Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-19 / 192. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 19. AGYSZUNET - NYELVLECKE 19 Alapos tájékozódással megkönnyíthető a félévkezdés, ezért irány a gólyatábor! Ne féljünk az egyetemtől Játssz velünk te is, használd ki a nyarat! A nagymadár és a verebek ÜGYESKEDŐ Ne féljünk az egyetemtől és a főiskolától! Ez lehetne a legfontosabb tanács azok számára, akik ősszel kezdik tanulmányaikat. Ne féljünk, még akkor sem, ha pillanat­nyilag nem tudjuk felmérni, milyen erőfeszítést igényel majd a tanulás. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A gólyák egyik leggyakoribb problémája, hogy már előre félnek attól, hogy nem tudnak helytállni a tanulásban. Úgy érzik, nem birkóz­nak meg a feladatokkal, és eseüeg a sikertelen félévi vizsgák után emiatt el kell hagyniuk az intéz­ményt. A megelőzést már most ér­demes elkezdeni - méghozzá egy nagyon kellemes formában... A gó­lyatáborról alkotott általános véle­mény, hogy jó buli. A legtöbb főis­kola, egyetem felsőbb évfolyamos hallgatói gondoskodnak a friss hallgatók beavatásáról. A gólyatá­bor feladata - ha mégoly furcsán hangzik is - egyfajta rítusként segí­teni az átállást a középiskolás élet­ről a hallgatói életmódra. A felsőoktatási intézmények lég­köre a középiskoláknál kevésbé szabályozott. Szükség van önálló kezdeményezésre, amihez a leg­többen nem szokhattak hozzá kö­zépiskolás éveik alatt. Az önállósá­got, az önálló életszervezést tény­leg tanulni kell. A gólyatábor ugyan megrövidíti a nyári szün­időt, hiszen a többi hallgatóhoz ké­pest néhány nappal korábban el­kezdődik a félév, de ezt a néhány napot érdemes feláldozni. Barátkozz! A gólyatábor kiváló alkalom a barátkozásra, új ismerősök, bará­tok szerzésére. Új társainkat együtt lakva, bulizva lehet igazán jól meg­ismerni. Érdemes részt vennünk a vicces „beavatási” feladatokban, csapatversenyekben is, még ha első látásra nem is túl vonzóak. Próba­tételt jelentenek a befogadáshoz, és nagyon jó csapatformálók. Az így kialakult kis csapatok általában hosszabb távon együtt maradnak. A modulokra épülő képzési rend­szerben - amikor nekünk magunk­nak kell összeállítanunk saját óra­rendünket, tanulási tervünket - nem árt, ha van néhány ismerős arc, akik hasonló tervet kovácsol­nak. Az a legkevesebb, hogy lesz majd kitől elkérni a jegyzeteket... Az új barátokon kívül fontos in­formációkhoz juthatnak az érdek­lődők, találkozva a felsőbb éves hallgatókkal. Ők már túléltek né­hány vizsgát, ismerik az intézmény belső vüágát és segítséget nyújthat­nak, hogy később is jól érezzék majd magukat a tanulmányokat kezdő hallgatók az intézményben. Kérdésekkel érkező újoncok A felsőoktatási intézményeknek rendelkezniük kell diáktanácsadó szolgálattal is. Szerencsés esetben ezek munkatársai képviseltetik magukat a gólyatáborban, illetve ügyeled lehetőséget biztosítanak a kérdésekkel érkező újoncoknak. Kiemelt figyelmet érdemelnek a fo­gyatékkal élő hallgatók. Számukra az intézmények koordinátorai nyújtanak segítséget. A diáktanácsadók támogatásá­val idejekorán lehetséges a tanulási készségek felmérése, a szükséges stratégiák fejlesztése. A gólyáknak érdemes tájékozódniuk, hogy sze­mélyes problémáik megoldásához rendelkezésre áll-e jogi, egészség- ügyi, pszichológiai tanácsadás az intézményben. Hasznos lehet a kortárs tanácsadók felkeresése is, akik a gólyatábortól függedenül in­formációkat szolgáltathatnak a hallgatói élet számos területén. Fél­ni tehát nem érdemes. Alapos tájé­kozódással megkönnyíthető a fél­évkezdés. (he, of) A játék ügyességi játék és na­gyon szórakoztató tud lenni. Az eredeti szabályok szerint kell hozzá 40-60 gesztenye vagy makk, de kavicsok vagy nagyobb papírgalacsinok ugyanúgy meg­teszik. Rajzoljunk egy 6-8 méter átmé­rőjű kört. A gesztenyéket, vagy az azokat helyettesítő dolgokat szórjuk szét a körben. Ez lesz ugyanis a madáreleség. A csapat a körön kívül áll, ők a verebek, egy valaki azonban a körben, ő pedig nem más, mint a nagyma­dár. A verebek a körön kívül ug­rálnak és fél lábon ugrálva be-be- törnek a körbe, hogy megszerez­zenek egy kis „madáreleségef’. Természetesen ezt a nagyma­dár nem akarja, ezért próbálja el­kergetni a verebeket azzal, hogy megcsípi őket, vagyis megérinti. Ha sikerül a körön belül megérin­teni egy verebet, akkor a veréb el­veszti az addig gyűjtött összes eleségét, amit vissza is kell szór­nia a körön belülre. Ezután abban a fordulóban már nem játszhat az a veréb. A játék 3 percig tart és ezalatt a verebeknek minél több eledelt kell gyűjteniük, a nagymadárnak pedig minél kevesebbet szabad átengednie a kicsiknek. Az a leg­ügyesebb veréb, aki a legtöbbet gyűjt és a következő fordulóban ő lesz a nagymadár. Több forduló után az is kiderül, hogy ki a leg­ügyesebb nagymadár, ki fogta meg a legtöbb verebet. Fontos: ha a szabadban játszotok, akkor vi­gyázzatok arra, hogy ne görön­gyös helyen ugráljatok, mert ab­ból nagy esések lehetnek. Jó játé­kot! Hajrá verebek! (s) A verebek a körön kívül ugrálnak és fél lábon ugrálva be-betörnek a körbe, hogy megszerezzenek egy kis „madáreleséget” (Képarchívum) light a candle [lajt _ kendi] gyertyát gyújtani turn off [t_rn of] kikapcsolni candlestick [kendisztik] gyertyatartó alarm dock [alarm klok] ébresztőóra reading-lamp [riding lemp] olvasólámpa ágynemű M ft — 1É An Az új barátokon kívül fontos információkhoz juthatnak az érdeklődők, találkozva a felsőbb éves hallgatókkal (Horváth Árpád illusztrációs felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom