Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-24 / 170. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 24. Fókuszban: fehér foltok a történelemben 3 Tudósok már korábban cáfolták azt az elméletet, hogy Napóleon császárt megmérgezték volna Túlbuzgó orvosok áldozata lett? Bonaparte Napóleon halála, amelyet több mint negyven évig dúló vita után ma már egyöntetűen betegségnek tulajdonítanak a tudósok, egy új amerikai tanulmány szerint esetleg orvosai túlságos buzgalmának lehetett a következménye. ISMERTETÉS Azt az elméletet, amelynek értelmében a száműzött francia császárt megmérgezték volna, már 2002-ben tudományos érvekkel cáfolták meg a Science et vie című francia folyóirat hasábjain. Az erre vonatkozó tanulmány szerzői ösz- szehasonlították azokat a hajszálakat, amelyeket Napóleon halála előtt vágtak le fejéről, azokkal, amelyeket halála után tettek el az utókornak. Kiderítették, hogy a császári hajszálakon talált arzénnyomok külső eredetűek, tehát például a tapéta ragasztójából származnak, vagy lőfegyverek használatakor keletkeztek, de nem eredhettek elfogyasztott méregtől. A New Scientist című brit tudományos folyóirat ma forgalomba kerülő száma az archív feljegyzéBonaparte Napóleon. A trónfosztott és száműzött császár 1821. május 5-én halt meg, 51 éves korában. (Képarchívum) sek tanulmányozásán alapuló új cikket közöl, amelyből az AFP ismertetett előzetesen részleteket: ezekből arra lehet következtetni, hogy a császár éppenséggel orvosai túlbuzgalmának válhatott áldozatává a Szent Ilona szigetén töltött száműzetésben. Steven Karch San Franciscó-i törvényszéki orvosprofesszor szerint egyszerűen orvosi műhiba történt. Napóleon doktorai ugyanis úgynevezett farkasfecskendőkkel minden nap káliumsó-anti- mon keveréket, a korban divatos erős hánytatót juttattak betegük szervezetébe, hogy enyhítsenek gyomorfájdalmain. Ez a rendszeres kezelés sóhiányt idézett elő, ami viszont a szívműködésben vezetett zavarra. A császárnál súlyos szívkamrai ritmuszavar lépett fel - ezt az orvosok francia szakkifejezéssel „torsade de pointe”-nak nevezik -, ez pedig végül az agy vérellátásában okozhatott végzetes kihagyást. A kegyelemdöfést a tanulmány szerint egy 600 milligramm higanyklorid alkalmazásával végrehajtott purgálás okozhatta - ez a rendes adag ötszöröse volt. Ez a test sótartalmának hirtelen zuhanását válthatta ki, aminek következtében két nappal később beállt a halál, (mti) A Medici-művelet: a pisai egyetem kutatói megnyitják a híres firenzeiek kriptáját Apró kamerákkal vizsgált múmiák ÖSSZEFOGLALÓ Fény derülhet végre a reneszánsz idején Firenzében uralkodó Medici-család viselt dolgaira: a pisai egyetem kutatói felbontják a Mediciek sírjait, és a földi maradványokból kiderítik, melyikük milyen életet folytatott, milyen betegségektől szenvedett, és miben halt meg - netán gyilkosság áldozata lett-e, amint hírlik. A 400 ezer eurós költséggel folytatott feltárásban négy egyetem kutatói vesznek részt, s összesen mintegy 50 ember exhumált földi maradványait vizsgálják meg röntgennel és számító- gépes tomográfiái, továbbá DNS- próbákat vesznek, amelyeket aztán elemeznek. A cél nem utolsósorban néhány, a történelem által rejtélyesként - egészen pontosan mérgezésként - számon tartott haláleset felderítése. Az eddig feltárt maradványok esetében Gino For- naciari, a pisai egyetem paleopato- lógusa DNS-próbákat Vett, és apró kamerákkal vizsgálta a múmiákat. Már az első vizsgálatok meglepő eredményeket hoztak: kiderült például, hogy az 1569-ben Toscana nagyhercegévé kinevezett I. Cosi- mo felesége, Eleonora di Toledo 40 éves korában vérbajban halt meg. Fiai közül kettőt - Don Garziát és Don Giovanni bíborost - húszéves korukban, 1562-ben a malária vitt el. Piero de Medici, Fornaciari kutatásai szerint arthrózisban szenvedett. A tudós azt is megpróbálja kideríteni, valóban gyilkosságok áldozataivá váltak-e a Medici-család azon vezető tagjai, akikről úgy tudni, mérgezésekben haltak meg. A Mediciek vizsgálata kétévi munkát ad Fornaciarinak. A tudós elmondta: a Medicieket viszonylag jó körülmények között tudja vizsgálni, hiszen a kripta száraz levegője ideális feltételeket biztosított a holtak természetes konzerválódásához, mumifikálódásához. A Mediciek egyszerű kereskedő (bankár) családból egyetlen évszázad alatt uralkodókká küzdötték fel magukat, és beházasodtak Európa legjelesebb királyi házaiba, így a francia és osztrák dinasztiába. Ők uralkodtak Firenzében 1434-től 1737-ig - bár kétszer is száműzetésbe kellett vonulniuk -, s a család 1743-ban halt ki. (pan) Eleonora di Toledo és fia, a későbbi Don Giovanni bíboros (Képarchívum) Egy elborult elméjű harcias törzsvezér legendája Merlin nem varázsló volt PANORÁMA Merlin, a kelta legendák és az Arthur-mondakör nagy varázslója valós személy volt: igaz nem mágus, hanem egy harcias törzs királya, aki Anglia északi részén élt és a VI. században jelentős győzelmet aratott a földjére betörő ír hódítók felett. Erre az eredményre jutott majd harmincévi kutatómunka után John Matthews, Arthur király legendájának egyik legismertebb brit szakértője. A varázsló alakja már a középkortól kezdve élénk viták tárgya volt: főleg arra próbáltak választ adni, hogy kitalált figura, mítoszok hőse, vagy valós, történelmi személy volt-e. Abban az időben az a nézet volt a legelterjedtebb, hogy Merlin földi anyától és démonapától származik. Merlin Arthur király, valamint a legendás uralkodó édesapja, Uther Pendragon tanácsadója és gyóntatója volt a legendák szerint. Pendragon az ő tanácsára hozta létre a kerek asztal lovagjainak rendjét, s ugyancsak ő volt, aki az Excalibur próbájával bizonyította: Arthur jogosult a brit trónra, mert ő az egyetlen, aki képes kihúzni a sziklából az oda leszúrt nevezetes kardot. John Matthews évtizedeken át tanulmányozta az ősi kelta regéket, írásos emlékeket. Végül arra a következtetésre jutott, hogy Merlin - vagy miként korábban nevezték Myrddin - a VI. században élt, a mai Skócia területén honos Picts nevű törzs vezetője volt. Harcosai az ő vezetésével arattak fényes győzelmet a betolakodó ír hódítók felett 573-ban, az arderydi csatában. A véres ütközetben azonban családjának több tagja is életét vesztette. Emiatt elméje elborult, hátralévő éveiben remeteként kóborolt a Skócia és Anglia határát borító Celyddon erdejében. Többször látták, hogy az erdő vadállataival beszélt. Lassan regék, legendák születtek róla, s végül átlényegült Merlin varázslóvá. Ez az átalakulás feltehetően az első évezred vége felé történt, amikor elkezdték összegyűjteni és írásba foglalni az Arthur király életéről szóló történeteket. Myddrin neve is felbukkant, s végül ő a királyi család mágikus erővel bíró tanácsadójaként illeszkedett a történetbe. Nyugat-nílusi láz, vagy tífusz végzett Nagy Sándorral? Plutarkhosz csúsztatott PANORÁMA Nagy Sándor rejtélyes halálának okáról élénk vitát folytatnak azok a tudósok, akik tífuszra gyanakszanak, illetve azok, akik szerint a nyugat-nílusi láz fertőző vírusa segítette át a nagy hadvezért a túlvilágra. A történelmi források szerint Nagy Sándor macedón király 32 éves korában, i. e. 323-ban hunyt el Babilóniában, néhány nap alatt vitte el a magas láz, amelynek oka mind a mai napig vitatott. Sokféle feltételezés merült föl: mérgezésre, maláriára, az uralkodó túlzott alkoholfogyasztásától kiváltott májzsugorra is gyanakodtak. A tudósok inkább a tífuszt, vagy a nyugat-nílusi láz vírusának fertőzését jelölték meg a halál okozójaként. A vita újjáéledt az amerikai Járványellenőrzési Központ (CDC) Emerging Infectious Diseases (Fertőző betegségek felbukkanása) című kiadványának júliusi számában megjelent cikkek nyomán, amelyek kétségbe vonják a nyugat-nílusi lázzal kapcsolatos feltevést. Egy tavaly 'decemberben, ugyanebben a kiadványban megjelent tanulmányban két amerikai tudós kimutatta, hogy Nagy Sándor halálát, Plutarkhosz görög történetíró néhány évszázaddal későbbi leírása szerint, a nyugat-nílusi láz okozta agyhártyagyulladás okozta. Ezt a vírust a vadon élő madarak hordozzák, de a szúnyogcsípések közvetítésével átkerülhet az emberre is. A fertőzés általában észrevétlen marad, vagy influenzás tüneteket okozhat. Egyes esetekben azonban szövődménye fertőző agyhártyagyulladás is lehet. Egy marylandi orvosi nem tulajdonít fontosságot a madarak említésének, szerinte ugyanis Plutarkhosz sosem akart hiteles történelmi forrásgyűjteményt írni, és megszállottan hitt a madarak röptéből mondott jóslatok igazságában. Az orvos arra az álláspontra helyezkedett, hogy Nagy Sándor halálának oka a tífusz volt. Nagy Sándor (Képarchívum) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: ENYHÜL A KÁNIKULA ; 25-29 FOK A Nap kel 05.19-kor - nyugszik 20.37-kor A Hold kel 12.45-kor - nyugszik 23.41-kor A Duna vízállása - Pozsony: 335, apad; Medve: 295, apad; Komárom: 270, apad; Párkány: 190, változatlan. ELŐREJELZÉS Kezdetben még napos, száraz időre számíthatunk, de délután záporok és enyhe lehűlés lesz jellemző. A legmagasabb nappali hőmérséklet 25-29 fok között alakul, északon 23 fokot mutat a hőmérő. Nyugatról némileg hűvösebb levegőáram érkezik. Éjszaka 19 és 15 fokos hőmérsékletre van kilátás. Holnap jelentősen lehűl a levegő az elmúlt napokhoz képest: 23 és 27 fok között alakul a hőmérséklet; szórványosan várható záporeső, zivatar. 0 RV0SM ETE0 R0 L0G1A Főleg nyugaton kell felkészülnünk hidegfronti hatásra. Felerősödhetnek a reumatikus és mozgásszervi, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők tünetei. Gyakrabban érezhetünk fájdalmat az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. Egyes légúti bántalmak tünetei ugyancsak jelentkezhetnek. Idegesebbek, fáradékonyabbak lehetünk, lassulnak reakcióink, ezért a munkavégzéskor és a közlekedésben ajánlott a fokozott figyelem. KIJEV 27 TUNISZ 33 -.
