Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-27 / 172. szám, hétfő

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 27. RÖVIDEN Tajvani rakétatelepítés Tajpej. Radarállomást épí­tett és rakétákat telepített a kí­nai partoktól 16 kilométerre fekvő Tungjin-szigeten. A Ja­nes Defence Weekly katonapo­litikai hetilap szerint a létesít­ményeket ellátták hajó- és re- pülőgép-elhárító rakétákkal, így több kínai légitámaszpont, rakétakilövő-állás és haditen­gerészeti létesítmény elérhető közelségbe került tajvani raké­ták számára. Egy hallgatóla­gos megállapodás keretében Tajvan mindeddig tartózko­dott attól, hogy rakétákat tele­pítsen erre a szigetre. Kína 500, Tajvanra irányuló rakétát állomásoztat a Tajvani-szoros túloldalán. Hu Csin-tao kínai államfő fokozott erőfeszítések­re hívott fel az ország védelmi erejének erősítése céljából. A kommunista párt politikai bi­zottsága előtt sürgette a védel­mi kapacitások fokozását és összhangba hozását a gazda­sági növekedéssel. (MTI) Eltérítettek egy repülőgépet Peking. Kényszerleszállást hajtott végre egy helyi légitár­saság egyik belföldi járata teg­nap Kínában, miután egy fegyvertelen férfi megpróbál­ta eltéríteni. A gépeltérítő - ál­lítólag nem teljesen beszámít­ható férfi - ismeretlen okból Dél-Koreába akarta irányítani a Pekingből a déli Csangsába tartó gépet. A Boeing 737-es Csengcsou városában szállt le, majd folytatta útját, miu­tán a rendőrség átvizsgálta az utasokat. (MTI) Elkelt a teljes első kiadás New York. Egy hónap alatt elkelt Bili Clinton volt ameri­kai elnök életrajzi könyvének teljes első kiadása az USA-ban. A My Life (Életem) című em­lékiratból 1,5 millió példányt adtak el június 22-e óta - je­lentette be az Alfred A. Knopf Kiadó. Már az első eladási na­pon 400 ezer darab fogyott el a könyvből, ami valószínűleg re­kordot jelent a nem költött iro­dalom kategóriájában. Az em­lékirat hangos változatából 150 ezer darab kelt el, jóval több, mint más hasonló, audioformátumú kiadvány­ból. A rendkívül nagy kereslet­re való tekintettel a kiadó 2,5 millió pótlólagos példányt ren­delt a műből, amelyért értesü­lések szerint 10 millió dollár üti a volt elnök markát. A könyvét országjáró körúton népszerűsítő Clinton eddig 30 ezer példányt dedikált saját kezűleg. (MTI) Clinton könyve jobban fogy, mint a feleségéé, Hil- laryé (Képarchívum) Elnökjelölő konvenció példátlan biztonsági intézkedésekkel - Kerrynek, ha győzni szeretne, hasonlatossá kell válnia Bushhoz Először igazoltatják az utcai járókelőket Washington. Páratlan biz­tonsági intézkedésekkel ké­szültek Amerikában a De­mokrata Párt tegnap este (közép-európai idő szerint ma hajnalban) kezdődött országos jelöltállító kon­venciójára. A háromnapos gyűlésen több mint 4300 küldött vesz részt. ÖSSZEFOGLALÓ Az utóbbi hetekben az amerikai titkosszolgálatok jelezték, hogy bármikor várható jelentős terror- támadás a választásnak vagy elő­készületeinek megzavarására. A pártok országos jelöltállító kon­venciója a legfontosabb esemé­nyek közé tartozik a kampányban. Az egész Bostont érintő biztonsági intézkedésekre 60 millió dollárt költöttek. A hatóságok minden kis zugot átnéznek, elszállították az összes hulladékgyűjtőt, sok cégnél leszereltették a levelesládát. Szá­mos helyen betontömböket raktak le, szögesdrótos kerítéseket állítot­tak fel, amelyeknek elemeit össze­hegesztették. Először fordul elő az USA-ban, hogy a városban szúró­próbaszerűen igazoltatják az em­bereket. Az igazoltatást kiképzett önkéntesek végzik titkosszolgálati Kerry tegnap Bostonban mindenkivel mutatkozott, aki számít. A felvételen a neves űrhajóssal, John Glenn szenátorral kam­pányol. (Reuters-felvétel) ügynökök összehangolásával. Szá­mos utat lezártak, a város nemzet­közi repülőterének forgalmát kor­látozzák, a parti vizeket megerősí­tett járőrök ellenőrzik. Megkérték a város lakosait, hogy aki csak te­heti, utazzon el, aki nem, az pedig a lehető legkevesebbet mozduljon ki otthonából. Sokaknak nem kell bemenni a munkahelyükre. A múlt héten jelentették be, hogy az FBI olyan meg nem erősített informá­ciókat ellenőriz, amelyek szerint terroristák robbanó- vagy gyújtó­anyagokkal készültek támadásra a kongresszusról tudósító újságírók, tévés forgatócsoportok gépjármű­vei ellen. Mintegy 15 ezer újságíró tudósít az eseményről. A 4322 delegátus csütörtöki sza­vazásának eredménye már hóna­pokkal ezelőtt eldőlt, John Kerry massachusettsi szenátor lesz Geor­ge W. Bush elnök kihívója. A fel­mérések szerint az amerikaiak 83 százaléka már eldöntötte, kire sza­vaz november 2-án, és azt is tudni, ki nyer az 50 közül 39 államban, il­letve a fővárosnak helyet adó District of Columbiában. Egyvala­mit nem lehet megjósolni: ki lesz az Egyesült Államok következő el­nöke. Bush és Kerry egyelőre fej fej mellett halad, és esélyeik is szinte teljesen egyenlők. A Gallup utolsó felmérése szerint Kerry 49:47-re vezet, vagyis a kü­lönbség a hibahatáron belül van. Ha Ralph Nadert is beleveszik a kérdésbe, az eredmény még szoro­sabb, 47:46, a függeden jelölt négy százalékot kapna. Az amerikai vá­lasztási rendszerben a szavazato­kat államonként összesítik, és a győztes mindent visz, vagyis meg­kapja az adott állam valamennyi elektorát. Bush négy éve félmillió­val kevesebb szavazatot kapott, mint A1 Gore, ám az elektorok te­kintetében 271:267 arányban nyert. Ugyanez a szavazási térkép a lakosságvándorlást tükröző szabá­lyok miatt most 278:260 arányú re­publikánus győzelmet jelentene. Az igazi kampány tizenegy államra korlátozódik, a választás gyakorla­tilag Floridában és Ohióban (27, il­letve 20 elektor) dől el. A pártkonvenciók általában tíz­tizenöt százalékkal megdobják az adott jelölt támogatását, Boston után tehát Kerry markáns előnyre tehet szert. Ugyanakkor augusztus legvégén a republikánusok is ha­sonló impulzusra számíthatnak, amikor New York-i konvenciójukon felsorakoznak Bush elnök mögé. Boston a delegátusokkal együtt 30-35 ezer vendégre számíthat a héten. A közlekedési káoszon kívül sorozatos tüntetések is lesznek, el­sősorban az iraki háború és Bush elnök környezetvédelmi politikája ellen. Kerry nem nagyon védel­mezheti a mellette tüntetőket. Ne­ki a még ingadozó mérsékelteket kell megnyernie, és olyan, a tévék­ben gyakran visszajátszható, egy­mondatos megfogalmazást talál­nia, amely az amerikaiak biztonsá­gát megvédeni képes vezető imá- zsát kelti. Vagyis a győzelem kul­csa az, hogyan tud hasonlóvá válni Bushhoz, akitől a demokraták oly­annyira szeretnének megszaba­dulni. (MTI, NOL, ú) Pakisztánon bosszút akarnak állni a túszejtők Merényletek sorozata Augusztus közepén kér majd bizalmat a parlamenttől kormánya számára Gross az új cseh miniszterelnök KOKES JÁNOS Prága. Stanislav Gross, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) el­nöke lett Csehország új kormányfő­je. Grösst tegnap délután a prágai Hradzsinban nevezte ki Václav Klaus államfő, s egyben megbízta az új cseh kormány megalakításá­val. A 34 éves politikus - Csehor­szág mindenkori legfiatalabb mi­niszterelnöke - Vladimír Spidlát váltotta fel ebben a tisztségben, aki július elején, az EP-választások után mondott le, mert politikai koncepciója a szociáldemokrata pártban sem talált megfelelő támo­gatásra. Spidlát és kormányát Klaus ugyanakkor felkérte, hogy az új kabinet megalakulásáig ügyve­zetőként továbbra is lássa el felada­tát. A Spidla-kabinet, amelyben Gross a miniszterelnök első helyet­tese és belügyminiszter volt, 2002 augusztusától, tehát gyakorlatilag két évig volt hivatalban. A soron következő parlamenti választás 2006júniusában esedékes. Gross a kinevezése után kijelen­tette, hogy még ma este találkozik a két koalíciós partnerpárt elnökei­vel, hogy megbeszélje velük a kor­mányalakítás forgatókönyvét. Vár­ható, hogy az új kormány program­ját a hét végéig véglegesítik, majd vasárnap a pártelnökök alá is ír­nák. Ugyanakkor megkezdődnek a kormány személyi összetételét érintő hivatalos tárgyalások is. Ez­zel kapcsolatban sok a találgatás, egyelőre semmi sem biztos. Gross korábban csak annyit mondott, hogy pártonkívülieket is szeretne látni kormányában, illetve növelné a nők számát. A régi-új koalíció azt tervezi, hogy a miniszterelnök augusztus közepén lépne a parlament elé a kormányprogrammal, s kérne bi­zalmat kabinetje számára. A hárompárti koalíciónak - Cseh Szociáldemokrata Párt, Keresz­ténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt, Szabadság Unió-Demok­ratikus Unió - együttesen 101 man­dátuma van a 200 tagú képviselő­házban, ami a lehető legkisebb többség. A múlt héten a koalíció összes képviselője írásban kötelez­te magát arra, hogy bizalmat sza­vaz az új kormánynak. Vladimír Spidla ősztől Csehor­szág új európai biztosa lesz Brüsz- szelben. Bár Stanislav Gross továbbra is Csehország legnépszerűbb politi­kusa, jövőbeni kormányáról a véle­mények nagyon megoszlanak. Többé-kevésbé általános a véle­mény, hogy ez a kormány sem lesz sokkal stabüabb, mint a Spidla ve­zette kabinet. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Hét iraki, köztük egy belügyi ezredes vesztette tegnap életét merényletekben. Bagdadban fényes nappal, egy étteremben lőt­ték le ismeretlenek Muszab al- Avadi ezredest, aki a törzsekhez fű­ződő kapcsolatokért felelt. A fővá­rosban reggel egy ember megsebe­sült, amikor felrobbant egy pokol­géppel telerakott jármű a Tigris fo­lyó egyik hídjánál. Az oktatási és az olajipari minisztérium környékét aknavetőkkel lőtték. Az északi Moszulban négy iraki, köztük az öngyilkos merénylő lelte halálát egy autóba rejtett pokolgéppel vég­rehajtott támadásban a repülőtér előtt, ahol egy amerikai támasz­pont is van. A katonai közlemény szerint a kamikázeakcióban életét vesztette egy iraki nő és gyermeke, egy biztonsági őr és maga merény­lő, három amerikai katona és két iraki biztonsági őr megsérült. Tikrítben is autóba rejtett pokolgép robbant, többen megsérültek. A dél-iraki Bászrában a britek üze­meltette repülőtér két iraki női al­kalmazottját lőtték le, két másikat pedig megsebesítettek ismeretle­nek, akik tűz alá vették az autót, amelyben a nők utaztak. Továbbra is ismeretien a múlt hé­ten fogságba esett nyolc külföldi túsz - egy egyiptomi diplomata, há­rom indiai, három kenyai és egy egyiptomi sofőr - sorsa. A sofőröket fogva tartó csoport, a Fekete Zászló Hordozói, mindazonáltal meghosz- szabbította a kuvaiti szállítmányo­zási vállalatnak adott ultimátumot az Irakból való kivonulásra. Tegnap elraboltak két jordániai sofőrt is. Egy eddig ismeretien csoport, az Iraki Iszlám Hadsereg bejelentette: megölik két pakisztáni túszukat, mert Musarraf államfő pakisztáni katonákat akar Irakba küldeni. Vad dolgokat állít Mordeháj Vanunu atomtechnikus, akinek kérelmét a legfelsőbb bíróság elutasította Izrael sáros a Kennedy-gyilkosságban? Uniós állásfogalás Figyelmeztetés Kartúmnak MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Dubaj. Elutasítot­ta tegnap az izraeli legfelsőbb bí­róság Mordeháj Vanunu atom­technikus azon kérelmét, hogy oldják fel mozgásszabadságának korlátozását. Vanunu, aki az izra­eli atomtitkok kiszivárogtatása miatt 18 évet ült börtönben, bár áprilisban szabadult, mozgássza­badsága jelenleg is szűkre sza­bott. Mivel Izrael tart attól, hogy a Dimona atomerőmű egykori al­kalmazottja további információ­kat szivárogtat ki, nemzetbizton­sági okokból a férfi nem használ­hat mobütelefont, nem férhet hozzá az internethez, nem beszél­het külföldi újságírókkal, nem utazhat külföldre és még külföldi nagykövetségek közelébe sem mehet az izraeli kormány által rá kirótt korlátozások alapján. A bí­róság tegnap kimondta: az izraeli államnak joga van az atomtitkok védelmében Vanunu személyes jogait korlátozni. Ennek ellenére Vanunu az al- Haját arab lapban megjelent inter­júban egy második, ezúttal közel- keleti Csernobil veszélyére figyel­meztetett. A Dél-Izraelben negy­ven évvel ezelőtt épült Dimona atomerőmű - ahol Vanunu egykor alkalmazásban állt - szerinte bal­eset esetén a szomszédos orszá­gok lakóinak millióit fenyegeti su­gárzással. „Jordánia hatóságainak a határkörzetben élőket orvosi vizsgálatnak kell alávetnie, hogy felmérjék az esetleges sugárfertő­zést és biztosítsák a szükséges gyógyszereket” - hangoztatta. Másfelől Vanunu minden konk­rétum nélkül azt hangoztatta, hogy Izraelnek köze volt J. F. Ken­nedy amerikai elnök 1963-ban történt megöléséhez. Mint fogal­mazott, „úgyszólván biztos érte­sülések szerint” Kennedyt azért ölték meg, mert nyomást gyako­rolt az akkori izraeli kormányfő­re, David Ben Gurionra, hogy vall­jon színt Dimona, az izraeli atom­erőmű ügyében. Vanunut 1986-ban ítélték 18 év börtönre hazaárulás és kémkedés vádjával, mert a brit Sunday Timesnak információkat adott át Dimonáról. Izrael azóta sem is­merte el egyértelműen, hogy atomfegyvere van, de külföldi szakértők úgy tartják számon, hogy 100-200 ilyen töltetű rakétá­val rendelkezik. Vanunu áprilisi szabadulása­kor (Képarchívum) Brüsszel. Az EU szankciók élet­be léptetésére hívja fel az ENSZ-et arra az esetre, ha a szudáni kor­mány továbbra sem lép fel kemé­nyen a darfúri régióban zajló erő­szak ellen. Az unió külügyminiszte­rei tegnapi nyilatkozatukban köve­telték, a kartúmi kormány vesser véget az arab dzsandzsavíd milíci­ák és a fekete felkelők közötti ellen­ségeskedésnek, és kezdjen béketár gyalásokat. Az USA-hoz felzárkóz­va Brüsszel úgy kíván nyomást gya­korolni a szudáni vezetésre, hogj megkezdte az emberi jogok és £ nemzetközi humanitárius jog meg sértéséért felelős dzsandzsavíd ve zetők és az őket támogatók névéi tartalmazó lista összeállítását. A; EU elvárja Kartúmtól a listán sze replők letartóztatását. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom