Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-23 / 169. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 23. Gazdaság és fogyasztók Egy újabb autógyár 400 millió euróra becsült beruházása újra versenyfutásra készteti térségünk országait Már a negyedikért széliünk ringbe Pozsony-Dévényújfalun már 1991 óta termel a Volkswagen. Ha autógyárról hallunk, máris a fellegekben járunk? (Miroslava Cibulková feltétele) Bécs/Pozsony/Budapest. Szlovákia immár a negye­dik autógyáráért indul harcba. A 400 millió eurós befektetéssel számoló oszt­rák Magna Steyr cége iránt Csehország, Magyaror­szág, Románia és Szlovákia versenyezhet. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tegnapi számunkban jeleztük, hogy térségünkben építene autó­gyárat az osztrák Magna Steyr AG. A hírt megszellőztető osztrák WirtschaftsBlatt gazdasági lap vi­szont úgy tudta, a Magna Steyr Csehországban, Magyarországon vagy Romániában építené meg évi 150 ezer gépkocsit előállító autó­gyárát, vagyis Szlovákia nincs képben. A Grazban évi 200 ezer autót előállító társaság főnöke, Manfred Remmel közölte: a végle­ges telephely kiválasztása a cég je­lenlegi megrendelőitől függ. „A Volkswagen számára megfelelő volna Csehország vagy Magyaror­szág, a DaimlerChrysler Romániá­ban is fantáziát lát” - mondta Remmel. Ondrej Zember, a külföl­di beruházásokat támogató állami ügynökség, a SARIO szóvivője vi­szont úgy tudja, a Volkswagen, a DaimlerChrysler és a BMW szá­mára dolgozó osztrák társaság Szlovákiát sem zárta ki a potenciá­lis helyszínek közül. Zember kö­zölte, Szlovákia szeretné megsze­rezni sorrendben immár negyedik (az eddigi cégek: Volkswagen, PSA Peugeot-Citroén, Hyundai/ KIA) autógyárát; siker esetén az ország éves autótermelése már túllépné az 1 millió darabot. Magyar lapértesülések szerint a mintegy 3000 új munkahelyet te­remtő potenciális beruházás ha Magyarországot választja, akkor Tatabánya adhat otthont a Magna Steyr cégnek. Ha viszont Csehor­szág lenne a nyertes, akkor Zatec, Koprivnice, esetleg Brünn jöhetne számításba. Szlovákia még nem je­lezte, miből választhat a potenciá­lis beruházó. Az szinte biztosra ve­hető, hogy a piac telítettsége miatt Nyugat-Szlovákia már nem jöhet számításba. A vállalat többek kö­zött Mercedes terepjárókat, Chrys­ler Voyagereket, Jeep Grand Che- roke-kat, Saab 9-3 kabriót és BMW X3 terepjárókat állít elő. Manfred Remmel cégvezető szerint a dön­tést legkésőbb a jövő év első felé­ben meghozzák. Az osztrák fél már nem tudja helyben bővíteni terme­lését, ezért zöldmezős beruházás keretében jelenne meg egy közép- kelet-európai országban, azonban akár létező gyárat is megvenne. A bővítés további indoka, hogy ala­csony bérű országban kell a ter­melést folytatnunk - mondta Remmel. (FN, m, o-o, t, só) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint térségünkben a leghosszabb a munkaidő Alacsony fizetésért is sokat kell dolgoznunk KOKES JÁNOS Prága. Csehországban, Lengye­lországban és Szlovákiában volt tavaly a leghosszabb a munkaidő - derült ki abból a kimutatásból, amelyet a párizsi székhelyű Gaz­dasági Együttműködési és Fejlesz­tési Szervezet (OECD) készített harminc, fejlett gazdasággal ren­delkező tagországban. A nyilvánosságra hozott adatok szerint 2003-ban a csehek 1972, a lengyelek 1956, míg a szlovákok 1814 órát töltöttek el munkahely­ükön. Megelőzték ezzel a közis­merten szorgos japánokat és ame­rikaiakat is, akik tavaly 1801, illet­ve 1792 órát dolgoztak munka­helyükön. A kimutatás szerint a csehországi heti munkaidő nagy­jából 43, míg a szlovákiai 42 óra. Mindkét országban viszont hiva­talosan 40 órás munkahét van. „Csehországban gyakori a túl­órázás. Az emberek nem igen is­merik a munka törvénykönyvét, s az állásukat is féltik” - kommen­tálta a helyzetet Jana Kasparová, a Cseh-Morva Szakszervezetek Szö­vetségének képviselője. A kimuta­tás másik végén Norvégia, Hollan­dia, Németország és Franciaor­szág áll. A németek tavaly 1446, míg a franciák 1453 órát dolgoz­tak munkahelyükön. Franciaor­szágban, ahol már hagyományo­san nagyon erős a szakszervezeti mozgalom és érdekvédelem, pél­dául még a nyolcvanas években szentesítették a 35 órás munkahe­tet. A francia, illetve a német al­kalmazottaknak így évente mint­egy 500 órával több a szabadide­jük, mint a cseheknek vagy a szlo­vákoknak. A legrövidebb kimuta­tott szabadidő azonban a nálunk kevésbé ismert Norvégiában van. A norvégek az OECD szerint ta­valy csak 1337 órát dolgoztak. Mindezek ellenére a norvég élet- színvonalat nálunk bizonyára mindenki szívesen elfogadná. Az öt évvel ezelőtti - 1999-ben készített - hasonló kimutatáshoz viszonyítva gyakorlatilag az OECD minden tagállamában csökkent az éves munkaidő, s nőtt a szabad­napok száma, a szabadság hossza. Ugyanakkor az is tény, hogy az eu­rópai gazdaságok már évek óta nem tudnak lépést tartani a gyor­sabban fejlődő amerikai, s eseten­ként ázsiai (japán, koreai, kínai) gazdasággal. Ez a helyzet az utób­bi időben több nemzetközi társa­ságnál ahhoz vezetett, hogy a ve­zetőség választás elé állította az alkalmazottakat: vagy hosszabb lesz a munkaidő, mégpedig fize­tésemelés nélkül, vagy pedig bizo­nyos gyárak más helyre költöznek, ahol olcsóbb a munkaerő. A német Siemens konszern például jelezte: Magyarországra költözteti terme­lése egy részét, ha a munkások nem fogadják el az eddigi 35 órás munkahét 40 órásra való meg­hosszabbítását, mégpedig válto­zatlan fizetését. A szakszervezetek tiltakoztak, de később elfogadták az alkut, s ezzel megmentették munkahelyüket. A Siemens ráadá­sul megszüntette a szabadságokra és a karácsonyi ünnepekre eddig fizetett nem éppen alacsony pótlé­kokat is. A probléma más cégeknél is felmerült, s érdekes, hogy egyes helyeken maguk az alkalmazottak kezdeményezték a munkaidő meghosszabbítását béremelés nél­kül. Hasonló eseteknek lehettünk tanúi az utóbbi időben Franciaor­szágban is, ezért érdemes lesz ezt a problémát továbbra is figyelem­mel kísérni. Egyrészt azért, hogy megoldja-e a gazdasági növeke­dés, illetve termelékenység prob­lémáit, másrészt pedig azért, hogy milyen hatással lesz ez a munkás­ság életszínvonalára, valamint a kelet-európai munkaerőpiacra. Mennyit és mennyiért dolgoznak? Ország Munkaerő költsége Ledolgozott munkaidő Svédország 28,56 1564 Németország 26,34 1446 Franciaország 24,39 1453 Nagy-Britannia 23,85 1673 Ausztria 23,60 1550 Csehország 3,90 1972 Lengyelország 4,48 1956 Magyarország 3,83­Szlovákia 2,75 1814 A munkaerő óránkénti teljes költsége euróbán értendő és a 2000-es állapo­tot tükrözi, az éves ledolgozott munkaidő pedig órában van megadva (Forrás: OECD, MfD) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Hamarosan csődöt jelenthet a Jukosz Moszkva. A Jukosz orosz olaj- társaság csődöt jelenthet be, amennyiben legnagyobb terme­lőegységét eladják az adótarto­zás kiegyenlítése érdekében, és az eladási összegből a Jukosz nem jut pénzhez. Ezt a lehetősé­get erősítette meg Bruce Misa- more pénzügyi igazgató, aki kö­zölte, hogy a legnagyobb terme­lőrészleg, a 30 milliárd dollár fe­letti értékűre becsült Juganszk- nyeftegas eladásából a Jukosz semmilyen pénz nem remélhet. A Juganszk mintegy 60%-kal já­rul hozzá a Jukosz termeléséhez, annak kulcsfontosságú egysége. Az orosz társaság a problémák ellenére tegnap jelezte: egyelőre nincs szó arról, hogy megválná­nak a szlovák Transpetrol olaj- szállítóban szerzett 49 százalé­kos részesedésüktől. (MTI, só) KIA: folytatódik a földek felvásárlása Zsolna. A Zilina Invest társa­ság eddig a Kia Motors számára szükséges 160 hektáros földterü­let 70%-át, a Hyundai Mobis szá­mára igényelt 60 hektárnyi föld pedig mintegy 80%-át vásárolta fel - közölte Stanislav Vine, a Hyundai/KIA projektummene­dzsere. Vine szerint összesen 9 hektárnyi föld tulajdonosai jelez­ték, hogy a jelenlegi vételáron nem válnak meg az ingatlanjuk­tól. A dél-koreai autógyárnak au­gusztus 31-ig kellene átadni a kí­vánt földterületet, azonban Vine bevallotta, ez a határidő nagy va­lószínűséggel már nem tartható. A késés miatt egyelőre nem kell tartanunk a dél-koreai beruházó szankcióitól. (TASR) Kezd kiépülni a MAX-hálózat Pozsony. A MAX Slovakia társaság Nagyszombatban, Nyitrán, Trencsénben, Poprá- don és Pozsonyban MAX néven szórakoztató és bevásárló köz­pontokat épít. Az elsőt Nagy­szombatban adják át, mégpedig szeptember 10-én, a többit pe­dig nagy valószínűséggel 2006- ig fejezik be - közölte tegnap Juraj Poór, a társaság vezérigaz­gatója. A szupermarketeket, be­vásárló sorokat, mozikat, gyors­étkezdéket, szórakozó helyeket magukba foglaló központok mintegy 20 ezer négyzetmétert foglalnak el, egy-egy épület megvalósítása 300-400 millió koronába kerül. Juraj Poór kö­zölte, a beruházásokat részben önerőből, részben bankhitelből finanszírozzák, (shz) Cseh kivitel Szlovákiába Prága. Az év első 5 hónapjá­ban Csehország Szlovákiába irá­nyuló exportja elérte a 49,5 mil­liárd cseh koronát, ami egyha- todával több, mint 2003 hasonló időszakában. A legnagyobb té­telt a közlekedési eszközök tet­ték ki, a Skoda és a Karosa hoz­zánk irányuló kivitele 7 milliárd koronára rúgott. A vizsgált idő­szakban Szlovákia 33 milliárd korona értékben exportált Cse­hországba, ez 9%-os növekmény 2003-hoz viszonyítva. (CTK) Valuta MAI VALUTAARF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta ______ Ár folyam EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 39,840 Lengyel zloty 1,268 24,545 Svéd korona 29,647 Svájci frank USA-dollár 8,937 59,797 Magyar forint (100) 15,953 4,334 5,357 Szlovén tollár (100) 16,595 25,994 32,508 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 38,72-41,02 31,26-33,66 1,25-1,31 14,97-16,97 OTP Bank 38,84-40,87 31,56-33,31 1,24-1,30 15,38-16,56 Postabank 38,84-40,92 31,64-33,32 1,24-1,30 15,37-16,63 Szí. Takarékpénztár 38,82-40,82 31,56-33,21 1,23-1,30 15,27-16,71 Tatra banka 38,84-40,92 31,64-33,32 1,24-1,30 15,37-16,63 UniBanka 38,84-40,88 31,63-33,29 1,24-1,30 15,36-15,37 Általános Hitelbank 38,83-40,91 31,62-33,31 1,23-1,30 15,12-16,88 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SUA) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: NAPOS, SZÁRAZ IDŐ; 29-33 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 05.18-kor - nyugszik 20.38-kor A Hold kel 11.30-kor - nyugszik 23.24-kor A Duna vízállása - Pozsony: 360, árad; Medve: 320, árad; Komárom: 285, árad; Párkány: 190, árad. Délelőtt még szinte zavartala­nul napos időre számíthatunk. Ké­sőbb a gomolyfel- hőzet csak kisebb körzetek felett növekszik meg, és inkább csak az ország nyugati részén lehet néhány záporeső, esetleg zivatar. A nappali hőmérséklet 29-33 fok köré emel­kedik. Gyenge, mérsékelt irányú szél lesz a jellemző. Nyugatról egy hőhullám érkezik majd térségünk fölé. Éjszaka 19 és 15 fok közöttire számíthatunk. Holnap 26 és 30 fok között alakul a hőmérséklet. Ma nem várha­tó fronthatás, az ország déli részei­ben uralkodó hő­ség megnehezít­heti a szív- és érrendszeri pana­szokkal küszködök életét. Gyakrab­ban fordulhat elő hátgerincbántal- mak és alacsony vérnyomás miatti fejfájás. A reumatikus és mozgás- szervi megbetegedésekben szenve­dők fellélegezhetnek. Gyorsulnak a reakcióik, jobban bírják a szellemi és fizikai megterhelést. Holnap a maihoz hasonló időjárási hatások­kal számolhatunk. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom