Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-06 / 154. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 6 Több mint 100 vállalatnál tárgyalnak a 40 órás munkahét ellentételezés nélküli visszaállításáról A németek féltik a munkájukat A Siemens dolgozói heten­te öt órával többet vállal­tak, hogy munkahelyeiket ne telepítsék át az alacso­nyabb bérszínvonallal ke­csegtető kelet-közép-euró- pai országokba. Egész Eu­rópát fenyegeti a veszély? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Edmund Stoiber bajor minisz­terelnök a „német különút” végét látja abban, hogy néhány nappal ezelőtt a Siemens két németorszá­gi gyárában a munkaadó és a szak- szervezet megállapodott a 40 órás munkahét visszaállításában, ám a dolgozók továbbra is annyi bért kapnak, mintha 35 órát dolgozná­nak. A Siemens említett gyáraiban, Bocholtban és Kamp-Lintfortban mobiltelefonokat és drótnélküli vezetékes telefonokat állítanak elő, s a megállapodás előtt az volt a tét, hogy a magasnak mondott költségek miatt megszüntetnek-e, illetve áttelepítenek-e kétezer munkahelyet Magyarországra. Az IG Metall szakszervezet azt igyek­szik nyomatékosítani, hogy a Sie­mens-megállapodások egyedi jel­legűek, ám a Die Welt című lap ar­ról tud, hogy már több mint 100 német vállalatnál tárgyalnak a 40 órás munkahét ellenételezés nél­küli visszaállításáról. „Egész sor vállalat akad majd, ahol elgondol­kodnak a 40 órás munkahéthez va­ló visszatérésen” - közölte a Welt am Sonntaggal Hans Werner Busch, a Gesamtmetall munkaadói szövetség vezetője. A Daimler Chrysler nem sokkal a Siemens eset előtt jelentette be ismételten, hogy 10 ezer dolgozó felesleges a vállalatnál. A szakszer­vezetekkel tárgyalóasztalhoz ülve már felmerült a munkaidő-bővítés lehetősége, de a felek szerint ez csak az egyik alternatíva. Minda­mellett éppen ők voltak azok, akik februárban elsőként alkalmazták a fizetéscsökkentésnek ezt a különös formáját. A fejlesztési és tervezési osztályukon elsősorban irodai al­kalmazottak kényszerültek töme­gesen - akkor is 10 ezren - feladni 35 órás munkahetüket. A piaci pletykák szerint a Siemenshez ha­sonló megoldásokat fontolgat még a Philips, a MAN, a Bosch és a De­utsche Bahn egyaránt. A német iparszövetség elnöke, Michael Rogowski a Focus hírma­gazinnak úgy nyilatkozott, hogy a Siemens-eset a szakszervezeti ál­láspont megkeményedését is előidézheti, „mert valószínűleg el akarják kerülni, hogy a (bocholti és kamp-lintforti) megállapodás modelljellegű legyen”. Azt azon­ban nyilvánosan elismerték az IG Metall vezetői is, hogy a foglal­koztatása biztonsága minden fel­ett áll. A többi szakszervezet ha­sonló gondolatmenet alapján könnyen juthat arra a következte­tésre, hogy a termelői bázisok ol­csóbb országokba telepítését min­denáron megakadályozza. A Der Spiegel jelentése szerint a szak- szervezetek egyre inkább elvesz­tik a tagság támogatását. A hírmagazin a müncheni Polis Intézet egyik bizal­mas, a Német Szakszerve­zeti Szövetség (DGB) megbízásából készült ta­nulmányára hivatkozik, amely szerint a szakszer­vezeti tagoknak csak a 41 százalé­ka tartja szervezetét „nélkülözhe­tetlennek”, két évvel ezelőtt még a megkérdezettek 51 százaléka vallotta ugyanezt. Az érem másik oldalát villan­totta fel Peter Bofinger, neves né­met makroközgazdász, aki úgy véli, hogy a versenyképesség he­lyett inkább az alulkereslet miatt kellene Európa egyik legnagyobb országának aggódnia. Szerinte ugyanis a munkaidő megemelése a többi tényező változatlansága mellett nem jelent mást, mint a német dolgozók keresetének csökkentését. A jövedelem relatív megkurtítása, amikor Németor­szág éppen a kereslet növekedésé­re vár, súlyos következményekkel lenne az éppen csak bimbózó gaz­dasági kilábalásra, hiszen vélemé­nye szerint ez a lépés csökkentené a vásárlói kedvet. Ez az érv csak akkor állná meg a helyét, ha a munkaidő növelésével együtt nem az órabért, hanem az összes bért tekintve kapnának keveseb­bet a dolgozók, ha a munkaidő növelése miatt valójában keve­sebb embert dolgoztatnának, vagy ha ugyanannyi munkásnak ugyanannyi bér mellett menne el hirtelen a kedve a vásárlástól. Per­sze ezeket az eshetőségeket nem lehet kizárni, de mégis túl sok a „ha”, ezért nem biztos, hogy a munkaidő növelése számottevően visszafogná a keresletet. Bofinger szerint azonban szélsőséges eset­ben Japánéhoz hasonló deflációs spirál is kialakulhat, ahol a bérek és az árak együttes csökkenését semmilyen eszközzel nem lehet megakadályozni. Bár a Siemens mostani megáll­apodása a szakszervezetekkel egyedinek tekinthető, a vita, ame­lyet kavart, már évek óta foglalkoz­tatja a német társadalmat. Az Ifo kutatóintézet jelentése szerint Né­metország legnagyobb gondja a magas bérköltségekben rejlik. A számok is alátámasztják a problé­ma súlyosságát: az ipari dolgozók körében az elmúlt 20 évben az egy munkaórára jutó reálbérköltségek csaknem 40 százalékkal emelked­tek. A versenytársakénál jóval meg­határozóbb növekedés a kutatóin­tézet szerint a német vállalatok egyértelmű versenyképesség-rom­lását hozta. A túlzott gyarapodás eredménye pedig az lett, hogy a né­met ipari dolgozók órabére ma már a legmagasabbak az egész világon, így akár a kelet-közép-európai bé­reknek a sokszorosára rúgnak. A gazdasági hüvelykujjszabá­lyok alapján a béreknek csak annyival szabadna meghaladniuk a többi ország színvonalát, „amennyivel a németek jobban dolgoznak másoknál”. A verseny- képesség újbóli megteremtése per­sze nem tenné szükségessé egyből a lengyel bérszínvonal átvételét. Ugyanakkor a német közgazdá­szok is örülnélek, ha vissza lehetne forgatni az idő kerekét, és például a hollandok 23 százalékos húszév­nyi reálbér-emelkedését követnék. A termelékenységükkel párhuza­mosan növekvő bérköltségekkel ugyanis nekik sikerült a gazdasági visszaesés során is fenntartani magas foglalkoztatottságukat. Az Ifo meggyőződése szerint Német­országnak nagyjából 12 százalék­kal alacsonyabb bérköltség volna reális. Ezt a csökkentést akkor le­hetne elérni, ha a munkaadók hozzájárulását a dolgozók nyugdí­jához és biztosításaihoz el lehetne törölni, vagy a dolgozók teljes egé­szében átvállalnák ezeket a költsé­geket. További alternatíva lenne, hogy a bérek növekedését 11 éven keresztül a termelékenység rátája alatt tartanák 1 százalékkal. De ezek a megoldások elképzelhetet­lenek. így nem marad más es­hetőség, mint a munkaidő növelé­se a a bérek szinten tartása mel­lett. A munkaidő 11 százalékos meghosszabbítása nagyjából 4 plusz órának felel meg, amit a je­lenlegi munkaórákhoz hozzáadva a munkavállalóknak 38-42 órás munkahetet jelentene. Igaz, senki nem szereti, ha na­ponta egy órát elvesznek a sza­badidejéből, bár a német dolgo­zóknak ez utóbbiból európai tár­saikénál is jóval bőkezűbben ada­tott. Munkaóráik száma a harma­dik legkisebb az OECD listáján. 11 százalékos többletmunkával is legfeljebb a középmezőny felső részébe csúsznának vissza, és még mindig jobb helyzetben len­nének például Finnországnál, Nagy-Britanniánál, az íreknél vagy a spanyoloknál. Egyszerűen csak az olasz nívót kellene elérni­ük, ami nem is tűnik annyira fáj­dalmasnak. (fh) Németországnak nagyjá­ból 12%-kal alacsonyabb bérköltség volna reális. Gazdaság és fogyasztók 7 PÉNZPIACI TANACSAD0 Erőtlen kamatvágás JURAJ MITOSlNKA A múlt hét elején a szlovák ko­rona árfolyama enyhén a 39,90 korona/eurós szint fölött moz­gott. Pénzpiacunkon vihar előtti csend uralkodott, a kereskedők ugyanis a jegybank ülésére vár­tak, melynek döntenie kellett a kamatok szintjéről. Mivel a jegy­bank már korábban jelezte, egy­általán nincs megelégedve a szlo­vák fizetőeszköz gyors erősödé­sével, és nem riad vissza a kamat­vágástól sem, a piacon eluralko­dott a bizonytalanság. Szerdán a bank beváltotta a fenyegetéseit, és 50 bázisponttal leszállította az irányadó kamat szintjét. A kéthe­tes repo kamatláb 4,5%-os, az azonnali repokamat 3,0, a refi- nanaszírozási kamaüáb 6,0%-os lett. A korona ugyan enyhén gyengült, a külföldi bankok ér­deklődését azonban nem térítet­te el a kamatcsökkentés. Emiatt nem sokkal a kamatvágást kö­vetően újra 39,90 korona/eurós szintre erősödött a fizetőeszkö­zünk. Szerdán a nap végére még ezt a szintet is átlépte, és a napot 39,84 korona/eurós szinten zár­ta. Csütörtökön sem állt meg az erősödés, aminek köszönhetően a nap folyamán újabb történelmi csúcsot (39,75 korona/euró) si­került elérni. A hét végén aztán a jegybank verbálisán is kénytelen volt beavatkozni, jelezve, hogy túl gyorsnak tartja az erősödést. A piacra azonban ez sem volt túl nagy hatással, hiszen csak 5 fil­lérrel, 39,81 korona eurós szintre esett vissza az árfolyam. Ha az el­következő időszakban folytató­dik a folyó fizetési mérleg javulá­sa, további külföldi befektetések érkeznek az országba és nő a munkatermelékenység, a korona tovább fog erősödni. A következő napokban 39,70-40,00 koro­na/eurós árfolyamszintre szá­míthatunk. A szerző az OTP Banka Slo­vensko pénzügyi elemzője Valuta MAI VALUTAARF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta_______ Árfolyam EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen(100) Kanadai dollár 39,815 59,646 1,249 24,553 Lengyel zloty Svéd korona 30,087 Svájci frank USA-dollár ' 8,817 Magyar forint (1001 15,874 4,338 5,356 Szlovén tollár (1001 16,598 26,196 32,771 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 38,67-40,97 31,25-33,65 1,22-1,28 14,88-16,88 OTP Bank 38,78-40,80 31,53-33,28 1,22-1,28 15,29-16,46 Postabank 38,77-40,85 31,53-33,21 1,22-1,28 15,27-16,53 Szí. Takarékpénztár 38,77-40,76 31,49-33,14 1,21-1,28 15,16-16,58 Tatra banka 38,77-40,85 31,53-33,21 1,22-1,28 15,27-16,53 UniBanka 38,80-40,84 31,58-33,24 1,22-1,28 15,25-15,27 Általános Hitelbank 38,78-40,86 31,54-33,23 1,22-1,29 15,02-16,77 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében lOOegységrevonatkozikazárfolyam. (Forrás: SITA) FELKÍNÁLOM * MUNKALEHETŐSÉG * VÁLLALKOZÁS * ÜZLET * INNOVÁCIÓ * FELKÍNÁLOM Lehetőségek vállalkozóknak Üzleti kooperációs ajánlatok 12219 Francia vállalat szerszá­mokra, munkavédelmi eszközökre keres beszállítót. 12218 Francia cég vajat keres megvételre. 12208 Francia cég számítástech­nikai eszközök forgalmazásához keres viszonteladót. 12216 Francia cég konfekcióipa­ri bedolgozót keres. 12214 Francia cég fából készült játékelemek nagy szériában tör­ténő gyártására keres beszállítót. 12217 Japán cég bakelitlemezt vásárolna. 12201 Japán cég bizsuékszer im­portjában érdekelt. 12200 Japán cég hengerelt alu­míniumot vásárolna. 12199 Japán cég fajátékok gyár­tóival keresi a kapcsolatot. 12213 Cseh cég cipőgyártókkal keresi a kapcsolatot. 12211 Görögországi cég műanyagipari alapanyagot vásá­rolna. 12205 Orosz cégek friss zöldség, gyümölcs importjában érdekeltek. 12204 Német vállalat tolltartó­kat gyártó céggel keresi a kapcsola­tot. 12210 Spanyol vállalat birsalmát venne. 12198 Spanyol cég sertés-, mar­ha-, és baromfihúst vásárolna. 12222 Amerikai vállalat iskola- és irodaszerek forgalmazására üz­leti partnert keres. 12197 A famegmunkáló-ipari gépgyártás terén több, mint 50 éves tapasztalattal rendelkező uk­rán cég bármilyen típusú fémter­mékek közös gyártásiján érdekelt. A vállalat saját üzemekkel bír: va­söntöde, fémmegmunkáló és sze­relőüzem, kovácsoló üzem. 12192 Ukrán kereskedőház ku­korica-feldolgozási termékek (élel­miszer- és gyógyszeripari glukóz, keményítő, melasz) értékesítésé­ben érdekelt. 12189 Ukrán rt. HDPE és LDPE polietilén beszerzésében érdekelt. 12188 Ukrán vállalat PP-granu- látumot, PP-pántszalagot és PP- pántszalagot előállító gépeket gyártó vállalatokkal keresi a kap­csolatot. 12187 Tadzsik cég vásárolna KA­MAZ és MÁZ tehergépjárműveket. 12186 Ukrán cég együttműködé­si partnert keres az alábbi terméke­ket gyártó vállalatok körében: cék­la és gabona betakarítógépek, ke­rékpárok és motorkerékpárok, láb­beli és sportcipők, textil- és kötöttá­ruk, elektrotechnika és mobiltele­fonok. 12184 Ukrán építőipari cég együttműködne építőipari gépek-, berendezések és technológiák, va­lamint építőanyagok ukrajnai érté­kesítésében érdekelt cégekkel, vál­lalatokkal. Ezen kívül, kereskedel­mi központok és középületek léte­sítésére alkalmas földterületet kí­nál. 12183 Ásványvíz-kiszerelésével foglalkozó vállalat üvegpalackokat vásárolna. 12182 Ukrán fehérnemű-forgal­mazó nagykereskedő fürdőruhákat és strand öltözékeket gyártó cégek­kel való együttműködésben érde­kelt. 12180 Ukrán cég együttműköd­ne író- és irodaszereket, számoló­gépeket, irodaeszközöket, nyom­daipari berendezéseket, bé­lyegzőket, háztartási elektromos készülékeket és szerszámokat, lég­kondicionáló és szellőző berende­zéseket, karácsonyfa-díszek előállí­tására alkalmas gépeket gyártó vál­lalatokkal. 12135001 Tartósítómentes kü­lönleges gabonacsíra alapú ter­mékcsalád forgalmazására keres partnert egy szlovák cég. Biotermé­kek családja hosszú szavatossági idővel. Szárított zöldségek, gyógy­növények, minőségi fűszerpaprika őrlemény ajánlása hosszútávú együttműködésben. Szabad kapa­citás tisztított vöröshagyma, és szá- rítmányok előállítására. 12224001 24x100 négyzetméter alapterületű üvegház-konstrukció komplett felszereléssel eladó, a vázszerkezet szétszerelt állapotban van. Raktárhelység kialakítására is alkalmas. 12223001 Szeletelt szárított vö­röshagymát, vöröshagyma szárít- mányt kínál eladásra egy szlovák cég 10t/15kg-os kiszerelésben. 12137001 Bérlőt vagy vevőt ke­res egy szlovák cég Komárom köze­lében, egy hektár területen 1200 négyzetméteres irodaépületre, to­vábbi 8 szigetelt földalatti klimati- zált és magas szintű higiéniai köve­telményeknek megfelelő ter­melőhelységre, teljes infrastruktú­rával. Alkalmas az élelmiszeripar, ületve növények gyökereztetése céljára. 12136001 Szlovák cég ajánl köz­vetlenül a Duna partján egy hektár bekerített területet raktárhelyisé­gekkel, 100 köbméteres üzem­anyag-tároló tartállyal, teljes inf­rastruktúrával. Alkalmas gyártó­üzem, valamint turisztikai célokra (jachtklub). 12099001 Szlovák partnerünk vállalja kedvező feltételekkel félau­tomata gépen fóliatasakok, zsákok gyártását 600 mikron vastagságig és 0,8 m szélességig, kapacitása 50 ezer db/hó (zsák), 120-300 ezer db/hó (tasak). Megrendelőket, ve­vőket, befektetőpartnert keres, rendelkezik jelentős bővítési le­hetőséggel, 55 négyzetméteres alapterületű, gyártásra alkalmas épülettel. 2100002 A Felkínálom Marke­ting Menedzser Center (FMMC) olyan cégek, vállalkozások jelent­kezését vátja, amelyek szívesen foglalkoznának - akár jelenlegi te­vékenységük mellett is - a helyi, bel- és külföldi ajánlatokból az üz­leti kapcsolatok létrehozásával, ter­mékek, szolgáltatások, találmá­nyok menedzselésével. Szlovákia egyes városaiból egy-egy helyi, nemzetközi marketingiroda, önálló működtetéséhez keres partnereket. Várják cégek jelentkezését, akik he­lyet tudnának biztosítani egy helyi, belföldi és nemzetközi kereskede­lemfejlesztéssel foglalkozó üzleti információs és innovációs klub működéséhez. 13100001 Vállalkozásoknak, cé­geknek ajánlunk rendkívül kedvez­ményes hirdetési lehetőséget ma­gyarországi gazdasági, megyei és szaklapokban, továbbá különféle szakmai anyagok, prospektusok, levelezések fordítását, tárgyaláso­kon és üzletember-találkozókon tolmácsolási szolgáltatásunkat né­met, angol, olasz, holland, francia, ukrán, lengyel, szlovák nyelveken. Munkalehetőségek belföldön Munkanélküliek, pályakezdők részére: Szlovákia egyes városaiból keresünk partnereket cégreferensi, témamenedzseri, területi képvi­selői munkakörbe - üzleti, munka­ügyi tanácsadói, ingatlanforgalma- zási területekre. Üzleti lehetőségek, tanácsadás Ingyenes üzleti, munkaerő-piaci, iparjogvédelmi tanácsadást és ked­vezményes szolgáltatást kaphat­nak a lap olvasói, a konkrét termé­keik értékesítésében, szabad kapa­citásuk lekötésében, bérmunka le­hetőségeik menedzselésében. Szerkesztőségünk a kereskedel­mi ajánlatok tartalmáért nem vál­lal felelősséget, és nem áll módjá­ban a bővebb felvüágosítás szolgál­tatása. Kapcsolatfelvétel: FMMC Fax: 0036/96/413688, 517867, e- mail: frnmc@mail.datanet.hu ; www.fmmc.gyor.hu .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom