Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-24 / 221. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 24. Fókuszban: az egészségügyi reform Az új egészségügyi rendszer a megelőzésre helyezi a legfőbb hangsúlyt Mindenki felelőssége nő A parlament elfogadta az egészségügyi rendszer sokat vitatott reformját szabályozó törvényeket. LAJOS P. JÁNOS A képviselők több száz módosító-indítványt nyújtottak be, a minisztérium azonban elérte, hogy a reform koncepciója alapvetően nem változott. Kisebb módosításokat megengedett, amivel „szociáli- sabbá” váltak a törvények, nőtt a kormány és a parlament ellenőrző szerepe. A kormány az ellenőrzés mellett a végrehajtásban is nagyobb szerepet kap a tervezettnél: két egészségbiztosító 100 százalékos tulajdonosa marad, a minisztérium fennhatósága alatt -lévő kórházak, szanatóriumok részvényeinek legfeljebb csak 49 százalékát adhatja el. A rendszer jelentősen liberalizálódik, nő a beteg és az orvos önállósága, de a felelőssége is. A beteg felelőssége nyilvánul meg például abban, hogy a fogászati kezelés egy része csak akkor lesz ingyenes, ha a páciens rendszeresen részt vesz megelőző kezeléseken. A megelőzésre különösen nagy hangsúlyt fektet Rudolf Zajac egészség- ügyi miniszter, szerinte ez a legolcsóbb kezelési forma. A reform hat egymással szervesen összefüggő jogszabályon alapszik. A minisztérium szerint ezek nem ellentétesek az alapszabállyal, de tovább rombolják azt a mítoszt, mely szerint az egészségügyi ellátás ingyenes. Meghatározzák az ellátásnak azt a szintjét, mely továbbra is ingyenes marad, vagyis a kötelező egészség- biztosítás fedezi. A fennmaradó kezeléseket teljes egészében vagy részben a beteg fizeti majd. A hat törvény átfogóan szabályozza az egészségügy valamennyi szereplőjének, a szolgáltatóknak a pácienseknek és az egészségbiztosítóknak, valamint az államnak a mozgáskörét, szerepét is. Megműtötték az egészségügyet (Illusztrációs felvétel) A HAT EGÉSZSÉGÜGYI REFORMTÖRVÉNY 1. Az egészségügyi biztosításról szóló törvény A törvény alapelvei: ♦ a rendszer szolidáris és mindenki beletartozik ♦ az egészségbiztosítást közpénzekből fedezik, melyeket kötelező járulékként szednek be ♦ mindenki szabadon választhat magának egészségbiztosítót, a biztosító senkit sem utasíthat vissza ♦ a járulékrendszer lineáris, vagyis a járulékok a bevételek meghatározott százalékát képezik, a kivetési összeg felső határa az átlagbér háromszorosa ♦ a szociálisan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett társadalmi rétegekért az állam fizeti a biztosítási díjat, mely a mindenkori havi átlagfizetés 4 százalékát teszi ki Az egészségbiztosítás két részre osztható: az általános egészség- biztosításra és az egyéni, kiegészítő biztosításra. Az általános egészségbiztosítás mindenki számára fedezi az egészségügyi ellátást olyan terjedelemben, ahogyan azt a törvények szabályozzák. Ez teljes mértékben a szolidaritáson alapszik, ami azt jelenti, hogy mindenki azonos mértékben juthat hozzá az egészségügyi szolgáltatáshoz, függetlenül attól, hogy tudja-e fizetni a biztosítási díjat. A szociálisan hátrányos .rétegek helyett - gyerekek, munkanélküliek, diákok, nyugdíjasok, stb. - az állam fizeti a biztosítási díjat. 2. Az egészségügyi ellátásról szóló törvény A jogszabály feladata az egészségügyi ellátás és a szolgáltatás körülményeinek, feltételeinek pontos meghatározása. Tartalmazza az ellátás nyújtásában résztvevők jogait és a kötelességeit, meghatározza az egészségügyi nyilvántartás kezelésének feltételeit és rendezi az egészség- ügyi ellátással összefüggő szolgáltatások feltételrendszerét. A törvény már nem tartalmazza az egészségügyi illeték pontos ösz- szegét, a kormány határozhatja meg, hogy a jelenlegi 20 illetve 50 koronás illetéket meghagyja-e vagy módosítja. A jogszabály szorosan kapcsolódik az általános egészségbiztosításból fedezett egészségügyi ellátás mértékéről szóló törvény. Az egészségügyi ellátást szolgáltatásként határozza meg, vagyis olyan szolgáltatást jelent, mely kielégíti a megrendelő valamilyen szükségletét, ebben az esetben az egészségi állapota javulását eredményezi. 3. Az általános egészségbiztosításból fedezett egészségügyi ellátásról szóló törvény Az egészségügyi reformnak ez a leginkább vitatott része. Sokan alkotmányellenesnek tartják, mivel szerintük az alaptörvény garantálja a teljes körű egészségügyi ellátáshoz való jogot. Az alkotmánybíróság azonban nem találta alkotmánysértőnek a 20 és 50 koronás illeték bevezetését sem, tehát feltételezhető, hogy ez a jogszabály is „túléli” az alkotmánybíróság felülvizsgálatát. Rudolf Zajac miniszter szerint nem áll ellentétben az Alkotmánnyal, mivel az egy másik törvény hatáskörébe utalja az ingyenes egészségügyi ellátás pontosabb feltételeinek meghatározását. A jogszabály mintegy 6000 diagnózist sorol fel, melyek kezelése műiden esetben és mindenki számára ingyenes marad. További háromezer diagnózis sorsáról azonban a kormány dönt a kate- gorizációs bizottság javaslatára. ♦ Katalogizáció A törvény feladatul szabja a betegségek katalogizálását, ami azt jelenti, hogy minden betegségre vonatkozóan meg kell állapítani az előírt kivizsgálási és kezelési eljárást. Ez annyit tesz, hogy az orvos pontosan tudni fogja, hogy a beteg panaszától és a feltételezett betegségtől függően milyen kivizsgálásokat kell elvégeznie, illetve milyen kivizsgálásokat fizet ki neki a biztosító. Meghatározza tehát például, hogy mikor szükséges a vér-, mikor a vizelet- vizsgálat, mikor kell röntgenkivizsgálásra küldeni a beteget stb. Ugyanez vonatkozik a kezelésre is, a katalogizációs bizottság pontos útmutatást ad a kezelési folyamatra vonatkozóan. A katalogizációs bizottság 11 tagú lesz, 5 tagot a szakmai szerveztek, 3-3 tagot pedig a biztosítók és az egészségügyi minisztérium javasolhat. ♦ Kategorizáció A törvény másik lényeges eleme, mely közvetlenül a beteget érinti: a kategorizációs tevékenység. Ez a betegségek, az egyes diagnózisok fontossági sorrendbe állítását jelenti, ebből következik majd az, hogy melyik betegség kezeléséért mennyit fizetünk. A határt, ami alatt már fizetni kell a kezelésekért, a kormány és a parlament húzhatja meg. A kategorizációs bizottság 11 tagú lesz, 5 tagot javasolhatnak az egészségbiztosítók, 3-3 tagot pedig a szakmai szervezetek és az egészségügyi minisztérium. Egy bizonyos átmeneti időszakban a betegek csak a gyógyítással összefüggő szolgáltatásokért fizetnének, magáért a gyógyításért nem. A katalogizációs folyamat előreláthatóan szintén több hónapot vesz igénybe, erre az időre átmeneti időszakot tartalmaz a törvény. 4. Az egészségügyi szolgáltatókról szóló törvény A jogszabály liberalizálja az egészségügyi piacot, lehetővé teszi, hogy valamennyi szolgáltató, aki teljesíti a feltételeket - műveltség, felszereltség stb. - szabadon vállalkozhasson az egészségügyben. A jelenlegi szabályozás még mindig körzetekhez köti a szolgáltatók vállalkozási lehetőségét, vagyis megszabja, hogy egy bizonyos területen hány azonos típusú orvos dolgozhat - hány körzeti orvos, szakorvos stb. A korlátozás jogát bizonyos esetekben a kamaráknak adja, amelyek tagjaik érdekeit nézve nagyon nehezen engedélyezik új szolgáltatók letelepedését. Például a gyógyszerészkamara megszabta, hogy milyen sűrűn lehet gyógyszertárat nyitni, ezen felül nem engedélyezi új gyógyszertár nyitását. Az új jogszabály a szakmai és felszereltségi feltételek teljesítése esetén automatikusan engedélyezi a rendelő, vagy klinika megnyitását. Megszab azonban egy bizonyos minimális hálózatot, ami alá nem csökkenhet az adott területen dolgozó egészségügyi szolgáltatók száma. A minimális hálózat a jelenlegi rendszerből indul ki. Kezdetben az egészségbiztosítóknak minden szolgáltatóval szerződést kell kötniük, ez vonatkozik az orvosokra, a kórházakra és a gyógyszertárakra is. A gyógyszer- tárakkal kötött szerződés felbontható, ha a gyógyszertár megsérti az egyezséget. Ez a törvény szabályozza a kamarák működését is. 5. Az egészségbiztosítókról és az egészségügyi felügyeletről szóló törvény A biztosítók részvénytársasággá alakulnak, melyek a szükséges engedélyek megszerzése után működhetnek. A kötelező átalakulástól a minisztérium azt váija, hogy az egészségbiztosítás célszerűbbé, hatékonyabbá válik és egyben megszűnik a közpénzek pazarlása. Az Általános Egészségbiztosító és a Közös Egészségbiztosító 100 százalékos állami tulajdonban marad, működésükért továbbra is az állam vállal felelősséget. Ha a biztosító nyereséget termel, azt az érvényes szabályok szerint használhatja fel, mint minden más vállalkozás. Előtte azonban ki kell elégítenie valamennyi biztosítottja és szerződéses partnere igényét, vagyis a várólistákat ki kell ürítenie - mindenkinek meg kell kapnia a szükséges ellátást - és a szolgáltatókkal szembeni tartozásait ki kell egyenlítenie. Ennek kicsi a valószínűsége, hiszen a kezelések egyre drágábbá válnak, és a gyógyszerek ára sem fog csökkenni a jövőben. ♦ Az egészségügyi felügyelet A biztosítók tevékenységét a Felügyeleti Hivatal látja majd el, mely ellenőrzi az egészségbiztosítás standard színvonalát és az egészségügyi ellátás minőségét. A biztosítás standard színvonalának ellenőrzése azt is jelenti, hogy a hivatal felügyel a biztosító folyamatos fizetőképességének megtartására - ehhez megkapja a szükséges jogköröket is. A hivatal fenntartásához szükséges anyagiakat a létrejövő egészségbiztosítók finanszírozzák majd a törvény által megszabott, kötelező befizetéseikből. Előzetes számítások szerint az éves költségvetése mintegy 150-200 millió korona lesz. A biztosítók mellett ez a hivatal felügyeli majd az egészségügyi szolgáltatókat, a kórházakat és az orvosi rendelőket is, feladata lesz a minőség-ellenőrzés is. Teljesen új státust kapnak a boncorvosok, akik jelenleg a kórházak alkalmazásában állnak: a hivatal munkatársai lesznek, és az ő feladatuk lesz eldönteni, hogy az elhunyt páciensek esetében szükség van-e boncolásra. Országszerte 24 fiókirodája lesz a hivatalnak. Ezzel erősödik az orvosok és a kórházak feletti ellenőrzés, mivel az eddigi eljárás szerint a kezelőorvos dönthetett arról, szükség van-e boncolásra. A hivatalhoz fordulhatnak azok, akik úgy gondolják, kezelésük során orvosi műhiba történt. Alkalmazottai ellenőrzik, hogy az adott kezelés „lege artis” történt-e, azaz, hogy időben és az előírásoknak megfelelően megkapta-e a beteg mindazt a kezelést, mely szükséges volt állapota javításához. A jelenleg létező állami felügyelet nem képes hatékonyan ellátni fezt a feladatot, mivel jelenleg még az sincs ' pontosan meghatározva, hogy az egyes betegségeknél milyen eljárást kell alkalmaznia az orvosnak. „Tizennégy hónap alatt sikerült elérnem, hogy az állami felügyelet már két orvost is alkalmaz” - indokolta Rudolf Zajac egészségügyi miniszter azt, hogy az egyes műhibák kivizsgálása napjainkban nagyon lassan halad. 6. A mentőszolgálatról szóló törvény „Olyan mentőszolgálatot akarunk, hogy a mentő legfeljebb 10 perc alatt eljusson mindenkihez, aki balesetet szenvedett.” Ezt a tiszteletreméltó célt kicsit módosította a miniszter - ma már 15 percről beszél. Több mint 200 mentőállomás működik majd az országban, melyek üzemeltetését magántársaságokra bízná a minisztérium. Az egészségügyi hálózat egyedül ebben az esetben lesz szigorúan kötött, itt nem alakulhat ki piaci verseny, a biztosítóknak minden mentőszolgálattal szerződést kell kötniük. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉGBOLT, 11-15 FOK A Nap kel 06.43-kor - nyugszik 18.44-kor A Hold kel 17.28-kor- nyugszik 00.54-kor A Duna vízállása - Pozsony: 370, árad; Medve: 160, árad; Komárom: 140, árad; Párkány: 60, árad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA Eleinte változóan felhős lesz az ég, csak helyenként fordulhat elő zivatar, de komolyabb csapadékra sehol sem kell számítanunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11-15 fok között alakul. Gyenge, változékony irányú, nyugaton északnyugati szél fúj. Éjszaka a hőmérő higanyszála 9 és 5 fok közé süllyed. Holnap is felhős lesz az égbolt, csak keleten csökkennek némileg a gomolyfel- hők. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 16 fok közt alakul. Az időjárás a reumatikus és mozgásszervi panaszokkal küsz- ködőket viselheti meg. Az alacsony vémyomásúakat migrénes fejfájás gyötörheti, de fejfájást okozhatnak a hátgerincbán- talmak is. Szellemileg és fizikailag is kevésbé terhelhető szervezetünk, feladatainkra sem tudunk kellően összpontosítani. Ingerlékenyek, fáradékonyak lehetünk. A szív- és érrendszeri betegeket, valamint a légúti nehézségekkel küszködőket terheli meg az időjárás. tünisz ao
