Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-27 / 172. szám, hétfő
8 Kultúra - hirdetés < ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 27. MOZI Pozsony HVIEZDA: Félelem és reszketés Las Vegasban (am.) 18, 20.30 HV1EZDA - KERTMOZI: Régi, új, kölcsönzött és kék (am.) 21 MLADOSÍ: 21 gramm (am.) 17.30, 20 TATRA: Csak az a szex (am.) 18.30, 20.30 PÓLUS - METROPOLIS: Pókember 2 (am.) 13.40, 14.25, 15.05,16,16.45,17.25, 18.20, 19.05,19.45, 20.40, 21.25 Shrek 2 (am.) 13, 14, 15, 15.55, 17, 18, 19, 20, 21 Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 14.30,15.35,17.10,18.15 Betörő az albérlőm (am.) 14.35, 20.45 Szégyenfolt (am.) 21.30 Pofa be! (fr.) 13.15 Trója (am.) 19.50 Holtak hajnala (amerikai) 22 KASSA TATRA: A passió (am.-ol) 19 CAPITOL: Pókember 2 (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: Pókember 2 (am.) 16,18.15, 20.30 IMPULZ: Flört a fellegekben (am.) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - AMFITEÁTRUM: Az 50 első randi (am.) 21 GALÁNTA - VMK: 21 gramm (am.) 21.30 PATH - KERTMOZI: Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 21.30 VÁGSELLYE-VMK: Pofa be! (fr.) 21.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Kémkölykök 3D - Game Over (am.) 18 Pofa be! (fr.) 20 Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 22 LÉVA - JUNIOR: Horrorra akadva 3 (am.) 18 KERTMOZI: Horrorra akadva 3 (am.) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Shrek 2 (am.) 17,19 GYŐR PLAZA: Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 15,17.45, 20.30 Hirtelen 30 (am.) 14.30,16.30,18.30,20.30 Holnapután (am.) 13, 15.15, 17.45, 20.15 Holtak hajnala (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Időzavarban (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Padlógáz (ném.-luxe.) 15.30, 19.45 Shrek 2 (amerikai) 14, 16, 18, 20 Trója (am.) 13.30, 16.45, 20 A tűz óceánja (am.) 14, 16.45, 19.30 Zsernyákok (svéddán) 13.30,17.30 Az 50 első randi (am.) 14.15,16.15,18.15,20.15 Negyven hivatalos és közel 650 amatőr előadást kínált Avignoni Fesztivál MTI-HÍR Ma este zárul az 58. Avignoni Fesztivál, amely idén 40 hivatalos (azaz in) produkciót, valamint közel 650 amatőr (azaz off) előadást kínált a dél-franciaországi városba látogató színházrajongóknak. Európa legfontosabb színházi eseménysorozatának tavalyi rendezvényeit a színházi szakmában dolgozó művészeti és technikai szabadúszók sztrájksorozata miatt az utolsó pillanatban lemondta az igazgatóság. Idén is sokáig kétséges volt, hogy lesz-e fesztivál. Az újabb botrányoktól tartva a közönség érdeklődése ezúttal a szokásosnál visszafogottabb volt. Először fordult elő, hogy a legfőbb játszóhely, a Pápák Palotájának udvarán nem telt házzal mentek az előadások, de így is közel 120 ezer jegy kelt el. Ä fesztiválnak új vezetői vannak. Koncepciójuk, hogy tema- tizálják és még nemzetközibbé tegyék a színházi világ Cannes-já- nak szerepét betöltő kulturális eseményt. Ezentúl minden évben egy jelentős európai színházi alkotó köré szerveződik a fesztivál. Az első választás a 35 éves Thomas Ostermeierre, a berlini Schabühne rendezőjére esett. A baloldali elkötelezettségéről és szociálisan érzékeny, realista, de egyben populáris rendezéseiről ismert rendező egyrészt az ő előadásaihoz hasonló szellemiségű, elsősorban kevésbé ismert észak-európai alkotásokat, másrészt legjelentősebb honfitársait hívta meg az idei avignoni seregszemlére, köztük híres „vetély- társát”, a szintén berlini Volksbüch- ne rendezőjét. A mindig provokatív Franc Castorf Kokain című előadásáról azonban sorokban menekültek az avignoni nézők. Az idén német-francia dominanciájú fesztivál legsikeresebb előadása kétségkívül Ostermeier két rendezése volt. Ibsen Nórája 21. századi, yuppie környezetben, melynek végén a szabadulásra vágyó Nóra megöli férjét. Kroetz Concert á la carte című egyszemélyes darabja egy magára maradt, reménytelen nő egy estéjét mutatja be. A 2006-os Avignoni Fesztivált a franciaként világhírűvé vált, vajdasági koreográfus Josef Nadj, azaz Nagy József művészen felfogása fogja meghatározni. Remélhetőleg - ellentétben az idei válogatással - minél több kelet-európai és azon belül magyar produkcióval. Abból, hogy hiszek istenben, nem következik törvényszerűen, hogy keresztény irodalmat írok Aki több irányba építkezik „Most őt ünneplem. Azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy nálánál érdemesebb, jobb helyre aligha kerülhetne az I. Partiumi írótábor irodalmi díja” - mondta a díjazott Hodossy Gyuláról laudációjában Barabás Zoltán. HIZSNYAI ZOLTÁN Az irodalmi díj, amelyet Nagyváradon kaptál, az idén először megrendezett Partiumi írótábor nevét viseli, következésképp te vagy az első, aki ezzel a szép ikerplakettel dicsekedhet. Mivel az elismerés kifejezetten a rendezvényhez kötődik, szóljunk talán néhány szót először is a táborról. Az írótábor megszervezésének ötlete szorosan kapcsolódik egy könyvhöz. Tavaly Barabás Tibor nagyváradi költővel közösen összeállítottunk egy irodalmi antológiát, amelyben tizenegy partiumi és ugyancsak tizenegy csallóközi szépíró kiemelkedő alkotása szerepel. A könyv címe ezért lett „1111”. A magyar könyvkiadásban tudtommal ez az első olyan vállalkozás, amely két különálló, sőt egymástól igencsak távoli - igaz, bizonyos tekintetben mégis hasonló történelmi félmúltat maga mögött tudó - földrajzi egység kortárs irodalmának értékeit mutatja be. Egyébként ezt az antológiát - amelyet annak idején Nagyváradon, Dunaszerdahelyen és Budapesten nagy sikerrel mutattunk be - a kritika is rendkívül jól fogadta. Aztán ezen a közönségsikeren és pozitív sajtóvisszhangon felbuzdulva romániai magyar barátaink, vagyis hát a Magyarországgal határos partiumi területeken élő és alkotó literátorok, illetve a helyi kulturális és szellemi élet szervezői úgy gondolták, hogy egy évente megrendezendő írótábort is érdemes lenne létrehozni ebben a régióban. Az aktivizálódáshoz nyilvánvalóan az is hozzájárult, hogy ennek az antológiának az összeállítása kapcsán először fordult elő, hogy valaki megpróbálta összehozni a partiumi magyar írókat. A már említett Barabás Zoltánon kívül kik vettek részt a szervezésben, illetve a táborozáson? Elsősorban persze a most alapított Partium Kiadó köré tömörülő helyi írók, többek között Dénes László, Gittái István, Szűcs László és Lipcsei Márta, akik különben az antológiában is szerepeltek. Ezenkívül az Erdélyi Magyar írók Ligája, az EMIL is társrendezője volt az eseménynek. Több jeles erdélyi író is kitüntette jelenlétével a tábort, például Sántha Attila, az EMIL elnöke is, aki nemrég napvilágot látott Székely-magyar szótár című nagy sikerű saját könyvét mutatta be. Barabás Zoltán a díjátadáson úgy beszélt rólad, mint költőről, íróról, könyv- és lapkiadóról, te vagy ugyanis a Lilium Aurum Kiadó igazgatója. Eddig rendben is lenne, irodalmári, irodalomszervezői működésed sokak számára jól ismert. Persze ha nagyon precízek akarnánk lenni, még azt is hozzátennénk, hogy a Szlovákiai Magyar írók Társaságának és a Vámbéry Polgári Társulásnak az elnöke és a Katedra Alapítvány igazgatója. Igen ám, csakhogy a munkásságodat értékelő partiumi poéta ezenkívül „templomépítőnek” is nevezett. Megmagyaráznád, mire gondolhatott? A dunaszerdahelyi református gyülekezetnek hosszú évek óta vagyok a presbitere, néhány éve pedig gondnokként is működöm. Ennek a gyülekezetnek egészen a közelmúltig nem volt saját temploma. És hát nekem is részem volt abban, hogy ez a templom mára felépült. Ráadásul nem csak a templom készült el, hanem egy lelkészi és egy segédlel- készi lakás, sőt különböző gyülekezeti termek is. Minden, ami egy gyülekezet működéséhez szükséges. Méltatod „önironikus”, „fanyar, filozofikus kicsengésű” versekről beszélt. Majd pedig így fogalmazott: „Azt hiszem, még sosem írták le róla: keresztény író.” No mármost: az utóbbi megállapítást gyülekezeti szerepvállalásod támasztja alá, az előbbi kitételek igazolására pedig elegendő egy-két rövid A szerdahelyi reformátusoknak a közelmúltig nem volt templomuk. (Somogyi Tibor felvétele) [1 , w A Partiumi írótábor irodalmi díjának két plakettje (Képarchívumj versedet elolvasni. De hogyan lehetséges ezt a gyökeresen eltérő két szellemi magatartás- formát egyetlen gondolatmenetbe és érzelemvilágba összegyúrni? Én sosem gondoltam magamról, hogy keresztény irodalmat írok. Abból, hogy valaki hisz istenben és történetesen a református hitet vallja, nem biztos hogy egyértelműen következik, hogy az általa létrehozott irodalmi művek a Pilinszky János vagy Sík Sándor nevével fémjelzett keresztény iro dalmat gazdagítják. Másrészt nem az én dolgom, hogy minősít sem és irányzatokhoz soroljam sa ját műveimet. Ha valaki azt olvas sa ki az írásaimból, hogy ezek a: úgynevezett keresztény irodalom hoz tartoznak, hát én nem fogol tiltakozni. Úgy vélem, az embe egyszerre több irányban is képe építkezni. Nem föltétlenül az egy neműség, az egy tömbből fara gottság demonstrálása a leghite lesebb. Tizenöt éve hunyt el Szirtes Ádám Kossuth-díjas színész, kiváló művész A magyar falu lelkét hagyta ránk TALLÓSI BÉLA Falusi szegény családból származott, s talán meg is maradt volna szülőhelyén, ha nem olvassa az egyik újságban a Színművészeti Főiskola felhívását, amelyben az intézmény munkás- és parasztfiatalokat buzdított arra, hogy jelentkezzenek színésznek. Három színészóriást adott így a főiskola a magyar színház- és filmművészetnek: Horváth Terit, Szirtes Ádámot és a fiatalon elhunyt Soós Imrét. Horváth Teri és Szirtes Ádám évtizedeken keresztül, teljes életművükkel a magyar falu lelkét idézték vásznon és színpadon egyaránt. Mészáros Márta Eltávozott nap című filmjében együtt játszottak. Szirtes egyetlen jelenetben képes volt teljes hitelességgel megmutatni a kor tipikus falusi férfiemberét. A feleségével - őt alakítja Horváth Teri - és annak látogatóba érkezett, eltitkolt lányával ülnek a szép szobában, tévét néznek. Elalszik a készülék előtt, s amikor felriad egy hangosabb szóra, a családfő jogán véget vet a tévézésnek: utasítja az asz- szonynépet, hogy tegyék el magukat másnapra, rövid az éjszaka. 1948-ban a Talpalatnyi földben a legendás tehetségű Mészáros Ági partnereként bizonyította először színészi őstehetségét Góz Jóska figurájával, akinek a szerelmét gazdagabb legényhez kényszerítik. Ám ő a lakodalomból megszökteti a boldogtalan menyasszonyt. Mozgóképtörténetünk korszako filmjében, a Körhintában viszon neki kell végignéznie, ahogy az err lékezetes pergőscsárdás-jelenetbe: vetélytársa, Bíró Máté (Soós Imre eltáncolja tőle a menyasszonyát, gyönyörű Marit (Törőcsik Marf Bár nem a főszerepet alakítja Mák Károly Ház a sziklák alatt címé megindító filmjében, némán i mindent elmond a jámbor gazdi ember típusáról abban a jelenei ben, amikor bekopog a púpos Tér házába, hogy megborotválja a fc golytáborból hazaérkezett, legyer gült barátját, Kós Ferencet (Görb János). Hosszú a sor: a magyr filmművészet meghatározó filmje ben csodálhattuk őt a falusi embe őstípusaként. UP 1678
