Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-25 / 197. szám, szerda
28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 25. A lecsó- és dinnyeevők versenyével, meg a gyermekek paradicsomháborújával tarkított rendezvényen a zöldségtermesztők egyik szeme sírt, a másik nevetett Sárói Paradicsomnap - már negyedszer Sáró. A község kultúrházá- ban a Paradicsomnap nevet viselő mezőgazdasági kiállítás már negyedszer kapott helyet. FORGÁCS MIKLÓS A -rendezvény szervezője a „Kissné farmja”. A cég vezetője Kiss Lajos zselízi vállalkozó, aki nagyapja öthektáros birtokát nyolc év alatt 520 hektáros nagy- gazdasággá fejlesztette. Háromszáz hektáron folytat zöldségtermesztést, és minden évben Sáróban mutatja be egyéves fáradozásai eredményeit. Azért esett a választás e falura, mert itt van a vállalkozás telephelye és a hűtőház. A falu életébe öt évvel ezelőtt „robbant be” a farm: munkahelyeket biztosított - ahogy azt Judita Trníková polgármester asszony megnyitó beszédében is elmondta. A kutatásra is figyel A farm főagronómusa, Mackó László mutatta be a kiállítást, amely az egybegyűlt több mint kétszáz mezőgazdasági szakember véleménye szerint egyértelműen fölülmúlja a nyitrai Agrokomplex zöldségkiállítását. Paradicsomból 130, paprikából 120, görögdinnyéből 95 és sárgadinnyéből 65 fajta volt megtekinthető, ami az egész országot tekintve igen jelentős eseménnyé avatja a rendezvényt. Mackó László különböző mutatók - korai- ság, termésátlag, súly, egészségi állapot, ellenállóság, minőség stb. - szerint táblázatokat állított össze, s azok alapján ismertette az általuk legkíválóbbnak talált fajokat. Elmondta, nagyon ritka a Kiss Lajoshoz hasonló vállalkozó, aki a kutatásokra, kísérletezésekre is figyel, azokra is nagy összegeket áldoz. Ennyi faj beszerzése, kitermelése, szétválogatása több százezer koronájába került a farmnak. Már csak a fanatikus termel Kiss Lajos - bár ünnepelni hívta a mezőgazdászokat - nem tudta titkolni keserűségét. Minden híreszteléssel ellentétben a termelők a saját bőrükön tapasztalják, hogy az öntözővíz ára legalább száz százalékkal emelkedett. „Európában mi használjuk a legdrágább vizet!” - jegyezte meg. Fölháborítónak tartja a paradicsomtermesztési dotáció megváltoztatását oly módon, hogy - állítja - csak a feldolgozóüzemek járnak jól. „A felvásárlási árak húszévesek, a termelési költségek viszont már az uniós egekbe szöktek - fogalmazott a gazda. - Ma már csak az foglalkozik zöldségtermesztéssel, aki fanatikus, mert anyagilag nem térül meg. Nehezményezem azt is, hogy öthektáros gazdáknak lehetőségük és joguk van az árakat befolyásolni - nagy cégeket hozva így lehetetlen helyzetbe.” „Devalválódik a vidék” Kiss Lajos szorgalmazta, hogy területi szinten olyan irodák alakuljanak, melyek felügyelnék a kifizetéseket, a szerződések betartását. Sajnálatosnak tartja, hogy a mezőgazdasági minisztériumból senki sem tartotta fontosnak, hogy eljöjjön egy ilyen eseményre. „Határozottan úgy érzem, devalválódik a vidék, Szlovákiában egyetlen politikai erőnek sem témája a mezőgazdaság, nincs olyan politikus, aki érdemben foglalkozNagy dinnyék és nagyevők na vele. Nem adom fel könnyen, de több ezer évig meg lehetett élni földművelésből, az utóbbi két év kormánydöntései után már egyre kevésbé hiszek ebben. Az uborkahiány után, jövőre a paradicsommal történhet meg az, hogy nem lesz belőle elegendő konzervipari célokra. Krumplit és hagymát már nem érdemes termelni, mert a lengyel és cseh olcsó és gyenge minőségű áru elárasztott minket. A vásárló nem veszi észre, mert a pultokon lesz külföldi áru, csak mi megyünk tönkre.” Takács Miklós, a Zöldség Unió elnöke elmondta, az illetékesekhez a napokban eljuttatnak egy levelet, melyben a szupermarketeknek a termelőkkel szembeni méltánytalan viselkedésére hívják föl a figyelmet. „Nem szerződéseket, hanem diktátumokat íratnak alá velünk, amelyek egyértelműen az üzletházaknak kedveznek. Szerintünk ez a magatartás törvénysértő.” Frantisek Hrdina, az ÚKSUP növényvédelmi osztályának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az olcsó, ellenőrizetlen eredetű áru betegségeket hordozhat, amelyek ültetéssel, komposztálással megfertőzhetik az itthoni állományt is. Lecsó, cigányzene és dinnyeevés Mindeközben a kultúrház udvarán Totyogott a lecsó, s cigányzene szólt, a gyerekek pedig paradicsommal háborúzhattak. Versenyezni lehetett dinnye- és lecsóevésben, és egy pillanatra a termelők is megfeledkezhettek az őket szorongató mostoha állapotokról. Az asztalokon mosolyogtak a Bíborok, Flamingók, a jól megtermett „sárkák” és az apróbb Darinkák és Marienkák, ha a paradicsomokat néztük. Dé a paprikák között nyugodtan terpeszkedtek az elefántormányok és kecskeszarvak, a Drakulák, Lydiák és Belladonnák. Zöldségbölcsességgel mutatták legjobb tulajdonságaikat, csábították érzékszerveinket. S mindent belengett a diny- nyék édes, bódító, ragacsos illata. A felvásárlási árak húszévesek, de a költségek uniós egekbe szöktek. Száz résztvevő volt a Futalista emlékfutáson Könyv Alistál történetéről A háborúban elesett hősöknek állított márványoszlopnál koszorúkkal tisztelegtek a falu lakosai és elöljárói Bakai megemlékezések jubileumok jegyében AGSZER KRISZTINA JÓZAN MÓNIKA Alistál. Szent István napján könyvkeresztelővel kezdődtek az helyi falunapi ünnepségek. Presinszky Lajos gyűjtötte össze és dolgozta fel Múltunkról a jelennek című könyvében a mai Alistált alkotó települések - Alistál, Felistái, és Tőnye - történelmét. A könyvbemutató után a Molnár József egykori helyi plébános munkásságát bemutató kiállítás nyílt a művelődési központban. A régi újságcikkekből és fotográfiákból álló tárlaton a harmincas években aktív kulturális tevékenységet folytató népművelő plébánosról emlékeztek meg, akinek a falu első kultúrházát is köszönhették. Az ünnepség legnagyobb attrakciója szombaton délelőtt kezdődött. Százan jelentkeztek a Futalista emlékfutásra, mely az egykor önálló három település- részt érintette. Délután gyermekprogramok, futballbajnokság, sport- és zenés bemutató szórakoztatta a nézőket a sportpályán, este pedig sztárvendégként a magyarországi Fresh zenekar lépett színpadra Baka. Ugyancsak bőséges programról gondoskodtak az idei, immár történetében tizedik bakai falunap(ok) szervezői, melynek - bár ahogy mondani szokták: ünneplésre mindig adódik alkalom és lehetőség - ezúttal valóban több figyelemre érdemes apropója volt. A falu első írásos emlékének 740., Farkass Mihály helyi esperesplébános halálának 100., a Csemadok megalapításának 55. évfordulója, valamint Szent István ünnepe elég indokot szolgáltatott a falu lakosságának a rendhagyó hétvégére augusztus 20-21-én. Már péntek délután megkezdődtek a helytörténeti rendezvények: a falu- és helytörténészjelölteknek is ínyére lehetett a régmúlt dokumentumait és fotóit bemutató kiállítás gazdag anyaga, a bakai általános iskola egykori diákjainak, tanárainak és a község lakóinak bőséges lehetőséget nyújtva a nosztalgiázáshoz. Az 1264-ből datált írásos emlék kapcsán Sárkány Imre tanító és alpolgármester tartott érdekes megemlékezést. Taglalta egyebek mellett azt, hogy több forrásműre hivatkoztak a helytörténészek, mikor megegyeztek az 1264-es keltezésben (1278 helyett), ám korántsem volt egyértelmű a választás. A történelmi Magyarország területén ugyanis nyolc megegyező nevű helységről tesznek említést az olvasókönyvek, hivatkozások. Gazdag forrásműnek számított az a plébániatörténet például, amelyet maga Farkass Mihály szerkesztett. Énekeltek a nyugdíjasok, az óvodások és iskolások - egyszóval korosztályok szerint is kiszolgálták a tapsolni vágyókat. A Csemadok szerepéről, fontosságáról a helyi alapszervezet tevékenységéről tartott ismertetés után Csízik Erzsébet polgármester asz- szony huszonöt, arra érdemes személynek elismerő emlékérmet adott át, ezzel is bizonyságot téve a közvéleménynek és a lakóknak, hogy Baka nemcsak vendégszerető, hanem rátermett és sokoldalú honpolgárokkal is büszkélkedhet. Felavatták és megkoszorúzták a Mindenszentek római katolikus templom falán elhelyezett emléktáblát, mely annak a Farkass Mihálynak a nevét idézi fel, aki a bakaiak plébánosaként hosszú ideig tevékenykedett a helység egyház- közössége érdekében. A „vaserélyű” plébános életútjáról tartott beszámolót a Farkass-munkák nagy ismerője, Darnai Zsolt tanár. Elmondta, hogy tanfelügyelőként megújította a bakai népiskolai oktatást, és az iskola színvonalának emelése is az ő irányítása alatt zajlott. A templom melletti téren felállított, a háborúban elesett hősök márványoszlopánál szintén koszorúkkal tisztelegtek a falu elöljárói. Bacsó Mátyás hazai énekes dalolt a falu lakóinak örömére, a késő esti utcabált pedig Csonka András magyarországi énekes műsora előzte meg. A bakaiak ízelítőt adtak az idei falunapon is maguknak és az arra látogatóknak egy mentalitásbeli sajátosságukról, azaz hogy szeretnek ünnepelni, magyarnak lenni és főleg otthon lenni. A Futalista részvevőinek egy csoportja (Képarchívum) Emlékezés a hősökre (Agszer Gábor felvétele) SZÜLŐFÖLDÜNK A melléklet nyugat-szlovákiai kiadását szerkeszti: Korpás Árpád Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-mail: nyugatiregio@ujszo.com Ádáz-játékos paradicsomcsata (Peter Braun felvételei)
