Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-06 / 154. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 6. 20 Agrárkörkép Az EU növény-egészségügyi nyilvántartási rendszere A növényútlevél szerepe Csallóközben a kitermelt és értékesítésre kerülő gabona mintegy 80 százalékának már van gazdája Nem kell mindenáron eladni (A szerző illusztrációs felvételei) ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Az Európai Unióban az áruk szabad mozgásának lehetősége mellett biztosítani kell a közösségben érvényben levő növényegészségügyi rendszer működését is. Ennek alapja az rendszer, amelyben az EU piacaira szállító termelőket, raktározókat, kereskedelmi központokat és importőröket, illetve egyéb érintett személyeket, akik az idevonatkozó előírások alapján regisztrációra kötelezettek, az illetékes növényegészségügyi hatóságok nyilvántartásba veszik. A nyilvántartást bejelentkezési forma- nyomtatvány alapján végzik, a rendszerbe bekerülő természetes és jogi személy azonosító nyilvántartási számot kap, amely a terméket kísérő növényútlevélen is szerepel. A nyilvántartásra kötelezettek körét jogszabály írja elő, erre egyes dísznövények, szőlő-, zöldség- és gyümölcs-szaporítóanyagok, vetőburgonya-termelők és faipari termékek előállítói, valamint a velük kapcsolatban álló kereskedelmi és raktározó szervezetek kötelezettek. Ezek kötelesek az ellenőrizendő növények, termékek termesztési, előállítási, tárolási és kereskedelmi feltételeiről naprakész nyilvántartást vezetni, a dokumentumokat legalább egy évig megőrizni, és gondoskodniuk kell arról is, hogy a növényvédelmi felügyeletet végző ellenőrök munkáját lehetővé tegyék, tehát az ellenőr eljusson a területre, hozzáférjen a vizsgálandó terményhez, termékhez. Az egyes tagországok mentességet biztosíthatnak a nyilvántartásba vételi kötelezettség alól azoknak a termelőknek és feldolgozóknak, akik teljes anyagkészletüket az adott országon belüli piacon kívánják értékesíteni. A nyilvántartási kötelezettség célja, hogy az unió piacára kerülő növényegészségügyi ellenőrzés alá eső termékek útját teljes mértékben nyomon lehessen követni. Ezt a szálítmányt kísérő növényútlevéllel biztosítják, amelyen rajta szerepel az adott termelő nyilvántartási száma, így bármilyen probléma esetén a termék eredete visszakereshető. Az Európai Unión belüli egységes piac kialakításával, a határok eltörlésével megszűnt a tagországok közötti határellenőrzés is. Az ellenőrzés hiányában azonban fennáll a veszélye annak, hogy a különböző növényi és állati károkozók, károsítok a kereskedelmi szállítmányok révén tovább terjedhetnek. Ennek megakadályozására és a szállítmányok nyomon követésére az uniós jogrendszer egyes meghatározott növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra bevezette a növényútlevél rendszert, amely szervesen kapcsolódik a termelők nyilvántartási rendszeréhez. A növényútlevél a tagországok között korábban alkalmazott növényegészségügyi bizonyítványt váltotta fel, amelyet a tagországok a harmadik országokkal való kereskedelemben alkalmaznak. A növényútlevél használata az unión belüli tagországok közötti szállításnál is kötelező. Dokumentálja és garantálja, hogy a növény vagy növényi termék növényegészségügyi ellenőrzésben részesült, megfelelt az előírásoknak és az előállítója a hivatalos termelői nyilvántartásban szerepel. Formája az egyes országokban eltérő lehet, de jogszabály írja elő, hogy melyek azok az adatok, amelyeket feltétlenül tartalmaznia kell. A növényútlevélen fel kell tüntetni az adott tagország kódját, a felelős növényegészségügyi hatóság kódját, a termelő nyilvántartási számát, a növényútlévél számát vagy a kibocsátás hetének számát, a növény botanikai megnevezését, a mennyiséget, a ZP megkülönböztetőjelzést, amely a növényútlevél területi érvényességét jelzi, az RP jelzést az útlevél cseréje esetén, és a származási ország nevét, ha a termék harmadik országból származik. Ha a szállítmány valamennyi egyede azonos helyről származik, ugyanabból a fajtából való és azonos fogyasztóhoz vagy feldolgozóhoz kerül, akkor szállítmányonként egy növényútlevél elegendő. Ha azonban a szállítmány adatai ettől bármelyik pontban eltérnek, egy szállítmányhoz több növényútlevelet kell csatolni. A kiadott növényútlevél csak egyszer kerülhet felhasználásra. (Forrás: Az EU agrárszabályozása) A térségben gazdálkodók közül bizony már sokan belefáradtak abba, hogy a hazai agrárágazat válságos állapotát kihasználó aratás előtti nyomásgyakorlásban, a húzd meg - ereszd meg érvényesítésében eddig mindig az őstermelőknek kellett a rövidebbet húzniuk, nekik kellett elszenvedniük az ideologi- zált „árverseny” következményeit. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az uniós agrárpolitikától azt várják, hogy végre átlátható, tiszta körülmények között számolhassanak azzal, hogy a megtermett termékükért mennyit kapnak az adott értékesítési időszakban, vélekedett Patasi Ilona a dunaszerdahelyi regionális agrárkamara igazgatója. Az ország egyik meghatározó gabonatermesztő térségében a termelők az idei esztendőben jó eredményekre számítanak. Búzából 5 tonna körüli hozamokra, árpából 4,5- 5 tonnára, repcéből 22,5 tonnára van kilátás hektáronként. Természetesen csak abban az esetben, ha a betakarításig még valami kedvezőtlen hatás nem éri az állományokat. A gabonatermelők körében általánosan elterjedt nézet, s ezt a kamara legutóbbi regionális közMÁTÉKÁROLY Több növényünk közös jellemzője, hogy természetes érésük hosz- szan elhúzódó folyamat. Az időjárási viszonyok, a talaj heterogenitása, a domborzati különbségek, valamint a hosszan elhúzódó virágzás miatt jellemző, hogy mire a növények zöme a betakarításhoz megfelelő, alacsony nedvességtartalmú szintre szárad, addigra a termés egy része már túlérik. Az először beérett magvak jelentős része a természetes elszóródás, madár- és szélkárosítás miatt veszendőbe mehet. Pergési veszteség Az elhúzódó érés miatt további veszteség léphet fel, mert az elsőként beérett szemek még a legkíméletesebb gépi betakarítás ellenére is kipereghetnek, ezért a szemveszteség tovább fokozódhat. Az elszóródásból származó árvakelés több éven át problémát jelent. Korai betakarítás esetén, ha már akkor megkezdődik, amikor még sok növény túlságosan zöld és magas a nedvességtartalma, akkor a sérült, tört szemek aránya nő, az avasodás veszélye fokozódik. A többszöri szárítás és tisztítás pedig növeli a költségeket. A gyomosodás szintén problémát okoz. Gyakran teljesen zöld gyomnövények találhatók a már érő, vagy beérett növények között. Ha nagy tömegben vannak jelen, gyomirtó hatású állományszárítás nélkül teljesen lehetedenné tehetik a betakarítást. Különösen csapadékos időjárás esetén a különböző gombabetegségekjelentős mennyiségi és minőségi veszteséget okozhatnak. gyűlésén is hangoztatták a résztvevők, hogy idén nem kell mindenáron és idő előtt, illetve minél korábban megszabadulni a betakarított termésmennyiségtől, hiszen az intervenciós rendszer már megbízható kiindulási alapot jelent ahhoz, hogy a terményt később is elfogadható áron értékesítsék. Óva intettek a különböző alkalmi ügynököktől, akik az előző években a termelők kiszolgáltatottságát kihasználva bizony sok kifizetetlen számlát hagytak maguk után. A kiépített szolgáltatói kapcsolatrendszerek révén egyébként a kitermelt gabona mintegy 80 százalékának már van is gazdája, hiszen a vetőmagot, vegyszert, műtrágyát hitelező szolgáltatók általában a terménynyel való fizetés lehetőségét is biztosítják a termelőknek. A takarmánygabona ára az előzetes felmérések szerint alatta marad az intervenciós árszintnek, várhatóan 3800 korona körül mozog majd, ezért a termelők többnyire a saját takarmányalapjuk feltöltésére használják majd fél. A járás és a térség termelői bíznak abban, hogy a fokozatosan elterjedő raktári zálogjegyek által történő felvásárlási rendszer a továbbiakban is működni fog, s a tárcavezetés kellő forrást biztosít a működéséhez. Ezt azért is tartják fontosnak, mivel a közraktárakban való tárolással a saját raktárkapacitással nem rendelkező termelők is megszabadulhatnak attól a kényszertől, hogy idő előtt, A napraforgó, a repce, a borsó, a szója, a burgonya, a maglucerna biztonságos és jó minőségben történő betakarítása általában csak megfelelő deszikkálással oldható meg. A BASTA 15 kíméletes szárító és megfelelő utóérést biztosító hatása, speciális hatóanyagának köszönhető. A glufozinát-ammónium egy természetes eredetű gyomirtó és deszikkáló hatású anyag. Egymástól teljesen függeüen kutatók, egy Kamerunban és egy Japánban vett talajmintában, szinte egyszerre találtak egy olyan mikroorganizmust, melynek a szűrleté- ből izolált foszfinotricin aminosav már nagyon kis adagban is erős gyomirtó hatást mutatott. A Basta hatóanyaga ebben a Streptomyces viridochromogenes aerob talajbaktériumban akkor megtalált amino- savnak a szintetikusan előállított változata. így született egy természetes anyagból kiváló gyomirtó és deszikkáló tulajdonságokkal rendelkező hatóanyag, a glufozinát- ammonium. A hatóanyag a növényi sejtben a glutamin-szintetáz enzim működését gátolja, azaz blokkolja az ammóniából és glutaminsavból történő glutamin képződést. Ezáltal a sejtekben akadályozott az ammónia lekötődése. így végül oly mértékben felhalmozódik a szabad ammónia, hogy a sejtek ezáltal károsodnak, ami a növények fokozatos pusztulásához vezet. Kíméletes szárítást, megfelelő utóérést biztosít A Basta hatáskifejtése gyors, de nem azonnali, hiszen a gyomirtó, deszikkáló hatás főként a sejten bealkalmi vevőknek legyenek kénytelenek eladni a termést. Sajnos, a járás agrártermelői közül nagyon sokan az elmúlt időszakban nem éppen sikeres gazdasági eredményeket produkáltak. Számtalan veszteséggel gazdálkodó szervezetben a kedvezőtlen eredmények már a technológiai és a műszaki színvonalban is éreztetik a hatásukat. Beruházni kellene, állította Patasi Ilona, viszont az erre a célra kiírt pályázatok feltételei között a sikeres gazdálkodás alapfeltétel, tehát nagyon sokan azért nem is pálüli természetes biológiai folyamatokból származó ammónia túlzott feldúsulásának az eredménye. A kezelést követően a sejtek életfolyamatai néhány nap alatt leállnak, majd a növények nedvességtartalma fokozatosan csökken a betakarításra és tárolásra megfelelő szintre. A Basta közvetlen hatása a szárra és a levelekre teljed ki, azokat fokozatosan szárítja le. A termést, magát a magot, ilyen közveden hatás nem éri, így annak a természetes érési folyamatban csökken a nedvességtartalma. Az utóérés alatt a beltartalmi érték tovább javul. A hatóanyagot csak a zöld növényi részek veszik fel. A Basta a növények szöveteibe könnyen és gyorsan bejut, ezért még az ellenálló, viaszos levelű gyomnövények ellen is jó hatású. A Basta blokkolja a kialakult fertőzéseket és megállítja a betegségek továbbterjedését. Mivel a kezelést követően mind a gazdanövény, mind a gomba sejtjeinek életfolyamatai hamarosan leállnak, a különböző kórokozók további kárt már nem okoznak. Javasolt technológia A szert a tervezett betakarítás előtt kultúrától és időjárás-tói függően 7-14 nappal kell kijuttatni. Napraforgóban a Basta használatával a szár és tányér bélrésze teljes mértékben megszárad. A szer szárító hatása kíméletes. A napraforgó száraz, de rugalmas marad, ezért nem törik könnyen, a tányér nem „terül ki“. A szemek nem lazulnak meg a tányéron, ennek köszönhetően jelentősen csökken a szemveszteség. A kíméletes szárílyáznak, mert gazdasági eredményeik eleve kizárják őket ebből a lehetőségből. Ennek ellenére úgy vélik, az agrárágazatban is meg kell teremteni végre a lehetőséget ahhoz, hogy a vidéken mezőgazdasági termeléssel foglalkozók megélhétését megfelelő jövedelmi viszonyokkal biztosítsák. Az idei gabona értékesítésében várható feltételek alapján talán nem megalapozatlan az a reményük, hogy sikeres értékesítéssel az első lépést az elfogadható jövedelmi viszonyok kialakítása felé megtehetik. (sz) tás következtében a kaszatok utóérése biztosított, a termés beltartalmi értéke javul, az olajtartalom növekszik. Ugyanakkor a termény tisztább, kevesebb lesz benne a tört szem és a szennyeződés, valamint csökken a szárítási költség. A Basta gyomos állomány deszikkálására is alkalmas. A kezelést az érés kezdetén javasolt elvégezni, amikor a tányér és a felső szárrész citromsárga, a kaszat nedvességtartalma 35-40%. Szójában a változó környezeti hatássok: talaj, domborzat, stb. miatt a növény nem egyszerre érik. Különösen a felső hüvelyek érnek később. A veszteségek csökkentése érdekében célszerű a betakarítást a Basta alkalmazásával tervezni. Alkalmazásával a termés minősége és mennyisége javítható, a veszteségek minimálisra csökkenthetők. A Basta kijuttatása a természetes érés kezdetén optimális, amikor a zöld növényi részek száradásnak indulnak, s a hüvelyek háromnegyed része már barna-fekete. Adagolása a napraforgó, repce; borsó, szója, lucerna deszikkálására 2-2,5 1/ha dózisban, 300 1 vízzel kijuttatva, légi kijuttatással 50-1001/ha vízmennyiséggel. A BASTA mindent tud, amit egy állományszárító szemek tudnia kell. A deszikkáció után az érés, le- száradás az időjárástól függedenül meggyorsul. Csökken a madárkár, megelőzhető a tányérrothadás is. A Basta legfontosabb tulajdonsága, hogy fokozatosan szárít, egyesítve az érésgyorsítók és deszikkálók előnyeit. A szerző növényvédelmi szakember A pergési veszteség megakadályozására kijuttatott szer kíméletesen szárít, megfelelő utóérést biztosít Az állományszárítás szükséges
