Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-14 / 213. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 14. RÖVIDEN Újabb harcok Afganisztánban Kabul. A megdöntött tálib rezsim huszonkét feltételezett hívét ölték meg amerikai katonák a dél-afganisztáni Zábul tartományban kitört súlyos harcokban - közölte Kabulban az amerikai katonai szóvivő. Az elesett vallási fanatikusok közül hárman arabok voltak. A szombaton kezdődött harcok tegnap reggel fejeződtek be. Az amerikai egységek nem szenvedtek veszteséget. (MTI) Atomfegyver elleni fatva Teherán. Az atomfegyver alkalmazását fatvával (iszlám egyházi átokkal) sújtó vallási rendeletet adott ki Ali Hame- nei ajatollah, Irán vallási és politikai vezetője. A rendelet egy nappal azelőtt látott napvilágot, hogy tegnap Bécsben a Nemzetközi Atomenergiaügynökség (NAÜ) kormányzótanácsának ülésén Nagy- Britannia, Franciaország és Németország olyan határozattervezetet terjesztett be, amely novemberig adna határidőt Teheránnak arra: bizonyítsa be, titokban nem tör atomfegyver birtoklására. A dokumentumot ismertető külügyi szóvivő azt mondta, Teherán garanciákat tud adni arra, hogy nukleáris programja kizárólag békés jellegű. Aharón Zeévi, az izraeli katonai hírszerzés vezetője tegnap azt állította: Irán önállóan, külföldi segítség nélkül is fél éven belül katonai felhasználásra alkalmas nukleáris kapacitásra tehet szert, ha a fejlesztések a jelenlegi ütemben folytatódnak. (MTI) Nem lesznek támaszpontok Vilnius. A NATO nem tervezi katonai támaszpontok létesítését az észak-atlanti szövetséghez márciusban csadakozott balti országokban. Harald Kujat tábornok, a NATO Katonai Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy „nincs erre vonatkozó cselekvési terv”. NATO-támaszpontok létrehozása Észtországban, Lettországban és Litvániában mindig is érzékeny kérdés volt Oroszország számára, amely hosszú időn át dühödten ellenezte belépésüket. A Katonai Bizottság irányítja a jelenlegi két NATO-főparancsnokságot, ezenkívül ajánlásokat tesz az Észak-adanti Tanácsnak, a Védelmi Tervező Bizottságnak és az Atomtervező Csoportnak. Kujat tábornok egyúttal jelezte, hogy a NATO folytatni fogja a bald államok légterének ellenőrzését. (MTI) Kujat szerint a támaszpontok kérdését a bizottság ülésein nem vitatták meg (Képarchívum) Az elnökválasztás előtt a Bush-kormány csökkentené az amerikai veszteségeket Szaddámnak nem volt köze szeptember 11-hez Amerikai ellenőrző pont Fallúdzsa határában (Reuters-felvétel) Bagdad/Fallúdzsa/Párizs/ Róma/Varsó. Még életben van az Irakban elrabolt két francia újságíró - közölte tegnap Dominique de Villepin francia belügyminiszter. A két olasz segélymunkásról új hír nem volt tegnap, viszont elraboltak két ázsiait meg két ausztrál állampolgárt. ÖSSZEFOGLALÓ Az Europe 1 francia rádiónak de Villepin úgy fogalmazott: a francia kormány jelzéseket kapott, amelyek úgy értelmezhetők, hogy a túszok életben vannak. Párizs továbbra is folyamatosan megtesz minden erőfeszítést a két francia kiszabadítása érdekében. Ulémák nyilatkozata Tartani lehet attól, hogy egy, Irakkal szomszédos ország titkos- szolgálatának műve az arab országban hat nappal ezelőtt túszul ejtett két olasz segélymunkás elrablása - jelentette ki az iraki szunniták legfontosabb szervezetének egyik vezetője tegnap Bagdadban. „A két olasz nő elrablásának módja, az, hogy a segélymunkásokat Bagdad közepén egy, golyóálló mellényt viselő fegyveresekből álló kommandó ejtette túszul, azt sejteti, hogy egy szomszédos ország titkosszolgálata áll a tett mögött” - fogalmazott al- Kobejszi sejk, a szunnita muszlim ulémák bizottságának egyik vezetője. A vallási méltóság elítélte a túszszedéseket, hiszen azok „csorbítják a türelmet hirdető muszlim vallás becsületét”. Maradnak a lengyelek Aleksander Kwasniewski államfő közölte: Lengyelország teljesíti iraki küldetését, annak ellenére, hogy vasárnap három lengyel katona meghalt és három megsebesült az arab országban. „El akarom mondani honfitársaimnak, hogy ma nem vonulhatunk ki egyoldalúan, idegesen, zűrzavarban Irakból, mivel a küldetésünket véghez kell vinnünk”- közölte a televízióban élőben sugárzott interjújában. A vasárnapi áldozatokkal együtt összesen tizenhárom lengyel katona vesztette életét Irakban. Irak déli és középső részén 8000 fős többnemzetiségű erő szolgál lengyel parancsnokság alatt, közöttük mintegy 2500 lengyel katona. Ultimátum Ausztráliának Két ausztrál állampolgár elrablását jelentette be tegnap az Iszlám Titkos Hadserege nevű csoport. Nyilatkozatában hangsúlyozza: Canberrának 24 órája van arra, hogy hazahívja Irakból a katonáit, ellenkező esetben a túszokat kivégzik. Ausztrália jelenleg 850 fős kontingenst állomásoztat Irakban. Bombázás Fallúdzsában Legkevesebb húsz iraki meghalt - köztük nők és gyermekek -, húsz másik pedig megsebesült az amerikai légierő és tüzérség által Fallúdzsában tegnap hajnalban indított támadásokban. A szemtanúk elmondták, hogy az amerikai gépek többször is alacsonyan átrepültek a város fölött. Az amerikaiak tüzérséget és harckocsikat is bevetettek a városban harcoló felkelők ellen. Szemtanúk jelentése szerint családok százai hagyták el a várost, amelynek határában a njegszálló csapatok több helyen is ellenőrző pontokat állítottak fel. Eközben már a második szélsőséges iszlám csoport közölte, hogy emberei lelőttek egy amerikai ro- botíepülőgépet Fallúdzsa közelében. Szír-amerikai párbeszéd Az USA és Szíria olyan tárgyalási mechanizmusok létrehozását vizsgálja meg, amelyek célja az iraki határ megerősítése és egyes, szíriai területről támadó csoportok tevékenységének megakadályozása. Ezt Kairóban jelentette ki William Burns közel-keleti ügyekkel foglalkozó amerikai külügyi államtitkár-helyettes. Powell kontra Cheney Condoleezza Rice amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó cáfolta azt a feltételezést, hogy az USA városokat engedne át a felkelőknek azért, hogy csökkentse a veszteséget a november 2-i elnök- választás előtt. Colin Powell külügyminiszter úgy vélte, hogy az erőszak Irakban nem fog csökkenni. Powell kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy semmi olyan bizonyítékról nincs tudomása, amely közvetlen összefüggésbe hozná Szaddám Húszéin rezsim- jét a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadásokkal. John Kerry demokrata párti elnökjelölt üdvözölte Powell szavait, szembeállítva Dick Cheney alelnökkel, aki a minap ezzel ellenkező értelmű nyilatkozatot tett. (SITA, MTI) Phenjan hozzájárult ahhoz, hogy külföldi nagykövetek mehessenek a helyszínre Szándékos volt a nagy robbanás Az iraki túszok szabadon bocsátását követelték Brüsszelben a Vajdaságról ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az EU-tagországok külügyminiszterei tegnapi brüsz- szeli találkozójukon nyilatkozatban követelték az összes iraki túsz azonnali szabadon bocsátását. Nem hivatalos napirendi pontként szóba került a vajdasági magyarellenes atrocitások kérdése is. Október közepén további szankciókat vezet be az unió Mianmar (Burma) ellen, ha az ázsiai ország kormányzata addig nem teljesíti az emberi jogok betartásával kapcsolatos uniós elvárásokat. A huszonöt tagország diplomáciájának vezetői az október eleji EU-ázsiai csúcstalálkozó kapcsán határoztak a büntetőintézkedések szigorításáról. Az új intézkedések értelmében tábornoki rangig lefelé kiterjesztik a mianmari vezetőket sújtó utazási tilalmat, illetve megtiltják uniós vállalatoknak, hogy mianmari állami cégekkel kössenek üzletet. Újfent kételyeiket fogalmazták meg a miniszterek Irán atomprogramjával kapcsolatban. Egyúttal reményüket fejezték ki, hogy Irán készen áll a kompromisszumra, és feladja urándúsítási programját. Brüsszelben a külügyminiszteri ülés ideje alatt iráni ellenzékiek több ezres tüntetése zajlott. Egyebek között azt követelték, hogy az EU foglaljon élesebben állást az iráni vezetéssel szemben, és vegyen le a terrorista szervezetek listájáról olyan mozgalmakat, amelyek a népet képviselik. Első ízben volt szó - Magyarország kérésére - üyen magas fórumon a vajdasági magyarverésekről. A B92 belgrádi rádió úgy értesült, bár az EU a magyarellenes támadásokat határozottan elítéli, Brüsszelben azt szeretnék, ha a belgrádi és a budapesti kormány közösen keresné az elfogadható megoldásokat. Kovács László magyar külügyminiszter, mielőtt felszólalt volna az értekezleten, újságíróknak elmondta: Magyarország célja az EU figyelmének a vajdasági atrocitásokra irányításával nem Szerbia- Montenegró elítéltetése, hanem annak elérése, hogy megszűnjenek a magyarok és más kisebbségek elleni támadások. „Szerbia-Monte- negró közelítése az EU-hoz fontos, mert erősíti az ország stabilitását és segíti demokratikus fejlődését, de ennek feltételei vannak” - mondta Kovács tervezett felszólalásából idézve. Feltétel, hogy Szer- bia-Montenegró működjön együtt a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök kivizsgálására létrehozott hágai törvényszékkel. A feltételek között kell említeni azt az elvárást is, hogy Belgrád tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait, és a szerb hatóságok tegyenek meg mindent az erőszakos cselekmények megszüntetése érdekében. (SITA, MTI) A hatalom központosításával a terrorizmus ellen Putyini szovjetizálás MTI-JELENTÉS Moszkva. Az orosz elnök a központi hatalom radikális kiterjesztésével és szovjet időket idéző társadalmi szervezetek létrehozásával kívánja egységbe forrasztani országát a terrorizmus elleni harc érdekében. Vlagyimir Putyin tegnap, a beszlani tragédia után tíz nappal a kormánytagok és az államszövetséget alkotó 89 régió vezetői előtt úgy vélte, hogy a terrorizmus felszámolásához radikálisan át kell alakítani a hatalmi mechanizmusokat. Bejelentette: ez év végéig szavazásra bocsátanak a dumában egy olyan törvénytervezetet, amelynek értelmében a régiók (eddig közvetlenül választott) kormányzóit a jövőben a regionális törvényhozások választják az elnök előterjesztése alapján. (Bár a Kremlnek eddig is meghatározó befolyása volt a kormányzóválasztásokra, ezek ezentúl gyakorlatilag elnöki kijelöléssé fokozódnak le.) Putyin javasolta továbbá, hogy a jövőben tisztán arányos rendszerben válasszák meg az alsóházat. Az állami duma képviselőinek felét eddig egyéni szavazókörökben választották. Ezzel a duma még inkább a nagy pártok, pontosabban az amúgy is a mandátumok több mint kétharmadát birtokló, Kreml-hű Egységes Oroszország ellenőrzése alá kerül. Az elnök megerősítette egy speciális nemzetbiztonsági struktúra létrehozását is, utalva más országok gyakorlatára. Ez a különböző szolgálatokra bontott egységes szovjet KGB feltámasztása felé mutat. A vártnál gyengébben szerepeltek a reformerők Elnapolt demokratizálás MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szöul/London/Moszkva/Pe- king. Vízi erőmű építésével volt kapcsolatban az a rejtélyes, nagy erejű robbanás, amely négy napja rázta meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság északi, a kínai határ mentén lévő részét. Ezt tegnap közölte Phenjanban Bili Rammell brit külügyi államtitkárral Pék Nam Szun északkoreai külügyminiszter. A detonációról a Yonhap dél-koreai hírügynökség adott hírt vasárnap hajnalban. A detonáció helyszínén egy hatalmas kráter keletkezett, az égbolton pedig több mint három küométer átmérőjű, gomba alakú felhő alakult ki. Egyes feltételezések szerint az Észak-Koreában áprilisban bekövetkezett, 170 halálos áldozattal járó vonatbalesetnél is súlyosabb katasztrófa történhetett, de felmerült annak lehetősége is, hogy Észak-Korea nukleáris robbantási kísérletet hajtott végre, bár ezt dél-koreai és amerikai tisztség- viselők később cáfolták. Pék Nam Szun révén a phenjani kormányzat tegnap először szolgált magyarázattal a történtekre. A BBC szerint azt mondta, hogy szándékos robbantás történt: vízi erőmű építése miatt leromboltak egy hegyet. A később érkezett jelentések szerint a brit kérésnek eleget téve Észak-Korea hozzájárult ahhoz, hogy külföldi országok nagykövetei fölkereshessék a robbantás helyszínét. Rammel ezt üdvözölte. Megfigyelők hangsúlyozták: a robbanás és az általa világszerte keltett félelmek jól példázzák a sztálinista vezetésű Észak-Korea és a nemzetközi közösség közötti feszültséget. Hu Csin-tao kínai államfő annak az óhajának adott hangot, hogy Kína és Észak-Korea erősítse együttműködését mind regionális, mind pedig nemzetközi ügyekben, ami a két ország javára válhat. A kínai elnök megbízottja útján intézett üzenetet Kim Dzsong II észak-koreai vezetőhöz és ebben biztosította hivatalosan is támogatásáról déli szomszédját. Hu Csin-tao üzenetét egyrészt a kommunista Koreának nyújtott pekingi biztosítékként értékelik a megfigyelők. Hangoztatják ugyanakkor: a kínai vezető állásfoglalása azt az igényt is tükrözi, hogy Phenjan mutasson nagyobb együttműködési készséget nukleáris kérdésekben. Kim Dzsong II tegnap fogadta Szergej Mironov orosz felsőházi elnököt, és jelezte, hogy új találkozóra számít Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Mironov értésre adta: Oroszország aggódik a Koreai-félsziget atomfegyvermentes státusa miatt, ami megfelel nemzetbiztonsági érdekeinek. Kim Dzsong II megértéssel fogadta ezt az álláspontot - tájékoztatott később Mironov. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Hongkong. A vármái gyengébben szerepeltek a gyorsabb demokratizálódás hívei a vasárnapi hongkongi parlamenti választásokon: csupán eggyel sikerült növelniük közvetlenül választott képviselőik számát. Az ellenzéki beállítottságú demokraták 18 képviselői helyet szereztek a 60 fős törvény- hozás közvetlen választással elnyerhető 30 helye közül. Ez mindössze egy mandátummal több a négy évvel ezelőtti eredményüknél. Ezzel szemben a Kína-barát tábor az eddigi hétről 12-re növelte közvetlenül választott képviselői számát. A honatyák másik fele kinevezéssel juthat mandátumhoz. Az ő személyükről gazdasági szervezetek, szakmai csoportok 200 ezer képviselője döntött a választással egy időben. Mindezek eredményeként a demokrata tábor összesen 25 képviselőt küldhet a hongkongi parlamentbe, hárommal többet, mint négy évvel ezelőtt. A Kína-barát fél pedig 34 mandátumot szerzett, ugyanany- nyit, mint négy évvel ezelőtt. A fennmaradó egy mandátumot pedig egy független jelölt nyerte el. A parlamenti választásokon rekordot döntött a részvételi arány: a választópolgárok 55,6 százaléka járult az urnák elé a Kína fennhatósága alá 1997-ben visszakerült, s Kínán belül jelenleg különleges közigazgatású területként kormányzott egykori brit gyarmaton. A választási eredmények jóval elmaradtak a demokrata tábor várakozásaitól. A demokraták ennél jóval jelentősebb támogatottságot reméltek, miután július elsején több százezer hongkongi tüntetett az ellen, hogy a pekingi kommunista kormányzat áprilisban több évvel elhalasztotta a teljes hongkongi parlament közvetlen választásának bevezetését.
