Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-31 / 176. szám, péntek

28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 3 FELHÍVÁS Gyermekotthonok figyelmébe Hétfőn indul és augusztus 13-ig tart a Walmark Rt. a gyerekeknek elnevezésű rajzverseny, amelybe a gyermekotthonokban nevelkedő fiatalok rajzait várják. Feladatuk az, hogy bármilyen képzőművészeti technikával örökítsék meg a vállalat termékeiről ismert Figo papa­gájt. A győztes gyermekotthon lakóinak a Walmark sok meglepetés­sel egybekötött találkozót rendez a pozsonyi állatkertben. Minden gyermekotthon bekapcsolódhat a versenybe úgy, hogy egy, legfeljebb három A2-es formátumú rajzot küld be. Minden rajzon legyen a ké­szítő teljes neve, kora és a gyermekotthon címe. A verseny értékelését 2004. augusztus 20-án a www.walmark.sk honlapon olvashatják. A magzat 20 hetes korában 10-szer annyi ízérző idegvégződéssel rendelkezik, mint megszületése után Kilenc hónap ideális terhesség A magyar nyelvben legin­kább elterjedt terhesség szó jelentésével egybeeső, bár ellenkező érzésekkel átszőtt kifejezések a gyer­mekáldás és a várandóság. AJÁNLÓ A baba várását a legtöbb nő nem kerülheti el és nem is kívánja elkerülni, nem mindegy azonban, hogy az állapot terheket jelent-e, vagy örömteli megpróbáltatáso­kat, melyeket rutinosan meg tud oldani. A baba az anya érzéseit érzékeli már a korai terhesség időszakában, és mint sejtemléke­zés, megmarad a későbbi életsza­kaszában. Különösen nagy a je­lentősége az el nem fogadás, ki- vetettség érzésének. A babára is gyógyítóan hat, ha az anyát ké­nyeztetik, és lazítani tud. Mit érez a baba? Az anyaméhben levő baba 20 hetes korában 10-szer annyi ízér- zó idegvégződéssel rendelkezik, mint megszületése után. És ezek az ízlelőbimbók működnek. Va­jon mit képes érzékelni az anya­méhen belül, ahol a magzatvíz az egyetlen, melynek ízét kipróbál­hatja. Hát épp ez az. A legújabb kutatások szerint a magzatvíz na­gyon erősen változtatja ízkarakterét az anya épp aktuális étkezése szerint. Tehát ha fok­hagymát fogyasztott, akkor a magzatvíz is fokhagymaaromák­kal telivé, ha édességet eszik, ak­kor a magzatvíz is édeskésebbé válik. A bonni egyetem kutatói olyan magzatok esetén, amikor az anya idő előtt elveszítette a magzatvi­zét, tiszta infúziós folyadékot pó­toltak a baba környezetében, melyben újra vidáman mozgott. Ugyanakkor szervei normális fej­lődéséhez az is fontos, hogy igyon. A baba a tiszta infúziós vi­zet nem itta. Ezek után az orvo­sok cukrot is tettek a mesterséges magzatvízbe, amit a bébi nagy lelkesedéssel iszogatott. A kuta­tók „Coca-cola-effektusnak” ne­vezték el a jelenséget. A baba füle már a 20. terhessé­gi hét tájékán teljesen ellátja a feladatát. Vagyis hall mindent, ami a környezetében történik. Hallja például az anya szívműkö­dését, a szülők hangját, melyet a születés után meg is ismer. Hall minden hangot és zajt, ami kívül történik. Egy 110 decibeles disz­kó erősségű hangból 90 bejut a gyermekhez is, és azt ő is igen erősnek találja: összeráncolja kis homlokát és rángatózik a szeme. Az ajtó becsapódására, vagy kia­bálásra összerezzen. Születés után is felismeri a klasszikus ze­nét, melyet az anyja hallgatott, és a mesét, melyet az anyja neki me­sélt, vagy a dalt, amelyet énekelt. A terhesség második harmadá­tól kezdődően a baba felismeri az őt körülvevő szövetek állagát. Még elég hely áll rendelkezésére, hogy mozogjon, lökdösődjön, akár forgásokat végezzen. Egy- egy mozdulat végén nekiütődik a méhnek, és érzékeli annak ke­ménységét, vagy épp puhaságát. Előfordul, hogy rugdossa, püföli az egyes dombocskákat, játszado­zik a szövet rugalmasságával. Amikor az anya nyugalomban van, akkor szinte kitapogatja az egyes bedomborodó képleteket, saját testrészeit vagy a köldökzsi­nórt. Ha az orvos magzatvízvétel miatt a méhüregbe hatol tűvel, akkor az ultrahangon követhető módon a tér másik végébe húzó­dik, habár fájdalomérzete és fáj­dalomélménye csak a 23. héttől kezdődően van. Persze a pozitív tapintási élményei is jelentősek: az anya játékos simítását, az apa nem játékos tapintását jól meg tudja különböztetni, akár válaszol is ezekre a megkeresésekre egy rúgással vagy cicás dörgölőzéssel. Az anyaméhen belüli babái sem tudják hosszabb ideig nyitv: tartani szemüket, mint ahogyai későbbi életünkben mi sem tud juk vég nélkül a víz alatt nyitv; tartani. Ha ébren van, akkor i: többnyire óvja a szemét, és csuk va tartja, ami nem jelenti azt hogy látóképessége nem fejlődik Igaz ugyan, hogy az érzékek kö zül a látás az, amely a leglassab ban fejlődik. A fényt a magzai mégis érzékeli. Ha az anya hasár át egy fényforrást irányítanak rá akkor érdeklődéssel a fény felé fordul. A 22. héttől kezdődően a pupil­lák is reagálnak a fényre. A szem­mozgások szinkron történnek ak­kor is, ha a szemhéj lecsukott. A külső fénynek csupán egy százalé­ka jut át a méhen, mégis már ez a kevés fény is közvetíti a színeket. Ennek következtében a babák fel­ismerik a vöröses tónust, ami ma­gyarázhatja a születés utáni vö­röshöz való vdnzódásukat. A gyermekvállalás előtt fogamzásgátló tablettát helyes alkalmazni, de azt követően méhbevalót Ha nem okoz panaszt, hosszú ideig fennhagyható SOROZAT A méhbevaló nagyságát a méh előzetes vizsgálata alapján az or­vosnak kell megállapítania. Az egyedi különbségeken túl általában a korábbi terhességek száma a meg­határozó. Fontos szempont az is, hogy az asszony esedeg tervez-e még gyermeket, vagy már befeje­zettnek tekinti családtervezését. A méhbevaló feltételének ideális idő­pontja a havivérzés utolsó napja vagy az azt követő egy-két nap. Az időpont megválasztásának három indoka van. Egyrészt üyenkor az asszonyok bizonyosan nem terhe­sek, másrészt a havivérzést követő­en a méhnyak valamivel tágabb, mint máskor, és ezért könnyebb a méhbevaló felvezetése. Harmad­részt a feltétel kisfokú és ijedtségre okot adó vérzéssel járhat, viszont a helyes időpont megválasztása ese­tén ez egybeesik a szokásos vérzés­sel. A feltételt követő havivérzés után természetesen ellenőrző vizs­gálatra van szükség. Ha nincs gond, akkor a további teendők a nő álla­potától függnek. Ha semmi panasz nincs, elégséges az évenkénti ellen­őrzés. De ezt feltétlen érdemes ösz­szekötni harminc éven felüli nőknél a rákszűréssel. A Pécsi Nőgyó­gyászati Klinika és számos más in­tézmény tapasztalata megegyezik a nemzetközi állásponttal: ha a méhbevaló nem okoz panaszt, ve­szély nélkül hosszú ideig fennhagy­ható. Panaszok jelentkezésekor vi­szont azonnal fel kell keresni a ke­zelőorvost. Ha komolyabb és nem befolyásolható hüvelyi vérzés je­lentkezik, vagy a feltételt követő méhgörcsök okozta fájdalom nem szűnik meg, a méhbevalót el kell tá­volítani. Ebbe a csoportba tartoz­nak azok a ők, akik nem buják ezt a fogamzásgátló eszközt. Ha kisme- dencei gyulladás tünetei mutatkoz­nak, nem szabad habozni a méhbevaló eltávolításával. Újab­ban számos országban megpróbál­koznak a méhbevaló felhelyezésé­vel közvetlenül a szülés után. Vala-, mivel gyakoribbak a szövődmé­nyek, mégis bizonyos esetekben az ilyen korai feltételnek is létjogosult­sága lehet. Különben a szülést köve­tő hatodik hét tekinthető megfele­lőnek a méhbevaló feltételére. Ke­vesen tudják azt is, hogy a váratlan nemi aktust követő 72 órában felhe­lyezett méhbevaló is képes még ha­tékony fogamzásgátlásra. A méhbevalóval kapcsolatban is több rémhír terjedt el. Ilyen a rákokozó hatás. Japánban ezeket az eszközö­ket sokkal régebben kezdték tö­megméretekben alkalmazni, és így sok tízezer nő figyelemmel kíséré­sére vállalkozhattak. Ennek kö­szönhetően megbízható adatok áll­nak rendelkezésünkre, és ezek egy­értelműen igazolják: a méhbevalók nem növelik a méhtest vagy a méh­nyak daganatainak előfordulását. Ugyancsak felelősséggel állíthatjuk, hogy a méhbevaló használatát kö­vetően vállalt terhességekből szüle­tett gyermekeknél semmifajta rendellenesség nem gyakoribb. 1983-ban tették közzé az e témával foglalkozó nagy oxfordi vizsgálat adatait, és ebből az is megállapítha­tó, hogy a már szült, majd méhbevalókat alkalmazó nők ké­sőbbi termékenysége nem csökken. Esetükben tehát nem kell számolni gyakoribb meddőséggel. A terhes­ség vállalásakor a méhbevalókat ajánlatos a tervezett fogamzás előtt három hónappal eltávolítani. Két havivérzés elégséges ahhoz, hogy a méh teljesen megtisztuljon a hurok vagy spirál okozta idegentest-reak- ciótól. Ritkán megtörténik, hogy a méhbevaló alkalmazása mellett kö­vetkezik be terhesség. Az érvény­ben levő rendelet ilyenkor módot nyújt a terhességmegszakításra. Ám ha valaki közben meggondolja magát, és mégis szeretné megtarta­ni magzatát, annak sincs akadálya. A különböző országokban történt megfigyelések szerint a méhbevalók mellett bekövetkező terhességek esetén sem növekszik a veleszületett rendellenességek elő­fordulása. A nemzetközi tapasztala­tok alapján kialakított gyakorlat szerint helyes a méhbevalót a ter­hesség felismerése után minél ha­marabb eltávolítani. A terhesség alatt a szervezet immunológiai vé­dekezőképessége némileg csökken, és ezért bizonyos fertőzésekkel szemben érzékenyebb, sőt védtele­nebb. A méhbevaló jelzőszalagja vi­szont állandó összeköttetést jelent a méhüreg és a hüvely között. A hü­vely pedig sohasem tekinthető „tisztának”, ebben mindig találha­tók veszélytelen, de némelykor ve­szélyes kórokozók is. A méhbevaló jelzőszalagja ezeket felvezetheti a méhüregbe, ami terhesség bekövet­kezte után problémákat okozhat. Mindez az eltávolítás mellett szól. A beavatkozás eredményeként emel­kedik (kétszeresére, tehát kb. 25%- osra) a spontán vetélés kockázata, de ha nem távolítják el a méhbevalót, akkor is gyakoribb va­lamivel a spontán vetélés előfordu­lása. Mindezek alapján kirajzolódik az a fogamzásgátlási stratégia, amelyet az európai és észak-ameri­kai államok többségében jelenleg követnek. A gyermekvállalás és a kí­vánt számú gyermek megszületése előtt fogamzásgátló tablettát helyes alkalmazni, de azt követően át kell térni a méhbevalóra. A méhbevalók azután általában a havivérzés elma­radásáig, tehát a változás koráig fennmaradhatnak. A nemzetközi tapasztalatok sze­rint a tizenévesek legmegfelelőbb védekezési eszköze a gumi óvszer, míg a harmincöt éven felüli nők számára elsősorban a méhbevaló ajánlható. Megismerkedve a kor­szerű fogamzásgátló módszerek előnyeivel és hátrányaival, bizonyá­ra sok nőben felmerül a kérdés: Mi­ért maradnak ki a férfiak a fogam­zásgátlásból? Részletek dr. Czeizel Endre Az egészséges utódokért című mun­kájából egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469 A baba már az anyaméhben hall és érez (Archív felvétel Piatrik Romána vagyok, 2003. december 10-én, három hó­nappal a tervezettnél korábban jöttem a világra A madi Bartalos Brigitta 2003. szeptember 18-án született

Next

/
Oldalképek
Tartalom