Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-04 / 179. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 4. MOZI POZSONY HVIEZDA: Shrek 2 (amerikai) 16, 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Holtak hajnala (amerikai20.45 MLADOST: Trója (amerikai) 17, 20 TATRA: Fék nélkül: Michel Vaillant (francia) 18.30 AUPARK- PALACE: Pókember 2 (amerikai) 14,16,16.30,18.30, 19, 21, 21.40 Holnapután (amerikai) 17.10 Trója (amerikai) 20.40 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 14.50,15.50,16.40, 18 Holtak hajnala (amerikai) 21.10 Az 50 első randi (amerikai) 14.40,16.50,19.10, 21.50 Shrek 2 (amerikai) 15.20,17.20,19.20, 21.20 Elveszett jelentés (amerikai-japán) 19.30, 21.40 Pofa be! (francia) 15.40,17.40,19.40,21.30 Betörő az albérlőm (amerikai) 15.30, 17.50, 20.10 Fék nélkül: Michel Vaillant (francia) 16.10, 18.20, 20.30 Szégyenfolt (amerikai) 18.40, 21.10 PÓLUS - METROPOLIS: Fék nélkül: Michel Vaillant (francia) 17.20, 19.25, 21.30 Pókember 2 (amerikai) 13.05, 14.25, 15.20, 16, 16.45, 17.40, 18.20, 19.05, 20, 20.40, 21.25 Shrek 2 (amerikai) 13, 15, 17,19,21 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 14,15.35, 16.35,18.15 Betörő az albérlőm (amerikai) 15.55, 19.10 Pofa be! (francia) 13.55,18 Trója (amerikai) 19.50 Szégyenfolt (amerikai) 13.50 KASSA TATRA: Fék nélkül: Michel Vaillant (francia) 18, 20 CAPITOL: Pókember 2 (amerikai) 18, 20.15 ÚSMEV: Pókember 2 (amerikai) 16,18.15, 20.30 IMPULZ: Holdfényév (amerikai) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - AMFITEÁTRUM: Buddy (norvég) 21 DUNASZER- DAHELY- LUX: Pofa be! (francia) 19.30 GALÁNTA- KERTMOZI: Betörő az albérlőm (amerikai) 21 NAGYMEGYER- SLOVAN: Tucatjával olcsóbb (amerikai) 20 PATH - KERTMOZI: Shrek 2 (amerikai) 21 VÁGSELLYE - VMK: Szégyenfolt (amerikai) 21 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Némó nyomában (amerikai) 18 Elveszett jelentés (amerikai-japán) 20 A tűz óceánja (amerikai) 22 ROZSNYÓ - PANORÁMArAz 50 első randi (amerikai) 19 GYŐR PLAZA: Hirtelen 30 (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Holnapután (amerikai) 12.30, 15, 17.30, 20 Holtak hajnala (amerikai) 13.30,15.45,18, 20.15 Időzavarban (amerikai) 13.15,17.45, 20 A legelő hősei (amerikai) 12.30,14.30,16.30,18.30 A megtorló (amerikai-német) 14.45, 17.15, 19.45 Padlógáz (német-luxemburgi) 19.45 Shrek 2 (amerikai) 14, 16, 18, 20 Trója (amerikai) 13.30,16.45, 20 A tűz óceánja (amerikai) 14, 16.45, 19.30 Az 50 első randi (amerikai) 15.30, 20.30 A Kő új számát nyugodtan kivihetjük a strandra is Szórakoztató és olvasmányos LAPAJÁNLÓ Az irodalmi, művészeti, kritikai folyóirat Petr Csuhov kortárs bolgár költő verseivel-szövegeivel indul, amelyeket Jász Attila kiváló fordításában ismerhetünk meg. A losonci Hana Kosková Náhrdelník z hrdliciek (Gerlenyakék) c. verseskötetéből Ardamica Zorán válogatott és fordított néhány jellemző darabot. Z. Németh István hat új - hangulatos, illetve csipkelődő - verssel van elsősorban jelen a lapban, de Elektromos Orfeusz című, irodalmi tematikájú, szatirikus hangjátékát is közreadja. Hajtman Béla Naplójegyzetei betekintést engednek az író műhelytitkaiba, életébe, közel hozzák mindennapjainak gondjait, írói és emberi dilemmáit. Haraszti Mária két versében a közélet és a jelenkori történelem visszásságaira, az emberi gyarlóságokra reflektál nem kevés iróniával. Vasi Ferenc Zoltán új versei közül három olvasható a lapban. Néhány részlet erejéig megismerkedhetünk Juhász Miklós Sereg c. sikeres könyvheti kisregényével is, amely a népszerű Kenguru Zsebkönyvek sorozatban látott napvilágot. A Startvonal rovat ezúttal hét szerzőt mutat be. Szarka Zoltántól meserészletet közöl A nagy fogadás címmel, amelyben a kopasz kis sas szórakoztatja a kengurucsigát egy remek történettel; kiderülni látszik a hátikesztyű és egy kagylóüweg (sic!) sorsa. A szenei szerző egyúttal két groteszk költeményét is bemutatja. Jana Pácalová fiatal szlovák irodalomtörténész és kritikus Citová vyehova c. kötetéből, amelyet Ivan Krasko-nívódíjjal jutalmaztak a közelmúltban, Lengyel Adrián válogatott és fordított le néhány jellemző művet. Merényi Krisztián eddig három verseskötetet tudhat ugyan a magáénak, ám ezúttal prózával próbálkozik. Az abaújszinai Horváth Tímea hat rövid költeményét tárja az olvasók elé. A füleki Simon Petra, a hodosi Angyal Sándor és a párkányi Baranyovics Borisz egy-egy vers erejéig mutatkozhatott be a folyóiratban. A Kő kövön rovatban Juhász Miklós Sereg, Sós Dóra Csuriélet, Bolemant László Időszobrok c. kötetéről, valamint Barak László Miféle szerzet vagy te? címen kiadott verslemezéről olvashatunk recenziót. A Kép-Szó rovatban a lapszámot illusztráló fiatal hódmezővásárhelyi képzőművész, Szabó Klára Petra vall munkásságáról és terveiről, (hrr) Az első bemutatott fénykép 1840/41-bői származik, az utolsó fotó a város 1944-es bombázása után készült Pozsony minden mennyiségben Még sosem jelent meg a szlovák könyvpiacon annyi kiadvány a régi Pozsony- ról, mint az utóbbi évtizedben. Régi pozsonyi levelezőlapokból összeállított albumokból is többféle kapható, de még mindig ritkaságnak számít köztük a többnyelvű, s még ritkább az olyan, amelynek szövege magyarul is olvasható. Ezért különösen örvendetes Július Cmorej szlovák, német, magyar és angol nyelvű reprezentatív albumának megjelentetése a Region Poprad Kft. gondozásában. VOJTEK KATALIN A kiadónak A Tátra - mesélnek a régi képeslapok címmel már megjelent egy hasonló jellegű kötete, és nem kevesebb, mint kilenc további, régi levelezőlapokból összeállított publikáció kiadását tervezi. Ezek a következők: Karol Plicka - Csehszlovákia; Kassa korabeli képeslapokon; Cigányok - régi képeslapok; Pozsony látképei a 15-19. századból; Az osztrák-magyar vasút korabeli képeslapokon és fényképeken; A tátrai képes levelezőlapok története; Kelet-szlovákiai kirándulóhelyek korabeli képeslapokon; Eperjes és környéke az idő tükrében; A Szepesség régi képeslapokon. A Pozsony - régi képeslapok tanúsága című, 280 oldalas kiadványt két remek tanulmány vezeti be. Az egyik a pozsonyi fényképészet kezdeteit és a város legismertebb fényképészműtermeit, a másik a képes levelezőlapok történetét ismerteti. A képeslapok utcák és témakörök szerint csoportosítva kerültek a kötetbe, részletes ismertető szövegek kíséretében. Az első bemutatott fényBratislava SVEOECTVO HISTORICKYCH POHÍIADNÍC Pressburg Zeugnis historischer Ansichtskarten Pozsony Regi képeslapok tanusaga Július Cmorej kép, amely a Pozsonyról készült felvételek legrégebbikének számít, 1840/41-bői származik, és a Kapucinus utcát ábrázolja, az utolsó fotó egy tragikus esemény, a város 1944-es bombázása után készült. Ami e kettő között van, az a város százéves történelme, épületek és szobrok beszédes fel- és eltűnése, szürke hétköznapok és rendkívüli események lemezre rögzített pillanatai. Bronislaw Ondraszek előszava szerint az album célja megörvendeztetni, tanítani és emlékeket idézni. Mindhárom célkitűzésnek sikerrel tesz eleget. Július Cmorej könyve a Pozsonyt jól ismerők számára is számos meglepetést tartogat. Ki gondolta volna például, hogy a Grassalkovich - a mai elnöki - palota előtt 1945-ben szabályos temető állt, fekete gránit sírkövekkel, és minden egyes sírt kis léckerítés vett körül? Ez volt a Vörös Hadsereg elesett katonáinak ideiglenes temetője. Hányán tudják, hogy a Pozsonyi Városszépítő Egylet egykori elnökének, gróf Pálffy Istvánnak a szobrát is az a sors érte, mint általában a közép- kelet-európai politikusok és közéleti személyiségek szobrait egy- egy rendszerváltás után? Az oszlopon álló mellszobor a két háború közti években nyomtalanul eltűnt, az oszlop a rajta elhelyezett falikúttal együtt a szemétben kötött ki, ahonnan kegyes kezek kiemelték, s ma az Úri utcai Pálffy palota udvarát díszíti. Nyomtalanul eltűnt a Rigele alkotta első világháborús Vashonvéd is, amely nevét meghazudtolva hársfából készült, csupán a belévert szögek voltak vasból. (Bárki beléverhe- tett szöget, aki a honvédek javára befizetett bizonyos összeget.) Az utcák, terek változásait do- ■ kumentáló, különböző időszakokban készült fényképek arról tanúskodnak, hogy a múlt századfordulón élt elődeink sem tartották magukat mindig ahhoz, amit Fadrusz János írt barátjának, a levéltáros Batkának, amikor a város úgy döntött, lerombolja az 1773-ban épített, Hildebrandt tervezte magtár épületét: „Pozsony nem valami tegnapelőtt keletkezett parvenü város, hanem egy több évszázados kultúrájú, előkelő polgárváros. Ezt az értékes városképet meg kell őriznünk és olyan épségben kell átadnunk utódainknak, amilyenben régi elődeinktől kaptuk örökbe.” A magtár mégis eltűnt, ahogy eltűnt a Roland szobor háta mögül a Pozsony legrégibb lakóházának tartott, Spukhaus néven is emlegetett híres „Burg”, és sok más szép, patinás épület. Az albumot lapozgatva azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy legalább fényképen megmaradtak. A magyar szöveg nem mindig a legkifogástalanabb, bár összehasonlíthatatlanul jobb, mint a szlovák kiadók magyar nyelvű publikációinak átlaga. Időnként becsúszik egy-egy szlovák utcanév (pl. „Látkép a Panská utca és a Straka utca sarkáról”), a személy- és vezetéknevek sincsenek mindig következetesen írva, a nyelvezet itt- ott kissé csikorog, de reméljük, hogy a sorozat következő köteteiben már nem lesznek ilyen szépséghibák. Ehhez csupán egy jó lektor kell. Kár lenne spórolni a lektoron, mivel hatalmas információmennyiséget tartalmazó, pompás kiállítású, értékes kiadványról van szó. NÉZEM A DOBOZT Nosztalgoritmusok, bikinitinik, koronatanúk Z. NÉMETH ISTVÁN Nézem a dobozt. A nagy nézettségnek örvendő Nekünk ’80 című műsor a címválasztással eleve csupán tíz folytatásra predesztinálta magát. Az ötletet hálásan köszönő Félszázadunk - nem csak a nosztalgiára mindig hálásan csápoló nézőkre való tekintettel - már ötven évet (s legalább ennyi epizódot) kanyarintott ki magának a közelmúltból. Ekkora távlatokat bebarangolva természetesen már unalmas lenne az időléc rovátkáin egyesével ara- szolgatni, így a műsor megalkotói a táltos denevérként való csapon- gást választották ’45 és ’90 között. Juszt László műsorvezető megpróbálja a nagyító alá vett évet humorosan, sőt ironikusan kommentálni, összekacsintani a közönséggel, ebből (sajnos) gyakran csak egyfajta jópofisko- dásra futja. Múlt héten 1978-ba röpítettek vissza a régi filmtekercsek. Mi is történt ekkor? Meglepően sok minden: Magyarország visszakapta a Szent Koronát és a koronázási ékszereket, januárban 25-55 százalékos áremelések keserítették el a vásárlókat, 1 300 000 influenzás betegről regéltek a statisztikák, s mivel hivatalosan is engedélyezték a fizetővendégek fogadását, 12 és fél millió turista kereste fel az országot. Amerikában levédették a mikrochip kifejezést, Havannában megrendezték a XI. Világifjúsági- és diák- találkozót, Angliában megszületett az első lombikbébi. Közben két pápa is váltotta egymást, az elhunyt VI. Pál helyébe I. János Pál került, aki csak nagyon rövid ideig ülhetett Szent Péter trónján. Nem kis szenzációnak számított, hogy II. János Pál személyében 1522 óta először nem olasz származású pápát választott a konk- lávé. A műsor vendége Hegedűs D. Géza színművész volt, aki valóban érdekes és szórakoztató történetekkel szolgált. A zenei bejátszásokban Vámosi János énekelt, twiszteletét tette a Hungária együttes, valamint Olivia New- ton-John és John Travolta (gr) ízesítette az esténket. És az adásidő végén leszűrt tanulság sem tűnt eldobnivalónak: „Csak az év változik, viszonyunk a mindenkori kormánnyal és a mindenkori szilveszteri műsorral változatlan marad.” Nézem a dobozt. Ötvennégy évvel ezelőtt indult útjára, százti- zennégy ország vesz benne részt, Magyarország kilenc éve kapcsolódott be. Mi az? Ha szabadnapos a gazda, akkor elárulom: ez bizony a Miss World. És aminek a tévé jóvoltából szem- és fültanúi lehettünk, a Miss World Hungary 2004 egyik elődöntője Érden. A „szépségverseny” szó hallatán nekem először eme pompás kis cirkuszi műsorszámok paródiái jutnak eszembe (Irigy Hónaljmirigy, L’Art pour L’Art Társulat), a Miss World kifejezés hallatán pedig az Omega egyik azonos című száma. De nézzük inkább, mi jutott a szervezők és rendezők eszébe. Például a műsorvezető Csisztu Zsuzsa, aki ma is ragyogó jelenség, a hangjával viszont egyszerűen nem tudok kibékülni. A fővédnök elmond néhány nagyon sokat hallott frázist az unió nagyszerűségéről, majd bemutatkoznak az est legfontosabb (?) résztvevői, a lányok is. Mindegyikük ugyanannyira fiatal és ugyanannyira szép (vagy nem az; ízlés kérdése). Azt viszont már egy cseppet sem találom szépnek, ha egy nő (vagy több) bikiniben táncol. Billegni ruhában kell, suhogjanak-lebegjenek csak a fényes kelmék, a kétrészes fürdőruha egyszerűen nem arra való, benne maximum csak a csontok zöröghetnek. És ha már zörgés - muzsikus sztárok nélkül ez a műsor sem múlhatott el: az Omega, az Edda, a Prognózis és a P. Mobil alapító tagjaiból eszkábá- lódott B-Projekt instrumentális dallamkoktélt lötykölt a fülünkbe, míg az örökifjú és elnyűhetetlen „ő már nem 14” Somló Tamás két újrahangszerelt LGT-számot adott elő a nemrég megjelent Best Of- lemezéről, közülük a Zsédenyi Adriennel énekelt duettet telitalálatként értékeltem. Közben a vájt- szemű zsűri sem pihent: néhány kislányt átpréselt a döntő felé fordított rostán, egyikük fejére még koronát is helyezett. Ettől pedig a „szerencsés nyertes” láthatóan megszépült.
