Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-19 / 192. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 19. Privatizálják az öntözőhálózatot Öntözési társulásokat lehet majd létrehozni 12 Agrárkörkép __________ ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Szlovákiában csaknem 300 ezer hektárnyi területen van kiépített öntözőhálózat, amelynek azonban elöregedett, siralmas műszaki álla­pota miatt feltételezhetően csak mintegy háromnegye részét lehet gyakorlatilag kihasználni. Az utób­bi évek aszályos időjárása ugyanak­kor jelentős mértékben növelte a mesterséges csapadékpótlás jelen­tőségét, s ismeretes, hogy évek óta milyen ádáz küzdelmet folytatnak a termelők az öntözési támogatá­sok emeléséért, illetve a vízfelhasz­nálás költségeinek csökkentéséért. Idén végre elérték, hogy a felhasz­nált vízért már nem kell fizetniük, azonban a kijuttatási költségek még így is jelentős terheket rónak rájuk. A szaktárca ezért az öntözőrend­szerek és -berendezések működte­tését és kezelését az általa előkészí­tett törvény alapján fokozatosan az agrárvállalkozók, illetve az általuk létrehozott társulások kezébe kí­vánja adni. Legalábbis ezt a célt szolgálja a a hidromeliorizációról és a Hydromeliorácie állami válla­lat részvénytársasággá való átalakí­tásáról szóló törvényjavaslat, amely egyelőre ágazatközi egyezte­tés stádiumában van. A tervezett törvény az egyes par­cellák tulajdonosai és az öntözőbe­rendezések tulajdonosai, kezelői, valamint a berendezések kihaszná­lói közötti viszonyok egyértelmű rendezésére tesz majd kísérletet. A tervezet egyúttal szabályozza a hidromeliorizációs társulások, szö­vetkezetek létrehozásának feltét­eleit, amelyeket maguk az öntöző- berendezések használói hozhatnak majd létre. Az előkészületben levő törvényjavaslat rendelkezik a hidromeliorizációs alap létrehozá­sáról és a a Hydromeliorácie állami vállalat részvénytársasággá való át­alakításáról is. A részvénytársaság alapítója az állam lesz, a részvénye­si jogokat pedig a szaktárca gyako­rolja majd. Az öntözőberendezések kezelése a tervezet szerint fokozatosan az azokat kihasználó agrárvállalko­zók kezébe kerülne, akik kifejezet­ten erre a célra hoznák létre a már említett társulásokat, szövetkezete­ket. Az eddigi elképzelések szerint a társulásokban a tagok a berende­zések kihasználásának arányában érvényesíthetnék döntési jogkörü­ket, a társulás megalakítása a be­rendezéseket kihasználó összes vállalkozó számára kötelező lenne, ha a felhasználóknak több mint a fele, vagy legalább öt agrárvállal­kozó ez uránt kinyilvánítja szándé­kát. A hidromeliorizációs társulá­soknak a megalakítása után az ál­lam fokozatosan átadná az öntöző- berendezések és -rendszerek vala­mint a vízelvezető rendszerek keze­lési jogát ezeknek a társulásoknak. A tervezett hidromeliorizációs alap létrehozása azt a célt szolgálja, hogy forrásokat gyűjtsön és külö­nítsen el az említett rendszerek és berendezések felújítására, javításá­ra és modernizálására. Forrásait el­sősorban az öntözőrendszerek és - berendezések kihasználói által be­fizetett összegek képeznék. (yl) Az időjárás kedvezőtlen hatásai a termesztéstechnológia következetes alkalmazásával ellensúlyozhatok A repce talajának előkészítése Annak ellenére, hogy az időjárás kétségtelen hatá­sa az utóbbi években nega­tívan befolyásolta a repce termesztését, a részletesen kidolgozott termesztés­technológiai utasítások kö­vetkezetes betartásával a légköri hatások kedvezőt­len következményei jelen­tős mértékben ellensúlyoz­hatok. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Egyes agrárszakemberek véle­ménye szerint a termés kellő meg­alapozása akár 60 százalékban is befolyással lehet a jövendő ter­mésmennyiségre, éppen ezért errre a folyamatra célszerű kellő figyelmet fordítani. A cseh mező- gazdasági szakemberek által köz­zétett tapasztalatok alapján a megfelelő előkészítésben fontos szerepe van már az előtermény ki­választásának, amely után a repce a talajba kerül. Repcét általában valamilyen gabonaféle után vet­nek, közülük az őszi árpa a legal­kalmasabb erre a célra, mivel ko­rábban kerül betakarításra, rá­adásul a tavaszi árpa utánkelése jóval intenzívebb, s gyakran még a következő tavasszal is vegysze­res irtást igényel. Amennyiben a szalmát nem gyűjtik be a terület­ről, fel kell aprítani és egyenlete­sen elteríteni a tarlón. Leszántás- kor, amelyet 15-18 cm mélységre ajánlott elvégezni, a szalma mennyiségétől függően métermá­zsánként 0,7-1 kg nitrogéntartal­mú műtrágyát vagy trágyalét is ki kell juttatni a megfelelő lebomlás elősegítésére. A talajelőkészítés folyamatában jelenleg már többfajta technológi­át alkalmaznak, a megfelelő kivá­lasztása mindig a helyi viszonyok­tól függ, azonban alapvető szem­pont, hogy mind a hagyományos, mind pedig az ún. minimalizációs technológiát alkalmazva, a tarlót a repce előtt be kell forgatni. A ha­gyományos szántást alkalmazó technológia elsősorban a humu­szos nehéz talajokon alkalmas, amelyek rosszabb vízelvezető ké­pességgel rendelkeznek. A repce a vetés előtt közepes mélységű szántást igényel, amelyet közvet­lenül a művelet után vagy vele egyidőben le kell zárni. A szántás és a vetés között eltelt hosszabb idő lehetővé teszi a szármaradvá­nyok kellő lebomlását, ugyanak­kor kiszárítja a talajt. A közvetle­nül szántás után a friss barázdába elvégzett vetés ugyan kellő ned­vességet biztosít a magnak, de nem mindig megoldható az eke és a vetőgép teljesítményének össze­hangolása miatt. Az ún. minimalizációs techno­lógiát főleg a könnyebb talajokon alkalmazzák. Ezek jó vízelvezető képességgel rendelkeznek, s ked­veznek a megfelelő erős gyökerek kialakulásának. Ugyanakkor a túlságosan vastag szalmaréteg gá­tolja a megfelelő magágy kialakí­tását. A minimalizációs technoló­giák másik nagy hátránya, hogy kedveznek a különböző betegsé­gek fennmaradásának és terjedé­sének, ezért a rendszerben 3-4 évenként legalább egyszer aján­lott visszatérni a hagyományos szántásos módszerhez. A vetés idejének kiszámításá­hoz elsősorban abból kell kiindul­ni, hogy a megfelelő erősségű ve­getáció kialakulásához ősszel leg­alább 80-90 napra van szüksége a növénynek 5 fok feletti hőmérsék­leten, noha a fajtakínálat immár ezt a szempontot némileg ellensú­lyozni tudja. A vetés ajánlott idő­pontja augusztus közepétől szep­tember elejéig tartó időszak. Az utóbbi években kedvező tapaszta­latokat szereztek az optimálisnál korábbi vetésekkel is, amikor a növényzet túlburjánzását a vetési egységek csökkentésével és növekedészsabályozók alkalma­zásával akadályozták meg. Ott ahol nem alkalmaztak növekedés­szabályozó készítményeket, a ve­tések a tél folyamán (pl. 2003 ta­vaszán) komoly károsodást szen­vedtek. (sz) ALAPTRÁGYÁZÁS Az F&N Agro Slovensko Kft. által forgalmazott műtrágyákkal HYPERKALI - NPK 0/18/18 - granulált két elemből álló műtrágya a 6,5 pH érték alatti talajokra. A foszfort hiperfoszfát formájában tartalmazza, ennek 1/5-e azonnal felve­hető, a fennmaradó rész pedig fokozatosan szabadul fel. Ideális kiegészítője a szerves trá­gyáknak, egyúttal alapja a későbbi osztott adagokban történő nitrogéntrágyázásnak is. 35 % CaO-t, cca 0,5% MgO-t, 1,5% Na-t és további nyomelemeket (Mn, Zn, B, Cu, Co, Mo) tar­talmaz. Alkalmas mind a repce, mind pedig a gabonafélék tápanyagpótlására, valamint a feltöltő trágyázásra. Adagolási példa kg/ha: repcében 350 - 450 gabonafélékben 250 - 350 HYPERKORN - NPK 0/26/0 granulált, egy elemből álló foszfortartalmú műtrá­gya, amely a foszfort hiperfoszfát formájában tartalmazza, a 6,5 pH érték alatti talajokra, elsősorban feltöltő trágyázásra alkalmas. 50% CaO-t, Mg-t, Na-t és egyéb nyomelemeket (Mn, Zn, Cu, Co, Mo) tartalmaz. A nagy foszforigényű növények, pl. a repce és a gabonafélék tápanyagellátására alkalmas. Elsősorban olyan talajokon érvényesül, ahol ele­gendő káliumtartalom mellett éppen a foszfor hiányzik. Adagolási példa kg/ha: repcében 200 - 350 gabonafélékben 200 - 250 Megjegyzés: A tényleges adagolás kiszámításakor figyelembe kell venni a talajvizsgálat adatait! Kérje az agrokémiai szereket szállíté partnereitől! Nagyszombati,Pozsonyi kerület Kollár Rastislav 0903 265 501 Eperjesi és Kassai kerület (nyugat) Cernicky Ivan 0903 265 502 Besztercebányai kerület Marcinek Stefan 0903 265 509 Eperjesi és Kassai kerület (kelet) Vdovjak Jozef 0903 265 503 Nyitrai kerület Simoncic Jozef 0905 618 449 F&N Agro Slovensko, s.r.o. Tel.: 02/43 42 99 03 Roznavská 34 Fax: 02/43 42 99 36 821 04 Bratislava http://www.fnagro.sk r agro Már egyetlen nyárfasorból álló sáv 10 százalékkal növelheti a terméshozamot Kellenek-e gyorsan növő fák a mezőgazdasági területekre? A szerző illusztrációs felvétele KOHÁN ISTVÁN A fasorok, facsoportok, s általá­ban a fás kultúrák mezőgazdasági területekre történő telepítésének elsődleges célja az, hogy ezek mind anyagi, mind környezetvédelmi szempontból a lehető legtöbbet nyújtsák a társadalomnak. A mező- gazdasági területeken történő fásí­tásoknak, főként fasoroknak, fa­csoportoknak a telepítését zömé­ben gyorsan növő fafajok, neveze­tesen nyárfák, nedvesebb termőhe­lyeken fűzek alkotják, amelyeknek évi ádagnövekedése hektáronként eléri a 20-25 tömör köbmétert, míg más fafajok esetében hazai vi­szonyaink között ez mindössze 4-5 köbméter körül mozog. A gyors nö­vekedésen és fatermésen túlmenő­en a nyárfák igen kedvező biológiai és ökológiai tulajdonságokkal ren­delkeznek. Egyrészt rendkívül el- lenállóak a légköri szennyeződé­sekkel szemben, másrészt igen ma­gas szűrőhatással rendelkeznek, s így nagyfelületű leveleik révén mintegy megszűrik a levegőbe ke­rült káros vegyi anyagokat. Ugyan­akkor a rügyeik és leveleik által ki­bocsátott anyagok, az úgynevezett fitoncídek segítségével erős bakté­riumölő hatással is rendelkeznek, aminek a síkvidéki, többnyire fát- lan területeken igen nagy jelentő­sége van. Ennek következtében a fásított területeken jelentősen csökken az egészségre káros bakté­riumok és vírusok száma a levegő­ben. Mivel a nyárfák többsége egyiva- rú, nagyon fontos, hogy környezet- védelmi fásításoknál lehetőleg hímivarú fajtákat alkalmazzunk, melyek virágzáskor nem szennye­zik a levegőt. Síkvidéki termőhelyi viszonyaink között ilyen célokra leginkább megfelelnek a tiszaháti nyár, a Robusta, Poatu, Brabantica, Gigant, Pannónia, valamint a Meggylevelű balzsamos nyár, me­lyek esztétikailag is igen értékesek. A fás kultúrák a helyi éghajlati viszonyok javításának következté­ben igen kedvezően befolyásolják a mezőgazdasági terméshozamokat is. Hazai és külföldi kutatások eredményei igazolják: Már egyet­len nyárfasorból álló erdősáv jóté­kony hatásának következtében a mezőgazdasági terméshozamok síkvidéki területeinken mintegy 10 százalékkal növelhetők. A nyárfasorok, erdősávok ered­ményes telepítésének előfeltétele az egészséges, fejlett, kétéves cse­meték ültetése 60-70 cm mély göd­rökbe, főként ősszel, valamint az ültetés utáni két év folyamán a talaj szellőztetése céljából ezek megka- pálása legalább 15 centiméter mé­lyen, 1 méter átmérőjű tányér for­májában. Ötéves kortól 3-4 éven­ként szükséges a nyárfák nyesése, mégpedig a kora tavaszi időszak­ban, hogy a sebek még a vegetációs időszak alatt behegedjenek. A tel­jesség kedvéért le kell szögezni: az utóbbi évtizedekben egy helytelen szemlélet következtében a nyárfa­sorok teljes kiirtásának vagyunk ta­núi. Főleg a síkvidéken pusztítják a fákat anélkül, hogy a kivágott fa­sorok helyét késedelem nélkül fel­újítanák, beültetnék. Amennyiben a folyamat tovább folytatódik, szá­molunk kell annak káros következ­ményeivel az ott élő lakosság szem­pontjából is. UP 1 5 0 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom