Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-14 / 188. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 1­RÖVIDEN Magyar busz balesete Budapest. Egy halálos ál­dozata, három súlyos és ki­lenc könnyű sérültje van an­nak a magyar állampolgáro­kat ért közúti balesetnek, amely csütörtök este történt a kárpátaljai Rahón. A baleset azért következett be, mert a nyíregyházi vízi túrázókat szállító IVECO mikrobusz át­tért az út bal oldalára és ösz- szeütközött egy szembejövő teherautóval. A kisbuszban tizennégyen utaztak. (MTI) Bányászhalál Csehországban Ostrava. Két vájár vesztette életét tegnapra virradóra a Doubrava bányában. A szeren­csétlenség oka: egy áramkima­radás miatt leálltak a ventillá­torok, a vájatban nagy meny- nyiségű metángáz halmozó­dott fel. Szakértők vizsgálják, hogy nem sértették-e meg a biztonsági előírásokat, s kere­sik a felelősöket. (TASR) Török-vatikáni szópárbaj Tbiliszi. A török miniszter- elnök elutasítóan válaszolt a vatikáni hittani kongregció elöljárójának véleményére, hogy hiba lenne Törökorszá­got Európához sorolni, amely nem földrajzi, hanem kulturá­lis egység, s az európai alkot­mányban szerepelnie kellene a keresztény gyökereknek. A grúziai látogatáson tartózko­dó Recep Tayyip Erdogan ez­zel Joseph Ratzinger bíboros állásfoglalására reagált. A Hürriyet török újság úgy ér­telmezte a bíboros szavait, hogy „a muzulmán többségű Törökországnak nem a ke­resztény gyökerű unióban kell keresnie jövőjét, hanem az iszlám országok közössé­gében, mert Törökország an- titézise az EU-nak”. (MTI) Erdogan: Ankara csak az EU-tagokkal tárgyal a té­máról, a Vatikán pedig nem az (Képarchívum) Ankara a kurd vonalról Ankara. Kurd lázadók kö­vették el a hét elején az isztam­buli szállodák elleni halálos ál­dozatokkal is járó támadáso­kat - közölte tegnap a török rendőrség. A merényletekben két személy életét vesztette, ti­zenegyen pedig, főként külföl­diek, megsérültek. A merény­leteket egy al-Kaidához kötő­dő muzulmán csoport és egy eddig ismeretlen kurd szerve­zet, a Kurdisztáni Felszabadí­tás Sólymai is vállalta. Bizo­nyítékokat a rendőrség nem mutatott fel. (MTI) Este szabadon is engedték a tegnap hajnalban elrabolt James Brandont Van esély a tűzszünetre Asz-Szadr hívei nem kegyelmeznek az amerikaiakkal együttmű­ködő iraki rendőröknek (Reuters-felvétel) Nincs jele az azonnali terrortámadásnak Kisebb a fenyegetettség MTI-HÍR Nedzsef/Bagdad/Bagdad/ Kút/London. Muktada az Szadr szélsőséges síita hit­szónok hajlandó kivonni fegyvereseit Nedzsefből, ha az amerikai erők szintén ki­vonulnak a síiták szent vá­rosából, és a vallási hatósá­gok veszik át a város irányí­tását. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ezt Szadr szóvivője jelentette be tegnap. A radikális hitszónok a nedzsefi tűzszünetről folyó tárgya­lásokon tíz feltételt szabott ahhoz, hogy hívei véget vessenek a kilen­cedik napja tartó harcoknak. Szadr követeli továbbá, hogy bocsássák szabadon fogságba esett harcosait, az amerikai erők ellen Nedzsefben és mási iraki városokban harcoló fegyveresei, a Mahdi Hadseregé­nek tagjai részesüljenek amnesztiá­ban. Szadr el kívánja érni, hogy ők is részt vehessenek Irak jövőbeni politikai folyamataiban, valamint azt, hogy állítsák helyre az összes létfontosságú szolgáltatást Ned­zsefben. Az iraki ideiglenes kor­mány szóvivője bizakodóan nyilat­kozott a tűzszüneti tárgyalásokról, s közölte, hogy már a megállapo­dás közelébe jutottak. A tűzszüneti tárgyalások idejére egyébként ide­iglenes fegyvernyugvás lépett élet­be az iraki síiták szent városában. Közvetlenül e bejelentés előtt Donald Rumsfeld amerikai védel­mi miniszter kijelentette: az ameri­kai haderők folytatják offenzíváju- kat a nedzsefi felkelők ellen, és meg fogják állítani őket. Rumsfeld ezt az ukrajnai Parténk üdülőhe­lyen mondta, ahol Leonyid Kucsma ukrán elnökkel találkozott. A Pen­tagon vezetője közölte: az iraki hadműveleteket szorosan egyeztet­ték a koalíciós erők, az iraki vezetés és az amerikai parancsnoki lánco­lat között. „A cél ugyanaz, mint az ország bármely más térségében: tény, hogy 25 millió iraki felszaba­dult és rálépett egy szabad és de­mokratikus rendszerhez vezető út­ra. Ha ezt egyesek erőszakkal meg akarják akadályozni, azokat meg­állítjuk.” Koradélutáni adatok szerint 7 iraki meghalt, 34 megsérült tegnap a közép-iraki Kút városban az ame­rikai erők síita milíciák elleni táma­dásában. Előző nap az amerikai lé­gierő nagy erejű légitámadásokkal MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Móse Jaalon izraeli vezérkari főnök szerint Izrael le­mondhatna egy békemegállapodás ellenében a Szíriától elhódított Golán-fennsíkról, hiszen a hadse­reg akkor is képes lenne megvédeni az ország határait. Izraeli vezetők korábban műidig úgy érveltek, hogy az 1967-ben el­foglalt fennsík feladása sebezhető­vé tenné az ország északi részét a szíriai támadásokkal szemben, ezért katonai megfontolásokból sem engedhető meg a terület visz- szaadása. „Katonai szempontból nézve a dolgot eljuthatunk egy megállapodásig Szíriával a Golán- fennsík feladásáról” - jelentette ki a tábornok a Jediót Ahronót című napilapban tegnap megjelent inter­júban. A tábornok úgy véli, hogy „a készítette elő a tegnap délelőtt vég­rehajtott páncélos- és tengerész­gyalogos-rohamot. Nyolcvannégy ember vesztette életét a Bagdadtól 180 küométemyire délkeletre fek­vő városban a csütörtöki légitáma­dások következtében. Tömeges méretű tüntetések zaj­lottak tegnap a nedzsefi harcok el­leni tiltakozásul öt iraki városban és az iráni fővárosban. Irakban szá­mos tüntető azonban nemcsak a sí­iták szent városát ért támadást bí­rálta, hanem követelte Ijád Allávi iraki miniszterelnök távozását is az iraki ideiglenes kormány éléről. Az egyik legnagyobb megmozdulás résztvevői a dél-iraki Díváníjában elözönlötték Allávi pártjának szék­hadsereg meg tudja védeni Izrael bármely határát”, s még akkor is képes lenne erre, ha esetleg politi­kai döntés születnék a kivonulás­ról. Ez az első alkalom, hogy egy iz­raeli vezérkari főnök kivonulást he­lyezett kilátásba a Golán-fennsík egész területéről. Damaszkusz fel­tételként szabja bármiféle Izraeliéi kötendő békeegyezséghez a Golán visszaadását. Izraelnek a kormány egyoldalú szétválasztási tervében szereplő négynél több ciszjordániai telepet kell majd kiürítenie - közölte Ehud Óimért izraeli miniszterelnök-he­lyettes. Óimért ezt az Izraelre ne­hezedő nemzetközi nyomással in­dokolta, valamint azzal, hogy Izra­el zsidó állam kíván maradni. Ez volt az izraeli vezetők által tett egyik legegyértelműbb nyilatkozat arról, hogy a szétválasztási terv a házát, miközben letépték a párt emblémáját, és köveket dobáltak. Sokan azt kiáltozták, hogy készek mártírhalált halni a síita vezetőért. Előzőleg Szadr szóvivői azt közöl­ték, hogy a síita vezető megsebe­sült az amerikai erők támadásá­ban, az amerikaiakkal szövetséges iraki ideiglenes kormány azonban tagadta ezt. Az Irakkal kapcsolatos hírek kö­zött vezető helyen szerepelt annak a brit újságírónak az esete, akit teg­nap raboltak el, s a kivégzését is ki­látásba helyezték. Kora este jött a hír, hogy James Brandont, a Sun­day Telegraph vasárnapi brit lap új­ságíróját elrablói Szadr síita hitszó­nok bászrai irodájának adták át. Ciszjordánia nagyobb részéről va­ló, a palesztin állam megteremtésé­hez helyet biztosító izraeli kivonu­lásnak az első szakasza lehet. Óimért később a televízióban kije­lentését azzal tompította, hogy a további kivonulásra csak később kerülne sor. „Ez most minden bi­zonnyal nem szerepel napirenden” - hangsúlyozta. Ariel Sáron kormányfő kivonulá­si terve értelmében Izrael a jövő év végég felszámolna valamennyi gá­zai övezetbeli zsidó telepet, vagyis 21-et. A terv részét képezi négy ki­sebb ciszjordániai telep kiürítése is. Az izraeli televízió szerint Ariel Sáron nemtetszését fejezte ki he­lyettesének a további kivonulásra vonatkozó szavai miatt. Gázában mintegy nyolcezer, míg Ciszjor- dániában több mint 230 000 zsidó telepes él. Washington. Az amerikai kor­mány nem talált arra utaló jelet, hogy azonnali terrortámadás fe­nyegetne valamüyen USA-beli pénzintézetet - közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője. A kormány majdnem két héttel ezelőtt bizo­nyos hírszerzési értesülések alap­ján terrorriadót fújt öt jelentős pénzintézet környékén. Moham­med Nairn Núr Hánnak, az al- Kaida terrorszervezet nemrég Pa­kisztánban elfogott mérnökének számítógépén olyan terveket talál­tak, amelyek szerint terroristák fel­derítették, hogy hogyan lehetne merényletet elkövetni öt pénzinté­zet ellen New Yorkban, Newark- ban, illetve Washingtonban. Noha e felderítés eredményeit évekkel ezelőtt rögzítették, kiderült, hogy a MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tbiliszi/Chinvali. Lövéseket ad­tak le tegnap a Grúziától'elszakad­ni törekvő Dél-Oszétiában arra a gépkocsikonvojra, amely Zurab Zsvania grúz miniszterelnököt és kíséretét szállította. A támadásban, amelyben automata fegyverekből és aknavetőkből nyitottak tüzet, senki sem sérült meg. Orosz média­jelentés szerint grúz páncélosokat vonnak össze Nikozi grúz falu tér­ségében, nem messze Chinvalitól, a dél-oszét terület központi városá­tól. Itt állomásozik a grúz-oszét fegyveres konfliktus kiújulását megakadályozni hivatott vegyes orosz-grúz békefenntartó erők grúz zászlóaljának egyik alegysége. A dél-oszétiai válság rendezésé­nek előmozdítására létrehozott négyoldalú vegyes bizottság ülésén Moszkva olyan intézkedéseket ja­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ St. Pölten. Hat hónap felfüg­gesztett szabadságvesztésre ítélték tegnap az időközben bezárt St. Pölten-i papnevelde egyik volt sze- minaristáját. A bíróság bizonyított­nak találta, hogy a 27 éves lengyel Piotr Z. számítógépén 1700, főként gyermekpornográf tartalmú fény­kép birtokában volt. A vádlott elis­merte bűnösségét, A bíróság két év letöltendő börtönt szabhatott volna ki, de enyhítő körülményként fi­gyelembe vette a szeminarista bün­tetlen előéletét és azt, hogy önként tényszerű vallomást tett. A papne­veldét a pápai kivizsgálás alá vetet­OSSZEFOGLALO Budapest. Lamperth Mónika belügyminiszter kivételes méltá­nyosságból letelepedési engedélyt ad azoknak a vajdasági magyarok­nak, akik még a délszláv háború elől menekültek Magyarországra, és helyzetüket azóta sem sikerült megnyugtatóan rendezni. A ki­lencvenes évek elején több ezer magyar menekült érkezett a Vaj­daságból, közülük f60-nak még mindig bizonytalan a státusa. A vajdaságiak egy része magánszál­lásokon, más részük ma is mene­terroristák legkésőbb idén januá ban betekintettek a számítógépe adathordozókba, tehát felmerü annak veszélye, hogy élő tervekre van szó. A név nélkül nyilatkozó fehér h; zi tisztségviselő azonban újságírói nak elmondta, hogy az eddig á vizsgált adathordozókon semn nem utal arra, hogy fennállna í azonnali terrortámadás veszély bár ez a vizsgálat még nem fejezi dött be. Egy másik meg nem név zett kormánytisztviselő azt mone ta: a kormány az augusztus elseje elrendelt terrorriadót ettől függe jenül ma is elrendelné. France Fagos Townsend, a belbiztonsá, minisztérium egyik tanácsadó szerint az amerikai hatóságok a gyanítják, hogy a felderítési terve felfedezése zavarta meg a terrori fákat a végrehajtásban. vasolt, amelyek révén kiszorítható lennének a békefenntartók által e lenőrzött biztonsági folyosóból törvénytelen fegyveres alakulato A térségben azután vált feszült a helyzet, hogy Mihail Szaakasv grúz elnök elsődleges célkitűzés yé tette a központ hatalmán; helyreállítását az ország egész tér létén. Dél-Oszétia, amely tizenk évvel ezelőtt kikiáltotta függetle ségét, ellenáll e kísérleteknek. A grúz parlament tegnap ; orosz békefenntartók távozását k vetelte Dél-Oszétiából, mondvá az orosz katonák a dél-oszét szak dár erők oldalára álltak. A tbilis parlament szerint nemzetközi ko tingenssel kellene felváltani ; orosz alakulatokat. Az orosz csap tok dél-oszétiai állomásoztatásár 1992-ben az akkori grúz, illet orosz elnök, Sevardnadze és Jele állapodott meg. ték, majd csütörtökön bezártá Klaus Küng püspök, apostoli vi; tátor kijelentette: a történtek mű teljes újrakezdés szükséges. Mi mondta, az intézményben súly torzulások voltak, amelyeket vég nyilvánvalóvá tettek a pomogr fotók. Az is kiderült, hogy a papn veidében homoszexuális kapcsol tok alakultak ki. A pápai vizsgál biztos nem volt hajlandó válaszol a botrányszeminárium felügyelet ellátó Kurt Krenn St. Pölten-i pt pök jövőjét illetően. Megfigyeli azzal számolnak, hogy az ultrako zervatív nézetei miatt sokak ált bírált Krenn már nem tér viss posztjára. külteknek fenntartott létesítm nyékben lakik. A Magyar Helsin Bizottság és a Menedék Egyesül a közelmúltban arra hívta fel a gyeimet, hogy a vajdasági magy rókát a kitoloncolás vagy az id genrendészeti őrizet veszélye 1 nyegeti. A jogvédő szervezet ezért Lamperth Mónikához fc dúltak, aki elvi döntést hozott; ról, hogy engedélyezi a vajdasáj ak letelepedését. A 160 vajdasá magyar ügyében az érintettek le relmére akkor folytatják le az élj rást, ha a jogszabályban kizáró i nem áll fenn. (m, n) Lesz nemzeti konferencia New York. Megérkezett tegnap Bagdadba a világszervezet szak­embereinek egy kicsiny csoportjával Asraf Jehangir Qazi, Kofi Annan ENSZ-főtitkár iraki különmegbízottja. Qaziék azonnal mun­kához is láttak, hogy segítséget nyújtsanak a holnap kezdődő iraki nemzeti konferencia megrendezéséhez. Az Irak jövőjét meghatározó konferencia választja meg a Nemzeti Tanácsot, amely felügyeli az át­meneti kormány tevékenységét a jövő évre tervezett választásokig, illetve elfogadja a 2005-re szóló költségvetést. (MTI) Óimért szerint lehetséges, hogy négynél több ciszjordániai telepet kell kiüríteni Izrael kivonulhat a Golánról? Lövések a grúz kormányfő gépkocsioszlopára Tart a kaukázusi feszültség Elítélték a bezárt papnevelde egyik szeminaristáját Súlyos torzulások Nem fogják kitoloncolni a százhatvan magyart Vajdaságiak letelepedése

Next

/
Oldalképek
Tartalom