Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-12 / 186. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 12. A volt maiakkal halász mégsem állt kalóznak, avagy: tanulságos pillanatok Malajziában, ahol az iszlámot államvallássá kiáltják ki 24 Kitekintő - hirdetés_______________________________________________________ Maláj nemzeti viselet, Rolex óra a bal csuklón Korabeli portugál hajó a maiakkal kikötőben (Fotó: képarchívum) Hogyan fog kezet az ember egy királlyal? Tekintettel rá, hogy eleddig élő király közelébe karnyújtásnyi tá­volságba még nem keve­redtem, a kérdés szerfelett időszerű. - Várja ki, amíg őfelsége nyújtja a kezét és ne kezdjen elsőként társal­gást vele, oktat ki az udva­ri etikett szabályaira a ki­rály egyik legfőbb bizalma­sa, Omar Baba helyettes főkamarás. DUNAI PÉTER A maláj főváros egyik jéggé kon­dicionált mozijában vagyunk, ahol a nemzeti eposzfilmet, a Palohot vetítik. Az újkori maláj történe­lemről, a múlt század 40-es éveivel indult nemzeti átalakulásról szól a film. Az itt élő kínaiak, malájok, in­diaiak a mai napig bonyolult viszo­nyát, konfliktusát, az ötvenes-hat­vanas évek - vélhetően a népi Kína által pénzelt-szervezett - szélsőbal- oldali hatalom-átvételi kísérleteit elemzi 3 ember sorsának szűrőjén keresztül. A nehezen követhető cselekményű film feledhető, őfelsé­ge, teljes nevén Yang diPertuan Agung Tuanku Syed Sirajuddin Ib- ni Al-Marhum Tuanku Syed Putra Jamalullail viszont mély benyo­mást tesz a jelenlévőkre. A mozihangszórókból dünnyögő nemzetközi könnyűzenei egyveleg hirtelen elhallgat, dallamosan-ün- nepélyes gamelánmuzsika csendül fel, a király belépője. Megjelenik őfelsége maláj nemzeti viseletben, könnyű, halványlila, selyemhatású ingben-pantallóban, derekát a fér- fiak-nők által hordott rövid szárong fogja át, bal csuklóján színharmo­nizáló kék számlapos Rolexet visel. Nemzeti viseletű udvaroncok gyű­rűje követi, akik hajlongnak, és ar­cuk előtt összetett kézzel hódol­nak, valahányszor a felség feléjük tekint. A nézőtér szigorúan meg­osztott. Baloldalt fejkendős, hosz- szú, pasztellszínű kelméket viselő hölgyek koszorúja, jobboldalt fe­zes, feszes urak csapata hajt fejet. Testes, idősebb, rokonszenves, őszülő bajszú ember, a világ egyik legdemokratikusabb királya, aki­nek uralma nem pünkösdi ugyan, de időben szigorúan behatárolt: öt év. A tíz maláj választófejedelem, a tagállamok szultánjai felváltva ad­ják a királyt, így egy szultánra a sta­tisztika törvényei szerint 45-50 évente jut egy ötéves királykodási periódus. Akinek nincs szerencséje, hiába szultánkodik valamelyik szö­vetségi államban, megmarad helyi jelentőségű uralkodónak. Szerepe annyiban hasonlítható az európai uralkodókéhoz, hogy nincs igazi hatalma. A hatalommal az elmúlt jó két évtizedben egy má­sik vezető, az ellentmondásos dr. Mohamed Mahathir exkormányfő élt. Neki tulajdonítják az érdemet, hogy Malajzia fantasztikus, ultra­modern fővárost, kormánynegye­det, helyi „szilíciumvölgyet“, pom­pás autópályákat, gyárakat kapott. Hogy ez mennyire köszönhető egy ember, dr. Mahathir vizionárius, némelykor diktatórikus kormány­zási stílusának, arról megoszlanak a vélemények. Benne, a „harmadik világ” megmondóemberében, A- merika (és a zsidók) örök támadó­jában határozottan van valami fe­negyerekes, pökhendiség. Szóki­mondása, Amerika-ellenessége az egyébként eszméitől fanyalgó nyu­gat-európaiakban is bizonyos nép­szerűséget keltett iránta. Ám a gaz­dasági csodakép fakulóban van, az elmúlt két évtizedet az olajdolláro­kon és a mahathiri tekintélyelvű demokratúrán alapuló szelektív jó­léttel elegánsan átszökellő közép­malajziai antilop mintha sántítana. Az impozáns épületekben, a fővá­ros elegáns felhőkarcolóiban üres irodák ásítoznak, a helyi lapok tele vannak kiadó irodákról szóló hir­detésekkel. Az új nemzetközi repülőtéren a ragyogó acélfalak mindenütt két ajtót rejtenek, a suraat, a megosz­tott, férfiaknak-nőknek külön fenn­tartott iszlám imatermet. Húsz év­vel ezelőtt, a régi reptéren nem lát­tam suraakat. Mi történik Malajziá­val, ezzel a hagyományosan sok- nemzetiségű, sokvallású ország­gal? Mi vezetett oda, hogy a lakos­ság alig több mint a felét adó malá­jok legelterjedtebb vallását, az isz­lámot államvallássá kiáltják ki? Hogyan illeszkedik ez az országon belül is erősen vitatott folyamat az iszlám globális gondjába, a terro- rizmus-düemmába? Malajzia tete­mes összeget fordít nemzetközi imázsa javítására, meggyőzendő a világközösséget, hogy létezhet, jó“ iszlám modell is, amely elveti a ter­rort, amely türelmes a más vallású- ak iránt. Ám a CNN-ben naponta többször sugárzott, a faji-vallási to­leranciát, a demokratikus érték­rendet sugalló Malajzia-reklámon nincsenek iszlámkendős asszo­nyok. Kétféle - netán többféle - Malajzia-kép létezne? Egy belföldi, maláj fogyasztásra, egy az iszlám államok szervezetének, amelynek elnöke 2003 őszétől Malajzia, egy pedig a világ többi, a terrorizmus miatt aggódó részének? A város, ahová tartunk, Malak­ka, tükre a Maláj-félsziget félévez­redes történelmének. A hipermo­dern autópályán a sofőr a kapunál lassítva, meg nem állva csak az ér­zékelőhöz érinti az elektronikus bérletet, máris zöldre vált a lámpa, mehetünk. Az információk egy ré­sze arabul is ki van írva, a bukkanó- nál, ahol meglátjuk a kikötőt, a Ma- lakka-szoros tompazöld hullámait, egy hindu szentély, a Sri Po-Yatha látványa kísér be a folyópartra, az óvárosba, a kiskikötőbe. Tőle kőha- jításnyira a Kampung Hulu mecset, a másik oldalon a Cseng Hun Teng kínai buddhista templom áll. A főtér is észázadok óta multikulti, látott itt arab, indiai kereskedők mellett kínaiakat, portugálokat, já- vaiakat, acehieket. Cseng Ho admi­rális, a Ming-dinasztia flottapa­rancsnoka jó száz évvel az első por­tugálok előtt, 1409-ben már hor­gonyt vet a város előtt - de a portu­gálokkal ellentétben nem lövet. Malakka stratégiai helyzetű, azé a világ fél évezrede egyik legfonto­sabb kereskedelmi útvonala feletti ellenőrzés, aki a város ura. A hol­landok 1641-ben kiverik a portugá­lokat, a XIX. század elején már az államnyi Brit Kelet-indiai Társas­ágé. A brit birodalmi aranykor vége felé, az első világháború előtt Vik­tória királynő márványoszlopos szökőkutat emeltet Malakka főte­rén, szemben a holland városházá­val, a Stadthuyssal, a portugál ha­rangtoronnyal, az 1753-ban épült katolikus templommal. A főtér körüli épületek mind­mind a fáradt meggyszín egyik ár­nyalatában pompáznak, amelyet elnevezek Malakka-rózsaszínnek. Szemben, a Hernád szélességű Ma­lakka folyócska túlpartján a kínai­indiai negyedet, a Jonker Streetet a kék szín dominálja. Apró egyeme­letes házak, alul az üzlet, fent a né­pes család lakik zegzugos teraszok­kal, parányi tetőkertekkel tagolt szobákban. A portugálok a XVI. század ele­jén felhúzzák a dombon az A Fa­mosa erődöt, amelynek ágyúi év­századokra hatalmat adnak nekik. Zihálunk, mire felérünk az erőd­dombra, a nehéz, párás levegő foj­togat bennünket. Egy pillantást ve­tünk a bejáratnál guggoló nehéz­ágyúra, a bronzpatinát lekoptatták a turistakezek. Bent már csak a fa­lak állnak, az erőd tetőszerkezetét az angolok jó százötven éve felrob­bantották. Körben két-háromszáz éves holland, német, angol sírkö­vek, mellettük giccsárusok kínál- gatják az A Famosa-képeket. Itt a Malakka-szoros körüli vize­ken, Szingapúrtól délkeletre, ahol az északról, Kínából érkező hajók nyugatra fordultak a szoros bejára­ta irányába, az elmúlt századokban dzsunkák százai süllyedtek el. Ma a környékbeli indonéz, maláj felség­vizeken jó üzlet a roncskiemelés, roncsbúvárkodás. A német Nagel cég 2001-ben az errefelé csaknem 200 éve elsüllyedt Tak Sing dzsun- ka porcelánrakományát Németor­szágban árverésen értékesítette, több mint 20 millió eurót kapott. Ám van errefelé még egy ennél sokkal virágzóbb és nagyobb ha­gyományú üzlet, a kalózkodás, a világ egyik legrégebbi mestersége. Krónikák szerint az indonéz sziget­világ kalózai már ezelőtt ötszáz­ezer évvel sanyargatták a hajóso­kat, lemészárolták a legénységet, utasokat, a hajót, rakományával együtt eltüntették. Ez az alapképlet máig nem változott. Ma a maláj, in­donéz, szumátrai kalózok már nem a görbe maláj tőrt, a kriszt tartják a foguk között, amikor a megtáma­dott hajóra kapaszkodnak, hanem Kalasnyikov himbálózik a hátukon. Az átlagosan 60 km széles Malak­ka-szoros még mindig biztonságos vízi út, állítja Abdul Rashid, a maláj és az indonéz haditengerészet ka­lózelhárító tevékenységét össze­hangoló iroda vezetője. A nemzet­közi tengerhajózási hivatal Kuala Lumpurban lévő kalózfigyelő köz­pontja viszont a minap azt teszi közzé, hogy ismét nőtt a kalóztá­madások száma a világon, többtu­catnyi emberrel végeztek, hajókat tüntettek el nyomtalanul. A legve­szedelmesebb vizek Indonézia kö­rül (Malakka-szoros) vannak, az összes kalóztámadás egyneg.- Öt éve még a szorost jártam, a hálót húztam, aztán, ahogy egyre több gyár épült, egyre több hajó járt, a víz elszennyeződött, a halak megritkultak, mondja újdonsült malakkai ismerősöm, Bintang Go­mes. - A barátok, társaim szétszé­ledtek. Sokan elmentek dolgozni Szingapúrba, egész héten odavan­nak, szombat-vasárnapra hazajön­nek az itteni „fekete vonattal“. Vagy elmegyek gyárba dolgozni, vagy felcsapok kalóznak - mondja kissé szomorkás humorral. - A harmadik utat választottam, önállósodtam, vendéglőt nyitottam itt a parton. Bintang Gomes napbarnított, cserzett bőre, kemény, europid vo­násai jelzik családfáját, amely, mondja, maláj, arab, portugál ősök köré nőtt. Kék delfinnel ékesített vendéglője ott áll a szoros partján. A gazda benn sürgölődik a konyhá­ban, gyöngyözik az olaj a vokban, párolódik a paradicsom. Egy rokon asszony szitálja-metéli a fűszereket a halfejcurryhez, ehhez a felséges, rozsdabarna színű, csípős-fűsze- res-paprikás délkelet-ázsiai szósz­hoz. A tulaj elégedetten körbenéz, kint a tengerparti asztalok mellett megjelennek az első vendégek. Krétája sikong a bejáratnál felállí­tott fekete menütáblán, rója a soro­kat. Mai különlegességünk: kó­kusztejben párolt, többféle zöld­séggel körített ördöghal Gomes- módra, halfej currymártással. Malakka, 2004. augusztus Nézze a Nyári Olimpiai Játékóra és nyerjen két személyes repülőutat a Nyári Olimpiai Játékóra, Athénba, és egy 1 §00 Sk értékű házimozit Kérdésünk: Ki nem olimpiai bajnok a következő szlovák sportolók közül? a) Martina Moravcová b) Jozef Pribilinec c) Miloslav Mecír d) Michal Martikán Tudja a helyes választ? A helyes választ jelentő betűt minél hamarabb küldje el sms-ben az alábbi formában: SPORT a helyes betű vezetéknév név község (Például: SPORT b Horváth István Bratislava) a 6661 számra. Egy sms ára 6 korona (áfával együtt). Ha kérdése van, hívja a 02/59 23 32 7S - ns telefonszámot. Ne feledje! Eredményessége gyors válaszától függ. Hogyéé kapcsolódhat be a játékba? Minden játéknapon az Új Szóban megjelenik egy kérdés (a. b, c, d válaszlehetőséggel). Az Ön feladata, hogy SMS-ben, a megadott for­mában, küldje el a 666i-es számra annak a válasznak a betűjét, ame­lyet helyesnek tart. Másnap az Új Szóból megtudja, megnyerte-e az az­napi díjak valamelyikét. A játék naponta reggel 5-től 24.00 óráig tart. Ha a napi díjak egyikét szeretné elnyerni, a helyes választ 16 óráig kell beküldeni. Az ón feladata a lehető legtöbb pontot megszerezni a játék folyamán. A játéknak összesen öt különálló szakasza van. A játék bár­melyik szakaszába bekapcsolódhat. Hány pontot érhet el? Egy játékszakasz folyamán összesen 680 pontot szerezhet. Ha a napi választ 10-ig küldi be, 40 pontot, 13-ig 30 pontot, 16-ig 20 pontot és 16 óra után 10 pontot szerez. Ráadásul az első 100 helyesen válaszoló já­tékos minden nap 10 pontot kap bonuszként. Minden egész órában az első tíz játékos az addig elért pontjaihoz további 10 pontot szerez! A12. nap után (a 13. szerencsenapon) minden résztvevő játékos 8 óra után kap egy kérdést. Erre a kérdésre a játékos 16 óráig válaszolhat. A hely­es válaszért a játékost a következőképpen jutalmazzuk: Ha 10-ig küldi be a választ, 80 pontot, ha 13-ig küldi be, 40 pontot, és ha 16 óráig küldi be, 20 pontot szerez Milyen díjakat nyerhetnek? Napi nyeremények: Minden 100. helyes választ beküldő játékos nyer egy Az Új Szó Sportéve feliratú pólót. Az összes játékos közül, aki 16 óráig helyesen válaszol a kérdésre, kisor­solunk egy 5000 korona értékű vásárlási utalványt, amelyet a DA TART üzleteiben válthat be. Főnyeremények: A13. játéknapon, szerdán, augusztus 25-én 16.00 óra u- tán zárul a játék harmadik szakasza. Aki a legtöbb pon­tot szerezte, 100 000 Sk értékű házimozit nyer. A követ­kező legtöbb pontot elérő játékos repülőutat nyer két személy részére a 28. Nyári Olimpiai Játékokra. A soron következő harmadik — tizedik játékos emléktárgyat nyer a nyári olimpiai játékokról. Pontegyenlőség esetén sorsolás dönt a sorrendről. Föld körüli utazás: Az a játékos, aki a legtöbb pontot szerezte az összes sza­kaszban, megnyeri a fődíjat: a világ körüli utat azon váro­sok érintésével, ahol a 2004-es év fő sporteseményei zajlottak. Pontegyenlőség esetén sorsolással döntünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom