Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-28 / 200. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 28. RÖVIDEN A csehek a szlovák kudarcra várnak Prága. A csehek ugrásra készen váiják a pillanatot, amikor a koreai Hyundai cég nem tud megállapodni Szlovákiával. Ústí nad Labem polgármestere kijelentette, hogy a város közelében levő ipari park rendkívül kedvező feltételekkel fogadja az autógyárat. A Czechlnvest vezetője ugyancsak kijelentette, megvan a terület, megvan a szándék, a koreaiaknak csak jönniük kell. A szaksajtó szerint a Szlovákiában el­húzódó területvita, a kisajátítási problémák arra indíthatják a Hyundai vezetését, hogy érdemes még egyszer felülvizsgálni korábbi döntésüket, amikor Csehország, Lengyelország és Magyarország elle­nében Szlovákiát választották beruházásuk számára. (t, n) Szeptember végére meglesz a vevő Pozsony. A Szlovák Villamos Művek vevőjének várhatóan szep­tember végére ismerhetjük meg a nevét, a privatizálás pedig az év végére zárulhat le - nyilatkozta egy, a nevét eltitkoló hivatalnok. A vállalat iránt a cseh CEZ, az olasz Énei és az orosz RAO UES International érdeklődik. Jelenleg mindhárman ajánlataik átdol­gozásán dolgoznak, mivel ezeket a privatizációs bizottság koráb­ban nem tudta kellőképp értékelni. A bizottság legközelebb szep­tember 10-én ül újra össze. (CTK) Újabb elbocsátások a gázműveknél Pozsony. A Szlovák Gázművek újabb megszorításokra kénysze­rül. A cég, amely jelenleg 5500 alkalmazottat foglalkoztat, az elkö­vetkező hónapokban a dolgozók tizedét kívánja elbocsátani. Vissza­esett az elmúlt időszakban az értékesítés is. Az első félévben - a múlt esztendő - azonos időszakához képest - 0,2 milliárd köbmé­terrel kevesebb, azaz 3,4 milliárd köbméter gázt adtak el. (TASR) Drágább lett az élelmiszer Pozsony. Az elmúlt egy évben több mint 5 százalékkal nőtt a me­zőgazdasági termékek ára. Júliusban csaknem 9 százalékkal drágáb­ban juthattunk hozzá a növényi és 3,3 százalékkal a húsipari termé­kekhez. A növényi termékek közül leginkább, csaknem a harmadával a kukorica drágult, a negyedével nőtt azonban a búza és 8 százalék­kal a burgonya ára is. A vágósertés ára a tizedével, a tojásé 2,6, a te­héntejé pedig 1,7 százalékkal volt magasabb, (ú) A Duna TV könyvgyűjtése a Selye Janos Egyetemnek Kiadóktól és egyénektől is V. KRASZNICA MELITTA Komárom. A Duna Televízió segítséget kíván nyújtani a szep­temberben induló Selye János Egyetem (SJE) könyvtárának fel­szereléséhez. Csermák Zoltán, a televízió marketingigazgatója és Albert Sándor, az egyetem meg­bízott vezetője a héten tárgyalt a részletekről. „A Duna Televízió a múltban már szervezett könyv­gyűjtést erdélyiek és kárpátaljai­ak javára, s most hasonló módon kívánják támogatni az újonnan induló szlovákiai.magyar egyete­met is - nyilatkozta lapunknak a megbeszélést követően Albert Sándor. - Az elkövetkező hetek­ben a Duna Televízió adásain, va­lamint a felvidéki magyar sajtón keresztül intéznek majd felhívást a széles nyilvánossághoz. Arra kérve mindenkit, hogy aki teheti, adományával járuljon hozzá az egyetem könyvtárállományának kialakításához.” Az egyetem ké­rése alapján mindenekelőtt a pe­dagógiai kar munkájához szüksé­ges könyveket várnak, egyrészt szépirodalmi műveket és gyer­mekirodaimat, másrészt pedagó­giai szakkönyveket. A televízió az egyes kiadókat is meg kívánja szólítani, de egyéni adományo­zóktól is várja a felajánlásokat. A tévében elhangzó felhívást a ter­vek szerint Pékár István, a Duna TV elnöke és Csáky Pál miniszter­elnök-helyettes intézi majd a né­zőkhöz. A felvételt szeptember másodikén Komáromban rögzí­tik. Az egyes hazai és magyaror­szági gyűjtési helyekről lapunk­ban is beszámolunk majd. Albert Sándor elmondása szerint azokat a könyveket, amelyeket az egye­tem nem tud felhasználni, isko­láknak és más könyvtáraknak ajánlják fel. Az oktatási tárca vezetője hétfőn feljelentést tesz Illegális felsőfokú képzés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Martin Frone oktatási miniszter a tervek szerint hétfőn fel­jelentést tesz ismeretlen elkövető el­len illegális felsőfokú képzés gyanúja miatt. A tárcavezető tájékoztatása szerint 16 olyan hazai intézményről van szó, melynek nincs felhatalma­zása arra, hogy Szlovákiában kínál­jon fel külföldi egyetemek által meg­hirdetett felsőfokú képzési lehetősé­geket. Az országban jelenleg 27 fel­sőoktatási intézmény működik; négy magán-, három állami, húsz pedig közegyetemnek minősül. Frone figyelmeztetett, azoknak a külföldi egyetemeknek, melyek or­szágunk területén is működtemek kihelyezett képzést, rendelkezniük kell a szlovákiai Akkreditádós Bi­zottság működési engedélyével. Az említett 16 intézmény egyike sem felel meg a fenti kritériumnak. A feljelentés a jogosulatlan vállalko­zói tevékenység gyanúját is tartal­mazza, amennyiben az említett egyetemek tandíj fejében kínálnak képzési lehetőséget. Martin Frone szerint a hallgatójelöltek - mielőtt benyújtják felvételi kérelmüket va­lamely hazai felsőfokú képzésre -, jól teszik, ha megbizonyosodnak afelől, az illető felsőoktatási intéz­mény valóban rendelkezik-e az Akkreditádós Bizottság által kiál­lított működési engedéllyel. A tár­cavezető hozzáfűzte, az oktatási minisztérium honlapján (www.- education.gov. sk) vagy sajtóosz­tályán bárki tájékozódhat a kér­désben. (érvé,s) A szeptember 10-i parlamenti képviselői találkozót valószínűleg megtartják Beosztottai javasolják Máért; elmarad az ülés "“ST Pozsony/Budapest. Ismét elmarad a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülése: a partnerek ezúttal szep­tember 11-én nem fognak tanácskozni. ÖSSZEFOGLALÓNK A találkozót a magyar kabinet már többször elhalasztotta, ami­re az ellenzék és a határon túli vezetők egy része bírálóan rea­gált. „Ezúttal azonban - tekintet­tel a magyarországi belpolitikai helyzetre - megértők vagyunk” - mondta lapunknak A. Nagy Lász­ló, az MKP képviselője. Szabó Vilmos, a Miniszterel­nöki Hivatal határon túli magya­rok ügyével foglalkozó államtit­kára Medgyessy Péter megbízá­sából a héten levélben tájékoz­tatta a tanácskozás résztvevőit arról, hogy a szeptember 11-ére tervezett összejövetelt elhalaszt­ják. „Gondolom, a mostani kor­mányzatnak és.a magyarországi csúcspolitikának kisebb gondja is nagyobb annál, mint az érte­kezlet megtartása. Kérdéses is volna, hogy ami ott elhangzana, annak teljesítését a következő kormány tudná-e garantálni. Most az egyszer megértő va­gyok, azt viszont nem tudom megérteni, a Máért ülését koráb­ban miért nem hozták tető alá. Jó lett volna, ha még az európai parlamenti választások előtt, vagy közvetlenül utána összeül­tünk volna” - nyilatkozta la­punknak A. Nagy László. A ma­gyar politikus szerint viszont most türelmesnek kell lenni, és személy szerint jó esélyt lát arra, hogy az új magyar kormány a Máért határozatait be fogja tar­tani. Szeptember 10-én a ma­gyarországi honatyáknak és a szomszédos országok magyar parlamenti képviselőinek kelle­ne találkozniuk, ezt valószínűleg nem halasztják el. Erre A. Nagy sem lát semmilyen okot, s az MKP készül rá. „Ha a magyar parlament menetrendje nem vál­tozik meg túlságosan, akkor ez a tanácskozás megvalósulhat. Ed­dig is Szili Katalin házelnök ga­rantálta ennek működtetését, s a mostani belpolitikai változások ebből a szempontból nem érintik a parlamentet, úgyhogy remél­hetőleg e téren nem lesz semmi­lyen változás, hacsak nem adó­dik technikai probléma, vagy Magyarországon nem hívnak össze rendkívüli parlamenti ülést” - tette hozzá érdeklődé­sünkre A. Nagy László, (sz-a) Nyelvi kisebbségek Szlovákiában és Európában - konferencia Somorján Az EBLUL szlovákiai szervezete ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Somorja. Megalakult az EB­LUL, azaz a Kevésbé Használt Nyelvek Európai Irodájának szlo­vákiai kirendeltsége, miután a hat Szlovákiában élő kisebbségi szervezet képviselője tegnap So­morján a Nyelvi kisebbségek Szlovákiában és Európában című nemzetközi szakkonferencia zá­róakkordjaként szignózta az erre vonatkozó szándéknyilatkozatot. Az EBLUL az Európai Unió tagországaiban élő kisebbségek nyelvének védelmét szolgáló nonprofit szervezet, amely 1982 óta fejti ki tevékenységét. Jelen­leg mintegy 40-45 millió európa­it képvisel kontinensünkön. Ed­dig 14 tagja volt, ám az Európai Unió május elsejei bővítésével lehetővé vált, hogy megvesse lá­bát az újonnan csatlakozó kelet­európai országokban is. Az EU lobbiszervezete nálunk a somorjai székhelyű Fórum Ki­sebbségkutató Intézettel vette fel a kapcsolatot, s ott rendezi be kelet-európai irodáját. Az EBLUL szlovákiai kirendeltségének ve­zetőjévé Öllős László politoló­gust választották. Öllős az EBLUL-ról lapunknak elmondta: olyan nyomásgyakor­ló civil szervezetről van szó, Bóján Brezigar EBLUL-elnök, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes és Öllős László, az EBLUL szlovákiai kirendeltségének vezetője a tegnapi somorjai tanácskozáson (Kusy Ferenc felvétele) amelynek megvan az a lehetősé­ge, hogy minden egyes kisebbsé­gi probléma esetén azonnal fel­keresse az EU-képviselőket vagy az Európai Bizottság tagjait, hi­vatalnokait. Másrészt e szerve­zet révén biztosított a folyama­tos információátadás az EU-ból. Csáky Pál miniszterelnök-he­lyettes a kormány nevében vál­lalta, hogy az iroda működési költségeit a kabinet állja. „Fon­tosnak tartom, hogy a szervezet, amely a multikulturalitás elvét hirdeti Európában, stabil támo­gatást kapjon a szlovák kor­mánytól” - hangoztatta Csáky Pál. A miniszterelnök-helyettes ígéretet tett továbbá a szlovén nemzetiségű Bóján Brezigarnak - aki 2001-től látja el az EBLUL elnöki teendőit - hogy közösen egyeztetnek Ján Figel EU-biztos- sal az Európai Bizottsággal tör­ténő együttműködési lehetősé­géről is. (gy) Pozsony. Mikulás Dzurinda fi­zetése negyvenezerrel több lehet­ne, javasolják a kormányfő saját emberei. A közalkalmazottak ju­talmazásáról, a tervezett fizetés- emelésekről szóló jelentés tárca­közi véleményezése során a mi­niszterelnöki hivatal munkatársai indítványozták: főnökük fizetése ne a képviselői bér másfélszerese, hanem két és félszerese legyen! Martin Maruska szóvivő azt állít­ja, nem tudtak a dologról. A köz­jogi méltóságok jutalmazását kü­lön törvény szabályozza, azaz semmiképpen sem lehet a közal­kalmazottakéval együtt valorizál­ni. A miniszterek ennek ellenére elnapolták az anyag megvitatását, jobbnak látták később visszatérni a kérdésre. Darina Malová polito­lógus szerint nem etikus, hogy a kormányfőnek saját beosztottjai akarják emelni a fizetését, főleg hogy a közelmúltban óriási felhá­borodást váltott ki, amikor a poli­tikusok lesöpörték az asztalról a Szabad Fórum javaslatát, mely­nek értelmében bérük visszaesők­ként Volna az áprilisi emelés előtti szintre. Viliam Veteskát, a parla­ment HZDS-es alelnökét felhábo­rította, hogy egyáltalán felmerül­hetett a kormányfői béremelés. „Dzurinda talán a választások előtti ígéretét akarja valóra válta­ni. Az egész országnak nem tud kétszeres emelést biztosítani, hát legalább a saját bérét próbálja va­lorizálni” - mondta Veteska. A politikusok jutalmazása ké­nyes témának számít, a képviselők általában ingerülten reagálnak, ha a sajtó azt firtatja, mennyit keres­nek. Amikor pedig a bérbefagyasz­tásról szóló javaslat terítékre került, Martinákováékat populizmussal vádolták. A pedagógusok, orvosok, rendőrök, papok és más közalkal­mazottak fizetésének esetleges emeléséről szóló dokumentum egyik mellékletéből kiderül: a köz­jogi méltóságok jutalmazásáról szóló 120/1993. törvény alapján havonta 185 személy kap pénzt, s a fizetést az átlagkereset alapján szá­molják ki. A képviselők például az átlagbér háromszorosát kapják, ezenkívül a különböző tisztsége­kért is jár bizonyos kiegészítés. A mandátum megszűnése után pedig öthavi végkielégítésre jogosultak, hacsak a következő választásokkor nem kerülnek ismét a parlamentbe. Az államfő az átlagkereset négysze­resét, a kormánytagok annak más- félszeresét tehetik zsebre, (sza, p) Eduard Kukán külügyminiszternek tetszik az ötlet; Alexander Patkolót a közkedvelt Cosby-show ihlette meg Tévékomédiában ismerhetnénk meg a romákat ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Roma komédiasoro­zatot szorgalmaznak a romák, mert azt gondolják, ezzel javíthat­ják a többségi társadalom róluk kialakult véleményét. Alexander Patkolót, a Szlovákiai Roma Kez­deményezés nevű szervezet elnö­két a közkedvelt Cosby-show ih­lette meg. Eduard Kukán külügy­miniszternek tetszik az ötlet, s úgy döntött: lobbizni fog a romák érdekében. Patkoló tegnap arról győzködte a szlovák diplomácia vezetőjét: ha egy komédiasorozat közvetítésé­vel mutatnák be a romák életét és szokásait, az a társadalom számá­ra újdonság lenne, a megszokot­tól eltérő szemszögből látnák e ki­sebbség életkörülményeit, problé­máit, s ennek hatására pozitív kép alakulhatna ki róluk. Szerinte nem elég dokumentumfilmeket, komoly vitaműsorokat, riportokat készíteni, mert azok általában csak egy szűk, művelt réteget szó­lítanak meg; az egyszerű emberek főleg a sorozatokat nézik. A Cosby-show, mely egy színes bőrű család élethelyzeteit komikusán ábrázolja, nálunk is közkedvelt, s a romák szerint hozzájárult egy toleránsabb amerikai légkör ki­alakításához, a rejtet rasszizmus visszaszorításához. „Van benne valami” - reagált a kezdeményezésre Juraj Tomaga, a külügyminisztérium szóvivője. Szerinte főnöke jónak tartja a kez­deményezést, bár a filmkészítés nem az ő asztala. „Eduard Kukannak látszólag semmi, ám valójában mégis sok köze van a dologhoz, hiszen nem oly régen éppen a romák vándoroltak töme­gesen Nyugatra, úgyhogy min­dent, ami javíthat helyzetükön, támogatni kell. A miniszter a so­rozatban lát fantáziát, segít tető alá hozni” - szögezte le érdeklő­désünkre Tomaga. Kukán maga nem forgathatja le, ám senki nem tilthatja meg, hogy felhasználja kapcsolatait, s tapasztalt diplo­mataként a megfelelő helyen a megfelelő embereknek említést tegyen a projektről, szóljon a ro­mák érdekében. A. Nagy László szerint a show ártana Pozsony. A. Nagy László, a parlament emberjogi bizottságának elnöke ugyancsak fontosnak tartja, a kisebbségekről - köztük a ro­mákról - pozitív kép alakuljon ki, ám nem hiszi, hogy egy showműsorral ez lehetséges. „Mindenképpen változtatni kellene a kormányzat médiapolitikáján, s azokat a pozitív lépéseket, melye­ket eddig is megtett a kabinet, megfelelően kellene a közvélemény előtt megjeleníteni. Örülnék, ha az etnikai kisebbségek képviselőit jó fényben tüntetnék fel a közszolgálati médiában - de nemcsak a nemzetiségi adásokra, hanem főleg a többségi nemzet számára ké­szült műsorokra gondolok. Attól tartok, a showműsor típusú meg­nyilvánulások inkább árthatnak, mint használhatnak a romáknak” - mondta lapunknak A. Nagy. (sza, s)

Next

/
Oldalképek
Tartalom