvesít. Ezt kö­vetően az elterített trágyára folya­matosan rakja a konyhai és kerti hulladékot, természetesen a hosz- szabb darabokat aprítja. Ha a hul­ladékréteg vastagsága eléri a 0,2 Komposztkészítés kicsiben métert, jól meglocsolja és vékony réteg földdel takarja. Erre újabb trágyát hord, és a rétegzést min­daddig végzi, míg a komposztha- lom el nem éri az 1 m magasságot. Utána az egészet letakarja fűvel, majd a karókat (vascsöveket) ki­húzza és így lehetővé válik, hogy a levegő az alsóbb régetekbe is eljus­son. Megfigyelései szerint megfe­lelő oxigénellátás esetén a halom­ban három hónapon belül 65 C fok képződik. Ez a magas hőmérséklet 3^t hétig tart, közben a halom je­lentősen süpped. További 3-4 hét alatt kihűl, és fokozatosan beköl­töznek ide a földigiliszták. A jó mi­nőségű biokomposzt elérése érde­kében a halomba rakott anyagot még további 5-6 hónapig érleli. Ta­pasztalatai szerint a komposztolást legjobb júniusban és júliusban vé­gezni, mert a nyári tartós meleg kedvez a különféle talaj, illetve komposztlakó élőlények elszaporo­dásának. Az sem utolsó szempont, hogy ilyenkor nagyobb mennyi­ségű zöld szerves anyag áll a ker- tészkedők rendelkezésére. A neve­zett azt is megfigyelte, hogy az ősz­szel halomba rakott anyagok nehe­(Nase krásná záhrada) zen melegszenek be, s érésük így hosszadalmas. E két komposztálási mód előnye, hogy az alapanyagot nem kell megforgatni, s az egyes munkafolyamatok (például a hal­mok összerakása, a komposzt ki­szedése, szállítása a felhasználás helyére) gépekkel is végezhető. Hátránya, hogy jelentős területet foglal le kertünkből. Mivel én viszonylag kis kerttel rendelkezem, az Alwin Seifert által a Kertészkedés „mérgek” nélkül cí­mű könyvében leírt komposztálási módot tekintve mintául, a követ­kező komposztálási módszeremet alakítottam ki: kertem árnyékos sarkában egy 6x1 méteres komp­osztáló helyet jelöltem ki. Itt 0,4 m mély gödröt ástam, s a felszínen a gödröt 0,4 m magas beton-, illetve deszkafallal vettem körül. Itt hal­mozom fel a kertből, konyhából és az apró állatok tenyésztéséből szár­mazó szerves hulladékot. A folya­matos munkának köszönhetően ál­talában a telep 1/3-a érett, 1/3-a átforgatott, 1/3-a frissen összera­kott komposzt. Az alapanyagot, ha szükséges, előzőleg 0,05-41,10 mé­teres darabokra aprítom és 0,35-0,40 vastagon - tömörítés nélkül - szabadon a gödörbe ra­kom. Erre a szerves hulladékokból álló rétegre rendszerint körülbelül 0,05 m vastagságban nyúltrágyát terítek. Ha rendelkezek fahamuval és zúzott csonttal, akkor nagyon vékonyan azzal is beszórom az anyagot, majd az egészet vékony agyag- esetleg talajréteggel taka­rom le. Az agyagtakaróra a leírt módon újabb réteget rakok és ezt 6-8 hétig érni hagyom. Ügyelek ar­ra, hogy az egyes rétegek ne legye­nek se túl szárazak, se túl nedve­sek. (Ha az alapanyag érés közben keletkező bűzt áraszt, akkor túlsá­gosan nedves volt és most rohad.) A bomló anyagokban különféle mikroorganizmusok, ízeltlábúak és férgek telepednek meg. Természe­tesen beköltöznek ide a földigilisz­ták, amelyek elszaporodnak. Jelen­létük - élettevékenységük - nagyon kedvezően befolyásolja a kom- posztérést és a minőségét. A fagymentes hónapokban a komposztált anyagot 6-8 hét eltel­te után forgatom meg. Forgatás közben ügyelek arra, hogy az anyag a szélekről a halom közepé­re, felülről pedig alulra kerüljön. Ha a komposztot forgatáskor szá­raznak találom, akkor kellő mér­tékben megnedvesítem, majd az átforgatott anyagot fűvel takarom le és hagyom tovább érni. Amikor a komposztált hulladék - a vasta­gabb fás részeken kívül - teljesen elbomlik, akkor a felhasználás üte­mében kirostálom a kellő mennyi­séget. A rostán fennmaradt része­ket a többi anyaggal újra komposzt­álom. A leírt módszert azért kedve­lem, mert viszonylag kis helyen el­végezhető és elegendő komposzt- hoz juttatja a kis kertet művelő ker- tészkedőt. Hátránya, hogy viszony­lag sok kézi munkát igényel és a munka a komposztálóhely méretei­nél, valamint a komposzt mennyi­ségénél fogva nem gépesíthető. A szerző a szepsi mezőgazda- sági középiskola nyugalmazott szaktanára Condro FORTE Új generációs Condro Kétszeres erővel segít a sérült porcoknak! Kétszeres erővel az ízületi fájdalmak ellen! GS Condro FORTE A Rebecca nevet adta Mathias Tandau német nemesítő ennek a gyö­nyörű tearózsának. Az enyhén illatozó, serleg alakú virág világos­piros, fonáka citromsárga. A rózsa késő őszig ontja a vágásra alkal­mas bimbókat. Betegségekkel szemben ellenálló, és aránylag jól tű­ri a hideget is. (Közreadta: Győry Szilveszter, Fotó: Somogyi Tibor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom