Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-23 / 220. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 23. 22 Otthonunk Az idén novemberben érvénybe lépő törvénymódosítás szerint a számlákat már járási szinten írhatjuk alá Mire figyeljünk oda, ha nincs pénzünk új ingatlanra Új szabályok a lakástámogatásban Régi ház vásárlása Kása Zoltán: Bérlakások építésére a nonprofit szervezetek is kérhetnek pénzt (Somogyi Tibor felvétele) A parlament a napokban fogadta el az Állami Lakás­fejlesztési Alapról szóló törvény újabb módosítá­sát. A legfontosabb válto­zásokról és az intézmény anyagi helyzetéről az alap igazgatójával, Kása Zoltán­nal beszélgettünk. MOLNÁR IVÁN A hatalmas érdeklődés miatt az alap kasszája már a nyár kö­zepére kimerült. Mekkora ösz- szeget osztottak szét idén, és mely programok iránt volt a legnagyobb érdeklődés? Az alap költségvetése idén 3,126 milliárd korona volt. Ebből a legtöbb pénzt a bérlakások épí­tésére fordítottuk, mintegy 1,411 milliárd koronát, míg a második helyen a családi házak építése volt 794 millió koronával. Idén több mint egymilliárd koronával haladták meg a bérlakásokra be­érkezett kérvények a valós lehe­tőségeinket, ami jelentős gondo­kat okozott az alapnak. Ezt az összeget ugyanis képtelenek vol­tunk bebiztosítani. A polgármes­tereknek ezért dönteniük kellett, hogy ha nem kapnak dotációt az építésügyi minisztériumtól, ak­kor is igénylik-e az alap segítsé­gét. Meglepetésünkre mintegy 850 millió korona értékű kér­vényt vontak vissza, amit jövőre újra benyújtanak. Ennek ellenére úgy döntöttünk, hogy valami­képp módosítjuk az idei költség- vetést. Az javasoltuk, hogy az alap által 2002-ben felvett köl­csön utolsó részletét csak jövő februárban fizetjük vissza. Ezt a 278 millió koronás összeget így idén még felhasználhatjuk. Ja­vaslatunkat az építésügyi minisz­ter már jóváhagyta, jelenleg így már csak a kormány döntésére várunk. Ha ez is rábólint, akkor, a családi házak támogatását kivé­ve, az alap által nyilvántartott összes kérvényt ki tudjuk elégíte- mi. A családi házak esetében mintegy 350-400 kérvényt vissza fog kelleni adnunk. Akiknek nem fogadták el a kérvényeiket, azokat már érte­sítették? Még nem értesítettük őket. Akik július elseje után nyújtották be a kérvényeiket, azoknak ezt a jövő héten visszaküldjük. Hogy a július elsejét megelőző időszakból hány kérvényt nem tudunk kielé­gíteni, azt jelenleg még képtele­nek vagyunk felmérni. Másfél hó­napon belül azonban ezek eseté­ben is értesítjük a kérvényezőket, hogy sikerrel jártak-e. Akiknek idén nem fogadták el a kérvényeiket, azoknak jövőre újra be kell nyújtaniuk. Mire számíthatnak jövőre az alap programjai iránt érdeklődők? Az alap jövő évi költségvetése egyelőre optimizmusra ad okot, hiszen mintegy 4,138 milliárd ko­ronára számítunk. Mivel a bérla­kások esetében a polgármesterek idén mintegy 850 milliós támoga­tást adtak vissza az állami dotáció elmaradása miatt, a jövő év elején ezek a kérvények újra befutnak. Tudni kell azonban azt is, hogy közben módosult az alap­ról szóló törvény, vagyis jövőre már az új szabályok szerint kell benyújtani a kérvényeket. Miért volt szükség az újabb módosítá­sokra? Rendkívül sok panasz érkezett arra, hogy a magánszemélyeknek a pénz merítéséhez a megyei hiva­talhoz kellett fordulniuk, ami nem egy esetben borsos útiköltséggel járt. Az idén november elsején ér­vénybe lépő törvénymódosításnak köszönhetően a számlákat novem­bertől már csak a jogi személyek­nek kell a megyén aláírniuk, míg a magánszemélyek ezt már járási szinten intézhetik. Mindez, azt je­lenti, hogy azokban a városokban, ahol a kérvényeket szedik, ott ír­ják majd alá a számlákat is. Emellett a fontos változtatás mellett azonban a törvény több olyan részletét is módosították, amelyek ismerete fontos ahhoz, hogy jövőre benyújthassuk a kérvényünket. Jelentős változtatásra került sor a bérlakások tekintetében. Eddig ezek építéséhez csak a városok és falvak kérvényezhettek pénzt, az új törvény szerint ezt már a nonprofit szervezetek is megtehe­tik. Számukra ugyanolyan feltéte­leket szabtunk, mint a községek­nek. A bérlakásépítés keretében tudunk adni pénzt a mozgáskorlá­tozottaknak is. Esetükben 100 ezerről 200 ezerre emeltük a tá­mogatás mértékét. Változnak azonban az építéshez megszabott alapterületek is, ami az összes kér­vényezőnket érinti. A lakóházak­ban a lakás maximális alapterület­ét 90 négyzetméterről újra 80 négyzetméterre csökkentjük. A családi házaknál 160 négyzetmé­ter a maximális alapterület, plusz a garázs. A mozgássérültek eseté­ben a családi háznál az alapterület 180 négyzetméter plusz a garázs, ugyanekkor a lakóházak esetében nem kell betartaniuk a 80 négy­zetmétert. Tudni kell, hogy módo­sulni fog a kormányrendelet és a minisztériumi rendelet is. A kor­mányrendeletben szerintem ki fo­gunk térni a kamatok kérdésére is. A nemzeti bank ugyanis a tavalyi 6 százalékról idén 4,5 százalékra csökkentette az alapkamatát. Az elkövetkező időszakban további kamatcsökkentésre számítunk. Épp ezért várható, hogy a kor­mányrendelet nem a jelenlegi módszerrel fogja megállapítani az általunk szabott kamatokat. Nem gondolkodnak azon, hogy jövőre esetleg megszün­tetnek egyes programokat, vagy újabbakat nyitnak? Nem vagyok híve az ilyen válto­zásoknak. Az egyes programok­hoz ugyanis már ki van építve az informatikai rendszerünk, ami­ben már most 35 ezer ügyfelet re­gisztrálunk. A folyamatos módo­sítások áttekinthetetlenné tennék a rendszerünket. Korábban fennállt a veszélye annak, hogy az alapot meg­szüntetik. Mára úgy tűnik, hogy ez a veszély elhárult. Milyen jö­vőt jósol az alapjuknak? A megszüntetés veszélye mára elhárult. Ehhez nagyrészt az is hozzájárult, hogy az a pénz, amit az alap kap, nem terheli a közki­adásokat. Ez az egyik legnagyobb előnyünk az összes posztkommu­nista állam közül. Tudatában va­gyok azonban annak, hogy a la­káshitelezés elsősorban a bankok dolga, vagyis ha a jövőben tovább csökkennek a hitelkamatok, ak­kor az alap létjogosultsága meg­szűnik. Mindez persze nem máról holnapra fog történi, egypár évig ugyanis még mindenképp fontos szerepet játszunk majd a lakáshi­telezésben. Létjogosultságunkat mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az alap jelenleg az összes épülő lakás több mint 50 százalé­kának az építéséhez hozzájárul valamilyen módon. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mivel ma már használt lakásokra is kedvező feltételekkel lehet hitelt felvenni, megnőtt irántuk a keres­let. Érdemes azonban jó alaposan megnézni a kiszemelt ingatlant: ré­gi épületeknél nem kevés rizikófak­torral kell számolnunk. 1. Vegyük szemügyre kívülről az épületet: mikor volt utoljára felújít­va? Ha ráférne a kozmetikázás, ér­deklődjünk a közös képviselőnél vagy az önkormányzatnál, hogy tervezik-e a felújítást vagy esetleg nem vár-e bontásra az épület? Nem nyilvánították-e műemlékké, ami adott esetben megnehezítheti a fel­újítást? 2. Figyeljünk oda a repedésekre: ha a nyílászáróktól indulnak, akkor akár statikai problémákra is utal­hatnak! 3. Kérdezzük meg, hogy a látha­tatlanul futó csövek és vezetékek (víz, gáz, áram) mikor lettek fel­újítva! Egy százéves házban már egy lakás csöveinek kicserélése is komoly költséget jelent - arról nem beszélve, hogy hiába végeztetjük el mi a felújítást a saját lakásunkban, ha a ház egész csőrendszere elavult marad. 4. Nézzük meg a konnektorokat! Ha régiek, kilógnak a falból, vagy barna foltokat látunk rajtuk, az ar­ra utalhat, hogy az elektromos ve­zetékek elöregedtek. Rögtön kezd­jünk gyanakodni, ha régimódi, ne­hezen billenthető, fekete bakelitből készült villanykapcsolókra bukka­nunk. 5. Járkáljunk a parkettán, hogy mennyire recseg vagy mozog! Pró­ÚJ SZÓ-TIPP A többhónapos fűtési időszak­ban szükséges a lakások és családi házak gazdaságos melegítése. En­nek elérésére a piacon többféle fű­tési rendszert találunk. Az egyik legkorszerűbb - új technológiájá­nak köszönhetően - a „láthatatlan” fűtőtest. A szalagradiátorok a fal és a padló találkozásánál, parketta­szegély gyanánt futnak végig. A klasszikus, ablak alá helyezett, mé­retes fűtőtestelemekkel szemben a szalagradiátorok nem foglalják el a falfelületet, nem akadályozzák a helyiségek bútorozását. Tökélete­sen beépíthető új és régi épületek­be egyaránt. Az egyéb fűtőtestek­hez képest legnagyobb előnye, hogy egyenletes, sugárzó hőt ad le. így, esztétikus kialakítása mellett igen gazdaságos is, hiszen fűtési költségeinknek akár 20-30 száza­báljunk belesni a bútorok alá is, hogy ott nincs-e esetleg felszedve vagy megsérülve a burkolat, amit a háziak szerettek volna elrejtem! 6. Ellenőrizzük az ajtókat, abla­kokat, hogy jól záródnak-e! Egy­részt rengeteg energiát spórolha­tunk, másrészt a betörők munkáját is megnehezítjük, ha jól működő nyílászáróink vannak. A megvete­medett ajtó, ablak nemcsak az éle- medett korra utalhat, hanem akár statikai problémára is! 7. Tapogassuk meg a falakat: ha nedves, nyirkos, vizes, akkor jobb, ha búcsút veszünk a lakástól. Régi épületekben ugyanis gyakran kivi­telezhetetlen (vagy csillagászati összegbe kerül) az utólagos szige­telés. Gyanús jel lehet az is, ha fol­tos a fal, ha pereg a vakolat vagy a festék, esetíeg elviselhetedenül erős illatosítószag terjeng. 8. Nézzük meg, hogy a fürdőszo­bával határos helyiségekben nem mállik vagy penészedik-e a fal! 9. Érdeklődjünk az önkormány­zatnál, hogy az eladók pontosan hányán vannak bejelentve a lakás­ba! Amennyiben ismereden sze­mélyre bukkanunk, legyünk résen! Lehet, hogy a lakásmaffiával állunk szemben. 10. Látogassunk el a lehető leg­különbözőbb napszakokban a la­kásba, mielőtt végleges döntést hozunk! Figyeljük meg, napköz­ben mennyire világos a lakás (so­kan például gyűlölik, ha reggel a nap a szemükbe süt, míg mások kimondottan élvezik), este pedig próbáljuk felmérni, mennyire hal­latszik az utca vagy a szomszédok zaja. (otth) lékát is megtakaríthatjuk korszerű technológiájának köszönhetően. A „láthatatlan” padlóradiátor lehető­vé teszi nagyméretű üvegfelületek előtti terek esztétikus, gazdaságos és egészséges fűtését. Biztosítja a szükséges klímát és a páramentes üvegfelületeket. Éppen ezért töké­letes fűtőrendszere a télikertek­nek, szobáknak irodaházaknak vagy a nagy üvegablakokkal, ajtókkal ellátott lakásoknak is. A padradiátorból feláramló meleg légfüggöny a nyílászárók haszná­latakor meggátolja a helyiség gyors áthűlését. Légzsilipként is használható. További előnye, hogy a padlóradiátort fedő rácsot egy­szerűen csak fel kell tekercselni, így takaríthatóvá válik a csatorna. A könnyű takaríthatóság lehetővé teszi forgalmas átjárókba való tele­pítését is. Mindkét radiátortípus szerelése egyszerű, (n, o) Költségeinknek 20-30%-át is megtakaríthatjuk Láthatatlan fűtőtesteink Új fürdőszobák tervezésénél, vagy a régiek felújításánál nemcsak a szaniterek helyét érdemes előre megtervezni, hanem azt is, hogy hova és milyen tükröt szeretnénk Nem mindegy, hogy miben látjuk magunkat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tükör a lakásunk egyik kiegé­szítője, ami nemcsak funkcionális szerepet tölthet be, hanem akár la­kásunk dísze, ékessége is lehet. Az élmegmunkálásukat tekintve a tükröket három csoportba sorol­juk: vágott, csiszolt, fazettázott. A vágott tükröket általában keretek­be teszik bele. Napjaink egyik nagy divatja, a csempe közé beépített tü­kör. Erre a célra elegendő a vágott kivitelű tükör, hiszen a beépítésnek köszönhetően az élek nem tudnak sérülést okozni. A tükör mérete szabadon választható, hiszen bár­melyik üveges le tudja vágni a tük­röt a kért méretre. A vágott kivitelű tükör a legolcsóbb, azonban ne fe­ledjük hogy a díszítőszegély ára, amivel „bekeretezzük” a tükröt igen borsos is lehet. A csiszolt élű tükrök szemből szinte teljesen úgy néznek ki, mint a vágottak, azon­ban ha az éleken végighúzzuk az ujjúnkat, akkor sima felületet ér­zünk. Ha egyszerű tükröt szeret­nénk, de nem besüllyesztett kivitel­ben, akkor a csiszolt megmunkálá- sú termékeket célszerű választani. A fazettázott tükör esetében, már a tükör felületén is látszik a meg­munkálás, úgy néz ki, mintha kere­te lenne saját anyagából. A fazetta vastagsága általában 5-40 millimé­ter között változhat a tükör vastag­ságától függően. Természetesen a fazettázott tükröt is be lehet építe­ni, de ennek az ára már magasabb, azonban nem szabad elfelejtem, hogy ez egy hosszabb időre szóló, egyszeri beruházás! A tükör felüle­tét az alapmegmunkálást követően gravírozással, szitázással, homok­fúvással, ragasztással, vagy akár üvegfestéssel is tovább lehet díszí­teni. Új fürdőszobák tervezésénél, vagy a régiek felújításánál nem­csak a szaniterek helyét érdemes előre megtervezni, hanem azon is célszerű elgondolkodni, hogy ho­va, milyen és mekkora tükröt sze­retnénk. Különösen akkor, ha olyan tükröt szeretnénk, amire már rá van szerelve a lámpa, hi­szen ilyenkor érdemes az áramot a tükör háta mögött elrejteni, hogy semmi ne látszódjon! Ha a mosdó felett helyezünk el világí­tótestet, (nem a tükörre rászerel­ve) akkor érdemes a mosdó és a lámpa közötti távolságot úgy meghatározni, hogy biztosan el­férjen közötte a kívánt méretű tü­kör. A tükör felszerelésénél úgy határozzuk meg a magasságot, hogy a család tagjai tökéletesen láthassák magukat benne, illetve, hogy a tükör alá még egy üveg­polc is elférjen! (o, ép) Tükröm, tükröm, mondd meg nékem.. (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom