Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-03 / 204. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 2. Szülőföldünk 27 Beiratkozási körkép a Galántai járás óvodáiban Nádszeg, Királyrév és Nagymácséd Egyelőre nagyobb létszámgondok nélkül működik a nádszegi, a királyrévi és a nagymácsédi óvoda. Az épületegyüttes a táboroktól a különböző tanácskozásokig sokféle rendezvény számára megfelel majd Üdülőközpont Garamkövesden Sliva Judit: „Az üdülő a természetiskolától, a kézművestáboroktól, a sportolók edzőtáborozásától a különböző tanácskozásokig sokféle rendezvény számára megfelelő helyszín” (A szerző felvétele) Nádszeg: A 95 gyerekkel működő intézmény a járás legnagyobb magyar óvodája. A magyar alapiskolával közös igazgatású. MadaKirályrév: Szekeres Márta igazgatónőtől megtudtuk, három tanerővel dolgoznak, úgy, hogy délelőtt két külön vegyes korcsoportban, délután pedig egy összevont csoportban foglalkoznak a gyerekekkel. A összlétszám 32, de délután kevesebben vannak, mert rász Anikó, aki igazgatóhelyettesi minőségben vezeti az óvodát, elmondta, idén 26-aü ballagtak, és 20 gyermeket írattak be. (gl) több gyereket ebéd előtt vagy után hazavisznek. Idén 12 gyerek megy iskolába, valamennyi magyar tannyelvűbe, és ugyancsak 12 új gyermeket írattak be. Az igazgatónő elmondta, eddig a működéshez szükséges minden támogatást megkaptak a fenntartótól, (gl) Garamkövesd. A Párkánytól alig négy kilométernyire található község iránt egyre több kirándulni, pihenni vágyó turista érdeklődik. M. CSEPÉCZ SZILVIA Ennek elsődleges oka az ideális környezet: Garamkövesdet egyik oldalról a kovácspataki dombok, másik oldalról a Garant határolja, és a Duna torkolata is csupán kő- hajításnyira van. A festői szépségű helyen található község önkormányzatát már jó ideje foglalkoztatja a szervezett faluturizmus kiépítése. Ennek érdekében nemrég komoly előrelépés történt. Az ön- kormányzatnak és Sliva Judit polgármester asszonynak köszönhetően a község tulajdonába került egy eladdig egy zsolnai cég üdülő- jeként működő, egyhektáros területen lévő ingadan. A mintegy 1300 lakosú település függeüen jelöltként tisztségbe került polgármestere, Sliva Judit már negyedik megbízatási időszakát tölti. Tizennégy éve áll tehát a község élén, s ezen idő alatt több nagy beruházást is kieszközölt a falu számára. A legfontosabbak közé tartozik az, hogy kiépült a központi vízvezetékrendszer, bevezették a gázt. Új a tisztítóállomás is, amelynek szennyvízelvezető csatornarendszerére már a község háztartásainak több mint fele rákapcsolódott. Legutóbb a zsolnai Doprastav nyári üdülőjét vásárolta meg a község, azzal a nem titkolt céllal, hogy egy egész évben működtethető rekreációs központot hoz ott létre. „Maguk a zsolnaiak ajánlották fel megvételre az üdülőt, valószínűleg a magas fenntartási költségek miatt, miyel lényegében csak az év két nyári hónapjában használták - mondta Sliva Judit. - A helyi önkormányzat egyik határozata szerint a község nem ad el ingatlanokat. Ezt idáig sikerült is betartani, s az összes eddigi beruházásunkat önerőből finanszíroztuk. A zsolnaiak fél évvel ezelőtti ajánlata kicsit korán jött, de nem mondtunk nemet, mivel pár éven belül egyébként is szerettünk volna egy községi üdülőt építeni. Ezért aztán hitelből vásároltuk meg az ingatlant. Büszkén mondhatom, hogy ez az első kölcsönünk, és ezért az igényelt összeget teljes egészében megkaptuk.” A polgármester asszony „civilben” közgazdász, ezért nem csoda, hogy tud bánni a pénzzel, jól gazdálkodik a falu vagyonával. Az üdülőközpont megvétele kitűnő befektetésnek bizonyult. Az épület- együttes kiváló állapotban van, komolyabb felújításra csak az eddig raktárként használt épület szorul, amelyet tornateremmé szeremének átalakítani. A lakóépületben tíz négyágyas szoba található, zuhanyzóval és szociális helyiségekkel, ezeken kívül két apartman és egy konyha is van - utóbbi egy ötven személy ellátására alkalmas étkezdével együtt. A teljes egészében berendezett üdülőbe már áprilisban beköltöztek az első lakók. Igaz, ők még nem turisták, hanem a párkányi gyermekotthon kis neveltjei, akik az otthon átépítésének öt hónapja alatt laknak Garamkövesden. Az árnyas fákkal, sportolásra alkalmas szabad területekkel tarkított üdülőközpontban remekül érzik magukat a gyerekek, és ha , jótündérük”, a polgármester asz- szony betér hozzájuk, el sem mozdulnak a közeléből. Ami pedig meglehetősen gyakran előfordul, hiszen az önkormányzat a helyszínt felmérve elkezdte a szándékai szerint jövőre már teljes kapacitással működő üdülő rekonstrukciójával kapcsolatos részletes tervek kidolgozását. „Az épületegyüttest szeretnénk egész évben kiadni, elsősorban nagyobb csoportoknak. Az üdülő a természetiskolától, a kézművestáboroktól, a sportolók edzőtáborozásától a különböző tanácskozásokig sokféle rendezvény számára megfelelő helyszín. De a falusi turizmust illetően a helybéli lakosoknak egyéb lehetőségeket is szeretnénk felkínálni a magas munkanélküliségi arány csökkentése érdekében. A kultúrház melletti épületben már elkezdtük egy információs iroda kialakítását, ahol elsősorban az idegenforgalommal kapcsolatos adminisztratív teendőkben fogjuk majd segíteni az érdeklődőket. Hogy a község lakosai odahaza, a saját portájukon is megfelelő módon fogadhassanak vendégeket, s ne csupán szállást adjanak, hanem - az étkeztetés mellett - a tájegységünkre jellemző, élő néphagyományokkal is megismertessék a kirándulókat a falusi disznótortól a tollfosztásig.” Sliva Judit, aki a polgármesteri poszton kívül az Ister-Granum Eurorégió konzultatív tanácsának is tagja, elmondta: a vízisportok kedvelőinek egy Garam-parti csónakkikötő és horgászstégek kiépítésével szeretnének kedveskedni. Garamkövesd hosszú ideje baráti kapcsolatokat ápol a közeli, a határ magyarországi oldalán levő Pilismaróttal, s a két testvértelepülés az üdültetést ületően hasonló terveket dédelget. „Nagyon jó a kapcsolatunk a pilismaród önkormányzattal. Ottani kollégámmal, Benkovics Lászlóval, az Ister-Granum Eurorégió idegenforgalmi bizottságának elnökével éppen egy közös határ mentijtályázatot dolgozunk ki, és igyekszünk pénzforrásokat felkutatni közös, idegen- forgalommal kapcsolatos terveink finanszírozásához - mondja a falu első embere. - Jómagam az idén 18 különböző, zömmel a falusi turizmussal kapcsolatos pályázatot készítettem, sajnos, elbírálásukról eddig még semmilyen visszajelzés nem érkezett. Európai uniós pénzeket most nem pályáztunk meg, mivel a község elkezdte törleszteni az üdülőre kapott hitelt, és jelenleg nem tudnánk biztosítani az uniós támogatások esetében szükséges önrészt. Ám bízom abban, hogy minden a terveink szerint alakul, és Garamkövesdet hamarosan a környék népszerű üdülőhelyeként tartják majd számon.” Felső sor: Kovács Attila, Serédi András, Borsányi Sebastian, Czinege Ádám, Kilácskó Beatrix. Középső sor: Nagy Tünde, Tácik Katalin, Keller Tímea, Farkas Krisztina. Ülő sor: Tácik Tamás, Farkas Scarlett, Serédi Natália, Kubányi Matko. Felső sor balról jobbra: Boglár Dániel, Németh Patrik, Opál Tamás, Menyhért Csaba, Lipkovics Gábor, Csőz Bálint, Almási Szabolcs, Vontszemű Dominik. Középső sor: Juhos Krisztina, Nagy Rebeka, Láncos Kitti, Angyal Vivien, Perina Barbara, Bugár Zsófia, Bahorecz Cyntia, Csőz Orsolya, Ágh Erika. Alsó sor: Borka Bence, Juhos Tamás, Menyhért Máté, Hencze Erik. Hiányzók: Menyhárt Ádám, Vontszemű Patrícia, Juhos Flóra, Konderka Krisztián, Fazekas Patrícia. Nagymácséd. Az önálló jogalanyisággal rendelkező óvodában két magyar és egy szlovák osztály működik közös igazgatás alatt. A két magyar osztályban 45, a szlovákban 22 gyerek van. A magyarok közül idén 16-an ballagtak. Benes Júlia igazgatónő elmondta, a magyar osztályokban általában telített a létszám. A demográfiai mutatók szerint az idei 22-vel szemben a következő évben 32, az azt követőben pedig 28 gyerek éri el az óvodáskort, (gl) Álló sor: Grunza Eleonóra(v), Farkas Bianka(v), Deák Imre, Ondrusek Veronika, Czakó Alex(v), Lancz Márió(v), Miklós Melánia(v), Duba Zsófia(v), Gál Patrik. Ülő sor: Forgács Cynthia(v), Matejka Nikoletta(v), Gál Dominika(v), Gál Krisztián, Letusek Barbara(v), Gál Marika(v), Pintér Patrik, Dobos András, Ferencz Arnold(v). Hiányzók: Kovács Róbert, Kamen Krisztina, Bigi Krisztina, Kovács Fruzsina. Megjegyzés: a végzősöket v-betűvel jelöltük. (Szőcs Hajnalka felvételei és képarchívum) A hetényiek megpróbálják hatékonyan kihasználni az európai uniós csatlakozás teremtette új lehetőségeket Brüsszeli pénzekből fejlesztenek IZSÁK ILDIKÓ Hetény. Pátka 1700 lakosú község Székesfehérvár mellett. A környék gazdaságilag nem elmaradott, így ez a kisközség is biztató jövő elé néz. Önkormányzata nagyobb távlatokban és tágabb lehetőségekben gondolkodik, ezért is kereste fel a Komárom melletti Hetény polgármesternőjét, Lucza Sárát, s ajánlotta fel a két önkormányzat uniós kereteken belüli együttműködést. így került sor az augusztus 20-i rendezvények kapcsán arra az ünnepélyes önkormányzati ülésre Pátkán, amelyre meghívták Hetény képviselő-testületét. Itt kerítettek sort az együttműködési szerződés aláírására Hetény és Pátka között. A hetényi polgármester asszony az Új Szónak elmondta: a pátkaiak messzemenő körültekintéssel szervezték meg a rendezvényt, s a leendő testvérközségből érkezőket a legnagyobb tisztelettel és szeretettel fogadták. A hetényiek örömmel nyugtázták, hogy vendéglátóik nem csupán a kultúra, a hagyományőrzés vagy a sport terén szeretnék az együttműködés szálait szorosabbra fűzni, hanem például gazdasági téren is vannak elképzeléseik a jövőt illetően. „Ha uniós távlatokban gondolkodunk, cseppet sem lehet közömbös, hogy tapasztaltabb partnerek állnak mellénk. Most egy ilyen lehetőség nyílt meg számunkra” - nyilatkozta lapunknak Lucza Sára. A pátkaiak az ünnepélyes önkormányzati ülésen egy konkrét tervezet megvalósítását is felkínálták a hetényieknek. Hogy megvalósul- hat-e, az természetesen a helyi adottságok alapos felmérése és mérlegelése után derül csak ki. A polgármester asszony szerint ha a felmérések igazolják a tervezet megvalósításának lehetőségét, akkor Pátka és Hetény közösen pályázhat egy-egy, Magyarországon is már több helyen működő, szélenergiát hasznosító rendszer megépítésére. Az anyagi fedezetet is biztosítottnak látszik, az erőmű uniós forrásokból, ún. tükörpályázat alapján válhat kivitelezhetővé. Hetény polgármester asszonya, Lucza Sára azonban nem csupán ilyen szempontból nézi a falufejlesztés lehetőségét. A pályázatírás fogalma már rég nem ismeretien számára, hiszen az ún. hídverőközségek közös pályázatával már biztosította a községfejlesztési tervezet kidolgozásának anyagi hátterét. Bár a tervezet csak ősszel készül el, Hetény a falufejlesztés keretében hosszabb távon az iskola melletti, eredetileg napközi otthonnak szánt épület hasznosítását szeremé megoldani. Az épület csak a közelmúltban került át a község tulajdonába. Mielőbbi rendbe hozása megfelelő anyagi háttér előteremtésével megoldható. Bár ez ügyben Lucza Sára (A szerző felvétele) csak a szeptemberi önkormányzati ülés döntése lesz mérvadó, az előzetes tervek és megegyezés alapján az épület szociális otthonként szolgálna, hiszen e község is egyre inkább öregszik. A hetényiek az otthon megépítését is uniós forrásokból kiviteleznék. Ha a terv zöldet kap, sok helybélit foglalkoztathatnának az építkezésen és személyzetként, csökkentve a munkanélküliek csaknem 20 százalékos arányát a faluban.
