Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-22 / 168. szám, szerda

2004. július 22., csütörtök 2. évfolyam 29. szám TANODA Tolerancia és önbizalom FELDOLGOZÁS A tolerancia és az azt képviselő ember gyanús. Gyanús, mert ru­galmas szemlélete a gyermeki, kialakulatlan szemléletre emlékeztet. Bizonytalan, elvtelen gondolkodásúnak tűnhet, hiszen, ha nem ítél, nem használ rekeszeket, elképzelhető, hogy ezt azért teszi mintegy védekezésül, mert nincs kialakult véleménye, tehát befolyásolható, karakter nélküli figura. Pedig annak megéléséhez, hogy a másik öde­te, életvitele is lehet jó, nagy és mély önbizalom kell. Sok embernek lustaságból okoz nehézséget a tolerancia, a „tudatían állapotba való visszatérés”. Hiszen azért igyekeztek felfedezni a világot, hogy köny- nyebb legyen az eligazodás, ne kelljen mindig új és új rekeszeket nyit­ni az agyban, végre pihenhessenek gondosan létrehozott elméleteik, rendezési elveik párnáján. A másság elviselése, esedeg elfogadása azért is nehéz, mert általa sokan elveiket, életstílusukat érezhetik ve­szélyben. Hiszen, ha az is jó, ahogy más gondolja, ha az is jó, ahogy más érez, akkor az emberek többsége saját gondolatát, érzését érzi megtámadottnak, esedeg nem megfelelőnek. E mögött az elgondo­lás mögött téves axiómák húzódnak meg. Az egyik, hogy nincs több igazság, nincs több elfogadható érzés ugyanazon helyzetekben, hanem egy igazság, egy érzés az elfogad­ható. Ráadásul hajlamosak az emberek két dimenzióban gondolkod­ni, a jó és a rossz dimenziójában, és ha a jót megtalálták (általában saját maguk oldalán), a másik csak a rossz lehet. A saját megítélés a magabiztos embernél nem függ fokozottan a külvilág, a mások meg­ítélésétől, hanem belső kontrollal élve eleve jó, mert úgy gondolja. Sokszor tűnik úgy, hogy épp az intoleráns ember magabiztos, hiszen hamar, kategorikusan ítél, első látásra megismer, azonnal tud, mély meggyőződéssel, „magabiztosan” ítéli el mások külsejét, gondolko­dását, érzéseit. Ez esetben azonban a magabiztosság csak forma, amely arra hivatott, hogy a bizonytalan belsőt eltakarja, leplezze azt, hogy védtelen a személyiség, és ezért sebezhető. Azért nem enged­heti be a más álláspontot, érzést, viselkedést, mert akkor hite szerint a sajátját meg kellene változtamia. Egyszerre van tehát jelen két té­ves alapvetés, amely szerint egy jó van, és az egy jó mellett a másik csak rossz lehet. A tolerancia az is hatalma a vagy felett. Milyen a toleráns ember? Kíváncsi, mert érdekli mások vélemé­nye. Türelmes, mert van ideje észrevenni és odafigyelni a másságra. Kreatív, mert rugalmas, nem zavaija a szokatían, új, a más ember, más nézőpont felbukkanása. Önbizalommal teli, mert nem féld belső harmóniáját, elveit, nem hiszi, hogy azok érvénytelenek lennének azért, mert mások másmüyenek és másként gondolják. Belső kont- rollos attitűdű, vagyis véleménye, döntései nem függnek erőteljesen másoktól, nem hasonlítja magát folyton a többiekhez. Toleráns atti­tűdjének viselkedéses, értelmi és érzelmi komponensei összhangban vannak és stabilak. A tolerancia nem elsősorban a súlyos eltérések elfogadása. Ismert és szomorú jelenség a testi fogyatékosok, az aidsesek, a cigányok, a zsidók negatív megítélése, elítélése, a velük szembeni intolerancia. De ezek csak a végpontok, a szélsőséges tünetek. A tolerancia élet­mód, szilárd, kongruens attitűd, amely a kisebb dolgokban éppúgy megmutatkozik. A gyanakvó, bizalmadan ember, aki fél a számára újtól, a változásoktól, a mástól, ritkán toleráns, (he) JÓ, HA TUDJUK A tanár szerepe és a tekintély ÖSSZEÁLLÍTÁS A tekintélyelvű nevelés helyett támogató, segítő tanárszerep hódít tért magának. Mi köze ennek a toleranciához? Adorno vizsgálatai bi­zonyították, hogy a tekintélyelvű nevelés konformista, előítéletes fel­nőttet eredményez. A tekintély önmagáért való ,,1’art pour l’ar” tiszte­lete megkérdőjelezhetetíenné teszi a világot, a történéseket, az elfo­gadott elveket. Sematikus, áttekinthető világot feltételez, ahol a te­kintélynek mindig igaza van, ahol ő az úr. Az ellene lassan fejlődő ag­resszív késztetések kanalizálásának egyik módja az adott esetben a gyengébb, a más, a kisebbség gyűlölete, elfogadhatatíanságának ér­zése. Az alternatív iskolákban a tanár ritkán nyilatkoztat ki, kevés igazságot képvisel, csak a legfontosabbakat. A válaszok többségére a gyerekeknek saját tapasztalataikon keresztül kell rájönniük. Ez sok­szor hosszabb időt vesz igénybe. A szabályok nem önmagukért valók. Az alternatív iskolákban a szabályok létrejötte hosszú folyamat, interiorizálódás eredménye­ként jönnek létre, nem behódolással. A gyerekek megélik, hogy egy- egy szabály az együttélés gördülékenysége érdekében van, hogy más szabályok a testi és lelki egészség megvédését szolgálják. Megint má­sok a feladatok könnyebb és egyszerűbb megoldását célozzák, és né­hány szabály azért van, hogy a fontos dolgoknak a végére érhesse­nek, holmijukat könnyebben megtalálják. A szabályelsajátíttatásnak ez a módja egyrészt lehetővé teszi annak megélését, hogy a szabá­lyok értünk vannak és nem fordítva, másrészt, hogy a szabályok vál­toztathatók. Az így elsajátított szabályok betartása hosszú életű, nem szorul mindig magyarázatra, és továbbvitele valószínűbb, mint a te- kintélyi alapokon létrejött szabályoké, (he, n) Nyitrán önállóan is felkészülhetnek a magyar főiskolákon végzettek a magiszteri fokozat elismertetésére Egyszerűsödő diplomahonosítás A szlovákiai magyar diákok többsége a magyarországi egyeteme­ken, főiskolákon elsősorban a pedagógiai szakokon tanul (Pavol Funtál illusztrációs felvételei) Nyitra. Európai uniós csat­lakozásunkkal várhatóan még többen döntenek úgy, hogy főiskolai tanulmá­nyaikat Magyarországon folytatják. Az ezzel járó legnagyobb problémáról, a diplomahonosításról Lász­ló Bélával, a Nyitrai Egye­tem Közép-európai Tanul­mányok Karának dékánjá­val beszélgettünk. MOLNÁR IVÁN A szlovákiai magyar diákok többsége a magyarországi egye­temeken, főiskolákon elsősor­ban a pedagógiai szakokon ta­nul. A legkedveltebb szaknak az alsó tagozatos pedagógusok képzése számít. Mit tehetnek azok, akik ilyen főiskolán végez­tek, és Szlovákiában szeretnének oktatni? Mi már korábban jeleztük, hogy ezzel a kérdéssel szívesen foglal­koznánk, és az európai uniós csat­lakozásunkkal összefüggő új szlo­vákiai törvények szellemében sze­retnénk átértékelni a diplomaho­nosítást. Mára a legtöbb hazai alsó tagozatos tanítót képző győri Apá­czai Csere János Tanítóképző Főis­kolai Karával és a szlovákiai okta­tásügyi tárca megfelelő osztályával is sikerült egyeztetni ez ügyben. A diplomahonosítás iránt érdeklődők így manapság kétféle módon jut­hatnak engedélyhez. Ha a meg­szerzett diplomájuk alapján Szlo­vákiában is érvényes magiszteri fo­kozathoz szeremének jutni, akkor az egyetemekhez kell fordulniuk. Másrészt ha csak a szabályozott szakmai tevékenységek ellátásához szükséges engedélyt szeretnék megszerezni, akkor az oktatásügyi tárca diplomahonosítási központ­jánál érdeklődhetnek. Mindkét módszerre kidolgozták a megfelelő szabályokat. Míg az elsőre a 131/2002-es, főiskolákról szóló törvény érvényes, a másik,. a 477/2002-es, a szabályozott mun­kavégzéssel kapcsolatos képzettség elismerésével foglalkozik. Mely szlovákiai felsőoktatási intézményeknél érdeklődhetnek azok a diákok, akik magiszteri ti­tulushoz szeremének jutni? Lényegében minden olyan főis­kolához fordulhatnak, ahol jogosít­ványuk van a magiszteri fokozat odaítélésére és ilyen diploma ki­adására. Ezek elsősorban a peda­gógiai karok, így természetesen az érdeklődők más egyetemek ilyen karaira is jelentkezhetnek. A mi ka­runkon azonban magyar tanítási nyelvű általános iskolák számára készítünk fel alsó tagozatos peda­gógusokat, ezért úgy gondoljuk, hogy ezt a problémát elsősorban mi tudjuk megoldani. Mikortól jelentkezhetnek az érdeklődők? Gyakorlatilag már az elkövetke­ző napokban, hetekben a miniszté­riumnál és a karunknál egyaránt lehetjelentkezni. Mire számítsanak azok, akik a minisztériumhoz fordulnak? Mi­lyen igazolásokra lesz szüksé­gük, és mennyibe kerül az enge­dély kiadása? A minisztériumhoz beadott kér­vénynek tartalmaznia kell a kérvé­nyező azonosságát és a végzettsé­get igazoló okirat hitelesített máso­latát valamint az elvégzett tantár­gyakról és vizsgákról szóló jegyzé­ket is. Igazolniuk kell azt is, hogy részt vettek a szakmai gyakorlaton. Ha a minisztérium úgy dönt, hogy mindez még nem elég, akkor külön kérhet olyan egyéb igazolást is, amit szükségesnek tart a végzett­ség elismeréséhez. A kérvény be­adását követően a minisztérium­ban a Diplomahonosítási Központ dönti el, hogy megfelel-e a képzés a szlovákiai feltételeknek. Mindent figyelembe véve dönthet arról, hogy az engedélyhez még milyen minősítési vizsgákat kell elvégezni­ük, vagy milyen adaptációs idősza­kot kell teljesíteniük. E két módszer közül a hallgatók választhatnak, a minisztérium azonban a kettőt együtt nem írhatja elő. Külön költ­ségeket jelent persze az is, hogy mindezeket a dokumentumokat hi­vatalos fordítóval kell lefordíttatni szlovák nyelvre, további 3 ezer ko­ronás kiadást jelent a minisztérium számára fizetendő illeték is. A 3 ezer koronás illetékből azonban a minisztérium nem fedezheti az en­gedély kiadásához szükséges vizs­gák költségeit, vagyis ez még to­vábbi kiadásokat jelent az igény­lőknek. A végösszeg így több ezer korona lehet, pontos számításaink erről azonban még nincsenek. Mint korábban említettem mind­ezért csak egy a munkavégzésre feljogosító igazolást fognak kapni. Ki dönti el, hogy a diákoknak müyen tantárgyakból kell kiegé­szítő vizsgát tenniük? A győri főiskolai karral együtt­működve mi már a törvény által előírt tartalmi összehasonh'tást el­végeztük. Létrehoztunk egy szak­mai bizottságot, amelyben a győri és a nyitrai tanárok vettek részt. Ez a bizottság állapította meg, hogy melyek azok a tantárgyak, amelye­ket a törvény szerint szükséges el­végezni ahhoz, hogy a kérvénye­zők Szlovákiában alsó tagozatos ta­nítói foglalkozást folytathassanak. Ezek a követelmények valószínűleg megegyeznek majd azokkal, ame­lyeket akkor kell teljesíteniük a diá­koknak, ha hozzánk, vagyis a nyitrai egyetemhez fordulnak, és amiért cserébe Szlovákiában is elis­mert magiszteri titulust kapnak. Mit kell teljesíteni annak, aki önökhöz fordul? Ha az érdeklődők a másik lehe­tőséget választják, vagyis a magisz­teri fokozat megszerzése a céljuk, akkor a hozzánk benyújtott kérvé­nyükben igényelniük kell tanulmá­nyaik folytatásának engedélyezé­sét mellékelve a diploma hitelesí­tett másolatát. A kérvények elbírá­lását követően írjuk elő azoknak a tantárgyaknak az abszolválását, amelyek szükségesek a magiszteri fokozat odaítéléséhez. A hazai tör­vények és az európai normák is ar­ról szólnak, hogy ilyen esetekben csak a legfontosabb tárgytani kü­lönbségeknek kell figyelmet szen­telni, vagyis az egyetemen csak a legszükségesebb tantárgyakat sze­retnénk előírni. Mennyi ideig tarthat a diplo­ma megszerzése? Az általunk előírt feltételeket a hallgatók egy éven belül képesek teljesíteni. Igyekszünk megfelelni a modem európai követelmények­nek, így a hallgatóknak nem szük­séges előírt számú konzultációs órán részt venniük, vagyis önállóan is felkészülhetnek a vizsgákra. Milyen kiadásokra számíthat­nak azok, akik a karukhoz for­dulnak? A szlovákiai felsőoktatási tör­vény változóban van, és egyelőre nem lehet tudni, hogy lesz-e egyál­talán tandíj. A jelenlegi törvények szerint a hozzánk átlépett diákok­tól nem kérhetünk pénzt. A szlovákiai felsőoktatási törvény változóban van ELÉRHETŐSÉGEK Stredisko na uznávanie dokla- dov o vzdelam Staré grunty 52 ■ 824 44 Bratislava Fakulta stredoeurópskych stúdií Univerzity Konstantina Filozofa v Nitre Trieda A. Hlinku 1 949 74 Nitra Telefon: 037/6555038 E-mail: vsandorova@ukf.sk ISKOLA UTCA

Next

/
Oldalképek
Tartalom