Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-20 / 217. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 20. RÖVIDEN Ellenőrök Dél-Koreában Szöul. Három hét leforgásán belül másodszor érkeztek Dél-Koreába vasárnap a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrei, hogy tisztázzák a sokáig titokban tartott ottani atomkísérletek hátterét. Szöuli kormányilletékesek közlése szerint a NAÜ- ellenőrök egyhetes látogatásuk folyamán két állami nukleáris létesítményben négy ellenőrzést végeznek, és több atomtudóssal beszélnek. Dél- Korea nemrég bejelentette, hogy tudósai 1982 óta titokban plutóniummal kísérleteznek, és négy évvel ezelőtt csekély mennyiségű uránt dúsítottak; ezek a kísérletek a közlés szerint tisztán tudományos célokat szolgáltak. (MTI) Nem szívroham végzett vele Moszkva. Az oroszországi merénylethullám nyomán - mint az várható volt - megszaporodtak a nacionalista, fajgyűlölő incidensek. Egy férfit a rendőrségi kihallgatáson vertek agyon. Moszkvában hírügynökségi értesülések szerint a rendőrségi kihallgatáson agyonverték azt a férfit, akit szombaton tartóztattak le, miután robbanószert találtak az autójában. Az Interfax rendőrségi forrásokra hivatkozva közölte, hogy hatósági jogkör túllépése és halálhoz vezető testi sértés okozása miatt kezdetek nyomozást, miután a halottkém szerint a korábbi hírekkel ellentétben nem szívroham, hanem verés végzett a férfivel. Az autó sofőrje letartóztatása után hét órával halt meg. (ú) Lemondott Csiang Cö-min Peking. Lemondott a kínai katonai bizottság elnöki posztjáról Csiang Cö-min. Helyét a testület élén Hu Csin-tao kínai államfő, a kínai kommunista párt főtitkára foglalja el. Azzal, hogy Hu Csin-tao lett a hadsereg első számú vezetője, kiteljesedett a kommunista államban két évvel ezelőtt megkezdődött nemzedékváltás. Mostantól Hu Csin-taoé a három legfontosabb állami funkció Kínában. Csiang Cö-min távozása - amelyet a nyugdíjazott politikus családjához közel álló forrás egészségügyi okokkal magyarázott - várhatólag sem a kínai belpolitikában, sem Peking külpolitikájában nem eredményez drámai változásokat. Ellenben pozitív hatása lehet, hogy elejét veszi a két politikus között kibontakozni látszódott hatalmi harcnak. (MTI) Egészségügyi okok vannak a háttérben? (Képarchívum) Allávi szerint, aki London után a héten Washingtonban is tárgyal, a merényleteket elkövető felkelőket külföldi terroristák támogatják Nem hátrálnak a felkelők Játék pisztolyt tart a magasba az iraki fiú a Bászrában őrködő brit katona háta mögött (Reuters-felvétel) Washington/Párizs/Bag- dad. Ijád Allávi, az iraki átmeneti kormány feje szerint a közelmúltban Irakban elkövetett támadásokért felelős felkelőket külföldi terroristák támogatják. ÖSSZEFOGLALÓ Továbbra is áradnak Irakba a külföldi terroristák, akik kárt akarnak tenni, alá akarják aknázni Irakot és az iraki demokratikus folyamatot -jelentette ki tegnap Ijád Allávi, az ABC amerikai televíziónak adott nyilatkozatában. A kormányfő az interjúban, amelynek szövegét az ABC előzetesen közétette, kitért az elől a kérdés elől, hogy a felkelők hány százaléka külföldi terrorista, de a külföldieket okolta a felkeléssel és azzal, hogy felhasználnak egyes csalódott irakiakat. Az elmúlt héten Irak-szerte megnőtt a felkelők által gépkocsiba rejtett pokolgépekkel, aknavetőkkel elkövetett támadások, illetve az iraki és az amerikai erőkkel vívott összecsapások száma, amelyek során több mint kétszáz iraki vesztette életét. Ijád Allávi, aki London után ezen a héten Washingtonba és New Yorkba, az ENSZ székhelyére látogat, „feltehetően túlzónak” nevezte azokat a becsléseket, amelyek szerint a felkelők száma eléri a százezret. Allávi elutasította azt a feltételezést, hogy a felkelők megerősödnének, egyre nagyobb területet ellenőriznének, egyre több amerikai katonát és irakit ölnének meg és végezetül győzedelmeskednének. „Mi győzünk. Továbbra is mi győzünk. Mi kerekedünk felül” - jelentette ki. Ijád Allávi közölte, hamarosan, valószínűleg már októberben megkezdődik Szaddám Húszéin volt iraki diktátor pere és igazságos tárgyalást ígért. Az amerikaiak által tavaly decemberben elfogott exel- nöknek emberiesség elleni bűntettekért kell felelnie egy különleges iraki törvényszék előtt. A megbuktatott diktátor esetleges kivégzésére vonatkozó kérdésre válaszolva Ijád Allávi csak annyit jegyzett meg, hogy az új iraki hatóságok visszaállították a halálbüntetést. Az átmeneti kormányfő cáfolta, hogy polgárháború lenne a különböző erők, a szunniták, a síiták és a kurdok között Irakban. Vannak felkelők, akik Szaddámmal voltak, akik gyilkosok, és vannak külföldi terroristák - szögezte le. Arra a kérdésre, hogy a tervek szerint januárban sor kerülhet-e az általános választásokra, Allávi kijelentette, hogy januárig még négy hónap van hátra és a dolgok kedvezően alakulnak majd ebben az időszakban. Közben a Bagdadban a múlt héten elrabolt brit es Két ameriKai állampolgár kivégzésével fenyegetőzött Abu Muszab az-Zarkávi jordá- niai származású terrorista, ha negyvennyolc órán belül nem engedik szabadon az iraki börtönökben fogva tartott nőket - jelentette az al-Dzsazíra arab műholdas televízió. A televízió részleteket mutatott be egy videofelvételből, amelyen a három férfi ülve és bekötött szemmel látható. A túszok mögött egy fekete álarcos férfi áll, géppisztolyát rájuk szegezve. Ezalatt egy szélsőséges iraki csoport foglyul ejtette egy török-amerikai cég tíz munkatársát - jelentette szintén az al-Dzsazíra arab televízió. A tv-adó híre szerint a magát Abu Bakr al-Szadik Szalafista Brigádnak nevező csoport azzal fenyegetőzik, hogy megöli a túszokat, ha munkaadójuk nem vonul ki Irakból három napon belül. A vállalat nevét az al- Dzsazíra nem közölte. A francia túszok helyzete sem ad okot az örömre. A legfrisebb jelentések szerint a francia belügyminiszter nem tudta megerősíteni azoknak a jelentéseknek a hitelességét, melyek szerint küszöbön áll az egy hónappal ezelőtt Irakban elrabolt két francia túsz szabadon engedése. Dominique de Villepin az Europe 1 rádióban nyilatkozva tegnap azt mondta: nem áll módjában ezt az értesülést megerősíteni. Egyúttal nagy elővigyázatosságot kért a túszügyben. Hangsúlyozta, értékelése szerint a két újságíró továbbra is az emberrablók fogságában van. Vannak olyan iga- zolhatónak tűnő jelek - fűzte hozzá -, melyek szerint mindketten életben vannak. Egy iszlámista csoport internetes honlapján közzétett nyilatkozat szerint az augusztus 20-án Nedzsefben elrabolt túszokat, Christian Chesnot-t és Georges Malbrunot-t hamarosan szabadon fogják bocsátani. Az Iraki Iszlám Hadsereg által aláírt nyilatkozat szerint a két francia újságíró állítólag vállalta, hogy a jövőben együttműködik a szervezettel és tudósításokat küld számára a harcokról és támadásokról. Az emberrablók eddig nem kértek váltságdíjat a túszokért. (MTI, r) Egyiptom tárgyalni hívja a palesztin vezetőket, Izrael radarrendszert telepít A Hamász vezetője Kairóba látogatott Az ország nem függeszti fel atomprogramját Irán továbbra is ellenáll ÖSSZEFOGLALÓ Dzsenín/Kairó/Jeruzsálem. Az izraeli hadsereg a hétvégén palesztin fegyveresek után kutatva behatolt a cioszjordániai Dzsenín- be. Mintegy húsz izraeli terepjáró és öt páncélos hatolt be a településre, ahonnan tűzpárbaj hallatszott. Korábban egy különleges izraeli osztag a Jasszer Arafat palesztin elnök vezette Fatah mozgalom katonai szárnyának, az al- Aksza Mártírjai Brigádjainak négy tagját likvidálta, a szervezet három másik tagja pedig egy izraeli légitámadás következtében Dzsenínben vesztette életét. Az izraeli hadsereg szóvivőjének tájékoztatása szerint egy palesztin nő a Dzseníntől délre fekvő Náblusz közelében lévő úttor- lasznál sikertelenül próbált meg leszúrni egy izraeli katonát. A nőt őrizetbe vették. MTI-JELENTÉS Belgrad. Helyhatósági választás kezdődött Szerbiában, illetve tartományi parlamenti választás a Vajdaságban tegnap reggel. A helyhatósági választáson az önkormányzati képviselőket arányos rendszerrel, pártlistákra szavazva választják meg, illetve két körben - a második forduló október 3-án lesz - közvetlenül választják meg a városi polgármestereket és az önkormányzati képviselő-testület elnökeit. A tartományi parlamenti választás során a képviselők felét pártlistáról, másik felét két fordulóban, egyéni körzetekben választják meg a 120 tagú parlamentbe. A tartományi választáson csak egyetlen magyar párt, a Vajdasági Közben tegnap egy izraeli fegyvergyártó cég igazgatója bejelentette, Izrael olyan radarrendszert fejlesztett ki, amely 20 másodpercen belül jelzi, ha a palesztinok a Gázai övezetből rakétát lőnek ki az izraeli területen, a határ közelében lévő Szderot városra. A radarrendszert nemrégiben telepítették a határ menti városba, amely gyakori célpontja palesztinok támadásainak. A jelzőrendszer működésével a város lakosságának elegendő ideje lesz, hogy az óvóhelyre meneküljön. Bár a palesztin rakéták meglehetősen pontatlanok, becsapódásuk nyomán két izraeli, köztük egy négyéves kisfiú halt meg a városban, és több ház is megrongálódott Szderotban. A most üzembe helyezett radarrendszer képes megtalálni a rakéta indítóállását, és azonosítani tudja egy magányos orvlövész tartózkodási helyét is Magyar Szövetség állított listát. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt nem tudta összegyűjteni a listaállításhoz szükséges, háromezer támogató aláírást, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének pártnévsorát pedig elutasította a tartományi választási bizottság. Közvélemény-kutatások szerint mindkét választáson a Szerb Radikális Párt jelentős térhódítása várható az önkormányzatokban és a vajdasági törvényhozásban. A tartományi választás nyomán várhatóan jelentős mértékben megváltozik a vajdasági parlament összetétele a Szerb Radikális Párt javára, s a demokrata tömb összes pártjának összefogására lesz szükség, hogy ellensúlyozzák a radikálisok befolyását. mondta el az igazgató az izraeli rádióban. Korábban egy nevének elhallgatását kérő repülőtéri illetékes közölte, hogy Háled Mesal, a Hamász radikális palesztin szervezet politikai vezetője váratlan látogatásra Kairóba érkezett. Egyiptom azt tervezi, hogy szeptemberben tárgyaláson látja vendégül a különböző palesztin szervezeteket a Gázai övezetből történő izraeli kivonulási tervvel kapcsolatos egységes palesztin álláspont egyeztetése végett. A Gázai övezettel határos Egyiptom palesztin rendőrtisztek kiképzését is vállalta. A kiképzés egy múlt heti megállapodás értelmében szeptember 25-én kezdődik. Háled Mesal legutóbb augusztus elején járt Egyiptomban, ahol Omar Szulejmannal, az egyiptomi hírszerzés főnökével tárgyalt. (MTI, s) Gyors döntést ígérnek Megkapták a tartózkodási engedélyt Budapest. Úgynevezett humanitárius tartózkodási engedélyt kapott a magyarországra menekült szabadkai Sötét család. Sötétéket egy menekülteket befogadó intézményben helyezték el; hogy pontosan hol, azt személyiségi jogaikra hivatkozva nem közölték. A hatóság az alapvetően tisztázott körülmények miatt gyors döntést ígér ügyükben. A család tegnap délelőtt kért menedékjogot. Azért hagyták el a Vajdaságot, mert bántalmazták és életveszélyesen megfenyegették őket. (ú) MTI-HÍR Teherán. Irán tegnap elutasította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség előző napi határozatát, amelyben az ENSZ szakosított szervezete felszólította Teheránt: vessen véget az urándúsításnak. „Irán nem fogad el semmilyen kötelezettséget az urándúsítás felfüggesztésével kapcsolatban” - jelentette ki Haszan Rohani, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára. „Erre egyetlen nemzetközi szervezet sem kényszerítheti” - tette hozzá. Haszan Rohani közölte: Teherán leállítja a NAÜ által végzett ellenőrzéseket, ha a testület kormányzó tanácsa az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul. „Ha Iránt a Biztonsági Tanács elé kívánják állítani, leállítjuk “a kiegészítő jegyzőkönyv megvalósítását” - mondta Haszan Rohani. Az atom- sorompó-egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve - amelyhez Irán Kabul. A külföldi csapatok addig maradnak Afganisztánban, amíg a helyi erők nem lesznek képesek szavatolni az ország biztonságát - jelentette ki Hamid Karzai afgán elnök. Az Afganisztánban állomásozó külföldi erők „csak akkor távoznak, ha már hatékony hadsereg áll rendelkezésünkre” - fogalmazott a közép-ázsiai ország államfője a fővárosban, Kabulban egy választási gyűlésen. Több mint 17 ezer amerikai katona állomásozik Afganisztánban azzal a feladattal, hogy leszámoljanak a három éve megdöntött tálib rezsim híveivel, valamint az Osza- ma bin Laden vezette al-Kaida ter2003-ban csatlakozott - lehetővé teszi az atomlétesítmények váratlan ellenőrzését. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szombaton elfogadott határozatában az atomprogramjával kapcsolatos minden függőben maradt kérdés záros határidőn belüli tisztázására, valamint mindenfajta urándúsítással összefüggő tevékenysége leállítására szólította fel Iránt. Nyomatékosan felszólította az országot, hogy tegyen eleget az ügynökség minden kérésének Irán csaknem két évtizedes titkos nukleáris tevékenységére vonatkozóan, beleértve a gyanús helyekre való korlátlan bejutást. Sejtetve, hogy az iszlám köztársaságnak esetleg az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt kell felelnie, ha visszautasítaná a követeléseket, a dokumentum leszögezi: a kormányzó tanács következő, novemberi ülésén „fog dönteni arról, hogy helyénvalónak tart-e vagy sem további lépéseket”. rorhálózat tagjaival. Az országban -jórészt annak fővárosában - teljesít szolgálatot továbbá a NATO mintegy 8 ezer fős békefenntartó egysége. Az amerikaiak, miután sikerült megfosztaniuk a tálib rezsimet a hatalomtól, megkezdték a2 afgán nemzeti hadsereg újjászervezését. A testületnek jelenleg 14ezei tagja van. Az afganisztáni rendőri erők kiképzését Németország vállalta, a szervezet létszáma egyelőre 20 ezer fő. Karzait éjjel-nappá nagy létszámú fegyveres testőrcég védelmezi. Pár nappal ezelőtt újabb merényletet kíséreltek meg ellene, amikor tálibok rakétát löt tek ki az államfőt egy kampánygyű lés helyszínére szállító helikopter re. A politikus sértetlen maradt. Választások Szerbiában és a Vajdaságban Erősödnek a radikálisok Egyelőre maradnak a külföldi csapatok Afganisztánban Lövöldöznek a tálibok MTI-HÍR
