Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-29 / 174. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 29. Iskola utca 19 Feltételezik a gyerekekről, hogy képesek jól beosztani az idejüket, tudják melyik tantárgyat célszerű tanulni Döcögve olvasó tanulók A teherként átélt tanulás, az iskolai kudarcok sokszor végleg kioltják a diákok természetes kíván­csiságát (Pavol Kroslák felvétele) Azok az emberek, akik ins­piráló szellemi környezet­ben töltik életüket, de leg­alább gyerekkorukban iga­zán jó tanáraik, tanítóik voltak, képesek ezt a nyi­tottságot, kíváncsiságot egész életükben megőriz­ni, és felnőttként is köny- nyen, örömmel tanulnak. De nincs mindenkinek ilyen szerencséje. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A gyerek születésétől hatéves koráig úgy tanul meg beszélni, gondolkozni, bonyolult társas vi­szonyokban eligazodni, hogy eb­ben jószerivel csak a saját tanulási technikáira támaszkodik. Mint a spongya szívja magába az infor­mációt, sosem fárad el, sőt látha­tóan élvezi a dolgot. Az iskolás­korban azonban fokozatosan megváltozik a helyzet. Az ötödi­kesek bizonyítványa általában egy egész jeggyel rosszabb, mint az alsó tagozatban volt, és a kö­vetkező három évben ez a hanyat­lás lassabb ütemben, de folytató­dik. Tévhitek útvesztőjében Ennek döntően az az oka, hogy a 10-12 éveseket az iskolarend­szer úgy kezeli, mint akik már tö­kéletesen olvasnak, az olvasott szöveget pontosan értelmezik, ké­pesek kizárólag a tankönyvek és az órán elhangzottak alapján ta­nulni. Feltételezik a gyerekekről, hogy rendelkeznek az önálló ott­honi tanuláshoz szükséges önfe­gyelemmel, elszántsággal, kitar­tással, képesek jól beosztani az idejüket, tudják melyik tantár­gyat, hogyan és milyen sorrend­ben célszerű tanulni, mikor és ho­gyan kell hatékonyan pihenni. Rejtett gondok A valóság ezzel szemben az, hogy még a jó képességű tanulók­nak is csak 5-10 százaléka rendel­kezik ezekkel a készségekkel. A legtöbb felső tagozatba lépő gye­rek jellemző, visszatérő panasza: „Hiába ülök a könyv fölött egész délután, nem megy a fejembe ez a bonyolult szöveg! Hogyan tanul­jam meg, ha nem is értem? Teg­nap tényleg tudtam, de mára egy­szerűen az egész elszállt a fejem­ből.” Az olvasási nehézségek, külö­nösen, ha rejtve maradnak, a felső tagozatban szinte lehetetlenné te­szik az eredményes tanulást, és ha el is jut a gyerek a középiskolába, bukdácsolásra van ítélve. Az isko­la ilyenkor már nem foglalkozik ezzel az elmaradással, hiszen ott tornyosulnak az újabb és újabb közismereti tárgyak, történelem, földrajz, biológia, fizika, kémia. Teherként átélt tanulás A gyerek persze nem tudja, hogy mi a baj, különösen, ha valóban so­kat foglalkozik a leckékkel. Csak éppen a döcögő olvasás, hiányos szövegértés miatt szinte semmi sem rögzül benne az olvasott, és egyre nehezebb tananyagból. Tra­gikus tény, hogy a teherként átélt tanulás, az iskolai kudarcok sok­szor végleg kioltják a természetes kíváncsiságot, megakasztják, hibás vágányra terelik a gyerek szellemi fejlődését. Márpedig, ha a diák erő­feszítései nem növelik napról-nap- ra a teljesítőképességet, ha nem ér­zi, hogy a tanulás során egyre in­kább birtokba veszi a világot, kény­szerintézménnyé lesz számára az iskola, ahol egyre rosszabbul érzi magát, (he, m) A diplomások talán olyan oklevelet szereztek, mely az új elhelyezkedési körülmények között értéktelen Miről árulkodnak a tanterv hiányosságai? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A társadalom átalakulása és a gazdaság változásai gyorsabbak, mint sokan gondolnák. Az infor­mációs forradalom itt zajlik körü­löttünk, a tantervek és tanítási módszerek általában mégsem al­kalmazkodnak elég gyorsan. Óriási változatosság mutatkozik a tantervek, a tanítási módszerek és az intézmények között, melyek olyan kreatív és magasan képzett európaiak generációit nevelték fel, alak a világ minden táján el tudnak helyezkedni. Ennek ellenére nem folytathatjuk vakon az (eltűnőben lévő) hagyományos munkákra spe­cializált embertömegek kitermelé­sét ahelyett, hogy olyan alkalmaz­kodni képes egyéneket képeznénk nagy számban, akik mindenféle foglalkozásba képesek beletanulni. Kínálat és kereslet Az ilyen oktatási rendszerekből kikerülő diákok arra számítanak, hogy azonnal el tudnak helyezked­ni. Ha azonban az, amit megtaní­tottak nekik, nem felel meg az üzle­ti életbe újonnan belépőkkel szem­ben támasztott elvárásoknak, és ha képesítéseiket „túl alacsony” vagy „irreleváns” minősítéssel vissza­dobják, akkor valami nagyon nincs rendben. Nem működik a kommu­nikáció, az egyik fél nem adja a má­siknak a tudomására, hogy mire van igény, vagy hogy mi a reális kí­nálat. Kiábrándulunk a rendszer­ből, a csalódott diplomások pedig talán olyan oklevélre áldozták pén­züket és idejüket, mely az új elhe­lyezkedési körülmények között ér­téktelennek bizonyul. Irányt kelle­ne változtatni az oktatási rendszer­ben, hogy „embereket” képezzen, ne pedig „emberi erőforrást a gaz­daság számára”. Pénzügyi hiányosságok A társadalom korunkban kiter­jedt oktatási rendszereket köve­tel, a jövőben pedig még nagyob­bakra lesz szüksége, az ennek megfelelő anyagi támogatás azonban nem a megfelelő irány­ban folyik a pedagógusokhoz. Az OECD kutatásai azt mutatják, hogy az oktatásra fordított állami kiadások aránya a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNP) képest szin­te az összes európai országban ki­tartóan csökken, nagyrészt a nemzeti politika és költségvetés igényeinek szorításában, ami rö­vidtávú politikához vezethet. A támogatás fogyatkozásával pár­huzamosan nőnek viszont az újabb szolgáltatások iránti igé­nyek. A jelenlegi gazdasági lég­körben kétséges, hogy a közokta­tásra fordított állami kiadások számottevően megemelkednek, ezért a figyelem egyre inkább az oktatásra fordított magánbefekte­tések és az oktatási költségveté­sek ésszerűbb kezelése felé for­dul. A versenyképesség javításá­ért történt átszervezések során szerzett saját tapasztalatokból ki­indulva az ipar úgy gondolja, hogy jobb a rendelkezésre álló tá­mogatást hatékonyabban elkölte­ni, mint több pénzt költeni. Idővel nagy eredményeket lehet elérni úgy is, hogy kis fejlesztéseket va­lósítunk meg következetesen, lé­pésről lépésre. Magukat a pedagógusokat kell felhatalmazni arra, hogy ezeket a belső hatékonysági vizsgálatokat elvégezzék, mindenfajta beavat­kozás vagy túlzott kívülről jövő nyomás nélkül. A hangsúlyt az új­donság bevezetésére, és nem a költségcsökkentésnek a közigaz­gatásban ma széles körben hasz­nált embertelen eszközére kell he­lyezni. A képességeknek, a tanter­veknek és az anyagi támogatásnak ezek a hiányosságai veszélyesek, mivel Európának azt a képességét fenyegetik, hogy megállja a helyét a mai világ új és összetett kihívása­ival szemben. Kockára teszik Eu­rópa versenyképességét és demok­ratikus ideáljait, és talajt adnak a munkanélküliségnek és a társa­dalmi marginalizálódásnak. Mindezek miatt az oktatás átalakí­tásának kiemelt helyen kell szere­pelnie valamennyi ország politikai napirendjén, (ac) A társadalom korunkban kiterjedt oktatási rendszereket követel (Pavol Kroslák felvétele) HOL MENNYIT KÖLTENEK OKTATÁSRA USA 2,7 Kanada 2,6 OECD-átlag 1,7 Finnország 1,7 Svédország 1,7 Dánia 1,6 Ausztrália 1,6 Írország 1,5 Belgium 1,3 Norvégia 1,3 Hollandia 1,2 Ausztria 1,2 Spanyolország 1,2 Magyarország 1,1 Franciaország 1,1 Portugália 1,1 Nagy-Britannia 1,0 Németország 1,0 Csehország 0,9 Olaszország 0,9 Görögország 0,9 Szlovákia 0,8 Lengyelország 0,8 (Forrás: TASR, a számadatok százalékban jelzik, hogy az egyes államok bruttó hazai össztermékük hányad részét fordítják évente az oktatás­ügy támogatására) El kell sajátítanunk a hatékonyan tanulás módszerét! A sikeres jövő záloga ISMERTETÉS Sok gyerek úgy lép ki az iskola- rendszerből, hogy gyakorlatilag nem tud olvasni. Döcögve, szóta­golva betűzi a szöveget, de annak jelentésével már alig van tisztában. A tanulási problémák sok fiatalt érintenek. Sok „problémás” gyerek valójában megfelelő képességekkel rendelkezik, de az ismeretek elsajá­tításához szükséges legfontosabb készség, a jó szövegértéssel járó ol­vasni tudás híján valamikor tíz éves koruk táján elvesztik a tanulás és a tudás fonalát. A boldogulás, az anyagi és társa­dalmi siker egyetlen járható útja a munkaerőpiacon jól eladható és fo­lyamatosan karban tartott, tovább­fejleszthető tudás. Ez azt jelenti, hogy fiatal korunkban, de harminc vagy akár ötven évesen is tovább kell képeznünk magunkat. Gyer­mekeink tanulási készségek hiá­nyában nehéz jövő elé néznek, hi­szen az élethosszig tartó tanulás korszakában tudásunk és képessé­geink folyamatos fejlesztésére van szükség. Sajnos, nemzetközi felmé­rések tanúsága szerint a magyar és szlovák gyerekek a sereghajtók kö­zé tartoznak az olvasási, tanulási készségek területén. Jó hír, hogy ma már nagyon sok szaktudás és tapasztalat halmozó­dott fel világszerte a tanulási prob­lémák sikeres kezelésével kapcso­latban. Az emberi agy, a tanuló agy működését napról napra jobban érijük. Kiderült, hogy a tanulás technológiájában, az alkalmazott módszerekben jelentkező lemara­dások, elakadások, ha idejében fel­fedezik őket, aránylag gyorsan kor- rigálhatóak. (he) Az emberi agy, a tanuló agy működését napról napra jobban értjük (Pavol Kroslák felvétele) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, je lenlegi és örök diá­kok! Olvassák fi­gyelmesen az Isko­la utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helye­sen válaszolnak az általunk feltett kér­désekre, és a meg­fejtést augusztus 4- ig beküldik, meg­nyerhetik az AB­ART Kiadó ajándé­kát, Szűcs Enikő: Nem mondja ki a nevét c. novel- láskötetét. 1. A legtöbb tanár vagy szülő a saját bőrén tapasztalja, hogy a már meggyökerese­dett magatartási problémá­kon milyen... enyhíteni. a. nehéz b. kemény c. könnyű 2. A .. gyakran elárasztják csemetéiket elvá­rásaikkal és bo­nyolult magatar­tási szabályokat kérnek rajtuk számon. a. nagyszülők b. szülők c. dédszülők Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e-mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk meg­fejtése: la, 2b, 3c. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a tornaijai Turcsányi Eszternek kedvezett a szerencse, az AB­ART Kiadó ajándékát küldjük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika, Rácz Vince Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, 02/59 233 428 e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom