Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-21 / 194. szám, szombat
32 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 21. KÜLDJÖN EGY KÉPET! ígéretünkhöz hűen folytatjuk a képsorozat közölését. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy szavazni legközelebb a 60. kép közlése után úgy lehet, hogy a kép sorszámát nyílt postai levelezőlapra ragasztják fel és beküldik szerkesztőségünkbe. Ne feledjék: ahány szelvény, annyi szavazat. Nagy Viktória vagyok, 2003. november 12-én születtem, Csallóközcsütörtökben lakom Darida Ádámnak hívnak, 2003. szeptemberében láttam meg a napvilágot, jelenleg Somorján lakom Ahol kevés a napsütéses órák száma, a szervezetünk nem tud elegendő D-vitamint előállítani Naponta vigyük a kicsit napfényre! Több száz éves Madonnaábrázolásokon láthatunk jellegzetesen kockafejű, angolkóros kisbabákat. Manapság ez a betegség ritkaságnak számít, klinikákon is csak viszonylag ritkán találkoznak vele az orvosok. AJÁNLÓ A D-vitamin főként természetes úton, a napfény segítségével képződik szervezetünkben: a napsugárzás ultraibolya hullámai segítségével koleszterinből D-vitamint szintetizálunk. Másrészt táplálék, illetve orvosság formájában is gondoskodhatunk kellő mennyiségű D-vi- taminról. A makréla, a szardínia, a csukamájolaj, a vitaminnal dúsított élelmiszerek (köztük a legtöbb tápszer), vagy az orvos által felírt D-vi- tamin-csepp is megfelelő forrás, és biztosítja az egészséges fejlődést. A hiányállapot tünetei A XX. század első harmadában a ködös, erősen szennyezett levegőjű Angliában gyakran találkoztak olyan görbe lábú, növekedésben elmaradt gyerekekkel, akiknek a csontozata deformált, puha volt (innen a betegség elnevezése). Később derült ki, hogy a tüneteket a szervezet D-vitamin-hiánya okozza. Azokban az országokban, ahol kevés a napsütéses órák száma, a szervezet nem tud elegendő D-vita- mint előállítani. A rachitis (angolkór) jellemzője a kockafej, a puha koponyacsontok. Késik a fogzás, a kutacs záródása, a csukló kiszélesedett és puha, a has elődomborodik. A csontosodás zavara folytán görbe végtagcsontok alakulnak ki, O vagy X lábakkal. A mozgásfejlődés is károsodhat, az izmok csökkent tónusa miatt a gyerek később áll föl és kezd eljárni. Egyébként jól fejlődő kicsiknél a kutacsok késői záródásának, a fogak 6-8 hónapon túli előbukkanásának oka általában nem a D-vita- min-hiány, hanem alkati jellegzetesség. Ne alkalmazzunk emelt adagú D-vitamint fognövesztő szer gyanánt! Felnőtteknél a népbetegségnek számító csontritkulásnak, vagyis az oszteoporózisnak is okozója lehet a D-vitamin-hiány. Ennél a betegségnél azonban számos egyéb tényező, mint például a mozgáshiány, a hormonális viszonyok, az elégtelen kalcium- és foszfátbevitel is szerepet játszik, ezért ez vitaminpótlással nem orvosolható. Mennyit kapjon? Naponta 400 egység D-vitamint kell adni minden csecsemőnek egyéves koráig. Ha az egyéves születésnap ősz végére, tél elejére esik, akkor még fél évig, a következő nyárig, amikor a napfény már „besegít”. Utána már a vegyes táplálkozással és a bátrabb napozással elegendő D-vitaminhoz jutunk. Tápszeres babáknak nem kell adni, mert a forgalomban lévő csecsemőtápszerek elegendő D-vitamint tartalmaznak. A tehéntejben kevés van belőle, csupán 40 nemzetközi egység literenként, vagyis napi 10 liter tehéntejet kellene meginnia a gyermeknek ahhoz, hogy a javasolt adaghoz hozzájusson. Az anyatej is tartalmaz D-vitamint, de ennek szintje sem éri el azt a mennyiséget, amit a nemzetközi előírások meghatároznak. A külön D-vitamint nem kapó, egyébként egészséges anyatejes babák között ennek ellenére sem alakulna ki a mi éghajlati viszonyaink közepette évente egy-kettőnél több rachitis, de nem éri meg, hogy ezt a kockázatot vállaljuk. Napfény és D-vitamin A napfény 300 nanométeres UV- sugarainak hatására a bőrben D-vi- tamin képződik. Ez a hullámhossz nem hatol át az ablaküvegen, vagyis csak a szabad ég alatt eltöltött idő számít! Amerikai kutatások kimutatták, hogy egy kisgyerek egész testét érintő lebarnulása során a bőrben 10 000 egység D-vitamin képződik, ami körülbelül egyhavi cseppadagnak felel meg. A magas faktorszámű naptejek használata a D-vitamin-szintézis ellen hat, hiszen hosszú időre gyakorlatilag megakadályozzák az UV-sugarak bőrbe hatolását. A faktorszám azt jelzi, hogy hányszor több időt tölthetünk a napon a leégés veszélye nélkül, például a 20-as faktor esetében: egy perc helyett húszat. A D-vitamin-képződés szempontjából a reggeli, késő délutáni napfény is éppen megfelelő, (o-g) Mit tud a D-vitamin? ♦ Fokozza a kalcium felszívódását a bélben, így biztosítja a vér megfelelő kalciumszimjét. ♦ D-vitamin segítségével teljesedik ki a csontosodás bonyolult folyamata. ♦ Újabban a normális immunválaszban, és így a szervezet védekezőképességének biztosításában is fontos szerepet tulajdonítanak neki. Míg a nőknél a fogamzásgátló tabletták csaknem mindig jótékonyan befolyásolják a nemi életet, a férfiaknál más a helyzet Miért maradnak ki a férfiak a fogamzásgátlásból? SOROZAT A fogamzásgádási módszerek alkalmazásában valóban szembetűnő aránytalanság tapasztalható a nők és a férfiak részvételét ületően. Jelenleg mind a tabletták, múld a méhbevalók a nők terheit növelik. Mi lehet ennek az aránytévesztésnek az oka? Az egyik bizonyára az, hogy a nők esnek teherbe, tehát önvédelmük miatt ők az érdekeltebbek. Nagyon fontos lenne a fiúk nevelése során a nők iránti udvariasságon túl az anyaság tiszteletét kialakítani. Jobban át kellene érezniük a feleségre, a partnernőkre háruló testi és lelki megpróbáltatásokat egy nem kívánt terhesség esetén. De nem szabad elfeledkezniük a férfiaknak a nem kívánt, de megtartott terhességek apákra háruló anyagi következményeiről sem. A további okok között a férfiak nemi sajátosságait és fokozott esendőségét kell megemlíteni. Míg a nőknél a fogamzásgátló tabletták csaknem mindig jótékonyan befolyásolják a nemi életet, addig a férfiaknál más a helyzet. A hatvanas években állítottak elő fogamzás- gátló tablettákat férfiak számára is, amelyek a későbbiekben kipróbálásra is kerültek. Hatásmechanizmusuk megegyezett a nőkével. Az agyi központokon keresztül az agyalapi mirigy elülső lebenyének „karmester hormonjait” gátolták, és emiatt a herében az ondósejtek termelődése leállt. Az esetek többségében a fogamzásgátlásnak azonban a nemi aktivitás csökkenése volt az ára. Ez mindenképpen hátrányos, nem is beszélve arról, hogy a férfiak hangulatát milyen jelentősen befolyásolja a férfiasságuk, illetve nemi teljesítményük csökkenése. A másik gond az volt, hogy a fogamzásgátló tabletta szedésének abbahagyása után a férfiak jelentős részénél (mintegy harmaduknál) még fél után sem állt helyre az ondósejt-termelődés. A nőknél hasonló gond kevesebb mint 1%-nál jelentkezett. így megint csak beigazolódott, hogy a férfiak nehezebben tűrik el a megpróbáltatásokat, esendőbbek. Mindezek miatt „klasszikus” férfi fogamzásgátló tablettákat sehol sem hoznak forgalomba. Természetesen keresik az új lehetőséget is. Ezek közül a Gossipol nevű gyógyszer emelkedik ki, amit Kínában fedeztek fel. Kínában óriási erőfeszítések történnek a szüle- téskorlátoiás növelése érdekében. Ennek az 1 milliárdnál is nagyobb népességnek az életszínvonala csak így emelhető. Felfigyeltek arra, hogy Kína egyik tartományában a családonkénti gyermeklétszám az országos átlag alatt marad. Utánanéztek az okoknak, és kiderült, hogy e tartományban főleg gyapotot termelnek, így fedezték fel, hogy a gyapotban található egy olyan vegyi anyag, amely a férfiak szervezetébe jutva leállítja a herében az ondósejt-termelődést és állítólag nem csökkenti a nemi aktivitást. Amikor az USA és Kína évekkel ezelőtt rendezte kapcsolatait, az amerikaiak megvették a Gossipol-szabadalmat, és hamarosan ki is próbálták. A vizsgálatot vezető professzor beszámolt az első tapasztalatokról az amerikai tévében. 10 000 házas férfi szedte három hónapon át ezeket a tablettákat. A hatás kitűnő volt: feleségeiknél terhesség nem fordult elő, de az is az észrevételek közé tartozott, hogy a vizsgálatban részt vevő férfiak szinte kivétel nélkül erős hasmenésről panaszkodtak. így nehéz volt megállapítani, hogy a Gossipol fogamzásgátló vagy hasmenést okozó hatása miatt maradt el a feleségek teherbe esése. A férfiak hatékony fogamzásgátló módszereire több okból is nagy szükség lenne. Mindenekelőtt a közös teherviselés erkölcsi kötelezettsége miatt, de orvosi szempontból is. Vannak olyan asszonyok, akik sem a tablettát (mert például már volt visszérgyulladásuk vagy trombózisuk), sem a méhbevalót (pl. korábbi kismedencei gyulladások miatt) nem bírják. Ilyenkor az orvos csakis a hagyományos fogamzásgátló módszereket ajánlhatja. Ezeknek a biztonsága azonban sokszor nem kielégítő, és ha mégis bekövetkezik a terhesség, majd ezt követően az általában igényelt terhességmegszakítás, ez ugyancsak trombózisveszéllyel jár. Ekkor, de más esetben is, felmerül a meddővé tétel óhaja. Ez nőknél a petevezeték, férfiaknál az ondókivezető csatorna lekötését jelenti. Jelenleg a meddővé tétel világviszonylatban a leggyakrabban alkalmazott fogamzásgátlási eljárás, mintegy 150 millióan élnek vele. Főleg a fejlődő országok túlságosan intenzív népességszaporulatának próbálnak ezzel a módszerrel gátat szabni, de a fejlett európai és északamerikai országokban is meglepően terjed. Az Amerikai Egyesült Államokban a harminc év feletti házas és kívánt gyermekszámot elért férfiaknak csaknem 30%-a így oldja meg a fogamzásgátlást. A beavatkozást a legtöbb országban ambulánsán végzik, a műtét a herehormonok termelődését és a férfiasságot, tehát a nemi aktivitást nem befolyásolja. A műtétet követő meddőség a későbbiekben újabb műtéttel állítólag kielégítő eredménnyel (50-80%-ban) megszüntethető. De az emberi találékonyság már a sikertelen műtétekre is nyújt megoldást. Jelenleg minden olyan férfiúnak, aki igényli ezt a módszert, felajánlják, hogy egy adag ondóját megőrzik az ondóbankban. Ez az ondó azután a mesterséges ondóbevitel során több száz utód nemzésére elegendő. Összegezve a tapasztalatokat, a gyakorlat azt bizonyította, hogy minden száz olyan férfi közül, aki a meddővé tétel lehetőségével élt, a későbbiekben csak tíz szeremé az eredeti állapotát visszaállítani, vagyis nemzőképességét visszanyerni. Az ennek érdekében elvégzett műtét 10 férfi közül 58-ban sikeres lehet. 100 esetből tehát csak 25- ben kell azzal számolni, hogy az ondóbankban tárolt ondó szükséges a kívánt megtermékenyítéshez, így végül is minden korábban veszélyesnek tartott helyzet kivédhető. A nők meddővé tételét általában hasfeltárás után végzik, így komoly orvosi beavatkozásnak számít. Újabban megkísérelték a hüvelyboltozaton keresztül, speciális műszerek segítségével lekötni a petevezetéket. A műtét következményeinek megszüntetésére csakis újabb műtét révén van mód, a hatásfokot széles határok között (10- 80%-an) adják meg. Részletek dr. Czeizel Endre Az egészséges utódokért című munkájából egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
