Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-22 / 219. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 22. Európai unió 11 Ellenséges légkör a mélyülni látszó szakadék miatt Vissza a berlini falat? euro.hu A tagországok azt várják, hogy javulni fog az övezet irányítása politikai szinten Kinevezték Mr. Eurót Svédországban kevés Szegények az Unióban 2001-es adatok szerint az Unió lakosságának 15 százaléka élt a szegénységi küszöb körül, vagyis hazájuk átlagos jövedelmi szintjének 60 százaléka alatt. A legkevesebb „szegény“ Svédországban, a legtöbb pedig Írországban élt. Az így jellemzett szegénység nem abszolút, inkább relatív koncepció. Az összehasonlítás inkább arról árulkodik, hogy az egyes tagállamokban mennyire egyenlő a vagyon eloszlása, mekkora a társadalmi egyenlőség. Svédországban a lakosság 9 százaléka élt a 60 százalékos szegénységi küszöb körül, Dániában 10, Hollandiában 11, Luxemburgban 12. A 15 százalékos EU-ádag fölé került Írország 21 százalékkal, a négy déli állam 19-20 százalékkal, (euro.hu) INDEX Felülbírálhatja a csatlakozási tárgyalásokon képviselt, a munkaerő szabad mozgását hét évre korlátozó álláspontját Franciaország. Az elmúlt fél év tapasztalatai alapján elmaradt az újonnan csatlakozók rohama, miközben számos területen szükség lenne az olcsó munkaerőre. A tervezetnél korábban nyitná meg munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott országok polgárai előtt Franciaország, jelentette a Rzeczpospolita című lengyel napilap, francia diplomatákra hivatkozva. A lengyel gazdasági miniszterhelyettes értesülései szeA Forsa Intézet közvéleménykutatása szerint minden ötödik német állampolgár visszaállítana a hidegháború jelképét, a berlini falat. A magyarázatot a német gazdaság elbizonytalanodásában látják a szakemberek. Tizennégy év és 1000 milliárd euró ráfordítás után a nyugatnémetek egynegyede visszaküldené a 15 millió keletnémetet a fal túloldalára, egy önálló államba, és a keletnémetek 12 százaléka is „kikívánkozik” a nagy Németországból. A „nyugati” németek 24 százaléka úgy érzi, személyesen is megszenvedte anyagilag az újraegyesítést. A nyugatiak 37 százaléka sokallja a keleti országrész felzárkóztatására fordított évi 80 milliárd eurót; ráadásul úgy vélik, az rint más EU-tagok is hasonló lépéseket terveznek. Keresik a munkaerőt A franciák előbb a szezonális munkavállalók előtt nyitnák meg piacukat, majd 2006 közepétől tartós foglalkoztatást is engedélyeznének. A francia vezetés mindenekelőtt a hiányszakmákban, a szállodai és az idegenforgalmi iparban, az orvosokat, nővéreket érintően tenné lehetővé. Franciaország a csatlakozási tárgyalások során, Németországhoz és Ausztriához hasonlóan a munkaerő szabad áramlásának hétéves, átmeneti korlátozása mellett érvelt. Az unió tagállamai „osszik” hálátlanok, és nem tesznek erőfeszítéseket, hogy a saját erejükből talpra álljanak. A keleti országrészben a munkanélküliség kétszerese a nyugatinak, és a jövedelmek sem érik el a gazdagabb tartományok szintjét. A megkérdezettek egyharmada érzi úgy, hogy nem él jobban, mint a kommunista éra utolsó éveiben. Nem véletlen, hogy a 2005 január 1-jén hatályba lépő szociális és jóléti reformtörvény előkészületei a keleti országrészben váltották ki a leghevesebb tiltakozást. Hans-Dietrich Genscher volt nyugatnémet és Markus Meckel egykori keletnémet külügyminiszter aggodalmuknak adtak hangot az ellenséges légkör és a két országrész között növekedni látszó szakadék miatt. közül csak Írország, Nagy-Britan- nia és Svédország nyitotta meg korlátlanul munkaerőpiacát a csatlakozók előtt. Elmaradt a roham Az elmúlt fél év tapasztalatai alapján a korlátozással csak any- nyit lehetett elérni, hogy az olcsóbb munkaerőre vágyó vállalatok az új tagországokba vitték termelésüket. Hamisnak bizonyultak a korábbi félelmek a keleti munkavállalók rohamáról is, hiszen a május elsejei csatlakozás óta mintegy 11 ezer lengyel talált munkát Írországban és ennél kevesebb Nagy-Britanniában, főként a szállodaiparban, a mező- gazdaságban és az épí-tőiparban. Az euróövezetbe tartozó tizenkét állam pénzügyminisztereinek hágai, informális tanácskozásán határoztak a jelenlegi legnagyobb tekintélyű luxemburgi politikus és gazdasági szakember kinevezéséről. A nyugaton csak Mr. Euróként emlegetett posztot Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök tölti be. MTI Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök lesz az euróövezet első pénzügyminisztere az Európai Unió közös pénzt használó tagországainak döntése alapján. A miniszterek ezzel egyúttal megelőlegezték azt a bizalmat az EU- nak, hogy a nemrégiben elfogadott alkotmányt minden tagországban megerősítik és életbe is lép. A nyugaton csak Mr. Euróként emlegetett posztot ugyanis ez a dokumentum hozza létre hivatalosan. Juncker diadala nem számít meglepetésnek, már korábban is őt tartották a legesélyesebbnek erre a posztra. Egyáltalán nem volt biztos viszont az, hogy a kérdésben már most sikerül egyezségre jutni a miniszterek között, ugyanis voltak tagországok, amelyek az osztrák Karl-Heinz Gras- ser pénzügyminisztert támogatták volna szívesebben. Ausztria nemcsak azért erősködött Grasser mellett, mert a saját embere lett volna, hanem azért is, mert így le kell mondani a másfél év múlva Jean-Claude Juncker esedékes osztrák EU-elnökséggel együtt járó euróövezet-irányító szerepről is. Grasser egyébként már Hágába érkeztekor jelezte, országa lényegében elvetette a vétózás gondolatát, és kész az euróminiszter kinevezésére, ha úgy látja, hogy ezzel javulnak a gazdaság- és pénzügypolitika uniós összehangolásának esélyei. Grasser számára a kompromisszumos megállapodás alapján - meg nem erősített információk szerint - Juncker helyettesének szerepköre jutott. Jeán-Claude Juncker szintén már érkezésekor jelezte, hogy felkérést kapott a posztra, és ha ki(Képarchívum) nevezik, elvállalja, és nagy lelkesedéssel fog dolgozni ott. A luxemburgi kormányfő az egyik legrégebbi tagja az EU pénzügyminiszteri tanácsának, mostani kinevezése pedig várhatóan jövő januártól kétéves periódusra szól majd. Az euróminiszter kinevezésétől a tagországok azt várják, hogy javulni fog az övezet irányítása politikai szinten. A gazdaságpolitikai vezetés az euróövezetben jelenleg a tizenkét érintett ország miniszterének kezében van, és sokak szerint ideje hatékonyabbá tenni. (A monetáris politikát az Európai Központi Bank irányítja). Franciaország a tervezettnél hamarabb megnyithatja munkaerőpiacát Szükség van az olcsó munkaerőre CSALÁDTAGOK Olaszország Olaszország az Európai Unió legközkedveltebb országa az európai polgárok körében. A csizma alakú ország háromezer éves történelmével, kultúrájával és világhírű konyhájával elkápráztat minden látogatót. Olaszország csak 1861-ben egyesült és a regionális jelleg még mindig él az olaszokban, akik először milánóiak, firenzeiek vagy nápolyiak és csak másodsorban olaszok. Olaszország az EU alapító tagjai közé tartozik. Az állandó üzleti és politikai botrányok ellenére az 58 millió lakosú ország gazdasága az egyik legfejlettebb a világon. A gazdaságot húzó vállalatok és cégek nagy része a jóval fejlettebb északon helyezkedik el, míg a déli rész jóval fejletlenebb, és elsősorban a mezőgazdaságra támaszkodik. Az országhoz tarozik Szicília, Szardínia és 70 kisebb sziget is. Igen változatos felszíni formákkal áldotta meg a természet, hiszen hatalmas hegyei mellett ott van a Pó-folyó alföldes völgye, mely sűrűn lakott, iparosodott vidék. Északi határa mentén az Alpok láncai húzódnak, az Appenninek pedig az Alpoktól Szicíliáig az egész félszigeten végignyúlik. Az ország különlegessége, hogy egyszerre három aktív vulkánja van: a Stromboli, a Vezúv Nápoly közelében, valamint a Szicílián található Erna. Az etruszkok voltak azok az első népcsoportok, melyek meghódították a félszigetet, valamikor a 12. és 8. század között Krisztus előtt. Lényegében eltűntek a hatalmas Római Birodalomban, egyeden síremléket hagyva csak maguk után kulturális bizonyítékként. A kortársaik, az ősi görögök, néhány kolóniát létesítettek a déli tengerparton, melyek Magna Garecia néven ismertek és később ezek független városállamokká fejlődtek. Ennélfogva Róma az etruszk és görög kultúrákból fejlődött ki. Az első Római Köztársaságot Krisztus előtt 509-ben alapították, amely megteremtette az alapját a demokrácia dogmájának, a latin nyelv nyelvészeti rémképének és a világ egyik valaha látott legnagyobb birodalmának. Ez az etnikai sokrétűség a 12. században kezdett megállapodni, amikor kezdetét vette a történelemkönyv következő nagy fejezete. Hatalmas versengő városállamok nőttek ki északon, amelyek vagy a pápát (a félszigeten belüli hatalom a pápai államokban öltött testet) vagy a császárt (általában idegen hatalom volt) támogatták. A városok és egy kereskedő osztály gazdagodása közvetlenül vezetett a kulturális fejlődéshez, melynek végeredménye a Reneszánsz kialakulása volt a 15. században. Festők, építészek, költők, filozófusok és szobrászok felülmúlhatatlan mesterműveket alkottak a városok közötti háborúskodás és az északi országok behatolása ellenére. 1861-ben kikiáltották az Olasz Királyságot. Az egység azonban nem tudta elrejteni azokat a hatalmas kulturális és társadalmi különbségeket, melyek különválasztották az iparosodott északot a szegény déltől. A következő évtizedekben a nemzet gazdasági válságokat és politikai botrányokat élt át, és így vészelte át Olaszország az első világháborút és vonult be a 20-as évek gazdasági válságába. Egy emlékezetes ügyetlen döntéssel a király arra kért egy Benito Mussolinit, hogy vegye át a kormányzást a fasiszta párt felügyelete alatt. Hitlerrel való kapcsolata komoly katonai vereséggel járt és a Szövetségesek invázióját eredményezte. A háború utáni éveket megszínesítették a szélsőségek: az olyan terroristák, mint a Vörös Brigádok tagjainak szélsőséges tettei, a szélsőséges jobbközép politikusok, a szélsőséges gazdasági fellendülés, a szélsőséges korrupció és csalás a kimondottan magas helyeken. Olaszország parlamentje híres a botrányokról és lemondásokról, és emiatt Olaszország időnként kormányzás nélkül van és kimondottan kaotikus, (nu) 1995 óta Nyugat-Európában megduplázódott az új fertőzések száma AIDS-járvány elé néz az EU-térség? euro.hu Egyre komolyabb gondot jelent az AIDS Európában, hiszen itt nő a legnagyobb arányban az új fertőzések száma - figyelmeztet az Európai Bizottság. A járvány nem csak az új tagországokat érinti. 1995 óta az új fertőzések száma Nyugat-Európában megduplázódott. David Byrne egészségügyi biztos szerint a betegség terjedésének megelőzése érdekében nagyobb erőfeszítéseket kellene tenniük a tagállamoknak és az unióval szomszédos országoknak. A szegényebb európai országokban élő betegek számára elérhető gyógyszeres kezelést kellene biztosítani. A hatóságok szerint szükség van a nemzeti stratégiák összehangolására, hogy újabb és hatékonyabb gyógyszereket dolgozzanak ki a betegség ellen. Pavel Telicka, a jelenleg az egészségügyi biztos mellett tevéHIV-pozitív AIDS Tünet nélkül férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt Szlovák állampolgár 90 19 109 27 5 32 63 14 77 Külföldi 54 7 61 33 51 7 58 együtt 144 26 170 30 5 35 114 21 135 A fertőzöttek száma Slovákiában (2003 elején), forrás: www.upkm.sk Az új fertőzések aránya 100 ezer lakosra Szlovákiában és az EU-ban i 'JI fi ff \ rnnmu*S*m m 1-------a teujpSF,Ste,/1 1985 1990 1995 2000 Szlovákia EU-átlag Forrás: European health for all database, WHO. kenykedő cseh EU-biztos szintén fenyeget. A biztos szerint az EU- úgy látja, hogy a HIV-vírus és az nak az egész kontinensre kiter- AIDS nem csak Afrika vagy a jedő politikai szerepet kell vállal- fejlődő világ gondja, Európa nia a fertőzés terjedésének meg- egyes részein valóságos járvány akadályozása érdekében.
