Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-05 / 180. szám, csütörtök

4 Régió ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 5. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Megtalálták a kisfiú holttestét Hernádfalu (Spisské Byst- ré). Tegnap dél körül megta­lálták annak a kisfiúnak a holt­testét, aki péntek este tűnt el. A holttestre a Bystrá-patak és a Hernád folyó összefolyásánál bukkantak rá, mintegy ötszáz méter mélységben. A területet egyszer már átkutatták, de a megáradt folyó miatt nem jár­tak sikerrel. A keresést a libe- reci mentőalakulat kutyái se­gítettek. (SITA) ' Nem ijedt meg a késtől Eperjes. Egy helyi üzlet­ben az eladóra támadt a hu­szonhat éves Jozef R. Cigaret­tát kért, majd amikor az el­adó a pulthoz nyúlt, kést rán­tott elő. Pénzt követelt, de a nő nem engedelmeskedett neki. Az üzletben, majd a rak­tárban dulakodtak. A nő vé­gül elmenekült, és riasztotta a rendőrséget, így a támadó pénz nélkül, bilincsben távo­zott. Az eladó egy héten belül gyógyuló sérüléseket szenve­dett. (SITA) Felgyújtottak egy bárt Eperjes. Kedd hajnalban az eperjesi OZKN panzióban felgyújtották a Raffaelo bárt. A tűz a panzió teraszán ütött ki, majd onnan terjedt át a bár helyiségeire. A tűzben megrongálódott az épület elektromos hálózata is. Az anyagi kár hétszázezer koro­na. (SITA) Kirabolták a KDH eperjesi irodáját Eperjes. Az elmúlt napok­ban kirabolták a KDH politi­kai párt eperjesi irodáját. Az elkövető hétezer koronát vitt magával. Kirabolták a kerüle­ti hivatal irodáját is, ahonnan faxot és egyéb elektronikai cikkeket vittek el mintegy ti­zenhétezer korona értékben. A járásban egy singléri élel­miszerüzletet is kiraboltak, ahonnan 30 500 korona ér­tékben húskészítményeket, alkoholt, cigarettát, édessé­get tulajdonítottak el. Turiná- ban (Tuhrina) egy lakatlan házból loptak el mosógépet és ruhákat 67 ezer koronáért. Tapolyhanusfalván (Ha- nusovce nad Topfou) egy vál­lalatból ismeretlen tettes 140 ezer korona értékben kész­pénzt vitt magával. (SITA) Főbe lőtte magát Besztercebánya. Halott férfit találtak kedden egy hét­végi házban Besztercebánya közelében. A hatvanhárom éves Ján S.-nél legálisan tar­tott fegyverét találták meg. A férfit jobb halántékán érte a lövés, a rendőrök az idegen­kezűséget kizárták. (TASR) Vécéket gyújtottak fel Garamhalászi (Sliac). A napokban a népszerű fürdő­város területén három városi illemhelyet gyújtottak fel. A tulajdonos zsolnai vállalat­nak ötvenezer korona kára keletkezett. (TASR) Ellentétes szakvélemények láttak napvilágot a csecsemőhalállal kapcsolatban Feljelentést tett az anya, csodálkozik az igazgató A közutakat a tartalékalapból hozzák rendbe Adakozni akar a megyei hivatal elnöke JUHÁSZ KATALIN Rozsnyó. F. Katalin lucskai kismama és gyermeke jú­niusban bekövetkezett ha­lála óta a rozsnyói Szent Borbála Kórházban előtér­be került egy másik tragi­kus eset is. Május 14-én a sebespataki Katarina T. ve­szítette el kisfiát két nap­pal a szülés után. KOVÁCS ÁGNES Bár az egészségügyi minisztéri­um megbízásából a Kassa Megyei Önkormányzat által felállított, szakemberekből álló bizottság ki­vizsgálta az esetet, és arra a kö­vetkeztetésre jutott, nem egyér­telműen az alkalmazottakat ter­heli a felelősség. A sebespataki asszony nem ért egyet a szakvéle­ménnyel, feljelentette a kórházat. A szülők szerint ugyanis, ha az orvosok minden szükséges intéz­kedést megtettek volna, a baba még most is élne. Katarina T. azt is kifogásolta, nem tájékoztatták őt pontosan és időben kisfia egészségi állapotáról. Hajlandó elfogadni az orvosok által meg­állapított diagnózist, azaz hogy az újszülött súlyos születési rend­ellenességgel jött a világra, de tudni akarja, pontosan mi volt a halál oka. A kórház megbízott igazgatója, Vladimír Langer a hozzáférhető jelentések áttanulmányozása után kész a szakértői véleményt felülvizsgáltatni mindkét eset­nél. Az igazgató elbeszélgetett a szülőkkel, és elmagyarázta, mi­ért halt meg a kis Tamás. Azt azonban nem gondolja, hogy a személyzet hibát követett volna el. A bírósági szakértői vélemény ugyanis kimondja, hogy a cse­csemő születése után olyan tüdőbetegséget kapott, amely 99 százalékban halálos. Ezért is ért­hetetlen az igazgató számára a szakvélemény azon kitétele, amely azt mondja, hogy ha az or­vosok közbeavatkoznak, meg­menthették volna az újszülött életét. Két, egymással ellentétes véleményről van szó, amelyek közül a szülők éppen az utóbbi mondatba kapaszkodva viszik to­vább az ügyet. Kassa. Ha á megyei önkor­mányzat megszavazza a javasla­tot, a tartalékalapból pénzt jut­tatnak az árvíz sújtotta falvak­nak, annak ellenére, hogy ilyen esetekben elsősorban a miniszté­rium, illetve az állami szervek re­gionális képviseletei kötelesek lépni. Rudolf Bauer megyei elnök a kerületi elöljáró, Ján Dolny tár­saságában tartott terepszemlét a Nagymihályi járásban. A pénza­dománnyal kapcsolatos „könnyelmű” kijelentést Hra- distská Molván tette, ahol vasár­napra virradóra átszakadt a gát, és az Ondava folyó három szom­szédos települést öntött el. „Ott- jártunkkor a folyó szerencsére apadt, a víz magassága már csak másodfokú készültséget tett in­dokolttá a környéken. Gőzerővel folytak a helyreállítási munkála­tok, a szép, napos idő talán az emberek hangulatára is jó hatás­sal volt. A hatalmas pusztítás lát­ványa azonban engem személy szerint nagyon megviselt, ezért keresni fogom a lehetőséget az anyagi segítségnyújtásra” mondta Rudolf Bauer, hozzáté­ve, hogy a konkrétumokról a me­gyei képviselő-testület augusztu­si ülésén esik szó. Addigra vél­hetően elkészülnek a kárbecslé­sek, és kiderül, mennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy az élet visszatérjen rendes medrébe. A megyei hivatal néhány al­kalmazottja egyébként tagja an­nak a válságstábnak, amely az utóbbi hét folyamán szinte na­ponta összeült a kerületi hivatal­ban. Bauer rendszerint tőlük tá­jékozódik a helyzet alakulásáról. A megye vezetésére hamaro­san még egy komoly feladat vár: szintén a válságalapból rendbe kell hozniuk a megrongált má­sod- és harmadrendű utakat. Ezek ugyanis nem az állam, ha­nem a megye fennhatósága alá tartoznak. Az áradások követ­keztében két, természeti iskolák­nak otthont adó épület is megsé­rült Sároskőszegen, illetve Göl- nicbányán, ezek szintén megyei tulajdonban vannak. A szövetkezet elnöke szerint a terméskiesés az időjárás kontójára írható Félbeszakadt az aratás az eső miatt SZASZÁK GYÖRGY Tornaújfalu. Noha a Bódva fo­lyó a múlt heti esőzések következ­tében nem lépett ki a medréből, a lehullott, több mint száz millimé- ternyi csapadék a Bódva menti síkságon is félbeszakította az ara­tást. A térség legmeghatározóbb agrártermelőjétől, az Újbódvai Mezőgazdasági Szövetkezet elnö­kétől, Köteles Istvántól megtud­tuk, már egy hete kényszerpi­henőt tartanak. Az 1340 hektár­nyi kalászosuknak - melyből 631 hektár a búza, 839 hektár az árpa, a többi pedig rozs és zab - az eső előtt csak a felét tudták learatni, s mivel a hektárhozamok megha­ladták az 5 tonnát, a terméssel elégedettek is lettek volna, de amint terepszemlét tartottak az elázott vetésterületen, úgy vélik, hogy most már 20 százalékos ter­méskieséssel kell számolniuk - és az ezután betakarításra kerülő malomipari búzánál és a sörárpá­nál is minőségromlás áll be. Az elnök ennek ellenére derűlá­tó, hiszen még ilyen körülmények között is jobb gazdasági eredmé­nyekkel számolhatnak, mint ta­valy, noha azért azt sem rejtette véka alá, a növénytermesztőket ebben a régióban bosszantja, hogy a felvásárlók között olyanok is akadnak, akik az EU által meg­határozott 400 koronányi felvá­sárlási árat sem akarják megfizet­ni a termelőknek. Köteles István azt is elmondta, ha ideális lenne az időjárás, az új­bódvai szövetkezetben 10-12 nap alatt végezni tudnának az aratás­sal, de ilyen helyzet még egyszer sem volt. Az idén például sokkal később kezdték el az aratást, mint tavaly. A múlt éven július 21-én már végeztek is az aratással, az idén pedig csak július 19-én kezd­hették el. Ha kiszáradnak a föl­dek, néhány nap alatt most is megbirkóznak a munkával, hi­szen a nyolc saját kombájnukhoz három kisegítő is érkezett a ma­gyarországi Mezőkeresztesről. A nagytárkányi kultúrház zsúfolásig megtelt (Szabó Bernadett felvétele) Legsikeresebb dalaikat tartalmazó első albumukat az ünnepségre jelentették meg Húszéves a Tisza Népdalkor LECZO ZOLTÁN Nagytárkány. A község zsúfolá­sig megtelt kultúrházában ünne­pelték a helyi Tisza Népdalkor megalakulásának 20. évfordulóját. A rendezvényen részt vett Cibula János, Magyarország kassai kon­zulja, Petrik Ferenc, a Kassa Megyei Önkormányzat képviselője és Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszö­vetség elnöke. Kopasz József pol­gármester nyitóbeszédében el­mondta, az idén nemcsak a népdal­kor fennállásának huszadik évfor­dulóját ünnepük Nagytárkányban, hanem a helyi Csemadok alapszer­vezet 55 éves működését is. Az egy­üttes elődjének számító éneklőcso­portot még Vaszily Mária alapítot­ta, a húsz éve működő népdalkor létrejötte pedig Kanócz János ne­véhez fűződik. A csoport jelenlegi vezetője Csonka László. Az együt­tes rendszeresen részt vesz a hazai és a külföldi népdalfesztiválokon és kórustalálkozókon. Többek közt Ópusztaszeren, Gombaszö­gön, Törökbálinton és Tibolddaró- con, ahol a Kárpát-medencei Kó­rusok Minősítő Versenyén Arany Koszorús Nívódíjat szerzett. A Ti­sza Népdalkor a most megrende­zett ünnepségre jelentette meg első albumát, melyen legsikere­sebb dalaikból hallható válogatás. Az ünnepségen a házigazdákon kívül a Tápéi Hagyományőrzők csoportja is fellépett. A rendez­vényt az együttesek közös éneklé­se zárta. Megható gesztusként vé­gül a szervezők nemcsak a jelenle­gi aktív kórustagok tevékenységét, hanem az egykori társak munkáját is köszönő oklevéllel ismerték el. A Tisza Népdalkor a közeljövőben Kisráskán és Mezőtárkányban lép fel, majd szeptemberben a Bod­rogközi Kulturális Fesztiválon és a III. Ung-vidéki Kórustalálkozón is részt vesz majd. Kikérték a rimaszombatiak véleményét A nyugdíjasok elégedettek, a munkanélküliek nem SZÁSZI ZOLTÁN Rimaszombat. A polgárok vé­leményére volt kíváncsi az a fel­mérés, amelyet több szlovákiai várossal együttesen egy kísérleti program keretében végeztek Ri­maszombatban. 600 városlakót kérdeztek meg tizenkét téma­körben, ami egy reprezentatív felmérésnek megfelelő szám­arány. A kérdőív a rimaszombati lakáshelyzetet, a lakás­hoz jutás lehetőségeit, a munkalehetőségeket, a természeti környezet, a zöldterületek állapotát, az épített környezetről alkotott polgári véle­ményt, a szociális és egészségügyi intézmények rend­szerének lehetőségeit, a kulturá­lis és pihenési lehetőségek szín­vonalát, az iskolahálózat jelenle­gi helyzetét, a városi közlekedés viszonyait, a polgárok bizton­ságérzetét, valamint a város működésében való polgári rész­vétel lehetőségeit kutatta. Rima­szombatban a legelégedetlenebb réteget a magukat munkanélkü­linek vallók alkotják. A jelenlegi helyzettel érdekes módon a nyugdíjasok a legelégedetteb­bek. A megkérdezett rimaszom­batiak 54 százaléka általában el­fogadta a jelenlegi állapotokat. Az eredmények feldolgozásával Rimaszombat önkormányzata a város hosszú távon fenntartható fejlesztési elképzeléseihez kapott támpontokat. A felmérés során természetesen a megkérdezettek által a kérdőívekhez mellékelt ja­vaslatokat is áttanulmányozták, és lehetőség szerint beépítik azo­kat a város fejlesztési terveibe. Az eredményeket eljuttatták minden városatyának is, akik a begyűjtött vélemények alapján fogják kidol­gozni Rimaszombat 2006 és 2010 közötti fejlesztési elképzeléseit. A megkérdezettek 54 százaléka elfogadja a jelenlegi állapotokat. Több zsebtolvajt sikerült lefülelni a piacon Térfigyelő kamerákat helyeztek üzembe SZÁSZAK GYÖRGY Kassa. A kelet-szlovákiai met­ropolis legfrekventáltabb helye­in, tehát az óvárosban nem is olyan régen kezdték el a térfi­gyelő kamerarendszerek kiépíté­sét, de a városi rendőrségnek már most nagyon pozitív tapasz­talatai vannak. A Domonkos téri piacon elhelyezett kamera segít­ségével például több zsebtolvajt röviddel a bűncselekmény elkö­vetése után sikerült letartóztat­ni. A monitor előtt ülve a szolgá­latos felfigyel az esetre, riasztja a közelben szolgálatot teljesítő kollegáit, akik azonnal cseleked­nek. A bűntényt rögzítő képeket a rendszer segítségével archivál­ják, és a vádemeléskor bizonyí­tékként csatolják az iratokhoz. Kassa eddig 9 térfigyelő kamerát kapott, az óváros területén né­gyet helyeztek üzembe, ötöt pe­dig a sacaiak rendelkezésére bo­csátottak. Zdenko Trebula, Kassa főpolgármestere és Ján Dolny, a Kassai Kerületi Hivatal elöljárója augusztus 18-án újabb szerző­dést ír alá, melynek értelmében a város két újabb térfigyelő ka­mera megvételére kap támoga­tást a kerületi hivataltól. Ján Dolny azt is a sajtó tudtára adta, hogy az idén Kassán, Iglón és néhány határ menti községben 5,5 millió koronát fordítanak tér­figyelő kamerarendszerek kiépí­tésére és üzembe helyezésére, ez­zel is növelni szándékozván a köz- biztonságot ebben a régióban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom