Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-11 / 211. szám, szombat

9 ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 11. Szombati vendégek Albert Sándor, a komáromi Selye János Egyetem rektora szerint a Közép-európai Tanulmányok Kara az egyetemük elleni dacból alakult - a nyitrai kar vezetése cáfol A szlovákiai magyarság két legnagyobb felsőoktatási intézményében, a komáro­mi Selye János Egyetemen és a nyitrai Közép-európai Tanulmányok Karán napo­kon belül megkezdődik az oktatás. Mindkét intéz­mény a hazai magyarság szolgálatát tartja fő céljá­nak, nem mindenben érte­nek azonban egyet. Szeret­nénk megköszönni Albert Sándornak (a továbbiak­ban AS), a komáromi egye­tem rektorának, László Bé­lának (LB), a nyitrai kar dékánjának, valamint két dékánhelyettesének, Gál Tibornak (GT) és Andruska Péternek (AP), hogy elfo­gadták meghívásunkat az Új Szó szerkesztőségébe. MOLNÁR IVÁN, RÁCZ VINCE Hamarosan megkezdődik az új tanév, így bizonyára mindkét intézmény részéről be tudnak számolni arról, hány diákkal kezdik az előttünk álló sze­mesztert. ÁS: A komáromi egyetemre a vártnál jóval többen jelentkeztek. A tanárképző karra idén 164, a gazdaságtudományi karra 149, a református teológiai karra pedig 49 nappali tagozatos hallgató iratkozott be. Ezen kívül 199 diá­kot vettünk fel levelező tagozatra. LB: Karunkon az első évfolyam­ba az idei évben 569-en jelentkez­tek, közülük 329-et vettünk fel nappali tagozatos hallgatónak. A levelező tagozatos hallgatók szá­ma az előzetes felmérések szerint 150 körül mozog. Ezen kívül a többi évfolyam hallgatóinak a szá­ma eléri a 350-et. Száz körüli a fel­sőbb évfolyamok levelező tagoza­tosainak a száma. Nyitra és Komárom az okta­tás minőségében úgy is verse­nyezhet, ha a lehető legjobb ta­nárokat sikerül meggyőzniük. Milyen oktatókra számíthatunk a két intézményben? LB: Nyitrán már sikerült betöl­teni a professzori és docensi állá­sokat, pályázatot írtunk ki azon­ban a tanársegédi és az adjunktu­si helyekre is. Ezek eredménye az elkövetkező napokban válik is­mertté. A 18 adjunktusi és tanár­segédi állásra 69-en jelentkeztek. Ez jóval több a szokásosnál, így van miből válogatnunk. AS: Minden karra sikerült olyan egyetemi tanárt találnunk, aki méltóképpen alakítja ki a kar arculatát. Tárgyaltunk Bokros La­jossal, a volt magyar pénzügymi­niszterrel is. Ezek a tárgyalások még nem zárultak le. Mikor válik ismertté a komá­romi intézmény végleges költ­ségvetése? AS: Már ismert a pontos diák­létszám, amely meghatározza a költségvetést. Hogy pontosan mekkora összeget kapunk, azt csak később fogjuk tudni. Mekkora támogatásra számí­tanak a határon túlról? AS: Magyarországról 130 mil­lió forintot kapunk, amiből 30 millió már a számlánkon van. A Magyar Koalíció Pártja húzásokra szánt pénzek folyósítá­sa válhat. E téren azonban óriási lehetőségek vannak a nemzetközi pályázatok, az európai uniós és a kutatásokra szánt támogatások terén. Elmondható tehát, hogy nem félünk egy esetleges kor­mányváltástól. GT: A silány költségvetés ná­lunk elengedhetetlenné teszi, hogy a lehető leghatékonyabban használjuk ki a külföldi projektek által kínált pénzforrásokat. Kollé­gáink is részt vesznek ezekben a projektumokban, amelyek közö­sek az egész egyetem számára. Milyen mértékben támogatja önöket erkölcsileg és gyakorla­tilag az MKP? Nem egy fórumon elhangzott már, hogy míg a ko­máromi egyetem az MKP ke­gyeltje, a nyitrai kar a legjobb esetben is csak mostohagyerek. AS: Ehhez tudni kell, hogy ami­kor az MKP bekerült a kormány­ba, kezdeményezte a nyitrai egye­temen egy tiszta magyar kar létre­hozását. A kormány mintegy 60 millió koronát különített el erre a célra, az egyetem szenátusa azon­ban elutasította a kar létrehozá­sát. Amikor aztán az MKP 2002- ben másodszor is bekerült a kor­mányba, második legerősebb pártként, a parlamenti elnöki posztot kaphatta volna. Ezt a rendkívül erős funkciót engedte át a magyar párt a szlovák keresz­ténydemokratáknak, cserébe azért, hogy a szlovákiai magyar egyetem létrehozása bekerüljön a kormányprogramba. A nyitrai szenátus ezt hallva, nagyon gyor­san döntött arról, hogy ott is le­gyen egy hasonló kar, ami persze nem tisztán magyar. A Közép-eu­rópai Tanulmányok Kara így mintegy truccból jött létre, szem­ben a komáromi egyetemmel. LB: A nyitrai szenátus semmifé­le magyar karra vonatkozó javas­latot nem utasított el. Mindeddig nem hallottunk arról sem, hogy a kormány 60 millió koronát adott volna egy nyitrai magyar kar lét­rehozására. Dokumentumokkal tudjuk bizonyítani, hogy a rektor úr állításai nem felelnek meg a va­lóságnak. Az 1998-as kormány- váltás után bekerült a kormány- programba, hogy a kormány meg­oldja a magyar pedagógusok és egyéb szakemberek képzését a fennálló egyetemek * keretében. Gyakorlatilag akkor indult be a kar kiépítése. 1999-ben készítet­tem el az MKP által javasolt kar létrehozásának minden részletre kiterjedő koncepcióját. Ezt adtuk be az egyetem vezetésének, ami­nek alapján aztán megindult a kar szervezése. 2001 őszén a nyitrai egyetem és az MKP által létreho­zott vegyes bizottság második ülé­sén sikerült megegyezni a kar koncepciójában. Szigeti László oktatásügyi államtitkár azonban egy újabb tárgyalási fordulót java­solt, amivel a nyitrai egyetem képviselői - arra hivatkozva, hogy már megegyeztek a koncepcióban - nem értettek egyet. A kar létre­jöttét azonban teljes mértékben támogatták. A koncepciót 2002 július elsején elfogadta a nyitrai egyetem szenátusa. Vagyis, ha Al­bert rektor úr azt állítja, hogy mi csak truccból hoztuk létre a nyitrai kart, nem mond igazat. Nekünk sem érdekünk, hogy egy szlovákiai magyar egyetem ellen harcoljunk. GT: Ha a kar létrehozása kicsit késett, az annak tudható be, hogy a nyitrai egyetemnek már ki volt dolgozva a fejlesztési terve. Nyitrán ez alapján először a szoci­ális tudományok karát hozták lét­re, csak azután alakulhatott meg a mi karunk. Ott voltam a 2002-es szavazáson, így teljes felelősség­gel állíthatom, hogy az egyetem részéről semmilyen akadályokat nem támasztottak. AS: A probléma az, hogy a nemrég létrejött nyitrai kar nem az a kar, amit az MKP korábban támogatott. Ez a kar egyedül a ko­máromi egyetem elleni dacból alakult. AP: Ha ez igaz lenne, akkor le­söpörnénk nem egy ember sok­éves munkáját, és erre szerintem egyikünknek sincs erkölcsi joga. Nem azért dolgoztunk éveken át a magyarság érdekében, hogy a ko­máromi egyetemnek tegyünk ke­resztbe. Mellesleg erre nem is lett volna időnk, hiszen a nyitrai egye­tem tanárainak is elég munkája volt azzal, hogy a kart létrehoz­zák. Természetesen minden em­bernek joga van a saját vélemé­nyére, de nem szabadna manipu­lálnunk a tényekkel. GT: Ha már az anyagi támoga­tást nem is, de az erkölcsi támo­gatást mi is megérdemelnénk az MKP részéről, hiszen negyven éven keresztül tartottuk a hátun­kat a hatalom felé, fenntartva a lelket a szlovákiai magyar ki­sebbségben. A jelenleg oktató szlovákiai magyar általános és középiskolai pedagógusok há­romnegyede például a mi isko­lánkból került ki. Az ellentétek ellenére van esély arra, hogy a két intézmény vezetése a jövőben megegyez­zen a közös programokban? AS: Ez ugyan nem az a kar, amit az MKP korábban támoga­tott, de ha már létrejött, minden­képp előre kell tekintenünk, és megtalálni a közös érdekeket. A jövőben várhatóan a nyitrai Kö­zép-európai Tanulmányok Kara és a Selye János Egyetem pedagó­giai kara egész biztosan együtt­működik majd. LB: A két intézmény hatékony együttműködésének az alapja a kölcsönös tisztelet, e nélkül nem léphetünk előre. Mi elfogadjuk és tiszteljük a komáromi egyetemet. Ha a másik oldalról is meglesz er­re az akarat, nem látom semmi­lyen akadályát az együttműkö­désnek, hiszen mindkét intéz­mény elsősorban a szlovákiai ma­gyar kisebbség érdekeit tartja szem előtt. Gál Tibor, Andruska Péter és László Béla kezdeményezésére a szlovák kormányhivatal és a pénzügy­minisztérium szeptemberben rendkívüli, 20 millió koronás pénzügyi támogatást nyújt a komáromi egyetemnek. Mire használják fel ezt a pénzössze­get? AS: Ki kell építenünk az egye­temi infrastruktúrát. Az állami költségvetésből kapott 80 millió koronát két épületbe fektettük be. Megvásároltunk egy 380 fé­rőhelyes kollégiumot és egy isko­laépületet, ahol megkezdhettük az idei tanévet. A következő tan­években azonban további tanter­mekre lesz szükség, ami nem kis összeget emészt fel. Nyitrán is most építik ki a kart. Mekkora pénzösszegre számítanak az elkövetkező idő­szakban? LB: Mi Nyitrán sajnos nem di­csekedhetünk a komáromihoz ha­sonló támogatásokkal. Minded­dig egy koronát sem kaptunk, így kénytelenek vagyunk a belső ke­retünkből gazdálkodni. Karunk költségvetése ebben az évben - a béralappal és az összes kiadással együtt - 10 millió korona. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a kisebbségi felsőoktatás, a Szlová­kiában megszokott normatív tá­mogatási rendszer mellett nem fog tudni soha méltóképp megél­ni. Ez így mindenütt többletfinan­szírozást érdemel, amiben számí­tunk a magyar kormányra is. Re­méljük, hogy ha rendeződnek az egyetemek körüli viták, Nyitrán is megkapjuk a bennünket megille­tő támogatást. lünk kínált szakterületek iránt is lesz igény. A nagy kérdés persze az, hogy meg tudunk-e egyezni a többi szlovákiai magyar felsőok­tatási intézménynyel. Jelenleg például magyar nyelvet és irodal­mat Pozsonyban, Nyitrán, Komá­romban és Besztercebányán is oktatnak. A jövőben abban kelle­ne megegyeznünk, hogy a kínála­tunkban ne legyen túl nagy átfe­dés, hanem egymást kiegészítve jelenjünk meg a piacon. LB: Teljes mértékben egyetér­tek a rektor úrral. Az volt az érde­künk azonban, hogy időben egyezzünk meg, vagyis még mie­lőtt mindkét intézmény megkezdi működését. Nem akkor kellene egyezkednünk, amikor már mind­két oldalon kidolgozták az intéz­ményi szerkezetet. A komáromi egyetem eseté­ben több tanulmányi szakra csak három évre adtak műkö­dési engedélyt. Nem jelent ez a továbbiakban problémákat az egyetem számára? AS: Az új felsőoktatási törvény értelmében mindig csak egy-egy ciklusra kaphatjuk meg a műkö­dési engedélyt. Csak ha lezárul az első ciklus, akkor kaphatjuk meg az akkreditációt a következőre, vagyis a magiszteri fokozatra. LB: Nyitrán az összes szakra megvan az akkreditációnk, vagyis mindenki, aki hozzánk iratkozott be, ötéves, vagyis magiszteri kép­zésben részesül. AS: Ehhez azonban el kell mon­dani, hogy az európai uniós csat­lakozás után minden egyetem minden pedagógiai programját újra kell akkreditáltatni. Eredeti­leg ezt idén őszig kellett volna el­végeznie az akkreditációs bizott­ságnak, amit a programok meny- nyisége miatt képtelen volt ellát­ni. A törvényhozástól ezért egy­éves halasztást kaptak. A Selye János Egyetem elsőként kezdte meg az új akkreditációt. A többi egyetemnek ugyan még megvan a régi engedélye, de hamarosan új­ra lesz szükségük. AP: Az új iskolaévben nyitott szakok természetesen már nálunk is az új törvény szerint vannak akkreditálva. Egy esetleges kormányváltás és egy kevésbé magyarbarát ka­binet hatalomra kerülése után mennyire kerülhet veszélybe a komáromi egyetem? AS: Az egyetemet törvény útján hozták létre, vagyis nem lehet ön­kényesen megszüntetni. Állami egyetemként ugyanazokat a pénzforrásokat kell számunkra biztosítani, mint a többi egyetem­nek. Bizonytalanná csak a beru­Manapság az oktatásnak el­sősorban a szolgáltató jellegét próbálják meg kidomborítani. Mindezt figyelembe véve való­ban van igény a jelenlegihez ha­sonló mértékű szlovákiai ma­gyar tanárképzésre? Nem tarta­nak attól, hogy esetleg nem lesz elég jelentkező? AS: Úgy gondolom, hogy az ál­talunk indított szakok - angol, német, magyar, informatika - olyan szakterületek, amelyekkel nem csak a pedagógia területén lehet érvényesülni. Ezek azok az alapkészségek, amelyeket egy munkáltató elvár a képzett mun­kaerőtől. A szlovákiai magyar is­kolákban azonban még mindig 30 százalékos a képesítetlen munkaerő, vagyis e téren is van még mit pótolnunk, így az álta- Albert Sándor (Gágyor Aliz felvételei) Éles vita a szlovákiai magyar felsőoktatásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom