Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-22 / 168. szám, szerda
2004. július 22., csütörtök 2. évfolyam 29. szám TANODA Tolerancia és önbizalom FELDOLGOZÁS A tolerancia és az azt képviselő ember gyanús. Gyanús, mert rugalmas szemlélete a gyermeki, kialakulatlan szemléletre emlékeztet. Bizonytalan, elvtelen gondolkodásúnak tűnhet, hiszen, ha nem ítél, nem használ rekeszeket, elképzelhető, hogy ezt azért teszi mintegy védekezésül, mert nincs kialakult véleménye, tehát befolyásolható, karakter nélküli figura. Pedig annak megéléséhez, hogy a másik ödete, életvitele is lehet jó, nagy és mély önbizalom kell. Sok embernek lustaságból okoz nehézséget a tolerancia, a „tudatían állapotba való visszatérés”. Hiszen azért igyekeztek felfedezni a világot, hogy köny- nyebb legyen az eligazodás, ne kelljen mindig új és új rekeszeket nyitni az agyban, végre pihenhessenek gondosan létrehozott elméleteik, rendezési elveik párnáján. A másság elviselése, esedeg elfogadása azért is nehéz, mert általa sokan elveiket, életstílusukat érezhetik veszélyben. Hiszen, ha az is jó, ahogy más gondolja, ha az is jó, ahogy más érez, akkor az emberek többsége saját gondolatát, érzését érzi megtámadottnak, esedeg nem megfelelőnek. E mögött az elgondolás mögött téves axiómák húzódnak meg. Az egyik, hogy nincs több igazság, nincs több elfogadható érzés ugyanazon helyzetekben, hanem egy igazság, egy érzés az elfogadható. Ráadásul hajlamosak az emberek két dimenzióban gondolkodni, a jó és a rossz dimenziójában, és ha a jót megtalálták (általában saját maguk oldalán), a másik csak a rossz lehet. A saját megítélés a magabiztos embernél nem függ fokozottan a külvilág, a mások megítélésétől, hanem belső kontrollal élve eleve jó, mert úgy gondolja. Sokszor tűnik úgy, hogy épp az intoleráns ember magabiztos, hiszen hamar, kategorikusan ítél, első látásra megismer, azonnal tud, mély meggyőződéssel, „magabiztosan” ítéli el mások külsejét, gondolkodását, érzéseit. Ez esetben azonban a magabiztosság csak forma, amely arra hivatott, hogy a bizonytalan belsőt eltakarja, leplezze azt, hogy védtelen a személyiség, és ezért sebezhető. Azért nem engedheti be a más álláspontot, érzést, viselkedést, mert akkor hite szerint a sajátját meg kellene változtamia. Egyszerre van tehát jelen két téves alapvetés, amely szerint egy jó van, és az egy jó mellett a másik csak rossz lehet. A tolerancia az is hatalma a vagy felett. Milyen a toleráns ember? Kíváncsi, mert érdekli mások véleménye. Türelmes, mert van ideje észrevenni és odafigyelni a másságra. Kreatív, mert rugalmas, nem zavaija a szokatían, új, a más ember, más nézőpont felbukkanása. Önbizalommal teli, mert nem féld belső harmóniáját, elveit, nem hiszi, hogy azok érvénytelenek lennének azért, mert mások másmüyenek és másként gondolják. Belső kont- rollos attitűdű, vagyis véleménye, döntései nem függnek erőteljesen másoktól, nem hasonlítja magát folyton a többiekhez. Toleráns attitűdjének viselkedéses, értelmi és érzelmi komponensei összhangban vannak és stabilak. A tolerancia nem elsősorban a súlyos eltérések elfogadása. Ismert és szomorú jelenség a testi fogyatékosok, az aidsesek, a cigányok, a zsidók negatív megítélése, elítélése, a velük szembeni intolerancia. De ezek csak a végpontok, a szélsőséges tünetek. A tolerancia életmód, szilárd, kongruens attitűd, amely a kisebb dolgokban éppúgy megmutatkozik. A gyanakvó, bizalmadan ember, aki fél a számára újtól, a változásoktól, a mástól, ritkán toleráns, (he) JÓ, HA TUDJUK A tanár szerepe és a tekintély ÖSSZEÁLLÍTÁS A tekintélyelvű nevelés helyett támogató, segítő tanárszerep hódít tért magának. Mi köze ennek a toleranciához? Adorno vizsgálatai bizonyították, hogy a tekintélyelvű nevelés konformista, előítéletes felnőttet eredményez. A tekintély önmagáért való ,,1’art pour l’ar” tisztelete megkérdőjelezhetetíenné teszi a világot, a történéseket, az elfogadott elveket. Sematikus, áttekinthető világot feltételez, ahol a tekintélynek mindig igaza van, ahol ő az úr. Az ellene lassan fejlődő agresszív késztetések kanalizálásának egyik módja az adott esetben a gyengébb, a más, a kisebbség gyűlölete, elfogadhatatíanságának érzése. Az alternatív iskolákban a tanár ritkán nyilatkoztat ki, kevés igazságot képvisel, csak a legfontosabbakat. A válaszok többségére a gyerekeknek saját tapasztalataikon keresztül kell rájönniük. Ez sokszor hosszabb időt vesz igénybe. A szabályok nem önmagukért valók. Az alternatív iskolákban a szabályok létrejötte hosszú folyamat, interiorizálódás eredményeként jönnek létre, nem behódolással. A gyerekek megélik, hogy egy- egy szabály az együttélés gördülékenysége érdekében van, hogy más szabályok a testi és lelki egészség megvédését szolgálják. Megint mások a feladatok könnyebb és egyszerűbb megoldását célozzák, és néhány szabály azért van, hogy a fontos dolgoknak a végére érhessenek, holmijukat könnyebben megtalálják. A szabályelsajátíttatásnak ez a módja egyrészt lehetővé teszi annak megélését, hogy a szabályok értünk vannak és nem fordítva, másrészt, hogy a szabályok változtathatók. Az így elsajátított szabályok betartása hosszú életű, nem szorul mindig magyarázatra, és továbbvitele valószínűbb, mint a te- kintélyi alapokon létrejött szabályoké, (he, n) Nyitrán önállóan is felkészülhetnek a magyar főiskolákon végzettek a magiszteri fokozat elismertetésére Egyszerűsödő diplomahonosítás A szlovákiai magyar diákok többsége a magyarországi egyetemeken, főiskolákon elsősorban a pedagógiai szakokon tanul (Pavol Funtál illusztrációs felvételei) Nyitra. Európai uniós csatlakozásunkkal várhatóan még többen döntenek úgy, hogy főiskolai tanulmányaikat Magyarországon folytatják. Az ezzel járó legnagyobb problémáról, a diplomahonosításról László Bélával, a Nyitrai Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánjával beszélgettünk. MOLNÁR IVÁN A szlovákiai magyar diákok többsége a magyarországi egyetemeken, főiskolákon elsősorban a pedagógiai szakokon tanul. A legkedveltebb szaknak az alsó tagozatos pedagógusok képzése számít. Mit tehetnek azok, akik ilyen főiskolán végeztek, és Szlovákiában szeretnének oktatni? Mi már korábban jeleztük, hogy ezzel a kérdéssel szívesen foglalkoznánk, és az európai uniós csatlakozásunkkal összefüggő új szlovákiai törvények szellemében szeretnénk átértékelni a diplomahonosítást. Mára a legtöbb hazai alsó tagozatos tanítót képző győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Karával és a szlovákiai oktatásügyi tárca megfelelő osztályával is sikerült egyeztetni ez ügyben. A diplomahonosítás iránt érdeklődők így manapság kétféle módon juthatnak engedélyhez. Ha a megszerzett diplomájuk alapján Szlovákiában is érvényes magiszteri fokozathoz szeremének jutni, akkor az egyetemekhez kell fordulniuk. Másrészt ha csak a szabályozott szakmai tevékenységek ellátásához szükséges engedélyt szeretnék megszerezni, akkor az oktatásügyi tárca diplomahonosítási központjánál érdeklődhetnek. Mindkét módszerre kidolgozták a megfelelő szabályokat. Míg az elsőre a 131/2002-es, főiskolákról szóló törvény érvényes, a másik,. a 477/2002-es, a szabályozott munkavégzéssel kapcsolatos képzettség elismerésével foglalkozik. Mely szlovákiai felsőoktatási intézményeknél érdeklődhetnek azok a diákok, akik magiszteri titulushoz szeremének jutni? Lényegében minden olyan főiskolához fordulhatnak, ahol jogosítványuk van a magiszteri fokozat odaítélésére és ilyen diploma kiadására. Ezek elsősorban a pedagógiai karok, így természetesen az érdeklődők más egyetemek ilyen karaira is jelentkezhetnek. A mi karunkon azonban magyar tanítási nyelvű általános iskolák számára készítünk fel alsó tagozatos pedagógusokat, ezért úgy gondoljuk, hogy ezt a problémát elsősorban mi tudjuk megoldani. Mikortól jelentkezhetnek az érdeklődők? Gyakorlatilag már az elkövetkező napokban, hetekben a minisztériumnál és a karunknál egyaránt lehetjelentkezni. Mire számítsanak azok, akik a minisztériumhoz fordulnak? Milyen igazolásokra lesz szükségük, és mennyibe kerül az engedély kiadása? A minisztériumhoz beadott kérvénynek tartalmaznia kell a kérvényező azonosságát és a végzettséget igazoló okirat hitelesített másolatát valamint az elvégzett tantárgyakról és vizsgákról szóló jegyzéket is. Igazolniuk kell azt is, hogy részt vettek a szakmai gyakorlaton. Ha a minisztérium úgy dönt, hogy mindez még nem elég, akkor külön kérhet olyan egyéb igazolást is, amit szükségesnek tart a végzettség elismeréséhez. A kérvény beadását követően a minisztériumban a Diplomahonosítási Központ dönti el, hogy megfelel-e a képzés a szlovákiai feltételeknek. Mindent figyelembe véve dönthet arról, hogy az engedélyhez még milyen minősítési vizsgákat kell elvégezniük, vagy milyen adaptációs időszakot kell teljesíteniük. E két módszer közül a hallgatók választhatnak, a minisztérium azonban a kettőt együtt nem írhatja elő. Külön költségeket jelent persze az is, hogy mindezeket a dokumentumokat hivatalos fordítóval kell lefordíttatni szlovák nyelvre, további 3 ezer koronás kiadást jelent a minisztérium számára fizetendő illeték is. A 3 ezer koronás illetékből azonban a minisztérium nem fedezheti az engedély kiadásához szükséges vizsgák költségeit, vagyis ez még további kiadásokat jelent az igénylőknek. A végösszeg így több ezer korona lehet, pontos számításaink erről azonban még nincsenek. Mint korábban említettem mindezért csak egy a munkavégzésre feljogosító igazolást fognak kapni. Ki dönti el, hogy a diákoknak müyen tantárgyakból kell kiegészítő vizsgát tenniük? A győri főiskolai karral együttműködve mi már a törvény által előírt tartalmi összehasonh'tást elvégeztük. Létrehoztunk egy szakmai bizottságot, amelyben a győri és a nyitrai tanárok vettek részt. Ez a bizottság állapította meg, hogy melyek azok a tantárgyak, amelyeket a törvény szerint szükséges elvégezni ahhoz, hogy a kérvényezők Szlovákiában alsó tagozatos tanítói foglalkozást folytathassanak. Ezek a követelmények valószínűleg megegyeznek majd azokkal, amelyeket akkor kell teljesíteniük a diákoknak, ha hozzánk, vagyis a nyitrai egyetemhez fordulnak, és amiért cserébe Szlovákiában is elismert magiszteri titulust kapnak. Mit kell teljesíteni annak, aki önökhöz fordul? Ha az érdeklődők a másik lehetőséget választják, vagyis a magiszteri fokozat megszerzése a céljuk, akkor a hozzánk benyújtott kérvényükben igényelniük kell tanulmányaik folytatásának engedélyezését mellékelve a diploma hitelesített másolatát. A kérvények elbírálását követően írjuk elő azoknak a tantárgyaknak az abszolválását, amelyek szükségesek a magiszteri fokozat odaítéléséhez. A hazai törvények és az európai normák is arról szólnak, hogy ilyen esetekben csak a legfontosabb tárgytani különbségeknek kell figyelmet szentelni, vagyis az egyetemen csak a legszükségesebb tantárgyakat szeretnénk előírni. Mennyi ideig tarthat a diploma megszerzése? Az általunk előírt feltételeket a hallgatók egy éven belül képesek teljesíteni. Igyekszünk megfelelni a modem európai követelményeknek, így a hallgatóknak nem szükséges előírt számú konzultációs órán részt venniük, vagyis önállóan is felkészülhetnek a vizsgákra. Milyen kiadásokra számíthatnak azok, akik a karukhoz fordulnak? A szlovákiai felsőoktatási törvény változóban van, és egyelőre nem lehet tudni, hogy lesz-e egyáltalán tandíj. A jelenlegi törvények szerint a hozzánk átlépett diákoktól nem kérhetünk pénzt. A szlovákiai felsőoktatási törvény változóban van ELÉRHETŐSÉGEK Stredisko na uznávanie dokla- dov o vzdelam Staré grunty 52 ■ 824 44 Bratislava Fakulta stredoeurópskych stúdií Univerzity Konstantina Filozofa v Nitre Trieda A. Hlinku 1 949 74 Nitra Telefon: 037/6555038 E-mail: vsandorova@ukf.sk ISKOLA UTCA
