Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-21 / 194. szám, szombat

6 Külföld UJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 21. RÖVIDEN Finnugor csoport az EP-ben Tallinn. A finnugor népek képviselőinek csoportját kí­vánják létrehozni az Európai Parlamentben magyar, észt és finn politikusok. Erről ál­lapodtak meg a finnugor né­pek tallinni világkongresszu­sán részt vevő három uniós tagállam parlamenti képvi­selői. Az EU-bővítés után a finnugorok az unió lakossá­gának 3,7 százalékát alkot­ják. Észtországnak, Finnor­szágnak és Magyarország­nak 44 képviselője van az EP-ben. (MTI) Igazolt Chávez győzelme Caracas. Igazolták Hugo Chávez venezuelai elnök népszavazási győzelmét azok a vizsgálatok, amelyeket azu­tán végeztek el, hogy a dél­amerikai ország ellenzéki erői választási csalással vá­dolták meg az államfőt. A va­sárnapi referendum a tiszta­ságát ellenőrző nemzetközi megfigyelők nevében az ame­rikai Carter Központ egyik il­letékese közölte: a szavaza­tok részleges újraszámlálása egyértelműen bizonyítja, hogy Chávezt a választók többsége továbbra is elnöké­nek tekinti. (MTI) Gorbacsov figyelmeztet Moszkva. A tekintélyural­mi kormányzás oroszországi visszatérésének veszélyére" fi­gyelmeztetett Mihail Gorba­csov volt szovjet elnök. Az el­lene irányuló puccskísérlet évfordulóján kifejtette: azért említi a tekintélyuralmi rend­szer veszélyét, mert nyugta­lanító tényeket tapasztal az orosz társadalomban. Mint mondta, végletes megosztott­ság jellemzi hazája társadal­mát, áthidalhatatlan szaka­dék tátong a társadalom két pólusa között. (MTI) Gorbacsov: ne a magas helyről érkező telefonhívás­ok szabják meg a dolgok menetét (Képarchívum) A szerb elnök beismerése Belgrád. Valahol Szerbia és Bosznia között rejtőzik Ratko Mladics, a boszniai szerb hadsereg egykori pa­rancsnoka - ismerte el Boris Tadics szerb elnök. Mladics ellen körözést adott ki a dél­szláv háborúk bűnösei felett ítélkező hágai törvényszék. Tadics közölte: a szerb hadse­reg és a rendőrség is keresi Mladicsot. (MTI) Kiss Péter rendkívüli kongresszust akar - nem esküdtek össze Medgyessy ellen Tagadják a válságot Budapest. Vezető kor­mánypárti politikusok teg­nap tagadták, hogy kor­mányválság lenne, de vala­mennyien gyors megoldást sürgettek a kialakult hely­zetre. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ „Azt tesszük, amit tenni kell: na­gyon gyors megoldást, közös meg­oldást találunk a helyzetre, hiszen az országnak van kormányzó több­sége” - mondta Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője. Az MSZP és koalíciós partnere, az SZDSZ ma egyeztet egyebek kö­zött az új miniszterelnökről, miu­tán a nagyobbik kormánypárt csü­törtökön bejelentette: Medgyessy Péter helyett új jelöltet állít. Erre azért került sor, mert a kormányfő szerdán bejelentett kormányátala­kítási tervét, ami magában foglalta Csillag István SZDSZ-es gazdasági miniszter menesztését is, az SZDSZ ezt elutasította, s kijelen­tette: a kormányfő iránt elfogyott a bizalma. Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő tegnap azt mondta: „To­vább kell vinni a dolgokat; tehát nem eredendően új helyzetet aka­runk, hanem egy sikeresebb kor­mányzást.” Lendvai Ildikó megfo­galmazása szerint az új kormány megalakításakor a koalíciós part­nerek eredeti elképzelései marad­nak. Mind Lendvai Ildikó, mind Horn Gábor tagadta, hogy a két pártnak közös forgatókönyve lett volna Medgyessy Péter eltávolítá­sára. Lendvai azt mondta: Medgyessy nem bukott meg, ha­nem maga választotta az ország Kiss Péter. Mindenki biztosra veszi, hogy ő lesz Magyarország kö­vetkező kormányfője. (Képarchívum) .szempontjából legjobbnak ítélt megoldást. Egyébként tegnap sem Horn Gábor, sem Lendvai Ildikó nem volt hajlandó megerősíteni, hogy Kiss Péter jelenlegi kancellá­riaminiszter az MSZP kormányfő­jelöltje. Horn Gyula volt kormányfő azonban Kiss Péterről azt mondta: megkapja az MSZP vezető testüle­téitől a szükséges támogatást. Kiss Péter ragaszkodik ahhoz, hogy a kormányfőjelöléssel kap­csolatban hívják össze az MSZP kongresszusát - közölte az MTI-vel a miniszter egy neve elhallgatását kérő munkatársa. Azt is megerősí­tette több, az MSZP elnökségéhez közel álló politikus, hogy Kiss Péter a nagyobbik kormányzó párt új mi­niszterelnök-jelöltje. A jelölt sze­mélyéről a koalíciós partnerrel való egyeztetés után, augusztus 26-án tájékoztatják az Országgyűlés el­nökét; a parlament szeptember 6- án dönthet konstruktív bizalmat­lansági indítvánnyal az új minisz­terelnökről. Maga Kiss Péter teg­nap azt nyilatkozta, csak „nagy le- gitimitású jelölt lehet miniszterel­nök”, ezért van szükség a párt- kongresszusra. Kovács László párt­elnök teljes mértékben egyetért a rendkívüli MSZP-kongresszus ösz- szehívásával a miniszterelnök-je­lölt kiválasztására. Kovács szerint augusztus 26-ig meg lehet szervez­ni a kongresszust. Gyurcsány Ferenc sportminisz­ter közölte: vállalja a jelölést a kor­mányfői posztra, ha az MSZP hiva­talosanjelöli őt. Barroso felszólította Európát, járuljon hozzá az iraki probléma megoldásához Először találkozott az új EB MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Megkezdődött a no­vember elsején hivatalba lépő új Európai Bizottság első tanácskozá­sa. A tegnapi, ismerkedő jellegű ülést az új EB-elnök, Manuel Barro­so vezette. A tanácskozástól politi­kai döntések nem várhatók, hiszen a mostam, előkészítő időszak leg­fontosabb feladatát, a biztosok kö­zötti feladatok elosztását Barroso már a múlt héten elvégezte. A mos­tani ismerkedést az is szükségessé teszi, hogy a biztosok többsége új ember lesz Brüsszelben: az 1999­ben létrejött EU-bizottság eredeti tagjai közül mindössze hárman ke­rültek be az új testületbe. Barroso az USA-val való jó és szoros kapcsolatok mellett állt ki abban az interjúban, amely tegnap jelent meg több nagy európai napi­lapban. Hangsúlyozta, hogy mind az EU-nak, mind a világnak érdeke Európa és Amerika együttműködé­se. Ugyanakkor hozzátette: nem akarja, hogy Európa csak másod­rangú szerepet kapjon, hanem olyan partnerséget kíván, amely a felek kölcsönös megbecsülésén és a kapcsolatok kétirányúságán ala­pul. A portugál politikus egyúttal felszólította Európát, hogy „pozitív és határozott módon járuljon hoz­zá az iraki probléma megoldásá­hoz”. Úgy vélte, az eredetileg terve­zettnél hosszabb időt vehet igény­be az unió gazdasági reformja ah­hoz, hogy javuljon az EU verseny- képessége. Elismerte, a legtöbb szükséges reform - a munkajogi és jóléti törvények, az adók, az okta­tás, a kutatási kiadások ügye - túl­lép Brüsszel illetékességén, de az EB szerepet játszhat abban, hogy segítse az egyes kormányokat a he­lyes politika kialakításában. Az ellenzéki ODS állítólag megpróbált megvenni egy kormánypárti képviselőt Politikai botrány Csehországban KOKES JÁNOS Prága. Állítólag 10 millió koro­na kenőpénzt ígért egy cseh kor­mánypárti képviselőnek az ellen­zéki Polgári Demokratikus Párt (ODS), hogy a jövő keddi bizalmi szavazáson ne támogassa az új ko­alíciós kormányt. A polgári de­mokraták tagadják a vádat, azt azonban nem, hogy több kormány- párti képviselővel megpróbáltak politikai üzletet kötni a kormány megbuktatása érdekében. Zdenék Kofistka, a Szabadság Unió-Demokratikus Unió (US- DEU) képviselője a tegnapi Mladá fronta Dnesnek kijelentette: „Lé­nyegében meg akartak vásárolni. Az ajánlat fél évre szólt, s komoly volt.” Kofistka a parlamentből ön­szántából távozott Marian Bielesz képviselő helyét foglalta el az alsó­házban. Bielesz már korábban kilé­pett az US-DEU frakciójából, mert nem értett egyet a párt és a kor­mánykoalíció politikájával, s ezzel a koalíció elveszítette alsóházi többségét. Távozása viszont lehető­vé tette, hogy a koalíció ismét több­séget szerezzen a képviselőházban. Koristka, aki a listán Bielesz helyet­tese volt, ugyanis már korábban je­lezte, hogy ő híve a hármas koalíci­ónak. A 200 tagú alsóházban a koa­líciónak 101 képviselője van, tehát az egy szavazat is kulcsfontosságú, Kofistka nem volt hajlandó elárul­ni, ki tette az ajánlatot az ODS ne­vében. Azt mondta, hogy saját és családja biztonságát félti, ezért nem tett feljelentést a rendőrségen sem. A polgári demokraták tagad­ják a korrupciós vádat, de azt nem, hogy Vladimír Spidla kormányfő lemondása után, július elején több unionista képviselőnek is ajánlatot tettek a politikai együttműködésre, ha azok nem támogatnák az újjáa­lakult koalíciót. Miroslav Topolá- nek elnök határozottan visszautasí­totta, hogy pártja bárkit is megpró­bált volna lefizetni. „A megbízatás arról szólt, hogy Kofistkával tár­gyaljanak” - mondta. A koalíció csütörtökön véglegesí­tette a kormányprogramot, amely- lyel Stanislav Gross kormányfő kedden lép a képviselőház elé, hogy bizalmat kérjen kabinetjének. Szadrt nem találják, megszökhetett a szentélyből Feladták a mauzóleumot MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Nedzsef/Bagdad/Washington. Az iraki rendőrség szállta meg síita vallási hatóságokkal együtt tegnap Ali imám nedzsefi mauzóleumát, miután Muktada asz-Szadr radiká­lis vallási vezető milíciájának, a Mahdi Hadseregének egységei el­hagyták a szentélyt. Az iraki belügyminisztérium egyúttal azt is közölte, hogy a rend­őrség 400 harcost letartóztatott, de Szadrt nem találták. Elképzelhető­nek tartják, hogy az éjszaka folya­mán megszökött a szentélyből. A bagdadi vezetés ezzel együtt jelez­te, hogy a radikális vallási vezető­nek még mindig van esélye bekap­csolódni az országban zajló politi­kai folyamatokba. Szadr szóvivője előzőleg bejelen­tette, hogy Ali asz-Szisztáni iraki sí­ita nagyajatolláh tegnap elfogadta Ali imám nedzsefi mauzóleuma el­lenőrzésének átvételét, Szadr mili- cistái pedig átadják a szentély kul­csait és elhagyják a mecsetet. Ah­med as-Sajbáni szóvivő elmondta, a Londonban tartózkodó Szisztáni telefonon adta beleegyezését a kul­csok átvételébe. A nagyajatolláh hi­vatalának küldöttsége vette át a kulcsokat, s a milíciák távozása után a szentélyt bezárják. Sajbáni ugyanakkor leszögezte: nem osz­latják fel a 12. síita imámról elneve­zett Mahdi Hadseregét, mert „nincs joguk ezt termi”. Előzőleg Ijád Allávi, Irak ideigle­nes kormányfője azt ígérte, hogy nem fogják megtámadni a nedzsefi szentélyt, sem pedig Szadrt és a szentélyben lévő híveit, s arra biztatta az utóbbiakat, hogy fogadják el a feléjük nyújtott olaj­ágat. „Nem vagyunk háborúskodó nép. Ellenkezőleg, békés megol­dást akarunk” - mondta a BBC- nek. Arra ösztökélte Szadrt, hogy politikai úton szerezzen orvoslást a kormánnyal és az amerikaiak ve­zette megszállókkal szembeni pa­naszaira. Megígérte: Szadr is meg­választható lesz Irak vezetőjének a két-három hónap múlva kezdődő választásokon, s akkor „azt teheti, amit akar, senki sem próbálja majd elnyomni őt”. Az iraki egészségügyi minisztéri­um tegnapi közleménye szerint leg­kevesebb 77 halottat és 70 sebesül­tet követeltek az elmúlt 24 óra alatt a Nedzsefben dúló harcok. Bag­dadban 13-an vesztették életüket és 107-en sebesültek meg, a déli Bászrában pedig egy halott és egy sebesült volt ugyanebben az idő­szakban. A Bagdadtól nyugatra fekvő Fallúdzsa ellen tegnap haj­nalban légitámadást intéztek az amerikaiak, öten meghaltak és ha­tan megsérültek. A források szerint öt ház romba dőlt. Amerikai harci gépek az elmúlt hét folyamán csak­nem naponta lőtték a 200 ezres, többségében szunniták lakta vá­rost, amely az amerikaiak vezette nemzetközi koalíciós erők elleni harc egyik legfőbb bázisa. Az amerikaiak több mint fele, 54 százaléka hisz még abban, hogy Iraknak voltak tömegpusztító fegy­verei vagy azok kifejlesztésére irá­nyuló programja a tavaly kezdő­dött megszállás előtt. A legújabb felmérésben a megkérdezettek fele úgy véli, hogy Irak vagy szoros kap­csolatban állt az al-Kaidával (35 százalék), vagy közvetlen szerepet játszott az USA elleni szeptember 11-i terrortámadásokban (15 szá­zalék). Mindkét adat csökkenést je­lent a korábbiakhoz képest. Muktada asz-Szadr is közbenjárt érte Elengedik az újságírót MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Jól van az az amerikai új­ságíró, akit a napokban raboltak el a dél-iraki Násziríjában. Ezt ő maga mondta el azon a videofelvételen, amelyet tegnap az al-Dzsazíra arab hírtelevízió mutatott be. „Amerikai újságíró vagyok Irakban, és egy üzenet közlésére kértek meg. Fog­ságban vagyok, de jól bánnak ve­lem” -közölte az azóta azonosított Micah Garen. A felvétel egy része érthetetlen, de Garen felszólított arra is, hogy azonnal vessenek vé­get a nedzsefi gyilkosságoknak. Szemtanúk szerint a 36 éves újság­írót és iraki tolmácsát augusztus 13-án a násziríjai piacról két fegy­veres vitte magával. Az al-Dzsazíra csütörtök reggel közölte a hírt, hogy a magát Mártírok Brigádjai­nak nevező szervezet kivégzi az amerikait, ha az amerikai haderő 48 órán belül nem vonul ki Nedzsefből, az iraki síiták szent vá­rosából. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi szervezet Muk­tada asz-Szadr radikális síita hit­szónok közbenjárását kérte Garen szabadon bocsátásának érdeké­ben. Az RSF utalt arra, hogy az új­ságírók civilek, és ezért elfogadha­tatlan az a gyakorlat, hogy az éle­tükkel való zsarolást a nyomásgya­korlás eszközeként használják fel az iraki konfliktusba keveredett fe­lek. Szadr tanácsadója, Sejk Avsz al-Hafadzsi tegnap válaszolt a ké­résre, és elmondta: az emberrab­lók szabadon fogják engedni a fog­lyot, és jelenleg is biztonságos he­lyen van. Ütközést került el egy portugál pilóta a levegőben Vízre tette a gépet MTI-JELENTÉS Lisszabon/Berlin. Súlyos bal­esetet előzött meg bravúros ma­nőverével a levegőben tegnap egy portugál utasszállító pilótája; a gép fedélzeten 25 személy köny- nyebb sérüléseket szenvedett. A TAP légitársaság Airbus A-310-es gépe az Azori-szigetekhez tartozó Terceira szigeten való leszállása közben kis híján frontálisan ütkö­zött egy szembehaladó géppel. A pilóta lélekjelenlétén és bravúros manőverén múlt a baleset elkerü­lése. Az utasszállító biztonságo­san landolt, a pilóta vízre tette le a gépet. De a biztonsági övék használatának mellőzése miatt több utas kisebb sérüléseket szen­vedett a nem szokványos gépleté­telben. A 23 utast és két utaskísé­rőt kórházba szállították. A TAP közleménye nem szólt a másik gépről. A németországi Kölnben egy spanyol utasszállító gépet kellett kiüríttetni közvetlenül a felszállás előtt, mivel fedélzetén füstöt ész­leltek. A Spanair MD-83-as, a mallorcai Pálmába tartó gépét a pilóta a felszállópályáról irányítot­ta vissza, majd a 168 utas és a hat­tagú személyzet elhagyta a fedél­zetet. Kisebb füstmérgezéssel 17 utast kellett kórházba szállítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom