Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-25 / 197. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 25. Európai Unió 11 A tavalyi év folyamán a határőrök 5483 illegális határátlépőt fogtak el, ami naponta 15 esetet jelent Komoly ellenőrzés határok nélkül A schengeni felkészülésről már egyeztettek a visegrádi négyek országai, mivel egyszerre szeretnének csatlakozni a szerződéshez (Képarchívum) Az új tagállamokban kevesebbet kell fizetnünk Olcsóbb a lengyel autó EUVONAL.HU A felvidéki magyarság számára különösen fontos szerepe van az európai integráción belül a schengeni szerződéshez való csatlakozásnak. Szlovákia és Magyarország csatlakozásával végleg eltűnnének a határok és a határellenőrzés. ÖSSZEÁLLÍTÁS A következő generáció minden bizonnyal már csak az idősebbek elbeszélése alapján fogja ismerni az évente kétszeri határátlépést, a határőrök kellemetlen kérdéseit és a kígyózó sorokat. Szlovákia és Magyarország csatlakozása a szerződéshez előreláthatóan 2006-2007 körül várható, mivel a két új tagállam egyben az EU új határvonalává is válik. Fontos a felkészülés Szlovákia felkészülésének legfontosabb része a 98,5 km hosz- szú ukrán-szlovák határvonal megerősítése. Jelenleg 2 közúti és 2 vasúti átkelő üzemel a két ország között, amelynek védelméről 300 rendőr gondoskodik. A felkészülés keretében a közeljövőben a határőrök száma nagyjából kétszázzal emelkedik, ami azt jelenti, hogy minden kilométernyi határsávot 5 határőr véd majd. A személyi állomány növelésén kívül szükséges a technikai háttér fejlesztése és megfigyelőállomások kiépítése is. A felkészülés fontosságát az is jelzi, hogy a tavalyi év folyamán a határőrök 5483 illegális határátlépőt fogtak el, ami naponta 15 esetet és évente minden határőrre 20 határátlépőt jelent. . A költségvetés A Szlovák Belügyminisztérium három forrásból finanszírozza a felkészülést. A költségvetés egy részét, 236 millió koronát a szlovák költségvetés biztosítja, amelyből elsősorban a határőrök felszereltségét javítják. A modern távcsöveken kívül digitális fényképezőgépek és modern távközlési rendszer segíti a határvonal őrzését, amely jelentősen könnyíti az illegális bevándorlók feltartóztatását. A másik két forrás uniós pénzekből érkezik. Kisebb része ennek a PHARE alapból merített 133 millió korona, amelynek nagy részéből a gép- és számítógépparkot fejlesztik majd. A források legnagyobb részét, mintegy 53 millió eurót (több, mint 2,1 milliárd korona), az uniós Schengeni Átállási Alap bocsátja a szlovák kormány rendelkezésére. Ebből 44 milliót a belügyminisztérium kap, de részesül az összegből a külügyminisztérium (1,9 millió), a pénzügyminisztérium (3,4 millió), valamint a közlekedési és távközlési minisztérium (3,9 millió) is. A schengeni felkészülésről már egyeztettek a visegrádi négyek országai, mivel egyszerre szeretnének csatlakozni a szerződéshez. A felkészülésben Csehország szerepe a legkönnyebb, mivel nem alkotja az Európai Unió határát. Ebből adódóan Csehország felkészülése elsősorban a repülőterekre korlátozódik, ahová jelentős számban érkeznek nem uniós állampolgárok. Bár a repülőterek védelme más jellegű mint a határátkelőké, mégis kiemelt figyelmet kapott az amerikai terrortámadás óta. A Schengeni Egyezményről A schengeni szerződés gondolata az európai integrációs folyamat során fogalmazódott meg. Első lépésként Németország és Franciaország döntött úgy, hogy eltávolítja a határ menti adminisztrációt az európai közösség tagállamai számára. Ez az egyezség 1984-ben született Saarbruckenben, amelyet a későbbi szerződés alapkövének is tekinthetünk. Ehhez a megállapodáshoz csatlakoztak a Benelux államok, majd kidolgozták az 1985. június 16-án a luxemburgi Schengenben aláírt szerződést. Ennek értelmében 1990. január 1-től megszűnne a határ- ellenőrzés a közös határokon. A szerződés csak 1995. március 26-án lépett érvénybe a ratifikációs folyamat elhúzódása miatt, ám ekkor már csatlakozott hozzá Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország és Ausztria is. Egy évvel később, 1996-ban, további államok, Dánia, Finnország és Svédország csatlakoztak. E szerződés értelmében a belső határok teljesen eltűntek és a szélső országok biztosítják a tagállamok biztonságát. A teljes határátkelőleépítés 1998. április 1-én valósult meg. Norvégia és Izland is csatlakozott az együttműködéshez, de mivel nem EU-tagállamok, ezért nem írták alá a szerződést, (kb) Egy most megjelentetett felmérés szerint az új tagállamok közül Lengyelországban a legolcsóbbak a személygépkocsik. A magyarországi autóárak elérik az eurózóna olcsóbb tagállamainak árszintjét. Az árak között mért különbség az EU- n belül 20 százalék fölött is lehet. A felmérés szerint az eurózóna országaiban a vizsgált 90 autófajtából 25 márka több mint 20 százalékkal volt olcsóbb egyik-másik tagállamban. Az előző felméréskor még 31 autófajta ára lépte túl a 20 százalékos különbséget. Az euróövezetben vásárlás szempontjából Németország a legdrágább, Finnország pedig a legolcsóbb. Helsinkiben a személygépkocsikat 10 százalékkal a német árak alatt lehet megvásárolni. Az új tagállamok azonban a finneknél is olcsóbbak. A vizsgált 90 A júniusi választások óta van roma képviselője az Európai Parlamentnek. A Fidesz-MPP képviseletében jutott az európai élvonalba a 29 éves Járóka Lívia, aki elszántan készül képviselni a 9 millió európai roma jogait, akik elsősorban Közép- és Kelet-Európábán élnek. Járóka hangsúlyozta Brüsszelben, hogy a roma lakosságot gyakran diszkriminálják, amely jelentősen megnehezíti életkörülményeiket és mostoha körülmények közé sodorja őket. Véleménye szerint az EU- nak sürgősen foglalkoznia kell a témával, mivel sok országban a romák helyzete társadalmi feszültségeket szül. A képviselőnő anti- diszkriminációs törvényeket sürget EU-s szinten, és kérvényezte egy roma hivatal felállítását a bizottságon belül. „Az EU az egyetlen olyan intézmény, amely biztosítani tudja a szükséges programot és az anyagi márka közül 72 olcsóbb az új tagállamokban. Autót venni a legolcsóbban Lengyelországban lehet, ahol az eurózónában legalacsonyabbaknak számító finn árakhoz képest is 9 százalékot takaríthat meg a vásárló. A többi tagállamban azonban az árak nem sokban különböznek az eurózónában mért áraktól. Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában az autóárak elérik az olcsóbb EU-tagállamok árszintjét. De az új tagállamokban sem minden személygépkocsi olcsó. A luxusautók közül - például a sportautók - olcsóbbak az eurózóna tagállamaiban, mint Lengyel- országban. (Például az Audi TTR Lengyelországban kapható a legdrágábban egész Európában). Az EU-ban - az új tagországokat is beleértve - az autóárak 0,9 százalékkal nőttek az elmúlt egy évben. hátteret. A nemzeti intézményeknek megvolt a lehetőségük, de megbuktak. Egy krízismegoldó csapatra van szükség a bizottságon belül” - nyilatkozta a képviselőnő az EU-observemek. Továbbá megjegyezte, hogy a krízismegoldásra a régiófejlesztésen felül kell anyagiakat találnia az EU-nak. Spanyolország és Görögország esetében a romák tömegesen merítettek a számukra szánt alapokból, míg a régiófejlesztési alapokból elenyésző részhez jutottak. Járóka leszögezte, hogy nemcsak a kelet-európai romákat fogja képviselni. „Brüsszelben úgy gondolják, hogy a roma probléma elsősorban az új tagállamokban van jelen.” A következő útján Görögországba repül, ahol az olimpia miatt kitelepített romákat fogja képviselni. „Több leszek a parlamentben, mint egy kedves roma arc” - összegezte küldetését az újonnan választott EP képviselő. (kb) A képviselőnő anti-diszkriminációs törvényeket sürget Harc a romák jogaiért ISMERTETÉS CSALÁDTAGOK Málta Az Európai Unió legkisebb tagállama az a szigetország, amely idén májusban csatlakozott az unióhoz Szlovákiával és Magyarországgal együtt. A szigetcsoport 3 szigete közül a legnagyobb Málta, amely meglehetősen kopár és sziklás. A 30 km hosszú sziget lakossága 400 ezer körül mozog. A 320 km2- es sziget Európa egyik legkedveltebb úticélja, mivel gyönyörű tengerpartján kívül sok érdekesség található itt. Az őskori kőoszlopokat, középkori várbörtönöket, macskaköves utcákat, normann katedráliso- kat és barokk palotákat a hozzájuk csatolt legendák teszik még érdekesebbé, izgalmasabbá. Máltán az év hat hónapjában ünnepelnek valamit. Az ország lakosságának 96%-a máltai, amely az európai és arab kultúrák egy érdekes keveredése. Hivatalos nyelve a máltai, amely szintén az arabra hasonlít, és az angol, mivel az ország két évszázadon keresztül az angol birodalom része volt. Szicília közelsége miatt a lakosság nagy része beszél olaszul is. A sziget tengeri megállóként szolgált évszázadokon át, ez adott alapot kultúrájának és építészetének. Ennek ellenére lakossága egyöntetűen gyakorló katolikus. Éghajlata kiváló, bár a nyáron uralkodó 30 fok feletti hőmérséklet néha soknak tűnik. Januárban sem hűl le a levegő 15 fok alá, ilyenkor azonban elég sok a csapadék. Málta fővárosa Valletta, a város, melyet „úriemberek építettek úriembereknek“. A 16. századbeli épületek remek állapotban maradtak fenn. A főváros érdekessége, hogy az egyik első építészetileg tervezett főváros. Utcái nyílegyenesek. Mdina városába érkezve az embernek olyan érzése támad, mintha a középkorban járna. Varázslatos barokk és normann épületek, szűk macskaköves utcák, hangulatos éttermek várják a turistákat. A főtéren található a 11. században épített Sicula-Nor- man székesegyház, amely még az 1693-as óriási földrengést is túlélte. Málta konyhaművészetének alapját a szicíliai konyha adja, és ezt az olaszos ízvilágot ele: gyítik az angolos ételekkel. A legismertebb helyi specialitások a pastizzi (pikáns sajtos tészta), a timpana (makaróni sajttal és tojással) és a fenek (sült nyúl). A rengeteg ünnep közül kiemelkedik Szent Pál apostol hajótörésének ünnepe február 10-én, amely az apostol Máltára keveredésére emlékezik. A nagypéntektől húsvétig tartó héten az egész sziget az ünneplés lázában ég. Pénteken az ország szinte minden településén látványos felvonuláson magasba tartott szobrokkal ábrázolják Jézus szenvedéseit és keresztre feszítését. Ilyenkor tartják az utolsó vacsora asztalainak bemutatóit is, ezek közül a legérdekesebb a Zebuggi-kiál- lítás, ahol az asztalt teljes egészében tésztából formázzák meg. A Mnarja - Péter és Pál ünnepe - a máltai népzene és a lóversenyek ünnepe, valamint a nyulak végzete. A sziget nyúl- állományának nagy része ugyanis ezen a napon az óriási üstfazekak valamelyikében fejezi be földi pályafutását. A férfiaknak több a szabadidejük, mint a nőknek Lustasági felmérés Szűrőként működnének Táborok menekülteknek Külön táborokat hozna létre az EU új belügyi biztosa, Rocco But- tiglione a gazdasági menekültek számára. Az ötletet korábban Nagy-Britannia is felvetette, a táborok helyszínéül kiszemelt balkáni országok viszont tiltakoztak.- A gazdasági okok miatt Európába bevándorlók időzített bombát jelentenek - nyilatkozta az új igazságügyi és belügyi biztos, Rocco Buttiglione. Szerinte az EU tagállamainak közösen kell megoldást találni a menekültáradat megfékezésére. A hivatalát hamarosan elfoglaló biztos szerint az EU-val határos tranzit országokban külön táborokat kellene létrehozni a gazdasági menekültek számára. Ezeken a helyeken a menekültek segélyeket kaphatnának, s információval is ellátnák őket az uniós munkalehetőségekkel kapcsolatban. A táborok egyfajta szűrőként is működnének, itt nézhetnek utána a hatóságok a bevándorlók eredetének, személyre szólóan megismerve és amennyire lehet, ellenőrizve egy-egy menekült élet- történetét, s természetesen innen is küldenék vissza azokat, akiknek a bevándorlását a jogszabályok nem teszik lehetővé, (e) EURO.HU Az európai férfiak sokkal lustábbak, mint a nők - derül ki az Eurostat friss felméréséből. A kutatás kilenc európai országra terjedt ki, közöttük Magyarországra is. A kutatás két kérdést kívánt megválaszolni: a nők mennyivel több időt fordítanak a házimunkára, mint a férfiak, illetve, hogy mivel töltik szabadidejüket a férfiak és a nők. Az eredmények azt mutatják, hogy a hagyományok nem változnak: a nők az összes országban sokkal több időt fordítanak a házimunkára (főzés, mosás, mosogatás, taISMERTETÉS Az Európai Unió pontosan tudja, hogy hány tehén legel rétjein, de arra vonatkozólag csak becslései vannak, hogy hány ember él a 25 tagországban - jelentette ki Michel Vanden Abeele. Az Eurostat igazgatója azért nyilatkozott erről a belga L’Echo című lapnak, hogy az unió vezetőit felszólítsa arra, hogy hagyják abba a szükkarítás és gyermekgondozás), mint a férfiak. Svédországban 50 százalékkal többet, de például Francia- ország esetében ez az arány 90 százalék - itt a legmagasabb. Magyar- országon a nők átlagosan naponta 3 óra 54 percet foglalkoznak házimunkával, a férfiak jóval kevesebbet, 2 óra 24 percet töltenek el ugyanezzel a tevékenységgel. A férfiaknak az összes vizsgált országban több a szabadidejük, mint a nőknek: Norvégiában a különbség 3 százalék, Szlovéniában pedig 24 százalék. Magyarország esetében a nőknek 3 óra 43 perc szabadidejük van naponta, a férfiaknak 4 óra 37 perc. ségtelen adatok felhalmozását. „A kergemarhakór ' miatt pontosan tudjuk, hogy hány tehén van Európában, de arról nem tudunk pontos adatokat szolgáltatni, hogy valójában hány ember él az unióban” - nyilatkozta a főstatisztikus. Az utolsó teljes adatok 2001-ből származnak, akkor 80587601 tehén volt Európában. Emberből jelenleg körülbelül 450 milliót tartanak nyilván, (n) Nincs pontos adat arról, mennyi ember él az unióban A teheneket megszámolták
